Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

SZERDA, 1993. FEBR. 17. HAZAI TÜKÖR 5 A nyesedék Panaszos ügyben keresik - szólt fel a portás telefonon, s én megborzongtam a gondolattól, hogy ismét valaki, aki nekem, nekünk, a sajtónak mondja el a nyomorúságát. Sorolja terheit, amiken mi legtöbbször még enyhíteni sem tudunk. Ez a mostani látogató rácáfolt az előítélet szülte gondolatra. Nem panaszkodott, nem szitkozódott, még csak arra sem használta fel az alkalmat, hogy végre jól kibeszélje magát. Csupán azért jött, mondanám meg neki, vállalhat-e munkát a rendszeres szociális járadéka mellett? Merthogy ő törvénytisztelő, s a világért sem tenne a szabály ellen. Kezdtem csodálni ezt az embert, eme furcsa lényt, aki sántán, s egyéb más bajokkal sújtottan is, manapság ritkán tapasztalható lelki nyugalommal szemléli a világot. Nem háborog sanyarú sorsán, hanem próbál kilépni abból. Ha törvény engedi ő vállal munkát, mert muszáj. Alig tudom kihúzni belelőle - amit szégyenl, ám, ami nem az ő szégyene - azt, hogy 6 ezer 140 forint járadékot kap. Ebből, a szoba-konyhás lakás bére 1 ezer 300 forint, a villany, a gáz 400-500 rúg. Marad néki 3 ezer a megélhetésre. Innentől kezdve nem faggatom tovább, mert aki ma magyar forintért vásárol, tudja, mire futja háromezer. Már a csirkenyak is megrántja e szerény költségvetést, de még tán belefér a színhúsról leeső mócsingos nyesedék. Reszli, maradék, nyesedék jut neki az életből. Még a munkából is, hiszen a nyomorultaknak mindenhol nemet mondanak. Azért én megtudakoltam: lehet munkát vállalnia. S tán egy munkaadót ugyanúgy megbabonáz, mint engem: az emberi tartásával. Bár ez ma nem szempont a választásnál. Kalocsai Katalin | Ami teremtő indulat a Mozart szimfónia játékából hiányzott, azt kárpótolta viszont a koncert második darabjaként játszott Bartók opera - A kékszakállú herceg vára - előadásának hatalmas érzelmi és gondolati íve. Legelsőként az opera két rendkívüli teljesítményt nyújtó énekes-szólistáját kell itt megemlíteni, Gregor József kiváló művészt, és Szonda Éva művésznőt, aki oratórium- és dalénekesként most már országszerte is egyre többet szerepel. Gregor József régi kékszakállú-szerepbeli sikereihez volt méltó ez a hétfői. Hangszíne és dallamlejtése úgy vonta a kint és a bent lévő, a feltáruló és a rejtve maradó dolgok mindenkori gondolati kérdése köré a regék régi korának hangulatát, hogy ím, a múlt mélye és a jövendő sorsszerűsége keret lett, s benne megjelent a bartóki világ örök egyetemessége. Ha Gregor József éneke a gondolat erejével hatott inkább, akkor Szonda Éva alakítása (mert benne az opera hangverseny-előadás jellege ellenére az alakítás tüze is megvolt) az érzelem szen• Szonda Éva és Gregor József sikere Kékszakállú herceg a színházban Hirtelen műsorváltozással lepte meg az Acél Ervin által vezényelt Szegedi Szimfonikus Zenekar hétfó' esti közönségét: a beígért Mozart C-Dúr Linzi szimfónia helyett váratlanul a zeneszerző Jupiter szimfóniáját hallhattuk. A változás, amelynek okát tapintatosan „technikainak'' lehet nevezni, azért említendő, mert bizonyos mértékig, talán a kevés próba miatt, meghatározta az előadás színvonalát. Mozart félre nem ismerhető hangzásvilágát ugyan visszaadta a zenekar, de a késői szimfónia bölcsessége - kiváltképp az utolsó tételben, ahol a szólamok váltakozása mintha a bolygók mozgását szimbolizálná ólmossá, majdnem egykedvűvé lett. vedélyével vitte a koncertet. Az ő (kiemelkedő) érdeme volt az előadásban érezhető teremtő indulat, a sors hajtotta szenvedély, mellyel a zenei szerkezet árnyék-fény-árnyék paraboláját végigjárva, a lélekbe rejtett dolgok tragikus feltárulását, s ennek elkerülhetetlenségét tette hitelessé. .A gondolati feszültség és az érzelmi erő egymást ki nem oltó ereje (a két szólista újabb érdeme) mellett figyelemreméltó volt, hogy a mű balladisztikus sorait is jól kihasználták. Ugyanez érvényes a zenekarra is, pontosabban annak bizonyos szólamaira, közülük feltétlenül említést érdemel az első fagott és az első fuvola játéka. A zenekar az ajtók feltárulását megelőző részekben jól használta fel a mű által kínált, mindent előre ismerő pozíciót, s néhány hibától eltekintve, az ajtók mögötti titkok előzetes megjelenítését a megfelelő „elbeszélő" helyzetből látta el. Acél Ervin karmesternek nehezebb dolga lehetett viszont, amikor a remekül énekelt szólamokkal kellett összeegyeztetni a zenekar játékát, mert ilyenkor a hangszeres zene gyakran járta a maga el-elágazó útját, s ez leginkább a mű parabolájának fény-csúcsán, a kékszakállú herceg tágas birodalmának feltárulásakor volt érezhető. Hogy ebből mennyi lehet a zenekar hibája, s menynyi a szólisták és a rézfúvósok hangját itt-ott kiszámíthatatlanul keverő színházi akusztikáé, az már csak egy jó hangversenyteremben fog kiderülni. Panek Sándor Határsértő Fegyveres határsértőt fogtak el a határőrök; egy 17 éves szlovák állampolgár a Nógrád megyei Bernecebarátinál lépte át a zöldhatárt és Hont községnél fogta el a járőr. A fiatalembernél egy pisztolyt találtak két lőszerrel, ezen kívül nyolc darab géppisztolylőszer, valamint egy tőr és egy boxer is volt nála. • Református vallástanárokat képeznek • Ój tanszék Szegeden Ciarisseum AXapitvány A Juhász Gyula utcai óvodáról már többször írtunk lapunkban. Ezért emlékeztetőül annyit: az egyházközség 1992 októberében kapta vissza az önkormányzattól az óvodát. Azóta ott református vallásos foglalkozásokon vehetnek részt azok a gyerekek, akiknek a szülei ezt így akatják. A 120 gyermek közül 66 vesz részt e foglalkozásokon. Februártól megszervezik a nagycsoportosok úszásoktatását. Az alapítvány támogatásával szeretnék felújítani az óvoda épületét. A református óvoda továbbra is állami feladatot lát el, azaz gyerekeket készít fel az iskolára, ezért joggal számít az önkormányzat támogatására is. Szegeden alakult meg a magyarországi református egyház első olyan intézménye, mely tanárokat készít fel arra, hogy a 10-18 éves gyerekeknek hittant tanítsanak. A Debreceni Református A református ifjúság, vagy az ifjúság református nevelése a célja a Szegedi Ciarisseum Alapítványnak. A Szeged-Kálvin téri református egyházközség alapítványa a 120 fős óvodát és a Debreceni Református Teológiai Akadémia Vallástanári Tanszéket támogatja. A tanszék vezetőjével, dr. Bartha Tibor lelkésszel az alapílvány céljairól, a vallástanárok képzéséről beszélgettünk. Teológiai Akadémia Vallástanári Tanszékén 1992 őszétől 18 diákot oktatnak. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a József Attila Tudományegyetem 18 hallgatója „C", azaz harmadik szakként vette fel a vallástanári szakot. De erre az intézmények közötti együttműködési 'megállapodás értelmében - a jövő tanévtől lehetősége lesz a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem hallgatóinak is. A kezdeményezés az Universitas gondolatát szolgálja. Felekezeti hovatartozásról szóló nyilatkozatot vagy lelkészi ajánlást eddig nem kértek a jelentkezőktől. Református hitelvi alapokon nyugvó bibliatörténetet, egyetemes és magyar egyháztörténetet hallgatnak a diákok. Megtanulják, a gyerekeknek hogyan kell tanítani vallásos ismereteket, mi a lelki gondozás. A liturgika tárgy keretében bevezetik a hallgatókat az egyházi szertartás titkaiba, református dogmatikát és keresztény etikát is tanulnak. A szak képzési ideje 4 félév. Az első félévben heti öt órát töltenek a diákok a szegedi Református palotában. Az épületben a földszint és a szuterén egy részét kapta meg az önkormányzattól az egyházközség, hogy ott a tantermeket és a könyvtárat alakíthasson ki. Az oktatómunkával párhuzamosan a tanárok jegyzeteket írnak, gyarapítják a könyvtári állo+ mányt. Az anyagi lehetőségek azonban szűkösek. A tanszék létesítésének összköltsége meghaladja a 14 millió forintot. Ezért fogad köszönettel minden támogatást és adományt a Szegedi Ciarisseum Alapítvány az MBTRt. 289-98936, Elsz.szia 190-83742 bankszámlán. A tanszék tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tehetnek nem tanárszakos, például orvostanhallgatók is, ugyanis lehetőséget kapnak a szükséges pedagógiai és pszichológiai tárgyak elsajátítására. A tervek között szerepel, hogy a vallástanári szak egyszer majd „A", azaz 8 féléves főszakká alakul. De arra is lehetőség lesz, hogy a diákok önképző jelleggel - vizsgakötelezettség és persze diplomaszerzési lehetőség nélkül - látogassák az előadásokat és szemiáriumokat. Ú. I. • „Férjcmnej^ is szándéka volt, hogy képeiből néhányat a Szegedért Alapítványnak adományoz. Én csak teljesítettem az akaratát Úgy gondolom, az ő emlékét is úgy éltethetjük, ha nem maradnak rejtve a festményei." Fontos Sándor szegedi festőművész özvegyének szavait idéztük annak alkalmából, hogy tegnap délután Faragó Zoltán, a Budapest Bank képviseletében, mint a Szegedért Alapítvány soros elnöke, átvehette azt a három festményt, amelyet Fontos Sándorné az alapítvány számára fölajánlott. A művész özvegyének lakásán lezajlott kis ünnepségen az „Oszlik a köd", az „Életfa", és az „Álarcosbál" című festmények kerültek az alapítvány birtokába. Dr. Bódi György, az alapítvány titkára elmondta, hogy ezekkel a képekkel tovább gazdagodott az adományok sora: Cs. Pataj Mihály, Nánay Szilamér, KNály Sándor, Macskássy Izolda munkái, ifjabb Winkler László, valamint Balogh János Fontos-képek a Szegedért Alapítványnak i Brit ajándék a főiskolának Ezer font értékű könyv Ezer font értékű angol nyelvészeti szakkönyvvel gazdagodott tegnap a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola idegen nyelvű könyvtára. A könyvadományt, amelyet a budapesti brit nagykövetség révén a Know-How-Fund alapítvány tett, Charles Lonsdale, a KnowHow másodtitkára személyesen hozta Szegedre. Az ajándék története két évvel ezelőtt kezdődött, amikor dr. Lengyel Zsolt a főiskola alkalmazott nyelvészeti tanszékének vezetője, és dr. Zánthó Róbert az angol nyelvi tanszék vezetője levélben fordultak a brit nagykövetséghez, az akkor újonnan alakult alkalmazott nyelvészeti tanszék könyvtári anyagának gazdagításáért. A válasz - a megkeresett követségek közül egyedüliként - igenlő volt, de amint Charles Lonsdale elmondta, időbe telt, míg a KnowHow alapítvány révén a szükséges összeg rendelkezésre állhatott. Az említett alapítvány egyébként a magyarországi vezetőképzés fejlesztésében, illetve a szociális- és munkaerőgondok kezelésében vesz részt, s ennek jegyében Charles Lonsdale útja Szegedről a hódmezővásárhelyi családsegítő központba vezetett. S. P. S. A döntés joga az asszonyé Törvényértelmezés műgyűjtő ajándékai mellé kerülnek Fontos Sándor művei. A Szegedért Alapítvány tulajdonában lévő festményeket és grafikákat a közelgő alapítványi ünnep alkalmával rendeFotó: Somogyi Károlyné zett, aukcióval egybekötött kiállításon láthatjuk majd. Ny. P. A tévhiteket és félelmeket eloszlatandó értelmezzük a törvény idevonatkozó részeit, amiből tán midenki számára világossá válik, mire kaptak jogosítványt a Családvédelmi Szolgálat munkatársai, akik egyébként - s ez fontos tény valamennyien az Egészségügyi Főiskola védőnői szakán végeztek, s éveket, évtizedeket töltöttek az anyák és gyermekek gondozásával. A nem kívánt terhesség megszakításáról nem a szolgálat munkatársai határoznak, a döntés joga az állapotos asszonyé, aki nyilván a férjével, élettársával együtt mérlegelt. Az abortuszra elszánt nő már csak azután keresi fel a Családvédelmi Szolgálatot, miután eldöntötte, kérelmezi terhessége megszakítását. A szolgálat munkatársa nem faggatja ki, nem firtathatja terhességmegszakítási szándékának miértjét, nem próbálja meg rábeszélni a terhes aszszonyt magzatának megtartására, nem győzködi döntésének megváltoztatásáról. A jogosítványa "csak" a többirányú tájékoztatásra szól. Nevezetesen arra, hogy elmondja az abortusz jogi feltételeit, körülményeit, módját, veszélyeit és az esetleges későbbi terhességre gyakorlandó hatását. Felvilágosítja arról, ha mégis meggondolná magát, s vállalná gyermekét, milyen állami támogatásra, anyagi segítségre számíthat. Nem utolsó sorban tájékoztatja a terhes nőt a fogamzásgátlás módszereiről. A Meglehetősen nagy az értetlenség a magzatvédelmi törvény értelmében létrehozott Családvédelmi Szolgálat körül. Sokan a rosszemlékű AB bizottságok újraéledését vélik eme intézményben, s hiszik, hogy a szolgálat a nőket megfosztja az ahortuszról való döntés szabadságától. Családvédó Szolgálat tehát arra hivatott, hogy elássa információval a terhességét megszakítani kívánó nőt. Gondolkodási időt kap, hogyha mindeme infomációk birtokában meggondolja magát, és mégis változtat abortusz-szándékán. Ha nem így történik, akkor minden szó és ellenkezés nélkül kapja kézhez a Családvédelmi Szolgálat abortuszra jogosító beutalóját. A jelenleg még csak a terhességmegszakftásra jelentkezőkkel "foglalkozó" Családvédó Szolgálat, a későbbiekben arra lesz hivatott, hogy a több gyermeket - vagy a gyermeket egyáltalán - nem vállaló családokat a terhességet megelőző szerekkel és módszerekkel ismertesse meg. Feladatai lényegesen megnövekednek, de mindvégig egy céllal "üzemel" majd: a terhesség megelőzésének - s nem megszakításának - népszerűsítésével. K. K. *