Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

HÉTFŐ, 1993. FEBR. 22. • Mezőgazdaság - kérdőjelekkel Mi hiányzik a létbiztonsághoz? BELÜGYEINK 3 • Szabó Lajos az exminiszterségében is legnevesebb Kupa Mihályt úgy konferálta be, mint egyedülit, aki a szaktárca kivételével felismerte a mezőgazdaság fontosságát. Aki, ha tovább maradhat, talán még a legszükségesebb injekcióra, a tőkebefektetést is sort keríthetett volna. Kupa Mihály bevallotta, hogy nem mezőgazdasági szakértő, de józan esze által a parasztsággal rokonságságba hozható. Ebbe még az is belefér, hogy ót nem a munka érdekli, hanem a pénz. Az általános gazdaság elemzésébe ágyazva megtudhattuk tőle, hogy a mezőgazdaság felemelkedéséhez a népi, paraszti tudásra éppúgy szükség van, mint a szakemberekére. A PM. főosztályvezetője. Pintér János a mezőgazdaság jövedelmezőségét az elmúlt tíz Vásárhely nem vallott szégyent. A Szabó Lajos képviselő által szombaton, a művelődési házban összehívott mezőgazdasági fórum teltházas volt. Igaz az étlap sem volt szegényes, érdeklődésre számottartó témák, neves személyiségek hívogattak. A bevezetőt mondó polgármester, Rapcsák András adta meg az alaphangot, amikor a város megőrzött mezőgazdasági jellegére hivatkozva a földrendezésen alapuló tulajdonváltást jelölte meg napjaink legfontosabb tennivalójának. Azt sem felejtette el megemlíteni, hogy ma még ezenkívül a létbiztonsághoz tömérdek dolog hiányzik. esztendőben hanyatlónak találta, sőt az utóbbi két évet különösen. A termelők számára a javulást az eddigi elnyomásuk garantálja. Tekintve, hogy a jövedelmezőség az élelmiszergazdaságban eddig is fellelhető volt, a belső erőviszonyok csak kemény alkuk árán változtathatók. A másik fix pont, a szegénység miatt lezuhant belső fogyasztási szint, ami után valamire való hatalmon, vagy hivatalban lévő csak felemelkedést jövendölhet. Ráadásul még a keleti kiviteli korlátok sem olyan vészesek. A helyreállt piaci egyensúly önmagában hordozza az árak, a jövedelmezőség rendeződését. A folyamat megerősítését szolgálja az az állami eszköztár, mely az idén már az események után kullogás helyett nyíltan a megelőzést tűzte ki céljául. A banki szempontból is vonzó, piaci alapú hitelezés csak az ágazat jövedelmezővé válásával várható el. Szöllősi Endre, az FM. főosztályvezetője a tevékenység jövedelmezőségét pótló „tavaszi segítség" részleteiben adott eligazítást. A hosszabb távú lehetőségek közül a mezőgazdasági alapokat említette ki, de szólt a reorganizációs hitelek mostani nagyobb keresletéről is. A Vetőmag Rt. vezérigazgatója, Rózsás Attila az információk tőkével felérő fontosságát emelte ki. Elismerte, hogy a tulajdon tisztázása fontos, de a termelést elkezdőnek nem árt tudnia, hogy mibe kerül a vetőmag, s hektáronként a legegyszerűbb termeivények is 20-30 ezer forintos befektetést igényelnek. A megtérülés egyáltalán nem biztos, a piacot meg kell érte dolgozni. Ez egyénenként nehezen kivitelezhető, helyi integrációkra ösztönöz. Szabó Lajos nem kívánt politizálni, de őszintén elmondta hogy ő és pártja, a kisgazda, bizonyítottan a legjobban látják a követendő útirányt. Személyes sikerének is tartja a kárpótlás gyorsítását, a rendtartási törvényt, a földművelési alapokat, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényt. Nem ígérte, de kilátásba helyezte azt a törvényt is, amely a kívülálló üzletrésztulajdonosok és tagok újabb vagyonkiviteli esélyét adná meg az ún. cégtáblacserés téeszekből. Utóbbival kapcsolatban bizonyára léteznek ellenérvek is, de az itteni hallgatóság körében nem reprezentálták. Megszívlelték a meghívóban írtakat, szakmai kérdések fóruma volt ez. nem politikai vitáké. Tóth Szeles István • Nem voltam biztos abban, hogy Kupa Mihály eljön szombaton Hódmezővásárhelyre. hiszen a felkérés, az időpontegyeztetés valószínűsíthetően még minisztersége alatt történt. Néhányan le is bolondozták pesti barátai közül, hogy korán kel, amikor már szunyókálhatna. Természetesen így is ő volt az egyes számú vendég, s beszédének elején - ma oly szokatlan módon - mindjárt bevallotta, nem ért igazán a mezőgazdasághoz. „Nem a munka érdekel annyira, mint a pénz." A szuggesztív egyéniség veszített valamit magabiztosságából. Következetesen Orosházaként emlegetette Hódmezővásárhelyét, s csak figyelmeztetésre tért vissza a „valóságba". A másik, ami a figyelmesebb hallgatóknak H Díszvendég: Kupa Mihály bizonyára feltűnt, még nem tudott átállni a többes szám harmadik személyre. Korábban a közeljövőről, a tervekről beszélve teljesen indokolt volt a többes szám első személy alkalmazása, a „visszafizetjük, leszorítjuk, bevezetjük", most mintha nem mindig találta volna el a megfelelő végződést. Tartalmilag figyelemreméltó előadása ezúttal is optimizmust sugallt, szerinte nem nézünk ki olyan rosszul, mint azt reggelente bágyadt riportereink szugerálják. Nem vált kezelhetetlenné a munkanélküliség, nem omlott össze a bankrendszer. A nép dicséretes türelemmel viselte az átállás nehézségeit, fizette az ország megcsapolásának árát. A közeljövő legfontosabb feladatának a tulajdonosváltás következetes végrehajtását jelölte meg, valamint annak kihasználását, hogy tőlünk keletre, egészen Japánig élelmiszerhiány van. A mezőgazdaság legfontosabb feladatának a megfelelő üzemméretek kialakítását tartja, s miután nem szereti a farmergazdaság kifejezést, szerinte lehet boldogulni a parasztgazdaságokkal is. Eredményként értékelte a közelmúltban elfogadott agrárpiaci rendtartást, az intervenciós alapot, a kukoricára búzára, tejre bevezetett minimálárát. Oly annyira sikerült eltalálni az eseményhez leginkább megfelelő hangot, hogy a következő felszólaló túláradó lelkesedéssel már egyenesen úgy érezte, Kupa Mihály elmondta az egész kisgazda programot. Kovács AT zt hittem, a pörbölyi tragédia után meg fognak LlJ szűnni minálunk az akkumulátorlopások. Sőt azt is httem, hogy még akik eddig loptak, az éjszaka leple alatt, amikor senki sem látja, azok is visszalopnak a helyére minden meglovasított biztonsági berendezést, rézkábelt... Úgy látszik, én idealista vagyok. A realisták pedig lopnak. Még több akkumulátort. A belügyér a tévében arról beszélt, hogy mindenki, aki ezt csinálja, lehetséges gyilkos. Kihagynám a mondatból a lehetségest. Egyszerűen gyilkos, aki működésképtelenné tesz sorompókat, és bármilyen, mások biztonságát őrző eszközt. így is kellene büntetni. Nem lopásért, hanem gyilkosságért, vagy ha „sikertelen" volt az akció, gyilkossági kísérletért. A gyilkos helyett azt is mondhatnám, hogy ezek a tolvajok gazdasági terroristák. Akik csekély anyagi haszonért ölnek meg bárki ismeretlent, akit az útjukba sodor a balszerencse. Kik lopnak? Népi kezdeményezés? A munkanélküliség következménye? A menekültügy szomorú „hozadéka"? Biztos, hogy némi helyismeret kell hozzá! Tudni kell, hol van az ellopni való. Azt is tudni kell, hol lehel eladni. Kell hozzá tehát szervezettség és szakismeret. AT realizmus szabályai szerint akkor most növekedni fog LLi a szervezettség: tiibh tolvaj - pardon, gyilkos! - lesz, és több felvásárló, akik az újfajta öldöklésben bűnrészességet vállalnak. Vagy lehet, hogy a felvásárlók valójában felbújtók? Iparáguk most lendületbe jött. Magyarországon, ezek szerint, jó reklám a gyerekhulla. És egyre olcsóbb az emberhús. ÍUaLÜ m Meg kell szüntetni? • SZKV, a pénznyelő automata A sztrájk folytatódik (Folytatás az 1. oldalról.) Volán maga dönthetné el, e méregdrága villamosüzemű közlekedésből mekkora részt hagy meg, illetve számol fel. Közismertek Nemes László' igazgató átszervezési tervei a belső tartalékok föltárására, ezt az SZKV Munkástanácsának nem volt türelme kivárni, s hogy így történt, mi is kinyilvánítjuk - nyomatékosította a képviselő - szigorú racionalizálási szándékunkat: tudniillik, ha csak egy villamosvonal gazdaságos (az l-es), és ha egy villamos 36 millió forintba, több mint ötször annyiba kerül mint egy Ikarusz autóbusz, és ha a 2 -es, illetve a 90-es járatok képtelenek elérni a Volán gazdaságossági mutatóit, akkor teljesen újra kell gondolni a város tömegközlekedési rendszerének fenntartási formáját az SZKV nélkül. Tegnap este szzerzett információink szerint különben változatlanul nincs közeledés a két fél álláspontja között. Az SZKV-s sztrájk tehát folytatódik. Ó. I. Az Éitelmisegi Szakszervezeti Tömörülés és a Liga Szakszervezetek megyei szervezeteinek áliásfoglalasa Kezdettől fogva figyelemmel kísértük az SZKV dolgozói érdekképviseleteinek tárgyalásait, amely - eredménytelensége miatt - közlekedési sztrájkba torkollott. Távol áll tőlünk, hogy akár helyi, akár országos szinten sztrájkhullám elindulását kívánnánk. Minden szinten a tárgyalások hívei vagyunk. Mindazonáltal úgy érezzük, hogy az SZKV dolgozói, a Munkástanácsok felhívására, jogosan nyúltak a sztrájk eszközéhez és megfogalmazták a vállalati dolgozók kiszolgáltatot helyzetéből adódó gondokat. Szolidárisak vagyunk a sztrájkkal azért is, mert az kifejezésre juttatja azokat a feszültségeket, amelyek az érdekegyeztetés nem eléggé hatékony működése miatt számos más területen - az általunk képviselt munkavállalók területén is - megoldásra várnak. Reméljük, hogy rövidesen megállapodás születik a dolgozók és a vállalat vezetése között, és a sztrájk eredményesen ér véget. Saághy Ottó a Liga PDSZ nevében Garab Győző az ÉSZT Megyei Elnöksége nevében Antall József a kormányról Amennyiben személyi vagy politikai okból nem válik szükségessé. Antall József nem tervez újabb kormány átalakítást a választásokig. Ez derült ki a miniszterelnök vasárnap délutáni rádiónyilatkozatából amelyben megindokolta a/ e napokban befejeződó kormányátalakítás időzítését, megvilágítva döntésének hátterét. Mindenekelőtt leszögezte, hogy nem rögtönzésről van szó, jól megfontolt, átgondolt javaslatot tett a miniszterek cseréjére. Utalt arra, hogy már 1992 augusztusában megérlelődött benne a változtatás gondolata, de különböző okok miatt a lépést nem tudta végrehajtani. Előbb Csurka István tanulmánya miatt szorult deffenzfvába, kényszerült magyarázkodásra a koalíció, később az Országgyűlés munkarendje, a költségvetés elő: készítése nehezítette a változtatást, majd az MDF Országos Gyűlését nem akarta kész helyzet elé állítani. A tárcák élén bekövetkezett változások okát nem elemezte részletesen, de utalt arra, hogy egyes miniszterek esetében észlelhetők voltak a megfáradás jelei. Döntésénél figyelembe vette a közvélemény hangulatát és nyilván a búcsúzó miniszterek teljesítményét is. • Dr. Perbíró József 1949-tól a szegedi egyetem tanszékvezetője, 1956-tól 1957-es letartóztatásáig a jogi kar dékánhelyettese volt. Az egyetemi hallgatóság szimpátiáját élvező oktató elnökletével zajlott az 1956. október 16-i, történelmi jelentőségű nagygyűlés az Auditórium Maximumban. A diákok ekkor alakították meg független szervezetüket, a MEFESZ-t, s pontokba szedett követeléseik adták kindulópontját a műegyetemi hallgatók októberi követeléseinek, melyeket az október 23-i budapesti tüntetők is magukává tettek. Ezért mondhatjuk, hogy az 1956-os forradalom Szegeden kezdődött. A jogászprofesszor az eseményektói sodortatva, szinte akaratán kívül, • Szeged, I9S6 Emléktábla- és Jmavatás" közfelkiáltással lett a szegedi néptanács elnöke. A város irányításában a szovjet megszállást követően is, egészen 1957. február 18-i letartóztatásáig részt vett. „...Elvállaltam, mert addig is a városért dolgoztam..." - indokolta döntését a tudósítónak adott interjúban. E beszélgetésben a nyilvánosság elótt először idézte föl azokat a tetteit, melyek következtében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával 1963. március 26-án szabadult. Az életét jelentő oktatástól eltiltották, s hiába szerzett újabb öt oklevelet, nehezen tudott munkát találni... 1991. október •30-án a szegedi Dóm altemplomában tartott gyászmisén vettünk végső búcsút dr. Perbíró József emeritus professzortól. Az emléktábla avatásának időpontja az Októberi nyár, Szeged - 1956 című film díszbemutatójához kötődött. A filmben a forradalom egykori főszerepői idézik föl a történelmi napokat. Többek között megszólal dr. Kiss Tamás és Tóth Imre, a MEFESZ alapítói; Lazúr Barna és Kendi József nemzetőr; dr. Baráti Dezső egyetemi rektor. A néptanács elnökéről már csak özvegye, dr. Nagy Márta emlékezhet. Eredeti filmfelvételt is felhasználtak az alkotók: annak idején Németh András orvos rögzítette, hogyan szedik le a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműről a csillagot... A filmet Paál István rendezte. A producer, a Bonnban éló, szegedi származású Cserháti János kérdésünkre elmondta: a televízió is bemutatja a szegedi '56-ról készült dokumentumfilmet. De video-változatban is hozzáférhető lesz az alkotás. A producer szeretné feldolgozni 1956 vidéki történéseit. Djsxaszi