Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

PÉNTEK, 1993. FEBR. 19. • Döntés a torony alatt • Hosszú vita után eredményes befejezés Van költségvetése a városnak BELÜGYEINK 3 A tegnapi tanácskozás, amely tulajdonképpen az egy héttel korábbi vita folytatása volt, egy közérdekű bejelen­téssel kezdődött. Tűhegyi Jó­zsef alpolgármester úr, aki a külföldön tartózkodó dr. Lip­pai Pál polgármester helyett vezette a képviselő-testület vi­táját, figyelmeztette a város­atyákat, hogy: Viszik az autó­kat! Ez leegyszerűsítve annyit jelentett, hogy mindenki ellen­őrizte. vajon szabályosan par­kolta-e a városháza előtt gép­kocsiját. Ezt követően az alpol­gármester beszámolt az SZKV dolgozóinak reggel kezdődött sztrájkjáról, majd Nemes Lász­ló, a vállalat igazgatója kapott szólási lehetőséget és ismer­tette a képviselőkkel az elmúlt napokban történteket. Ekkor Koha Róbert MDF-es frakcióvezető javasolta, hogy ne téijenek azonnal a költség­vetés tárgyalására, hanem vitassák meg az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások elidegenítésének szempont­rendszerét tartalmazó anyagot. A közgyűlés támogatta az in­dítványt, és némi módosítással el is fogadták az előteijesztett anyagot, azzal a megjegyzés­sel, hogy március 11-én újra visszatérnek erre a témára. Ezután kezdődött a költség­vetés fejezetenkénti vitája. Viszonylag simán folyt a be­Február 11-én kezdődött, tegnap ért véget a szegedi képviselő-testület tanácskozása. Hosszú órákat töltöttek a városatyák a városháza dísztermében és gyakran késhegyre menő vitákat folytattak egy-egy tételről, de megérte: tegnap este 6 óra 43 perckor a jelenlévő 38 képviselő egyhangú szavazással elfogadta a város 1993­ra szóló költségvetését. A részletekről ezúttal külön nem szólunk, mindössze annyit, hogy a városnak (a tavalyi pénzmaradvány egyelőre még ismeretlen összege nélkül) idén 7,2 milliárd forintból kell működtetnie vitális intézményeit és természetesen a beruházásokra, fejlesztésekre is kell valamennyi pénzt fordítani. A jelekből Ítélve azonban ez az utóbbi tétel nem fogja meghaladni a 10-12 százalékot. vételi források és a kiadási tételek egyeztetése, mígnem egy olyan témához érkeztek, amely csaknem két órát vett igénybe a képviselők idejéből. Jelesül, a dorozsmai iskola fűtésének, vagy inkább fűtet­lenségének a kérdését taglalták a felszólalók. Volt egy olyan javaslat, hogy 7,8 millió forin­tot fordítsanak erre a célra, és egy másik, amely 3 milliót irányzott elő, de azonnali meg­oldási feltételekkel. Ez utóbbit fogadták el. A helyzet valóban megérdemelte a hosszú vita kiéleződését, hiszen a két ka­zán, melyekkel az iskolát fűtik ugyancsak elhasznált állapot­ban van, mellesleg az egyik most egyáltalán nem működik, a másik pedig nem teljes ka­pacitással. A bajt tetézi, hogy innen fűtik a csaknem 300 méterre lévő óvodát is, s a lyu­kas csöveken az amúgy sem teljes értékű fűtés mire odaér ­elillan. így azután volt már rá példa, hogy 14-16 fok volt az iskolában és az óvodában a hőmérséklet. Ilyen körülmé­nyek közepette szinte lehetet­len a tanítás, a tanulás. Néhány képviselő megemlítette, hogy a gondok nem mai keletűek, hiszen már 1982-ben is jelez­ték a hiányosságokat. Moldo­ván Judit képviselőnő a vita során felajánlotta saját, családi Szieszta-kályháját is. Mások az illetékes irodát marasztalták el, amiért nem intézkedett koráb­ban. Az ebédszünet után folyta­tódott a költségvetési vita, azután újfent más napirendek­ről tárgyaltak, de este 5 óra kö­rül sor került az utolsó felvo­násra: megtárgyalták a költség­vetés végrehajtási szabályait, és miután némi módosítá­sokkal ezt a dokumentumot is elfogadták, Tűhegyi alpolgár­mester úr bejelentette, hogy megszületett a város idei költ­ségvetése. A közgyűlés tegnap tárgyalt a Szegedi Sportalapítvány és a Szeged Folyóiratért Alapítvány létrehozásáról. Mindkettőről döntött. A következő közgyű­lés tárgyal majd érdemben az alapítványok sorsáról. Szó volt még a tápéi komp üzemelte­tésének kérdéséről is. A tiszai átkelést biztosító tápéi komp ugyan 1550 óta üzemel, de talán még sohasem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. A gond: sokba kerül a fenntar­tása. Három lehetőség nyílt a helyzet rendezésére, mégpedig: 1. A közgyűlés átvállalja a komp üzemeltetését és kéri az állami tulajdonú szállítóesz­köznek önkormányzati tulaj­donba adását. 2. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a tápéi komp üzemeltetésével kapcsolatos regionális felada­tok közös megoldása érdeké­ben folytasson tárgyalást a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökével. 3. A közgyűlés a tápéi komp üzemeltetését költ­ségvetési hiány miatt nem tudja átvállalni, így az állami tulajdonú kompnak önkor­mányzati tulajdonba adását sem kéri. A városatyák ez utóbbi határozati javaslatra szavaztak. Kisimre Ferenc • A közalkalmazottakra vonat­kozó törvény kimondja: az intéz­mények költségvetését vélemé­nyeztetni kell az illetékes szakszer­vezetekkel. Ám e költelezettségé­nek a szegedi önkormányzat nem tett eleget, s gyanítható, a többi település önkormányzata sem. Legalábbis (gy véli a Csongrád Megyei és Szeged Városi Munka­vállalói Kerekasztal. A 16 szavazati jogú tagból álló, érdekképviseleti tömörüléseket és szervezeteket tömörítő fórum leg­utóbbi ülésén a törvénysértés meg­szünetésére javaslatot dolgoztak ki. A Liga kezdeményezte, hogy ala­Tőrvénysértő költségvetések? kítsák meg a munkavállalói kerek­asztalon belül a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Ta­nácsát. Ez az önkormányzat mellé rendelt szakbizottság véleményez­hetné a település költségvetési rendelettervezetét is. Az érdek­egyezetés ezen utolsó lépését azon­ban meg kellene előznie annak, hogy a helyi költségvetési rende­letet elókészftó önkormányzati szakbizottságokba meghívják az érdekelt szakszervezeteket, hogy érdemben szólhassanak a tervek­hez. Az érdekegyeztetési mecha­nizmust teljessé tenné, ha a település költségvetésében érintett, de a közalkalmazotti törvény be­tűje szerint nem költségvetési, de önkormányzati intézmények (pél­dául közlekedési vállalat, város­gondnokság, távhőszolgáltató, ingatlankezelő vállalat) szakszer­vezeteit hívja össze, szakbizott­ságként működtesse a munkaválla­lói kerekasztal. így lenne elérhető. hogy a bérfejlesztésben, a priva­tizációval összefüggő és egyéb kérdésekben érdemben képvi­selhessék a munkavállalók érdekeit a szakszervezetek. Ezen, új mun­kamódszert is jelentő javaslatait a szegedi, illetve a megyei önkor­mányzat tisztségviselői elé tárja a munkavállalói kerekasztal. A testület soros elnökének manátuma lejárt. A tisztségre ­újabb egy esztendeig - Tóth Jó­zsefet, az MSZOSZ megyei kép­viseletének vezetőjét választották. D. I. U U íz évvel ezelőtt, Liverpoolban találkoztam először '—l munkanélkülivel. A férfi fiatal volt, kisportolt, farmerban járt, s törékeny feleségével együtt egy Forddal érkezett minden délután a Sudley-School elé. Három angyalarcú kislányuk vidáman préselődölt be a hátsó ülésbe, negyedik kistestvérük mellé. A gyerekek ápoltak voltak, mi több, divatosan öltözöttek. IAnyom, általuk föl­karolt idegenként, gyakran vendégeskedett kétszintes, ház­tartási gépekkel fölszerelt házukban, és ma is emlegeti az ottani, igencsak irigyelt játékparadicsomot. Amikor alkalmam volt beszélgetni a szülőkkel, akkor döbbentem rá, én a teljes foglalkoztatottság „boldog" álla­potából odacsöppent magyar, hogy a munkanélküliség ko­rántsem anyagi kérdés: ínséget inkább a lélek szenved miatta. Kiderült, hogy a vékony kis asszonyka rendszeres idegi kezelésre szorul, az állását vesztett autószerelő férj pedig fusimunkák után vadászik, s esténként rendszeresen kapatosan érkezik haza. Most, hogy utol akarjuk érni a Nyugatot, némi ered­ményt is föl tudunk mutatni, sajnos olyan kevésbé kívána­tosat is, mint a munkanélküliség. A Munkaügyi Miniszté­rium legutóbbi adatai szerint januárban már 700 ezer volt hazánkban az állástalanok száma, s 60-80 ezerre becsü­lendő az a tömeg, amely nem szerepel a nyilvántartások­ban. A hivatalos előrejelzések szerint az idei év végére 900 ezer ember kerül az utcára. Ez azt jelenti, hogy a 4,8 millió aktív kereső 18,7 százaléka jut ebbe a cseppet se irigylendő helyzetbe. Nálunk ugyanis egyelőre anyagi ínség is társul a lelkiek mellé, s ez beláthatatlan következményekkel jár­hat, melyre idejében föl kellene készülnie a társadalom­nak, az egészségügynek is. Mivel a rendszeres, biztonságos munka alapvető emberi szükséglet, hiánya betegtt. A fejlett nyugati országokban végzett fölmérések szerint összefüggés van a szív- és érrendszeri megbetegedések, a pszichés károsodások, az alkohol és a kábltószerfüggőség, valamint az öngyilkossá­gok gyakorisága és a munkanélküliek számának növeke­dése között. Az ottani tanulmányok szerint népegészség­ügyi gondokat okoz, ha egy országban a tűrhető 10 száza­lékot meghaladja az állástalanok aránya. Márpedig, ha a hivatalos jóslásnak hinni lehet, nálunk ennek csaknem a kétszerese várható, méghozzá ez év végére. A | nélkül, hogy az ördögöt akarnám a falra festeni, (J_J hadd hivatkozzam néhány puszta tényre. Hazánkban szív- és érrendszeri betegségben viszonylag máris többen halnak meg, mint bérmelyik iparilag fejlett országban. Nálunk máris népbetegség az alkoholizmus, és - szinte hagyományosan - azok között vagyunk Európában, már 100 esztendeje, akik a legnagyobb számban hívják meg önként a halált. Vajon fölkészült-e a munkanélküliség várható követ­kezményeire az egészségügy? caLÁiucT^. /II.. Átlagkeresetek az SZKV-nál Foglalkozás Bruttó bér Index Index a vállalati 1991-hez átlaghoz % % villamosvezetők 20 635 103,7 136,1 trolivezetők 20 165 101,4 113,8 autóbusz-vezetők 24 888 125,1 132,6 villamosüzem­fenntartők 16 745 84,2 137,3 troliüzeni-fenntartők 20 583 103,5 124,4 gépjárműüzem­fenntartók 18 462 92,8 130,5 forgalomirányftók. ellenőrök 18 198 91,5 139,5 létesítmény­fenntartók 18 151 91,2 135,1 egyéb terület 22 353 112,4 142,5 tanfolyam 7 948 40 134,3 vállalati átlag 19 894 100 132,7 (Az adatokat Nemes László igazgató bocsátotta rendelkezésünkre.) • Meddig tart a sztrájk? Főhadiszállás a garázsban - Az előző cvi 223 milliós bértömeghez képest 240 millióban maximáltam a lehetőségeket - jelentette ki Ne­mes László, az SZKV igazgatója. - Jelen pillanatban nincs olyan pénzügyi információm, amelynek birtokában az emelésre okot látnék, vagy arra felelős ígéretet tehet­nék. • Tudomásunk van arról, hogy ön politikai vezetőkkel is tárgyalt, esetleg garanciát kért, hogy a költségvetésben engedjék meg a 240 milliós maximum fölé emelkedést. - A frakcióvezetők lehető­séget adtak arra, hogy az 1993­as vállalati elképzelések főbb összefüggéseit ismertessem, de nem tudták és nem is akarták elkötelezni magukat, a találko­zás csupán az értekezésre nyújtott módot, nem garanciák kicsikarása volt a célom, csak a korrekt tájékoztatás, amelyet korrekt döntések követhetnek. A Munkástanács által követelt 263 milliós bértömeg teljesít­hetetlen. • Meddig húzódhat a sztrájk? - A följelentést már megtet­tem a munkaügyi bíróságon, s öt napon belül várom a hatá­rozatot: jogszerű-e a sztrájk. Ez új tárgyalási pozíciókat adhat a feleknek. Mindenesetre a sztrájk időtartamára fizetést nem számfejtünk. • A dolgozóknak, a Munkás­tanácsnak nincsenek tartalékai, a résztvevők önként vállalták, hogy a sztrájk időtartamára átmenetileg lemondanak bé­rükről. Bíznak abban, hogy ­ha nem vétenek formai hibát — a sztrájkot a bíróság jogszerű­nek ítéli, így bérük ezekre a napokra is jár. Nemes László igazgató följelentését fenyege­tésként értékelték. De történt más is. - A járművezetőket hajnal­ban begyűjtőkocsival keresték meg, s „Berendelés"-fejléccel utasítást kézbesítettek: „Elren­delem, hogy ... dolgozó mun­kára jelentkezzen". Súlyos szavak ezek, egyéb körülmé­nyek között, a kollektív szer­ződés alapján a dolgozó köte­les teljesíteni az ilyen paran­csot. Most azonban ez a sztrájkhoz való jogot kérdő­jelezte meg - jelentette ki Kiss Gábor, a Munkástanács elnö­ke. • Megkérdeztem az igaz­gató urat, aki úgy nyilat­kozott, reméli, hogy a dél­utáni műszak több belátás­sal lesz, és fölveszi munkát. - Hajnalban nem volt sike­res a följelentéssel és a beren­delő paranccsal történt fenye­getés, nem hinném, hogy dél­után nagyobb hatást ér el az igazgató úr. A magam részéről senkinek sem tudom ajánlani, hogy mondjon le törvényes jogáról, a sztrájkról. (Nem is mondott le senki.) Kedd óta tartózkodik a sztrájk vezetősége a rókusi ga­rázsban. Itt is alszanak. Bedőcs Lajos sztrájkőrség-parancsnok éppen az asztalra borulva pi­hent el, amikor tegnap napköz­ben kerestem. • Hányan akarták felvenni a munkát hajnalban? - Senki. Trolibuszt nem is indíthattunk egyet sem. Közöl­tük a dolgozókkal, hogy az éj­szakai tárgyaláson nem tud­tunk megegyezni a szükséges szolgáltatási minimum mérté­kében. A járművezetőkre bíz­tuk, vállalják-e a munkát. Nem vállalták. Sem kényszerítés, sem rábeszélés nem történt. • Az esti tárgyaláson Nemes László igazgató azt javasolta, hogy ma délelőtt 50 százalékos forgalomra álljanak át a sztráj­kolok (járműtől függően ez 10-20 perces követési időt jelent), vasárnap estig kísérel­jék meg a megegyezést, 8 hét­főn a megszokott rend szerint fussanak ki a járművek a vég­állomásokról. Cserébe azonnal megkezdhetnék a 27 milliónyi bérfejlesztés felosztását az ága­zatok és a személyek között. Nemes László igazgató la­punknak kifejtette, ő biztosan nem enged, hisz a 240 milliós megemelt bérkeret a teljes létszámra vetítve 23 százalékos keresetnövekedést eredmé­nyezne (ebből persze 10 szá­zalék a tavalyról áthúzódó emelés, így a valódi bérfejlesz­tés csak 13 százalékos volna), de a bérfejlesztést - mint el­mondta - csak 651 dolgozó kapja meg, így körükben a mérték 20 százalékossá válna, amely viszont csak három százalékkal kevesebb, mint a Munkástanács által követelt 23 százalékos érték. Bekeményített estére a Munkástanács is: visszatért eredeti, 273 milliós bértömeg­követeléséhez. A trolik ma egyáltalán nem közlekednek, tájékoztatott Kiss Gábor, egy­egy villamos és kék busz esetleg kifuthat. Ó. I.

Next

/
Thumbnails
Contents