Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. FEBR. 18. Miféle városban élünk? BELÜGYEINK 3 Szeged olyan város, kezdte Takáts József, amely nem egy hagyományos urbánus fejlődés eredményeképpen alakult ki. Előbb szerkesztették meg, a nagy árvíz után, az újjáépítési koncepciót s mindez csak na­gyon lassan, és hiányosan töl­tődött fel polgári tartalommal. Vágvölgyi András is hibrid jel­legűnek nevezte Szegedet. Mindazonáltal a Takáts József emlegette limest - hogy ti. Pécsnek van városiassága, Sze­gednek alig - nem érzi olyan erőteljesnek. Dunántúl termé­szetesen urbanizáltabb, s ebben nem is annyira a római kort, mint a török érát terheli a fe­lelősség. Viszont itt a polgári réteg ma sem igazán erős, il­letve a tehetősek, az újgazda­Ványai Éva alpolgármester, Vágvölgyi András szocio­lógus, Takáts József irodalomtörténész, valamint sokan mások arról beszélgettek tegnap este a Juhász Gyula Művelődési Központban, miféle városban is élünk. gok nem polgárként viselked­nek. A nyugati polgár büszke, ha alapítványokkal, támogatá­sokkal segíti városa kuturális életét. Érdekes módon Szege­den hiába él arányát tekintve a legtöbb magasan kvalifikált ér­telmiségi, a többség izolált helyzetben van, nem érzi ma­gáénak, igazán otthonának a várost. Ványai Éva szerint Sze­ged mégiscsak az ország kul­turális fővárosa, amennyiben a lélekszámot és a művészeti rendezvények számát vesszük alapul. S éppenhogy számos egyéni polgári kezdeménye­zésről, alapítványok létrejöt­téről adhat hírt. Ilyen például az Aba-Nóvák, a leendő világ­háborús emlékművet finanszí­rozó, a szabadtéri játékokat tá­mogató, valamint az iskolák­ban működő számtalan alapít­vány. Ványai Éva szerint ép­penhogy beindulóban vannak az egyéni polgári kezdeménye­zések. Tavaly több mint száz millió forintot adott a város kulturális rendezvényekre. Mégis van kulturális rossz­kedv, mondta Mucsányi János, házigazda. Nincsenek lakások, és nincsenek státusok, hogy a fiatal értelmiségi induló eg­zisztenciát teremtsen, válaszolt az alpolgármester asszony. Ta­káts József szerint, aki melles­leg az intézményesülés nagy­mestere, a városban letelepülő értelmiséginek stratégiát kell kialakítania. Sok kis kulturális intézményt kell létrehozni, ezek működéséhez meg kell teremteni a forrásokat. Az intézményeket be kell járatni, s idővel ezeknek az egye­sületeknek, műhelyeknek, és szerveződéseknek az egymást feltételező léte jelenti majd a kulturális konszenzust a min­denkori városi vezetés szá­mára. Dal • Amikor tavaly Szegeden járt Beata Bishop, a könyvéről hí­res pszichoterapeuta, elmond­ta: rosszindulatú bőrdaganata miatt már tfz éve halottnak ke­lene lennie, s ő mégis itt van az élők sorában, méghozzá egész­ségesen. A törékeny, ápolt, világot járó nagymama minde­nütt hirdeti: a reményt senki ne adja föl. Ő az élő bizonyíték arra, mondja, hogy gyógyítani képes a lélekerő és a diéta. Olvasom egy amerikai ta­nulmányban, hogy míg a szá­zad elején a rák diagnózisa csaknem azonos volt a halálos ítélettel, ma már 7 millió volt beteg él 5 éves kezelés után, tünetmentesen, s ez a .szám a századfordulóig akár 10 mil­lióra is emelkedhet az egyre hatékonyabb gyógykezelés jóvoltából. Nem csoda hát, ha a kutatók optimizmusa ott átragad a betegekre is. S mit várhatunk mi itt, a Kárpát medence táján, ahol aránylag még gyakrabban fenyeget ez a kór? Derűlátásra ugyan nincs különösebb okunk, de némi szemléletbeli Paróka és életerő Ha valami, hát a rák félelmetes egy betegség vala­mennyiünk számára. Magyarországon is alig van család, amelyben ne emlékeznének egy-egy rokon daganat okoz­ta szenvedéseire. Nem véletlen ez, hiszen hazánkban az érrendszeri betegségek után éppen ez a kór követeli a legtöbb áldozatot. Róluk többet is beszélünk, mint azok­ról. akik leküzdötték a betegséget. változásnak a nyomai már nálunk is fölfedezhetők. Nyugati tapasztalatok bizonyít­ják, hogy szinte csodákra ké­pesek az öntevékeny csopor­tok. Éppen három esztendeje hazánkban is megalakult a Rákbetegek Országos Szövet­sége, amelynek Szegeden is működik területi irodája. Nap­forduló szolgálat néven. Erőt adó barátokra, jótanácsot nyújtó szakemberekre lelnek itt a sorstársak. Együtt könnyeb­ben oldják föl a betegség okoz­ta félelmeket, tévedéseket, előítéleteket, megismerik a gyógyítás eredményeit, a megelőzés és az újbóli beil­leszkedés lehetőségeit. S ami szintén nem mellékes: támaszt kapnak itt a kétségek közt ver­gődő családtagok is. Az orvos mellett segítséget nyújt a pszi­chiáter, a munkaügyi és a jogi szakember. Hogy a bizonyta­lanság, a szorongás, a kiszol­gáltatottság érzése, amely állítólag szintén előidézője a ráknak, elkerüljön minden egészségest és gyógyulni vágyót. A Napforduló szolgálat tárt ajtókkal várja a sorstársakat, mondta a minap egyik képvi­selőjük. És hozzátette: az erőt adó lelki támasz mellett szí­vesen fogadnak mindenféle tárgyi segítséget, történetesen használaton kívüli parókákat is. Mert hogy a kezelések mellékhatásaként megritkult haj elvesztése is „fájdalmat" okoz annak, aki vissza akar térni az emberek közé, a dol­gos hétköznapokba. Ezt köny­nyítenék meg azok, akik hozzájárulnának egy paróka­kölcsönző létesítéséhez. Oly­kor ugyanis még egy szép frizura is gyógyítani képes. A rákbetegek öntevékeny csoportjai már nálunk is segí­tenek magukon. Az életbe ve­tett hitük, optimizmusuk azonban csak erősödik, ha az egészségesek világát is maguk mellett tudják. Chikán Ágnes • Démász Rt. részvények jegyezhetők Tíz százalék eladó (Folytatás az 1. oldalról) A kamatok tehát: 1993. üzleti évre: 1,0 % 1994. üzleti évre 1,5% 1995. üzleti évre 2,0 % 1996. üzleti évre: 2,5 % 1997. üzleti évre: 3,0 % majd az ezt követő üzleti évekre továbbra is 3 % A kamatozó részvények tulajdonását a kamaton felül a részvényhez fűződő más jogok is megilletik, ideértve az oszta­lékhoz való jogot. A részvények névértéke: 10000 Ft, azaz Tízezer forint. Kibocsátási ár: a nyilvános forgalomba hozatal Során 10000 Ft névértékű kárpótlási jegy ellenében 10000 Ft névértékű részvény jegyezhető. (A forgalmazás megkezdése­kor ez megfelel 12 730 Ft kibocsátási árnak, ami a kár­pótlási jegyek kamattal megnö­velt 1993. II. l-jén érvényes értéke) A forgalomba hozatal ideje: 1993. II. 15.-1993. III. 17.. he­lye: Budapest Bank Rt. 6720 Szeged, Klauzál tér 4.: Pakett Bróker Rt. 6721 Szeged, Szent István tér 16. Kicsit váratlanul érte a befektetésekkel foglalkozó szakembereket ez az óriási AVÜ-csomag. A 3,7 milliárd forint kárpótlási jegyben is tekintélyt parancsoló összeg, emlékeztetőül, a Picknél az első körben, nem kis hírverés mellett - most már jogos a kitétel -, mindössze 113 millió forint értékben cserélt gazdát részvény és kárpótlási jegy. Azzal mindenki tisztában van, hogy az AVÜ-re óriási nyomás nehezedik, hogy a megjelenő kárpótlási jegyekkel szemben mindig legyen megvásárolható állami vagyonrész. A hat nagy áramszolgáltató részvénytár­saság közül a dél-magyar­országi találtatott elsőként al­kalmasnak a kínálat további bővítésére. Ettől, valamint a ma még veszteséggel gazdálkodó rt. részvényeinek meglehetősen alacsony garantált kamataitól függetlenül is lehet jó befekte­tés az áramszolgáltatás. Hosz­szú távon. Ez ugyanis még akkor is lesz, amikor a ma tőzsdén szereplő cégeknek fele­kétharmada már régen eltűnt. Ami számomra újdonság, az a befektetés kockázatának eddig szokatlan hiánya. Egy új kibocsátású részvény lehet rossz üzlet is, meg jó is, legyen szó Danubiusról, vagy Pickről. Ezt azonban nem tudóin megfogni. Az, hogy mennyiért adják a szállodai szobát, veszik a vágósertést, illetve értéke­sítik a szalámit, üzletpolitikai kérdés. A háztartási elektro­mos energia ára szociális, po­litikai, szociálpolitikai és még sok egyéb kérdés. Ez pedig befektetői - különösen kisbe­fektetői - megfontolásokkal ne­hezen követhető. Kovács András Hiányzó karátok (Folytatás az 7. oldalról) ebben élen járni. A magyar paprika márkanév mögé nem lenne szabad többé spanyol vagy vietnámi import paprikát rejteni. A két nagy állami vállalat monopóliumát túlságosan is sikerült megtörni. Biztos, hogy a szabályozatlanul többcsator­nás feldolgozás és kereskede­lem hosszabb távon tarthatat­lan. A külföldi vevő legalább 10-20 tonnányi egyöntetű mi­nőségű őrleményt kér, a tőkeigényes készletezés és folyamatos szállítás is alapvető feltétele az üzletnek. Kellő szervezettség, szövetkezés híján, illetve a két nagyvál­lalatból lett rt. végleges leírá­sával magunkat zárnánk ki az európai piacról. A szállítók már készülhetnek, a határon nem úszhatják meg a tételes minőségellenőrzést, amely a minőségbiztosítás kiépített rendszere htján sok buktatóval járhat. Magyarországon a belföldi fogyasztás 2-3 szorosa ter­melhető meg fűszerpaprikából. A klíma, a kutatási háttér, a fajták adottak ehhez, tényleges határt az export fogja meg­szabni. T. Sz. I. ' jendégcsalogató az újonnan nyílt vendéglő. Barátsá­—J gos, családias a küllem, a pincér az ajtóban áll, ked­vesen invitálja a betérőket, köztük kis családunkat is, ba­rátainkkal együtt. Minden klappol egészen addig, amíg hozzá nem kez­dünk a rendeléshez. A férfiak bort szeretnének inni, ám rögtön kiderül, nagyon kicsi a választék. Ez azonban mind semmi ahhoz képest, amikor megvilágosodik: a bor mellé ásványvizet csak módjával tud hozni a pincér. Mert egy, csak egy üveg található az egész vendéglőben. No, de ez se baj, asztalra kerül bor, a pincér hol egyikünk, hol má­sikunk feje fölött nyúl át küszködik a tálcájával. Po­harakat is kapunk, jó vastag falú, igazi vizespoharak képé­ben. Mindenkinek jut belőle egy, s tetszik, nem tetszik, azt kell beosztania. Előbb bort iszik belőle, majd rátölti az ás­ványvizet. Az ebédre meglehetősen sokat várunk, rendesen meg is éhezünk, mire kihozzák. Hatan hatfélét kérünk, ízletesnek is találjuk az ételeket. De mégis úgy találjuk: ez nem az a hely, ahová visszamegy az ember. trAmalőrök" - mond­ják ismerőseink. „Az ásványvíznek külön poharat kell hozni. És megvan a rendje, mit melyik oldalról tesz a ven­dég elé a pincér." I V* axni? Nem. Ezek, bizony, a vendéglátós szakma —» alapjai. Amiket nem tanítanak meg manapság sen­kinek, hiszen az új vállalkozások nem szakképzett pincé­reket, hanem családtagjaikat állítják csatasorba. Akárcsak a privatizált üzletek. Amelyekben az ember szeretné meg­tudni, a húszféle fritőz, vagy mikrohullámú sütő között mi a különbség. Mit tud ugyanazért a pénzért az egyik, s mit a másik. Kérdéseinkre válaszolva az eladó készségesen fel­olvassa a használati utasítást. Köszönjük. Olvasni mi is tudunk. / c f iccí m Terjed az influenza Nem mennek táppénzre A Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat megyei in­tézetétől kapott tájékoztatás szerint a megyében dolgozó orvosok a hét elejéig 7296 influenzaszerű megbetegedést jelentettek. A betegek fele 14 éven aluli gyermek. Ez az oka, hogy az óvodások, bölcső­dések 10-30 százaléka hi­ányzik a gyermekintézmények­ből. Ez az arány azonban Szen­tesen jóval magasabb: ott egyes óvodákban az 50 szá­zalékot is meghaladja az otthon maradó gyermekek szá­ma. A városi tisztifőorvos ezért több óvoda ideiglenes bezá­rását is javasolta, miután két iskolában az igazgató már a múlt héten tanítási szünetet rendelt el a tömeges megbete­gedések miatt. A megyei szolgálat járvány­ügyi osztályának vezetője, dr. Király Klára a szegedi állapo­tokról elmondta: az itteni adatok még nem indokolják a szigorú tilalmakat, ezért egyelőre látogathatók a város kórházaiban, klinikáin fekvő betegek. Az azonban nem ki­zárt, hogy ha a hétvégi jelen­tések a fertőzés rohamos ter­jedéséről számolnak be, Sze­geden is elrendelik a látogatási tilalmat. A tisztánlátást, a pon­tos adatok megszerzését némi­képp nehezíti, tudtuk meg a főorvostól, hogy sajnos sokan nem mennek el a rendelőbe, s nem íratják ki táppénzre ma­gukat. Ehelyett a munkahely adta háromnapos betegszabad­ságot veszik ki, s orvosi el­lenőrzés nélkül kúrálják ma­gukat. Ezáltal lehet, hogy ideiglenesen jól járnak anya­gilag, később azonban többet veszíthetnek, hiszen így ki­teszik magukat a szövőd­mények fokozott veszélyének is. Míg az influenza egy hét alatt lezajlik, a következpié­nyekből hosszabb idő alatt lehet talpra állni. Ch. Á. Raffay helyett Raffay? Dr. Raffay Ernőt, a Honvé­delmi Minisztérium politikai államtitkárát február 22-i ha­tállyal - saját kérésére - fel­mentették eddigi tisztségéből. Raffay ezután már csak mint Szeged egyik képviselője fog­lal helyet a Parlamentben. Vá­lasztókerületének polgárai kö­zül hármat kérdeztünk eddigi tevékenységéről. Hanák Endréné. nyugdí­jas: - Úgy gondolom. Raffay Ernő megállta a helyét mint a HM politikai államtitkára. Most lemondott hivataláról, vi­szont megmaradt továbbra is országgyűlési képviselőnek. Ez nem biztos, hogy rossz hír vá­lasztói számára, hiszen így több időt fordíthat a képviselői munkára. Véleményem szerint ezen a területen sem végezte rosszul a munkáját, bár nem volt mindenki elégedett vele. A HÉT KÉRDÉSE Az emberek különbözőképpen (télik meg a dolgokat, ter­mészetes, hogy akadt akinek nem volt szimpatikus Raffay Ernő. Szerintem továbbra is a választói érdekeiért fog tevé­kenykedni. Bozsó Oszkár, munkanél­Fotó: Somogyi Károlyné küli: - Nem volt semmi gond Raffay Ernővel. Talán valaki keresztbe tett neki, „megfúr­ták", ezért kellett távoznia a HM-ből. Nem tudom, való­jában mi játszódhatott le a hát­térben. Szerintem nem dol­gozott rosszul képviselőként sem. Azt hiszem, a szegedi vá­lasztóinak nagy része elégedett vele, mert megfelelően kép­viselte az érdekeiket, s össze tudta hangolni a kétféle funk­cióját. B. István, portás: - Elége­detlen vagyok Raffay úrral. De nemcsak én. hanem a legtöbb választója is. Ez azért fontos, mert én nem szavaztam rá. Akik rá voksoltak, most na­gyon csúnyákat mondanak ró­la. Amikor megválasztották őt az itteniek, azt hitték. Raffay úr is egy egyszerű, rendes „pa­nellakó", szóval közülünk való. Amikor aztán képviselő lett, elfeledkezett a szegedi vá­lasztóiról. Tartott néhány fo­gadóórát, de azon kívül nem tett semmit. Pedig nagyon Ígé­retesen kezdte, megválasztá­sáig rendesen foglalkozott a választókerületében élők prob­lémáival, egészen addig, amíg képviselő nem lett. P. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents