Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. FEBR. 25. • Az ópusztaszeriek már készülnek az 1100. évfordulóra Terveik központjában az idegenforgalom A legnagyobb vonzerő, az emlékpark. (Fotó: Schmidt Andrea) • Csőkútból is csak pénzért Vizet vegyenek Amikor először hallottam róla, levegő után kapkodtam. Az még majdhogynem ingyen van. Viszont, ha sokáig haladunk előre a civili­zációban, megérjük, a levegőért is fizetnünk kell valaki kasszájába. Mint némely környezetvédő, gázmaszkos karikatúrán. Mondom, először hinni nem akartam: a bármiféle felszíni, avagy fúrott, ásott kútból mert és háztartási mértéken túl­menő vízhasználatért fizetni kell. Számon tartják ezután a kutakat, miként ezt már rendeletileg korábban is kellett volna, s igyekeznek érvényt szerezni az 1993. január elsejével életbe lépett törvénynek. Ez azt jelenti, hogy a különböző pénzalapok mellett a vízügyi alapról szóló tör­vény kimondja a vízhasználati, vízkészlet kinye­rési díjfizetés kötelezettségét. Alapelvként kell számon tartanunk, hogy a víz bizony nemzeti kincs. Akkor is, ha folyik, ha áll, ha látszik, s akkor is ha mélyen a talpunk alatt van. Abból a rétegből is csak vlzgjogi enge­déllyel létesített kút segítségével „ meríthetünk " és alapjárulékként 50 fillért kell fizetni köbmé­terenként a vízügyi igazgatóság közreműködé­sével a Vízügyi Alap számlájára. Lassanként kiokosodtam a dolgokról szakemberi segítség­gel, bár ezzel nem állítom az elvekkel való egyetértésemet. Mármint, hogy a vízgaz­dálkodás érdekében, s vizeink tisztaságának megóvása végett ilyen törvény szimpátiát keltene bennem. Belegondolok abba, mit szólnak hozzá, akiknek a dolog farmergazda módján a zsebükre megy. Engem, minket, csak úgymond másodlagosan érint, mert a néhány ezer fo­rintnyi pénzt se fogja gazduram történetesen a termett zöldség, vagy gyümölcs veszteségszám­lájára írni. Megfizetteti az árban a vásárlókkal. S, mit mondjak, néki van igaza. Mielőtt azonban mindenki nagyot rémülne, ki kell emelni: az 1992. évi 83. számú törvény azokra nem ró fizetési kötelezettséget, akik önbevallásuk szerint csak háztartási célra kívánnak <talaj)vizet fakasztani, évenként nem több, mint 500 köbméter összmennyiséget használva. Nekik elég a kútteremtő engedélyt csak a helyi önkormányzatnál megnyerni. Nem úgy az önbevalló, böcsületes magyar locsoló polgárnak. Számára pontosan körülhatároltan az Ativizig adja meg a vízjogi engedélyt, mely­lyel együtt jár a meghatározott, szivattyú üzem­idővel, vagy vízmérő órával mért használt köb­méterek fizetési kötelezettsége. Ennek pontos módját az illetékesektől megtudhatják. Mármost jómagam megtudtam. Kérdés, hogy a Magyar Közlöny egymást követő december 30-i és szilveszteri számában közzétett törvényt és annak végrehajtási utasítását ki mindenki vette szemügyre. Jóllehet az önkormányzatoknál észre kellett venni, ha például a céltámogatások felsorolásáról kicsit odébb csúszott a tekintet. Melyben, mint állítják példaként szennyvízel­vezető csatornára és egyéb vízi közművekre is soroltatik vagy ötven százalékos támogatás. Az biztos, mint a Medárdot követő negyven nap csapadékosságának talánya: túlnyomóan ezt a szlogent, hogy a víz nemzeti kincs, meg hogy minden a termelő ember és az élő ter­mészet védelmében történik, ezt sokan biztosan nem veszik be. Ámde kétségtelen az engedély nélküli locsolgató, vízjogtalan csőkútfogyasztó, ármány halastószivattyúzó ötszörösen fizet. Büntetéspénzt, rajtakapásától visszaszámítva egy évre 2 forint ötvenet köbméterenként. Föl­becsülve a fogyasztását. Szóval szigor az van. Víz egyre kevesebb, s ha az egek csatornája úgy akarja, a talajvízzel csak a potenciális fi­zetnivaló növekszik. Mondanám, használjunk dézsát, fölfogni az égi áldást. Talán olcsóbb. Legföljebb a kádármestereknek csinálok boltot. Becsei Peter • Sándorfalvi (erő)vonalak Lesz-e telefon? • Korábban, tizenhárom évig az itt lakókat még az ópusztaszeri emlékbizott­ságban sem képviselhették. - Valóban, sokmindenből kimaradtunk. A szemlélet azon­ban szerencsére változott, már jelen lehetünk a minket is érintő tervezéseknél. Az ün­nepi rendezvénysorozat kon­cepciójához kérték a vélemé­nyünket, s a régió VATl-nál készülő rendezési tervéhez is. Egyeztetünk.A saját rendezési, fejlesztési terveinkről persze a képviselőtestületünk dönt, de arra törekedve, hogy minden­kivel együttműködjünk a fej­lesztésekben, az évforduló eseményeiben. • Ez milyen feladatokat jelent a falu számára? - Mindenekelőtt az infra­struktúra fejlesztését és ide­genforgalmi teendőket. Leg­szorftóbbak a közlekedési gon­dok. Mielőbb biztosítani kel­lene, hogy a községen átmenő forgalom rendezett, jó áteresz­tő képességű és jó állagú uta­kon bonyolódhasson. A köz­utat szélesíteni szükséges, buszöblöket, leállósávokat kell kialakítani.Tehermentesftésére és a biztonság érdekében pedig jó lenne megépíteni mielőbb kerékpárutat.A telefonhálózat fejlesztése már megoldottnak látszik. • Mutatkoznak jelei a vendéglátásnak is, hiszen a tavalyi év végéig 31 keres­kedelmi és vendéglátó pro­filú vállalkozást jegyeztek he itt.Az igazi. a szállást. „Bejárat" az ablakon. A Szabadság téren raktárépülettel rendelkezik a Maleb-Mező Kft. Ismeretlen tettesek ablak­betöréssel jutottak az épületbe, s 35 kilogramm lila-, valamint 60 kilogramm vöröshagy­mamagot vittek el. A kft. kára 178 ezer forint. „Bejárat" az ajtón. A Kis­kunhalason lakó P. I.-nek a sándorfalvi Alkotmány utcá­ban is van egy magánháza. A tolvajok ajtóbefeszltéssel ju­tottak be az ingatlanba, s mint­egy 6 ezer forint értékben szerszámokat vittek el, egyút­tal háromezer forintnyi rongá­lást okozva. „Bejáratott" gépkocsi. A baleset az Alkotmány körút és a Munkácsy utca keresztező­désében történt. A helyi Fel­szabadulás utcában lakó M. Cs. 24 éves kőműves - elmon­dása szerint - 70-80 km/óra sebességgel haladt. A kereszte­ződésben, az erősen balra (velő kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, megcsúszott, s a jobb oldali füves részen fának ütközött. A Fiatalember köny­A honfoglalás 1100. évfordulóján bizonnyal Opusztaszeren fordul majd meg a legtöbb ven­dég a régiónkban. A megemlékező ünnep­ségekre, programokra érkezőket természetesen nemcsak a Nemzeti Tör­téneti Emlékparkban kell várni, hanem a fa­luban is. Mint készül erre a most mindössze 2300 lelket számláló te­lepülés? A polgármes­tert, Kecskeméti Jánost kérdeztük erről. programot adó vendéglá­tásra azonban még nem­igen van példa... - Szálláshelyünk tényleg kevés van, de már mozdultunk ezügyben. A falusi, tanyai ven­déglátók szövetségével kere­sünk együttműködést.. Köz­ponti, állami támogatást - 100­100 ezer forintot- tavaly már négyen kaptak a faluban a házi vendégfogadás feltételeinek megteremtéséhez. Egy vállal­kozó panziót épft, talán mások is követik. Egyre többen isme­rik fel, hogy nekünk az idegen­forgalom megélhetési lehető­ség, hosszabb távon. Mond­hatnám munkahelyteremtés. • Az idegenforgalomhoz azonban tudniuk kell jó programokat ajánlani is. - Tájjellegűekre gondolunk. Az emlékpark közelségét és az ottani látványosságokat, a táj­nyebb sérülést szenvedett; az anyagi kár 30 ezer forint. Kis Virág. Vállára akasztott táskával állt sorban a Kis Virág cukrászdában N. E. Szőreg, Magyar utcai lakos. Ismeretlen tolvajok egy óvatlan pillanat­ban kilopták a pénztárcáját, benne 19 ezer forinttal. Mire észbe kapott, a zsebeseknek nyoma veszett. Kárász utcai könyvesbolt. „Nagy fogást" könyvelhetnek el a kultúrára szomjazó zseb­tolvajok. A Kárász utcai köny­vesbolt egyik vásárlóját rövi­dítették meg. A módszer ugyanaz: a táskából kilopták a pénztárcát. A károsult, D. N. Szőreg, Szerb utcai lakos 27 ezer forintot, 1200 német már­kát és egy, a nevére kiállított, 11 ezer dináros betétkönyvet tartott a tárcában. Az összkár mintegy 100 ezer forint. Cserepes sor. A piacon, vásárlás közben az asztalra helyezte táskáját a jugoszláv állampolgárságú S. V. moholi lakos. Útlevelét és személyi iratait lopták el. A kár e tény­hez mérhető. védelmi körzetből adódó sa­játosságokat szeretnénk meg­ragadni, s persze a vállalkozó kedvet. Készülnek a terveink, a megvalósításukra majd pályáz­tatunk. Sok más mellett el­képzelésünk lovarda, termál­fürdő. Szóbakerült őshonos állatpark kialakítása.A psuzta­szeri major (aminek tulaj­donviszonyi rendezetlensége nem kis gond neünk) és a falu közötti területet, ahol már van villany, víz, gáz, idegenfor­galmi célokra szánjuk elsősor­ban. A vállalkozók 120-130 forintos négyzetméterenkénti áron juthatnak telekhez nálunk. Kihasználatlan területek van­nak az erdőinkben is, amelyek jól szolgálhatnák a céljainkat. mÉs a fejlődés úgynevezett emberi tényezői? Az ide­genforgalom, a vendéglátás szakma. S kell némi tájé­koztatás is az itteni lehető­ségekről. - Tudjuk, hogy a szolgál­tatásaink csak úgy lesznek színvonalasak, ha hozzáértők végzik. Elsősorban önképzésre számltunk.A német nyelv tanulására máris van lehetőség felnőttek részére is az isko­lánkban. Lehet más nyelvekre is. Ezügyben, s a propagan­dában, a tájékoztatásban való­színűleg összefogunk az em­lékpark gazdáival. Hiszen az 1100. évforduló méltó ópusz­taszeri megünneplése közös érdek. Szabó Magdolna • Az Agroszemek kft. például a nálunk kosszarvúként ismert­hez hasonló kinézetű spirál paprikára ajánlott védőáras szerződést. Nevükhöz híven több zöldségféle vetőmagvá­nak megtermelésére is tobo­roztak vállalkozókat. A mihálytelki szárító már letette a névjegyét azzal, hogy a tavaly Mórahalmos felvá­sárolt pritaminpaprikát rend­ben kifizette. A leg melegebben ajánlott cikkük az errefelé alig ismert póréhagyma volt. A kérdések alapján sokaknak elindította a fantáziáját, hogy mennyire, az majd a felvásárló „fogadónapjain" derül ki. Emellett a nagytételű zöldség­zöldje termelés, hagymatisztí­tás lehetősége is felvetődött. A Gabonatermesztési Kuta­tóintézet munkatársai a ho­mokra való fajtákat ajánlották. Ehhez érdemes tudni, hogy az ősszel Börcsök János 800 mázsa gabona vetőmagot adott el a termelőknek. A piac és a bizalom megszerzésének és megtartásának érdekében ma­gára vállalta a gabona vetések állami támogatásának ügyin­tézését is. így nem véletlen, hogy a móraiak által benyújtót igénylések mellékelt számláin többnyire a Mobil Kft. bé­lyegzője díszelgett. A testület elé terjesztett tájékoztatóból az derült ki, hogy idén január 29-én a Matáv illetékes vezetőivel a fejlesztésekről konkrét idő­pontokban állapodtak meg. Eszerint az önkormányzat telkén, a mozi kertjében ez év május 15-ig megépítik a te­lefonközpontot. A vezetékeket még ebben az esztendőben ­augusztus 19-ig- kiépítik, s ezzel párhuzamosan végzik az új vonalak, állomások beköté­sét, az utóisót december 15-én. A fejlesztés önerős lenne - a lakosság és az önkormányzat fizetné, nem a Matáv - , ami azt jelenti, hogy ha 800 be­kötés lenne, egy-egy új telefon 40 ezer forintba kerülne az igénylőknek. ( Ezt a költséget tetézheti - 7 vagy 12 ezer fo­rinttal- ha a telefonnal együtt a kábeltévé kiépítésére is igényt tartanak.) A megbeszélés hangulatát spontán fejlemények is befo­lyásolták. A vetőmagos és a szárítós itt kezdett el közösen gondolkodni azon, hogy a zöldségmag és zöldje termesz­tést miként lehetne a nagyobb haszon reményében egy kalap alatt elintézni. Meghívatlan, de nem hívatlan vendégként betoppant a Molnár és Társa Kft. vezetője is, aki 10 hektár fűszerpaprika termeltetésére tett nyíltszíni ajánlatot. A legvonzóbb mondatának az tűnt, amikor az átadáskori azonnali fizetést említette. A hallottak alapján, - amibe az agrárkamarai intelem is A Szeged környéki tele­pijlések körül Sándorfalván van a legtöbb vállalkozó ­telelön nélkül. A nagyköz­ségben ugyanis a több, mint hétezernyi lakosnak csak 0,5 százaléka rendelkezik telefonnal. A községben jelenleg már 578 igénylő vár vonalra. Közel tíz éve pró­bálkoznak azzal, hogy vál­tozzék ez a helyzet. - Eddig sikertelen volt minden ké­rés, levelezés, tárgyalás. Ezért is kisérte fokozott ér­deklődés a képviselőtestület legutóbbi ülését, ahol a sándorfalviakat irritáló, áldatlan „telefonhelyzet"­ről is szó esett. A telefontársaságnak az ülésen résztvevő képviselői nem biztatták a sándorfalviakat a költségek „lefaragásával". beletartozik, miszerint aláírás előtt minden szerződést és ajánlatot célszerű figyelmesen elolvasni - ki-ki lehetősége és érdeklődési köre szerint hozza majd meg döntését. A kérdést, hogy Börcsök János szokatlan aktivitása hátterében mi áll, a lcgilletékesebbnek, vagyis neki tettem föl. A helyi szövetkezet növény­termesztési ágazatvezetője '90­ben vállalta el a többszáz va­gonra rúgó paradicsom felvá­sárlást. Rá egy évre e feladatra létrejött egy 4 magánsze­mélyből álló társaság, a Mobil Kft. A telepet bérlők számára az igazi érvágást a feldolgozó Aki telefont akar, annak ki kell fizetnie a tetemes össze­get. (Ha már olyan „szeren­csés", hogy Sándorfalvan la­kik, adjon egy olyan vonalért negyvenezret, amihez a sze­gediek tizenkétezerért is hoz­zájuthatnak!?) Ha egyáltalán úgy dönt a falu, hogy ilyen áron legyen telefonfejlesztés. A képviselőlőtestület - érthetően - nem vállalta magára a határozást (hiszen mindössze 3 millió forinttal tudná segfteni a beruházást). A „telefonhelyzet" megvita­tására lakossági fórumot, köz­meghallgatást hívnak össze a közeli napokban a nagyköz­ségben. Az ottani közösségi döntés függvénye, hogy lesz-é vagy sem telefonhálózat fej­lesztés Sándorfalván az idén. (A képviselőtestületi ülésen tárgyalt másik témáról, a lakosság szociális helyzetéről és az ellátási nehézségekről lapunkban később írunk.) Sz. M. Szegedi Konzervgyár krachja jelentette. Ezt akkor még a zöldség-gyümölcs kereske­delmével némiképp ellensú­lyozni lehetett. A tavalyi mélypont idején dobozos üdítő, rekesz formá­jában tudták csak a '91-es járandóságaik egyrészét meg­kapni. A korábban a fő meg­élhetési formát nyújtó paradi­csomtermesztés alapja szinte teljesen felszámolódott. A kistermelők egyéb portékáikat is inkább a piacra vitték. A mozgástér beszűkülésének el­lenszereként kapcsolódtak be a vetőmag és műtrágya forgal­mazásba. A mostani széljárásról a ter­melői fórum alapján alkotha­tunk képet. A későbbiekben az üzletek zömét a termelő köz­vetlenül a termeltető szerve­zettel köti. Ebben a konstruk­cióban a közbeékelődő felvá­sárló helyén az úgynevezett jutalékos ügynök jelenik meg. Mondani sem kell, hogy ese­tünkben utóbbi nem más, mint a Mobil Kft. T. Sz. I. Töltésen innen és túl Paradicsom utáni állapotok - Mórahalmon —,, A mórahalmi művelődési házban teltházas előadás részese lehettem a napokban. A prózai cím - mit termeljünk? - úgy tűnik, pontosan eltalálta az itteniek érdeklődési körét. A házigazda személye, az összejövetel forgatókönyve egyértelműen új idők beköszöntét jelzi. Börcsök János felvásárló, a Mobil Kft. ügyvezetője le sem tagadhatná, hogy abból él, amit errefelé termelnek. Akiket meghívott, az itteni gazdák, s így áttételesen az ő mostani illetve jövendőbeli üzletfelei.

Next

/
Thumbnails
Contents