Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

HÉTFŐ, 1993. FEBR. 22. SZOCIÁLPOLITIKA 5 „Népszerűtlen, de kényszerű döntés A nők nyugdíjkorhatára nő • Hogyan érvel a nyugdíjkorhatár emelése mellett? kérdeztük dr. Grezsa Ferenc hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselőt, a szociális bizottság tagját. - Egyre kevesebb a befizető miközben egyre többen vesznek ki a társadalombiztosítás nyugdíjalapjából. Tehát a befizetések értékét meg kell növelni. Hogyan lehetséges ez? Vagy úgy, hogy a csökkenő létszámú aktív dolgozó nagyobb jövedelmhez jut, íg> többet fizet be az alapba. De ilyen arányú jövedelemnövekedés öt-tlz éven belül nem fog bekövetkezni. Vagy úgy, hogy több ember válik befizetővé. Azaz felemeljük a nyugdíjkorhatárt. Ezt az is indokolja, hogy világviszonylatban Magyarországon volt a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. • Am a magyarországi halandósági adatok sem hasonlítanak mondjuk egy nyugateurópai országéhoz... - Nézze csak meg: nem a nyugdíjas korosztály halandósági mutatói rosszak! • Miért most változtatják meg a korhatárt, amikor egyébként is nő a munkanélküliek száma? - Azért, mert a Társadalombiztosítás nyugdíjalapjának kritikus a helyzete. A munkanélküliek számának csökkenése pedig nem a nyugdíjkorhatár változatlanul hagyásával, hanem új munkahelyek teremtésével függ össze. • Egyetért a megállapítással: a nőket különösen hátrányosan érinti a többségében férfiakból álló Parlament döntése? - Ha azt mondjuk, minden ember egyenlő, akkor semmi nem indokolja, hogy egy nő hamarabb menjen nyugdíjba, mint egy férfi. Tehát most egy alkotmánybeli ellentmondást is megszüntetünk. A nők hagyományos, a társadalom szempontjából is preferálandó szerepét viszont elismerjük, hiszen a jogszabály szerint gyermekeik számától függően növekszik a nyugdíjalapot jelentő, munkaviszonyban töltött éveik száma. Egyébként ezen intézkedés szükségessége már tíz évvel ezelőtt is nyilvánvaló volt, hiszen a társadalom korösszetételét, halandósági adatait ismerték. De azóta sem lépték meg ezt a közgazdasági tényeken alapuló, igaz népszerűtlen intézkedést. Mi már nem halogathattuk e döntés meghozatalát. Ú. I. • Támogatás, nagycsaládosoknak Mit hozott a szociális törvény? A szociális támogatások rendszere - mint arról többször szóltunk - változott. A rászorultság el\e fennmaradt. Ki a szegény? - kérdeztük szombati számunkban, mikor megnéztük. az új törvényben felsorolt ellátási formákat kik. azaz mekkora jövedelemmel rendelkező családok vehetik igénybe. A szociális törvény ú j ellátási formát is hozott. A gyermeknevelési támogatást, aminek közkeletű neve: a „hivatásos anyaság". A gyermeknevelési támogatásra az a/, anya jogosult, aki kicsinye születése előtt dolgozott. így legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, s otthon három vagy több kiskorú gyermeket nevel, a legkisebb már elmúlt 3. de még nincs 8 esztendős. Ám csak akkor lehet „hivatásos anya" valaki, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, ami ma 18 ezer forint. Nem állapítható meg gyermeknevelési támogatás, ha a kérelmező gyermekgondozási segélyben. nyugdíjszerű vagy munkanélküli ellátásban részesül. A „hivatásos anya" viszont napi 4 órát meg nem haladó, kenyérkereső munkát végezhet. Bár ez a támogatás alanyi jogon jár, mégis kérelmezni kell. A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. A „hivatásos anya" havonta az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő támogatást, jelenleg 6 ezer forintot kaphat. Lényeges tudni, hogy ezen ellátás után nyugdíjjárulékot fizet a „hivatásos anya", akinek viszont beszámít szolgálati idejébe az az időszak, amíg ezt a támogatást igénybe veszi. A gyermeknevelési támogatás az állami költségvetést terheli. (Az önkormányzatok pénztárcájából származó, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatásokat a helyi rendeletek elfoga dása után bemutatjuk lapunkban.) ü. I. • Az iskolapadból kikerülők a 15-19 éves korosztály - munkanélküliségi rátája decemberbe megközelítette a 26 százalékot. A többségüknek a megfelelő végzettség híjján nem jár munkanélküli ellátás (ezért aztán sokan nem is vétetik magukat nyilvántartásba). A 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék, a 2529 éveseké 10,4 százalék. Ezek a mutatók mindenekelőtt a fiatalok hátrányos helyzetére figyelmeztetnek. De egyszersmind arra is. hogy a 15-19 évesek képzésére, az új követelmények diktálta szakismereteinek megszereztetésére nagyobb gondot kell fordítani. Szűkebb pátriánkban például a fiatalok mezőgazdasági iskolázására. • Mutatók a munkanélküliségről Fiatal hölgyek előnyben A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, azaz a munkanélküliségi ráta az elmúlt év végén 9,7 százalék volt az országban. Ezt két százalékkai meghaladta a 11,7 százalékos Csongrád megyei ráta. A munkanélküliség fokozottan sújtja a fiatalabb korosztályokat. Ugyanakkor nem igaz az a tévhit, hogy hazánkban a másik hátrányos helyzetű réteg a nőké. A tévhittel ellentétben hazánkban a nők munkaerőpiaci helyzete kedvezőbb, mint a férfiaké. (Ez egyedülálló sajátosságunk a közép- és kelet európai országokban.) Tavaly a negyedik negyedévben a nők munkanélküliségi rátája 7,9 százalékos volt a férfiak 11,3esével szemben. A statisztika arról tanúskodik, hogy a nők előnye a fiatalabb, a 39 év alatti korosztálynál jelentkezik. (Az 50 éves koruk körül állásukat elveszítő nők viszont fokozott hátrányba kerülnek.) Arra, hogy a munkából kiszorulók között a nők aránya kisebb, többek között az ad magyarázatot, hogy a munkanélküliek között túlreprezentáltak a korábban építőipari, ipari tevékenységet folytatók, s alacsonyabb az aránya az egészségügyi, kulturális, adminisztratív munkakört betöltötteknek. ( Némileg torzít persze a képen, hogy a gyes-en, gyeden lévőket a foglalkoztatottak körébe sorolják, azokat is, akiknek a munkahelye közben megszűnik...) Szabó Magdolna Segítség dyslexiásoknak Foglalkozások a könyvtárban Tavaly novemberben alakult meg a Dyslexiás Gyermekekért Szegedi Egyesület. Működésének célja az, hogy érdekvédelmet nyújtson az olvasás-írás zavarban szenvedőknek, s ezen felül fejlesztő foglalkozásokat is szervez a gyerekek számára. Dr. Harasztiné Soós Márta, az egyesület ügyvezető titkára a hamarosan induló programsorozatról beszélt. „A dyslexia az írott szó elsajátításának zavara. Nem betegség, hanem egy részképesség működésének hibája. A felmérések szerint minden tizedik kisiskolás szenved tőle." Ezt írtuk az egyesület megalakulása idején. Hozzá kell még tennünk, hogy a dyslexia nincs összefüggésben az értelmi képességek hiányával, ezt „híres dyslexiások" sora bizonyítja: talán elég, ha csak Albert Einstein, Winston Churchill, Thonias Alva Edison, vagy Hans Christiati Andersen nevét említjük... Ez a képességzavar már óvodás korban kiszűrhető, és a megelőzéssel elejét lehet venni a későbbi iskolai kudarcoknak. De a nagyobb gyerekek számára is van segítség. Dr. Harasztiné Soós Márta elmondta, hogy a városi önkormányzattal együttműködve az egyesület szeretne kísérleti osztályokat indítani dyslexiás gyermekek számára. Kis létszámú csoportokat alkotva, speciális módszereket alkalmazva jelentős sikerek érhetők el. Külön bánásmóddal tizedére lehetne • Szegediek a Magyar Úton A „halasi modell" térnyerése • Mennyire jellemző az információhiány az irodát felkeresőkre? - Sajnos, e héten is tízével számolhatnám a késve jelentkezőket. Az információhiány, mint társadalmi gond, csak ilyen helyeken érzékelhető. Talán a Magyar Út Körök megszervezésével segíthetünk a rendszerváltozás tudatosításában • részt vett a Magyar Ut /• -rok múlt hétvég» tanácskozásán. Hányan képviselték Szegedet? - Tizenegyen voltunk. Az alulról, önmagukat szervező kis csoportok képviselőiként voltunk jelen. Szegeden hármas intézőbizottság fogja majd össze a munkát. Azt szeretnénk elérni, hogy a kisemberek, bármilyen helyzetben, csak az általuk ismert emberekre szavazzanak. őket válasszák képviselőjüknek. • Tág megfogalmazás, a Idős. újszeged! nyugdíjas kereste fel a Pofosz megyei irodáját (a megyei önkormányzat Rákóczi téri épülete, 615-ös szoba). Véletlenül füitanúja voltam a Bozsóki Mátyással foly tatott diskurzusnak. Az ügyfél 60 munkaévet tudhat maga mögött; ötvenet pékmesterként, tízet portásként dolgozott... Az egykori Szovjetunió kirovi körzetében öt és fél évet - 307/8-as láger - hadifogolyként töltött. - Mindig szerettem dolgozni, ez volt a szerencsém - mondja az idős férfi, aki idő után, majdnem öt hónap elteltével nyújtja be kárpótlási igényét a hadifogságban eltöltött időért. - Nem tudtam, nem hittem, hogy ezért is kárpótolnak bennünket. Bozsóki Mátyást más ügyben kerestem, az idős pékmester távoztával kérdem: demokrácia játékszabályai értelmezésében a népszerűség fontosságát hangsúlyozza. Mi a céljuk, mi a módszerük a Magyar Út Körök szervezésével? - Az eljövendő vezető nemzedék felkészítését szeretnénk elősegíteni. A két világháború között az egykori kisgazdapárt az úgynevezett ..halasi modell" révén, családról családra szerveződve tudott hathatós politikai erővé kiépülni. Ez ma is járható út. Nem célunk valamelyik párt külön támogatása, senkit sem rekesztünk ki, mindenkit meg szeretnénk nyerni a nemzet érdekeinek támogatására. • Mi a nemzet érdeke? - Alulról szerveződve az egyes ember érzelmeire, kívánalmaira odafigyelünk. Megbecsüljük őt. A kisembert sérti az, amikor a pártok hirdette célokat a vezetőségek elferdítik, elfeledkezvén két választás csökkenteni a dyslexiától szenvedők számát! Az egyesület lassanként túl kerül a megalakulás kezdeti nehézségein, bár állandó, saját helyiségük még nincs. Erre azért lenne szükség, mert különleges eszközöket is igénylő foglalkozásokat terveznek, valamint egy irodára is szükségük lenne. Azért így is tudják már hol fogadni a hozzájuk fordulókat: Gyuris György, a Somogyi-Könyvtár igazgatója segítőkészségének köszönhetően a könyvtár alagsori lapozgatójában minden hónap utolsó szombatján, délelőtt 10 órára várják a dyslexiás gyermekek szüleit, az egyesület előtt álló feladatok megbeszélésére. Az iskolás korú gyerekek számára szervezett foglalkozásokat a Somogyi-Könyvtár Gyermekrészlegében tartják majd (a részletes programot a sorozat indulása előtt, február utolsó hetében közöljük). Hasonlóképpen segít a Hangos könyvtár (Szeged, Stefánia 2.), ahol a dyslexiások ingyenesen készíthetnek másolatokat például az irodalmi kötelező olvasmányok hanganyagairól is. Dr. Harasztiné Soós Márta továbbra is várja a dyslexiások egyesületének munkája iránt érdeklődők jelentkezését: az ügyvezető titkárt az Ifjúsági Ideggondozóban lehet megtalálni (telefonszám: 312-654). Ny. P. között mindarról, amit fennhangon hirdettek. Nemzeti cél mindaz, amit egyes ember a saját boldogulásáért - nem mások rovására - tesz, tehet. Szeretnőnk, ha a nemzet igazán gazdája lenne az országnak. Az uszítást, a félremagyarázást szeretnénk kirekeszteni. Felelősségteljes politizálást várunk mindenkitől. Több információt kérünk a polgárok asztalára. • Milyen program szerint működik a szegedi hármas intézőbizottság? - Rövidesen, reméljük, a sajtó útján beszámolhatunk terveinkről. A Magyar Út Körök a köz- és kisember gondját vállalják fel, mintegy megfogalmazván óhajaikat. Meg nincs központi alapszabályunk, azt azonban bátran kijelenthetjük. hogy legfőbb célunkat, a fiatalság okítását a Magyar Út Alapítvány révén megkezdjük. Gazdasági vonatkozásban az alapítvány célja: magyar kézbe kerüljön a föld, a bankok; ez azonban a jelen összefüggésrendszerben óhajtott, de beláthatatlan folyamat. Pataki Sándor Kényszernyugdíjas bányász - Nem tud munka nélkül élni. Nöeüenes a Parlament? Interjú Csehák Judit képviselővel • Nőellenesek nevezte a társadalombiztosítási törvény módosításait a parlamenti vitában. Miért? - Nehezményezem, hogy társadalmi vita, érdekegyezeztetés és szakmai felmérés nélkül, egyik napról a másikra, elhamarkodottan döntött a Parlament. Szakemberként tudom, a női nyugdíjkorhatárt emelni szükséges. Ám politikusként úgy vélem, ez a munkanélküliség enyhülésének időszakában, valamikor az ezredforduló táján lenne időszerű. Látni kell ugyanis, hogy 1995-ben 70-80 ezer nő nem mehet el nyugdíjba. S bár egy részük előnyugdíjba, résznyugdíjba vonulhat, a korhatáremelés mégis 30-40 ezer fiatal elhelyezkedését gátolja. A résznyugdíjra vonatkozó intézkedés is szinte kizárólag a nőknek okoz hátrányt, mivel az érintett korosztályhoz tartozók többsége objektív ok miatt eddig nem szerezhetett 20 év szolgálati időt sem. A résznyugdíjak minimumát (ez a 6 ezer forint minimálnyugdtjnál is kevesebb) most törli el a Parlament, ami lehetetlenné teszi, hogy garantált minimummal rendelkező ellátással vonulhassanak vissza a munkából ezek a nők. A rokkantnyugdíjazás szabályainak változtatása, hogy öt évvel többet írnak elő a jogosultság megszerzéséhez, mjnt korábban. Ez azt jelenti, hogy egy 50 éves nőnek 20, a 45-50 közöttinek 15 év szolgálati idővel kell rendelkeznie, hogy rokkantsági nyugdíjat kérhessen. A táppénzszabályok változása a gyerekes anyákat sújtja. Eddig ugyanis az anya megszakíthatta a gyed időszakát, s néhány napra visszamehetett dolgozni, hogy ne a régi, hanem a munkahelyén karbantartott keresetét figyelembe véve állapítsák meg a neki járó táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed vagy gyes összegét. Ezentúl erre csak akkor lesz módja, ha 6 hónapra megy vissza dolgozni. A mai foglalkoztatási viszonyok közepette viszont szinte semmi esélye a nőnek arra, hogy így alkalmazzák. • A nők viszont tovább élvezhetik a nyugdíjat, mint a férfiak, szól az ellenérv. - A fiatalok, főleg a férfiak halandósága rossz, de az 55, 60 évet betöltött nyugdíjasok életkilátásai évről évre javulnak. Tehát ma a férfiak 8-10, a nők 18-20 évet töltenek el nyugdíjasként. Ám a nők arra számíthatnak, hogy az utolsó 10-et özvegyen. Ami azt is jelenti, hogy az idős asszony ebben az időszakban előreláthatóan nyomorogni fog, mert a létminimum szintjét sem éri el az az ellátás, amit igénybe vehet. Ezért a szocialisták a rugalmas korhatár mellett érvelnek. így azt is mondjuk: az 55 éves, de egészséges nőnek esélyt kell adni arra, hogy dolgozhasson, így egy tisztességes megélhetést biztosító nyugdíjra szerezzen jogosultságot. • A nőkre hátrányos szabályozásnak oka-e, hogy gyenge a „gyengébbik nem" érdekérvényesítő képessége? - Föltétlenül. A nők népességbeli számánál alacsonyabb arányban képviseltetik magukat a Parlamentben, a szakszervezetekben, az érdekegyezető tanácsban. Meggyőződésem, hogy az e módosításokból származó hátrányos helyzet fogja javítja a nők szervezettségét. Segít annak felismerésé ben, hogy a nőknek saját közösségeiket létre kell hozniuk, sajátos érdekükben pedig szólniuk és tenniük kell. Újszászi Ilona