Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

;<t? " oá • Kádár, a gulyáskommunizmus séfje m Ladával járt a szegedi szamuráj ^^^^ f ALAPÍTVA: 1910-BEN f DELMAQYARORSZAÜ SZERDA, 1993. FEBR. 3., 83/28. ARA: 15 FT Számtan-mértan a tömegközlekedésben • Örömhír a Parlamentből: Emelkedett a családi pótlék Az Országgyűlés kedden délután 139 igen, 48 nem szavazattal, 36 tartózkodás mellett elfogadta a családi pótlékról szóló törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatot, amelynek értelmében 1993. január 1jétől a családok gyermekenként havonta 150 forinttal több családi pótlékot kapnak. Hagymahéjban hálnak (Pick)szalámitaktika (Budapesti tudósítónktól) Hamisítják a szegedi Pick szalámit, tudtuk meg a tegnapi tájékoztatón, amit a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. a főváros legelegánsabb üzleti épületében, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban tartott. Főleg Chicagóban és Ausztráliában készülnek az „echte ungarische" szalámirudak, olykor még Szeged nevét is ráírják hamis disznóságra. Az igazi Pick megpróbálta már korábban is érvényesíteni jogait, a Terimpex jogászain keresztül. Ugyanis még ebben az évben is főleg ezen a külker, vállalaton keresztül bonyolítják lé a külkereskedelmet. A dél-alföldi jogérvényesítési kísérletek nem sok eredményt (Folytatás a 3. oldalon.) • A pénzt mindenképpen meg kell számolni, ez alapszabály, még egy olyan vállalatnál is, amely nem a nagy profttok leszakftására rendezkedett be elsősorban. A tömegközlekedésre a világnak egyik tájékán sem lehet csúcsvállalkozásokat bazírozni. különösen nem Magyarországon. Az ilyen vállalatok működőképessége, a szolgáltatás színvonala az illető ország, illetve önkormányzat „Emberbarát" folyosó Bosznia szerbek megszállta területein egyre nagyobb méreteket ölt az etnikai tisztogatás. Egybehangzó boszniai, sőt szerb sajtójelentések szerint kedden a köztársaság megszállt keleti és délkeleti térségeiből tömegesen menekült a honos lakosság. A Drina völgyében indított szerb offenzíva sikere után a szerb katonaság „emberbaráti megfontolásokból" folyosót nyitott az elfoglalt falvak muzulmán lakossága számára. Mint a Tanjug hírügynökség írta, a hét vége óta e folyosón át mintegy 500 védtelen asszony és gyermek indult el önként a muzulmán ellenőrzés alatt álló vidékek felé. Vannak, akik éhbérért dolgoznak, hagymahéjban, fóliasátorban, kukában, disznóólban alszanak, mégis azt mondják, így is jobb, mint otthon. A sajtó jó ideje tele van az illegálisan munkát vállaló külföldiekről szóló riportokkal. Hogy kegyetlenség az, ami velük történik vagy jótétemény, megítélés kérdése. A hatóságnak - a munkaügyi hivatalnak és a rendőrségnek viszont az a dolga, hogy tetten érje a szabálysértőket. Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatni külföldieket ugyanis még akkor is tilos, ha tisztességes bért és szállást kapnak munkájukért. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ a rendőrséggel karöltve januárban ellenőrző „razziát" végzett. Az eredményről tegnap tartottak sajtótájékoztatót. 183 helyszínen 703 munkavállalót és 51 munkaadót ellenőriztek. 205 főt értek tetten, hogy engedély nélkül dolgo(Foly tatás az 5. oldalon.) működőképességétől, hétköznapian szólva gazdagságától függ. Mindegy az, hogy mekkora hányadával rendelkezik az önkormányzat, illetve a magánszféra 25-65 százaléknál nagyobb saját bevételt képtelenség produkálni; a másik oldal felől nézve: ezek a szolgáltatások 35-75 százalékos mértékben szorulnak támogatásra. A végső „támogató" természetesen a fogyasztó, aki utazásaikor rendszeresen megvásárolja a férőhelyet nyomott áron, s teheti ezt azért, mert a város az ő befizetett adójából is finanszírozza a tömegközlekedést. Tavaly Szeged 250 milliót áldozott az SzKV-ra (1991-ben 205,7; 1990-ben 159,6; 1989ben 106,1 milliót). A vállalat menetdíjból származó bevétele 149,7 millió forint volt az elmúlt évben, és ez csak az anyag- és (Folytatás a 3. oldalon.) Menni, vagy nem menni Van kérdés. Szerkesztőségünkben több is, miután a hétfői lapszámban hírül adtuk: Szerbia megváltoztatta a nemzetközi közúti közlekedésre vonatkozó szabályait, s ezentúl 500 német márkát kell fizetnie minden magyar autóbusznak, valamint teherfuvarozónak a zsugorodott Jugoszláviába való be- és kilépéskor egyaránt. Az összeg tehát tranzitút esetén kettőezer német márka mennyiségére számlálandó. A Tanjugra hivatkozva kiadott MTl-közlemény hivatalos megerősítését sehol sem értük nyomon. A röszkei vámparancsnokság vezetője úgy tájékoztatott bennünket: sem megerősíteni, sem anullálni nem tudja az információt, mert nincsen se hivatalos értesítés a déli szomszéd részéről, sem pedig panaszos beszámoló a tegnap, azaz kedden törökországi útról visszatért két magyar autóbusz vezetőjétől. Van, ki mindezek után tájékozatlan, mi több, ideges. Esetleg a számos utazási iroda valamelyike. Bár jelét nem leltük megannyi telefon után, hogy valamelyikük szerb tranzitútvonalon szervez ez idő tájt utat. Marad a bizonytalanság bizonyossága. Mely szerint: nem árt mégiscsak magunkkal, buszostul vinni kétezer márkát. Nem érhet meglepetés. A márkát ugyanis, amennyiben elkölteni nem • muszáj, visszaváltani lehetséges. • Tizenötmilliós kár Nagylakon Kiégett egy kamion Tegnap reggelre virradóra Nagylakon, a kilépésre váró kamionsorban tűz ütött ki az egyik jármű utas- és teherterében. A tűzoltók bűncselekményre utaló körülményt nem fedeztek fel, s feltételezik, hogy a melegítő berendezés meghibásodása okozta a rendhagyó kárt. A DAF típusú osztrák teherkocsi szállftmányostól kiégett. Vezetője: E. B. 31 éves Bad-Aussee városkából való, osztrák állampolgár elmondta: álmából arra ébredt, hogy a kocsi utasfülkéjének bal oldala nagy lánggal égett. Csak gyors menekülésre maradt ideje, személyi okmányai, iratai, pénze és ruházata megsemmisült. A jármű tulajdonosa egy salzburgi kereskedő A szövetből és bélésanyagból álló rakó- • mány elégett. A kár mintegy 15 millió forint. (Fotó: Enyedi Zoltán)