Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

PÉNTEK, 1993. FEBR. 19. • Döntés a torony alatt • Hosszú vita után eredményes befejezés Van költségvetése a városnak BELÜGYEINK 3 A tegnapi tanácskozás, amely tulajdonképpen az egy héttel korábbi vita folytatása volt, egy közérdekű bejelentéssel kezdődött. Tűhegyi József alpolgármester úr, aki a külföldön tartózkodó dr. Lippai Pál polgármester helyett vezette a képviselő-testület vitáját, figyelmeztette a városatyákat, hogy: Viszik az autókat! Ez leegyszerűsítve annyit jelentett, hogy mindenki ellenőrizte. vajon szabályosan parkolta-e a városháza előtt gépkocsiját. Ezt követően az alpolgármester beszámolt az SZKV dolgozóinak reggel kezdődött sztrájkjáról, majd Nemes László, a vállalat igazgatója kapott szólási lehetőséget és ismertette a képviselőkkel az elmúlt napokban történteket. Ekkor Koha Róbert MDF-es frakcióvezető javasolta, hogy ne téijenek azonnal a költségvetés tárgyalására, hanem vitassák meg az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások elidegenítésének szempontrendszerét tartalmazó anyagot. A közgyűlés támogatta az indítványt, és némi módosítással el is fogadták az előteijesztett anyagot, azzal a megjegyzéssel, hogy március 11-én újra visszatérnek erre a témára. Ezután kezdődött a költségvetés fejezetenkénti vitája. Viszonylag simán folyt a beFebruár 11-én kezdődött, tegnap ért véget a szegedi képviselő-testület tanácskozása. Hosszú órákat töltöttek a városatyák a városháza dísztermében és gyakran késhegyre menő vitákat folytattak egy-egy tételről, de megérte: tegnap este 6 óra 43 perckor a jelenlévő 38 képviselő egyhangú szavazással elfogadta a város 1993ra szóló költségvetését. A részletekről ezúttal külön nem szólunk, mindössze annyit, hogy a városnak (a tavalyi pénzmaradvány egyelőre még ismeretlen összege nélkül) idén 7,2 milliárd forintból kell működtetnie vitális intézményeit és természetesen a beruházásokra, fejlesztésekre is kell valamennyi pénzt fordítani. A jelekből Ítélve azonban ez az utóbbi tétel nem fogja meghaladni a 10-12 százalékot. vételi források és a kiadási tételek egyeztetése, mígnem egy olyan témához érkeztek, amely csaknem két órát vett igénybe a képviselők idejéből. Jelesül, a dorozsmai iskola fűtésének, vagy inkább fűtetlenségének a kérdését taglalták a felszólalók. Volt egy olyan javaslat, hogy 7,8 millió forintot fordítsanak erre a célra, és egy másik, amely 3 milliót irányzott elő, de azonnali megoldási feltételekkel. Ez utóbbit fogadták el. A helyzet valóban megérdemelte a hosszú vita kiéleződését, hiszen a két kazán, melyekkel az iskolát fűtik ugyancsak elhasznált állapotban van, mellesleg az egyik most egyáltalán nem működik, a másik pedig nem teljes kapacitással. A bajt tetézi, hogy innen fűtik a csaknem 300 méterre lévő óvodát is, s a lyukas csöveken az amúgy sem teljes értékű fűtés mire odaér elillan. így azután volt már rá példa, hogy 14-16 fok volt az iskolában és az óvodában a hőmérséklet. Ilyen körülmények közepette szinte lehetetlen a tanítás, a tanulás. Néhány képviselő megemlítette, hogy a gondok nem mai keletűek, hiszen már 1982-ben is jelezték a hiányosságokat. Moldován Judit képviselőnő a vita során felajánlotta saját, családi Szieszta-kályháját is. Mások az illetékes irodát marasztalták el, amiért nem intézkedett korábban. Az ebédszünet után folytatódott a költségvetési vita, azután újfent más napirendekről tárgyaltak, de este 5 óra körül sor került az utolsó felvonásra: megtárgyalták a költségvetés végrehajtási szabályait, és miután némi módosításokkal ezt a dokumentumot is elfogadták, Tűhegyi alpolgármester úr bejelentette, hogy megszületett a város idei költségvetése. A közgyűlés tegnap tárgyalt a Szegedi Sportalapítvány és a Szeged Folyóiratért Alapítvány létrehozásáról. Mindkettőről döntött. A következő közgyűlés tárgyal majd érdemben az alapítványok sorsáról. Szó volt még a tápéi komp üzemeltetésének kérdéséről is. A tiszai átkelést biztosító tápéi komp ugyan 1550 óta üzemel, de talán még sohasem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. A gond: sokba kerül a fenntartása. Három lehetőség nyílt a helyzet rendezésére, mégpedig: 1. A közgyűlés átvállalja a komp üzemeltetését és kéri az állami tulajdonú szállítóeszköznek önkormányzati tulajdonba adását. 2. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tápéi komp üzemeltetésével kapcsolatos regionális feladatok közös megoldása érdekében folytasson tárgyalást a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökével. 3. A közgyűlés a tápéi komp üzemeltetését költségvetési hiány miatt nem tudja átvállalni, így az állami tulajdonú kompnak önkormányzati tulajdonba adását sem kéri. A városatyák ez utóbbi határozati javaslatra szavaztak. Kisimre Ferenc • A közalkalmazottakra vonatkozó törvény kimondja: az intézmények költségvetését véleményeztetni kell az illetékes szakszervezetekkel. Ám e költelezettségének a szegedi önkormányzat nem tett eleget, s gyanítható, a többi település önkormányzata sem. Legalábbis (gy véli a Csongrád Megyei és Szeged Városi Munkavállalói Kerekasztal. A 16 szavazati jogú tagból álló, érdekképviseleti tömörüléseket és szervezeteket tömörítő fórum legutóbbi ülésén a törvénysértés megszünetésére javaslatot dolgoztak ki. A Liga kezdeményezte, hogy alaTőrvénysértő költségvetések? kítsák meg a munkavállalói kerekasztalon belül a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsát. Ez az önkormányzat mellé rendelt szakbizottság véleményezhetné a település költségvetési rendelettervezetét is. Az érdekegyezetés ezen utolsó lépését azonban meg kellene előznie annak, hogy a helyi költségvetési rendeletet elókészftó önkormányzati szakbizottságokba meghívják az érdekelt szakszervezeteket, hogy érdemben szólhassanak a tervekhez. Az érdekegyeztetési mechanizmust teljessé tenné, ha a település költségvetésében érintett, de a közalkalmazotti törvény betűje szerint nem költségvetési, de önkormányzati intézmények (például közlekedési vállalat, városgondnokság, távhőszolgáltató, ingatlankezelő vállalat) szakszervezeteit hívja össze, szakbizottságként működtesse a munkavállalói kerekasztal. így lenne elérhető. hogy a bérfejlesztésben, a privatizációval összefüggő és egyéb kérdésekben érdemben képviselhessék a munkavállalók érdekeit a szakszervezetek. Ezen, új munkamódszert is jelentő javaslatait a szegedi, illetve a megyei önkormányzat tisztségviselői elé tárja a munkavállalói kerekasztal. A testület soros elnökének manátuma lejárt. A tisztségre újabb egy esztendeig - Tóth Józsefet, az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjét választották. D. I. U U íz évvel ezelőtt, Liverpoolban találkoztam először '—l munkanélkülivel. A férfi fiatal volt, kisportolt, farmerban járt, s törékeny feleségével együtt egy Forddal érkezett minden délután a Sudley-School elé. Három angyalarcú kislányuk vidáman préselődölt be a hátsó ülésbe, negyedik kistestvérük mellé. A gyerekek ápoltak voltak, mi több, divatosan öltözöttek. IAnyom, általuk fölkarolt idegenként, gyakran vendégeskedett kétszintes, háztartási gépekkel fölszerelt házukban, és ma is emlegeti az ottani, igencsak irigyelt játékparadicsomot. Amikor alkalmam volt beszélgetni a szülőkkel, akkor döbbentem rá, én a teljes foglalkoztatottság „boldog" állapotából odacsöppent magyar, hogy a munkanélküliség korántsem anyagi kérdés: ínséget inkább a lélek szenved miatta. Kiderült, hogy a vékony kis asszonyka rendszeres idegi kezelésre szorul, az állását vesztett autószerelő férj pedig fusimunkák után vadászik, s esténként rendszeresen kapatosan érkezik haza. Most, hogy utol akarjuk érni a Nyugatot, némi eredményt is föl tudunk mutatni, sajnos olyan kevésbé kívánatosat is, mint a munkanélküliség. A Munkaügyi Minisztérium legutóbbi adatai szerint januárban már 700 ezer volt hazánkban az állástalanok száma, s 60-80 ezerre becsülendő az a tömeg, amely nem szerepel a nyilvántartásokban. A hivatalos előrejelzések szerint az idei év végére 900 ezer ember kerül az utcára. Ez azt jelenti, hogy a 4,8 millió aktív kereső 18,7 százaléka jut ebbe a cseppet se irigylendő helyzetbe. Nálunk ugyanis egyelőre anyagi ínség is társul a lelkiek mellé, s ez beláthatatlan következményekkel járhat, melyre idejében föl kellene készülnie a társadalomnak, az egészségügynek is. Mivel a rendszeres, biztonságos munka alapvető emberi szükséglet, hiánya betegtt. A fejlett nyugati országokban végzett fölmérések szerint összefüggés van a szív- és érrendszeri megbetegedések, a pszichés károsodások, az alkohol és a kábltószerfüggőség, valamint az öngyilkosságok gyakorisága és a munkanélküliek számának növekedése között. Az ottani tanulmányok szerint népegészségügyi gondokat okoz, ha egy országban a tűrhető 10 százalékot meghaladja az állástalanok aránya. Márpedig, ha a hivatalos jóslásnak hinni lehet, nálunk ennek csaknem a kétszerese várható, méghozzá ez év végére. A | nélkül, hogy az ördögöt akarnám a falra festeni, (J_J hadd hivatkozzam néhány puszta tényre. Hazánkban szív- és érrendszeri betegségben viszonylag máris többen halnak meg, mint bérmelyik iparilag fejlett országban. Nálunk máris népbetegség az alkoholizmus, és - szinte hagyományosan - azok között vagyunk Európában, már 100 esztendeje, akik a legnagyobb számban hívják meg önként a halált. Vajon fölkészült-e a munkanélküliség várható következményeire az egészségügy? caLÁiucT^. /II.. Átlagkeresetek az SZKV-nál Foglalkozás Bruttó bér Index Index a vállalati 1991-hez átlaghoz % % villamosvezetők 20 635 103,7 136,1 trolivezetők 20 165 101,4 113,8 autóbusz-vezetők 24 888 125,1 132,6 villamosüzemfenntartők 16 745 84,2 137,3 troliüzeni-fenntartők 20 583 103,5 124,4 gépjárműüzemfenntartók 18 462 92,8 130,5 forgalomirányftók. ellenőrök 18 198 91,5 139,5 létesítményfenntartók 18 151 91,2 135,1 egyéb terület 22 353 112,4 142,5 tanfolyam 7 948 40 134,3 vállalati átlag 19 894 100 132,7 (Az adatokat Nemes László igazgató bocsátotta rendelkezésünkre.) • Meddig tart a sztrájk? Főhadiszállás a garázsban - Az előző cvi 223 milliós bértömeghez képest 240 millióban maximáltam a lehetőségeket - jelentette ki Nemes László, az SZKV igazgatója. - Jelen pillanatban nincs olyan pénzügyi információm, amelynek birtokában az emelésre okot látnék, vagy arra felelős ígéretet tehetnék. • Tudomásunk van arról, hogy ön politikai vezetőkkel is tárgyalt, esetleg garanciát kért, hogy a költségvetésben engedjék meg a 240 milliós maximum fölé emelkedést. - A frakcióvezetők lehetőséget adtak arra, hogy az 1993as vállalati elképzelések főbb összefüggéseit ismertessem, de nem tudták és nem is akarták elkötelezni magukat, a találkozás csupán az értekezésre nyújtott módot, nem garanciák kicsikarása volt a célom, csak a korrekt tájékoztatás, amelyet korrekt döntések követhetnek. A Munkástanács által követelt 263 milliós bértömeg teljesíthetetlen. • Meddig húzódhat a sztrájk? - A följelentést már megtettem a munkaügyi bíróságon, s öt napon belül várom a határozatot: jogszerű-e a sztrájk. Ez új tárgyalási pozíciókat adhat a feleknek. Mindenesetre a sztrájk időtartamára fizetést nem számfejtünk. • A dolgozóknak, a Munkástanácsnak nincsenek tartalékai, a résztvevők önként vállalták, hogy a sztrájk időtartamára átmenetileg lemondanak bérükről. Bíznak abban, hogy ha nem vétenek formai hibát — a sztrájkot a bíróság jogszerűnek ítéli, így bérük ezekre a napokra is jár. Nemes László igazgató följelentését fenyegetésként értékelték. De történt más is. - A járművezetőket hajnalban begyűjtőkocsival keresték meg, s „Berendelés"-fejléccel utasítást kézbesítettek: „Elrendelem, hogy ... dolgozó munkára jelentkezzen". Súlyos szavak ezek, egyéb körülmények között, a kollektív szerződés alapján a dolgozó köteles teljesíteni az ilyen parancsot. Most azonban ez a sztrájkhoz való jogot kérdőjelezte meg - jelentette ki Kiss Gábor, a Munkástanács elnöke. • Megkérdeztem az igazgató urat, aki úgy nyilatkozott, reméli, hogy a délutáni műszak több belátással lesz, és fölveszi munkát. - Hajnalban nem volt sikeres a följelentéssel és a berendelő paranccsal történt fenyegetés, nem hinném, hogy délután nagyobb hatást ér el az igazgató úr. A magam részéről senkinek sem tudom ajánlani, hogy mondjon le törvényes jogáról, a sztrájkról. (Nem is mondott le senki.) Kedd óta tartózkodik a sztrájk vezetősége a rókusi garázsban. Itt is alszanak. Bedőcs Lajos sztrájkőrség-parancsnok éppen az asztalra borulva pihent el, amikor tegnap napközben kerestem. • Hányan akarták felvenni a munkát hajnalban? - Senki. Trolibuszt nem is indíthattunk egyet sem. Közöltük a dolgozókkal, hogy az éjszakai tárgyaláson nem tudtunk megegyezni a szükséges szolgáltatási minimum mértékében. A járművezetőkre bíztuk, vállalják-e a munkát. Nem vállalták. Sem kényszerítés, sem rábeszélés nem történt. • Az esti tárgyaláson Nemes László igazgató azt javasolta, hogy ma délelőtt 50 százalékos forgalomra álljanak át a sztrájkolok (járműtől függően ez 10-20 perces követési időt jelent), vasárnap estig kíséreljék meg a megegyezést, 8 hétfőn a megszokott rend szerint fussanak ki a járművek a végállomásokról. Cserébe azonnal megkezdhetnék a 27 milliónyi bérfejlesztés felosztását az ágazatok és a személyek között. Nemes László igazgató lapunknak kifejtette, ő biztosan nem enged, hisz a 240 milliós megemelt bérkeret a teljes létszámra vetítve 23 százalékos keresetnövekedést eredményezne (ebből persze 10 százalék a tavalyról áthúzódó emelés, így a valódi bérfejlesztés csak 13 százalékos volna), de a bérfejlesztést - mint elmondta - csak 651 dolgozó kapja meg, így körükben a mérték 20 százalékossá válna, amely viszont csak három százalékkal kevesebb, mint a Munkástanács által követelt 23 százalékos érték. Bekeményített estére a Munkástanács is: visszatért eredeti, 273 milliós bértömegköveteléséhez. A trolik ma egyáltalán nem közlekednek, tájékoztatott Kiss Gábor, egyegy villamos és kék busz esetleg kifuthat. Ó. I.