Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

KEDD, 1993. FEBR. 16. Sűrűbb a háló, de rosszabb a biztonság Interjú dr. Grezsa Ferenc országgyűlési képviselővel BELÜGYEINK 3 99 • A Parlament szociális bizottságának tagja mit válaszol a kérdésre: hogyan élnek ma az emberek, például a Csongrád-megyeiek? - Altalánosságban megállapíthatjuk: a népesség 30 százaléka gazdagodik, a legnehezebben élő 20 százalék helyzete stagnál, a „köztes 50 százalék", azaz a középréteg élete romló tendenciát mutat. Itt sajnos a társadalmi és korösszetétel. a településszerkezet és a gazdaság szerkezete roszszabb, mint a Dunántúlon vagy a fővárosban. Az ország e keleti része: szegényedő régió. • A folyamat visszafordítható? - Akkor igen. ha növeljük a térség jövedelemtermelő képességét. Ennek feltétele, hogy külföldről tőkét hozzunk, fejlesszük az infrastruktúrát, új munkahelyeket teremtsünk. A másik lehetőség, hogy a szociális támogatások rendszerével az emberek lecsúszását megakadályozzuk. • Az új szociális törvény az önkormányzatok feladatává teszi a szociális ellátást. E hátrányos régió hogyan birkózik meg a feladattal? - A Népjóléti Minisztérium a szociális célú pénzforrások elosztásának új rendszerét dolgozta ki. Ez nem csupán a népesség számát és a lakosság összetételét veszi figyelembe, hanem például a település infrastruktúrával, egészségügyi intézményekkel való ellátottságát. • A törvény elfogadása után a szakemberek állították, ezentúl kevesebb pénzük lesz a szociális ellátásra, mint korábban. - A nemzeti jövedelemhez képest nem alacsony a szociális célú pénzeszközök aránya. Magyarország nemzeti jövedelmének több mint 30 százalékát - közvetve vagy közvetetten - szociális kiadásokra fordítja. Ez világviszonylatban is kiemelkedő arány. A problémát én abban látom, hogy nem arra a településre került a pénz, ahol erre szükség lett volna. • Kérdés, hogy most a legrászorultabb családokhoz kerül-e ez a pénz? - Alanyi joggá vált több Fotó: Révész Róbert ellátás. Ez azt jelenti, hogy ha az adott család a meghatározott feltételeknek megfelel, akkor az- önkormányzat köteles megadni a juttatást, például a gyermeknevelési támogatást. Számos ellátás esetében pedig az önkormányzatok maguk dönthetik el, kinek adnak támogatást. E a kritériumokat helyi önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Eddig a szociálpolitika rendkívül nagy teret engedett az ügyintézői szubjektivizmusnak. A törvény lényege, hogy az ellátások az adott település lakosságára „szabhatók". • Egy kisebb településen, ahol ismerik egymást az emberek, valóban pontosabban meg tudják majd határozni, ki szorul szociális ellátásra. A nagyvárosi polgármesteri hivatalokban is így van ez? - A szegedi kórház pszichiátereként, a 80-as évek elején találkoztam a felfogással: a nagyváros termeli ki a pszichiátriai és a szociális problémákat. Ez nem igaz. Ma sem a nagyvárosi, inkább a kisvárosi, a falusi vagy a tanyai etpber él nehéz helyzetben. Mert egy ember szociális állapota nem csak attól függ, az illetőnek van-e mit ennie, hanem attól is, hogy mennyire részesedik az ország infrastrukturális, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális ellátottságából. • De a nagyvárosokban látványosan nő a lehetetlen helyzetben élők száma. - Igaz, a nagyvárosokban láthatóbbak ezek a gondok a lakosság nagyobb száma miatt, így itt nem forrásbővítésre lenne szükség, inkább az önsegítő, jótékonykodó civil szervezetek hálózatának bővülésére. • Az annyit emlegetett szociális háló sűrűbb szövésű lett a törvény elfogadása után? - A szociális háló most sokkal sűrűbb, mint bármikor korábban. Gondolok a munkanélküliek, a hajléktalanok ellátására, vagy az új ellátási formákra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma Magyarországon nagyobb a szociális biztonság, mint régebben. Tehát sokkal sűrűbb szövésű a háló, de a korábbinál jóval nagyobb súlyt kell tartania. Ezért a hálószemek szálai is jobban feszülnek. Ez a helyzet csakis akkor változhat, ha az ország több jövedelmet állít elő, fgy többet lehet szétosztani, s kevesebb lesz a rászorult. Újszászi Ilona wummeHmeemeee^meeeeeeeeeeim u A tömeges nyomor csak az utasnak kellemetlen? Két vállalat osztotta fel a piacot Sorompót az illegális népvándorlásnak! (Folytatás az 1• oldalról) A másik érdekes osztás a vonalhálózat egészében mutatkozik, tudnillik. hogy a városban két vállalat osztotta fel a piacot. S ha az utasszállftás veszteséges is, nem mindegy, hogy milyen mértékben. Vannak viszonylag jobban, és vannak rosszabbul jövedelmező vonalak. A 10-es buszt például az esélytelenek nyugalmával szemlélheti az utas reggel fél 8-kor a Tabán ABC-nél, fölszállni képtelenség (és ez csak a harmadik megálló, a cipőgyárnál várakozni sem érdemes). A tömeges nyomor csak az utasoknak kellemetlen, tulajdonosa éppen ebben látja a vonal értékét. Talán nem véletlen, hogy a fejlesztő lelkesültség amilyen hévvel támadt, oly hirtelen le is lohadt. Máig nem építettek meg egyetlen centiméter troli-felsővezetéket sem a Szilléri sugárúton. Mert ebben az esetben megváltozna az üzembentartó személye is. Nem gazdaságos a 3-as vonalon villamost fenntartani, mégsem állnak át gázolajos üzemmódra, több okból sem; részint, mert az érintett városrész lakói magukénak érzik a „tuját"; részint, mert az SZKV kék járatai a Volán-buszoknál nagyobb veszteséget produkálnak. És ha átadnák a vonalat a Volánnak? Városi tulajdont? - tolakodik elő máris az ellenvetés. Talán lehetséges volna az egyszerű cserekereskedelem is. ha például az SZKV 2-es és 3-as vonaláért megkapná a Volántól a 10-est. Ha már egyszer olyan nehéz piacosítani, vagyis megmérni pénzben - az egyes vonalakat. Könnyebb a dolgunk, ha a gépjárműparkot (darabérték) vesszük szemügyre. Troliból 52, villamosból 41, a kék buszokból 23 rója az utakat. A trolik élettartama 600 ezer kilométer, évente 50 ezret futnak, átlagéletkorukat a hat új Ikarus húzza le 9 évre. (A villamosok teljesen kiöregedtek, átlagéletkoruk 21 év, a kék buszoké 12.) Persze a fél tucat troliban is csak a karosszéria az új, a régi kis piros kocsikból kiszerelt ZIU-9-es orosz hajtásrendszer, vezérlés és elektronika még egy második testet is képes kiszolgálni. (Annak idején a régi Ganz-Ikarusok annyira zavarták a középhullámú rádióadást, hogy ki kellett őket vonni a forga lomból, a gyártás meg is szűnt.) A következő vállalati vizsgálat az utas- és bérletszerkezetet tekinti át (a felszállókat utoljára 1987-ben számolta meg), s felméri az igényeket is. Minden megtörténhet, s ez nemcsak az új bérletfajták bevezetésére vagy új átszállási pontok kialakítására vonatkozik. Ó. I. Pédátlan méreteket öltött napjainkban az illegális népvándorlásnak nevezett migráció. Elindult az embreáradat. Főképp Keletről és az afroázsiai országokból. Ennek tudatában került sor arra nagyszabású nemzetközi migrációs konferenciára, amelyet Budapesten tartanak, s amelyen 35 ország, valamint az ENSZ, az Európa Tanács és a Nemzetközi Migr^piós Szervezet képviselői vesznek részt. A tegnap kezdődött és holnap záruló összejövetel célja, hogy elejét vegye a további illegális népvándorlásnak és ennek érdekében nemzetközileg is összehangolt akciókat szervezzen. A nemzetközi találkozón résztvevő külföldi újságírók Krisán Attilának, a határőrség szóvivőjének vezetésével tegnap látogatást tettek az Orosházi Határőr Igazgatóságnál, a nagylaki határátkelőhelyen és a csongrádi menekülttáborban. A lapzártunk után véget ért látogatásról holnapi számunkban bővebb tudósítást adunk. K. F. I fa utcán sorban várakozó embereket látok, óhatatla-J—l nul a közelmúltban ért bukaresti élmény jut eszembe: kígyózó sorokban álltak az emberek, kenyérre vártak. Meg a „néhai" Szovjetunióban látott sorok: ott kenyérért (is), sóért, lisztért, 42-es cipőért várakoztak. Valahol északon, a hófödte skandináv földön, pontosabban Svédországban, ahol „tombolt" a jólét, néhány évvel ezelőtt is láttam sorokat. Nem kenyérért, hanem italért álltak be a sorba! Ismeretes, hogy náluk csak kijelölt italboltokban vásárolható a pia, így az ünnepek előtt órákat kell várakozni, mígnem hozzájut az adófizető polgár megérdemelt (rettentően drága) whiskyjéhez, pálinkájához, vagy söréhez Szép sorok gyűlnek össze a bankok előtt lévő pénzkiadó automatáknál (ilyen már szép városunkban is van, de sor még nincs...), meg a hatalmas bevásárlóközpontok bejáratánál, ahol a parkolóház pirosra állított, foglalt jelzése állítja meg az embereket. Nálunk sem az egyik, sem a másik „téma" miatt nem kell sorban állni. Illetve, mégis. Napjaink időszerű várakozó helye a polgármesteri hivatalok útlevél osztálya. Meg a totó-lottó kirendeltségek irodái. Mi ebben a rossz? Végső soron - semmi Z egész csak úgy jutott az eszembe, hogy egy „echte" nyugati turista tegnap az utcára kinyúló sor láttán megkérdezte tőlem: - Kiárusítás van az üzeletben? Igen, mondtam, biankó lottó szelvényeket árusítanak... Remélem, sikerélménye teljes volt. m Vita Szeged jövőjétől !Z. Tudomány és hangversenyélet Az eddigi hozzászólások Szeged zeneszerető közönségének régi vágyát fogalmazzák meg: kellene végre a városnak egy reprezentatív koncertterem. Máris helyesbítenem kell, egy egyszerű hangversenyterem, mert szinte szégyen kimondani, hogy ennek a városnak a polgárai hosszú évek óta kénytelenek vándorolni az éppen koncertszfnhelynek kinevezett mozi, bálterem vagy művelődési házak lepusztult nagytermei között. ígéreteket kaptunk bőven, csak amikor a tettek mezejére kellett volna lépni, akkor nem akadt senki, aki magára vállalta volna a város igényét. A környező megyeszékhelyek (Pécs, Kecskemét, Békéscsaba) mind gyönyörű termekkel rendelkeznek, ahová a művész is, a közönség is örömmel megy. Tizenhatodik éve tanítok Szegeden, és koncertezem a nágyvilágban. Ezen gyönyörű hivatásom mellett, most e másik nemes ügyért is harcba szállok. „Hangversenytermet Szegednek!" címmel alapítványt hozunk létre, melynek célkitűzése egy tudományos, kulturális centrum kialakítása. Alapként Bálint János fuvolaművész barátommal felajánlunk 50 000 forintot. A város gazdasági, tudományos, művészeti szakembereinek összefogását várjuk, hiszen a „téglák hordása" már nem a mi feladatunk. A mi dolgunk hangszerrel a kézben járni a világot, és öregbíteni a magyar zenekultúra hírnevét. Mi eljutunk a világba, de a világ nem jut el Szegedre, ha nincs hova... Társadalmi összefogással azonban sikerülhet ügyünk, amely nem csupán a tudomány és kultúra, hanem az egész város érdeke. Szecsődi Ferenc hegedűművész tanszékvezető docens Mindenekelőtt tájékozódni kívánok a minisztériumban dolgozók helyzetéről, hangulatáról, s ezután kerülhet sor részletesebb elképzelések kidolgozására és nyilvánosságra hozatalára - nyilatkozata az MTI munkatársának Gyurkó János, akit a miniszterelnök a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium élére jelöl. Az MDF-es országgyűlési képviselő, aki jelenleg is a törvényhozás környezetvédelmi állandó bizottságának tagja, természetesen a bősi kérdést tartja a legaktuálisabb ügynek. Véleménye szerint eddig azért nem sikerült haladást elérni, mert a szlovák vízépítők elképesztő makacssággal utasítanak vissza minden magyar kezdeményezést. Gyurkó János egyébként valamennyi, a bősi üggyel kapcsolatos tárgyalás résztvevője volt, a kérdést behatóan ismeri, amit az is bizonyít, hogy ő dolgozta ki a témával kapcsolatos, országgyűlési határozati javaslatot. Szabó János, a 36-os frakció vezetője az MTI munkatárMeglepett miniszterjelöltek sának elmondta: teljesen váratlanul érte a miniszterelnök felkérése, hogy vállalja el a földművelésügyi tárcát. Éppen így meglepődtek frakciótársai is, hiszen - mint Szabó János fogalmazott - a neve a szóba jöhető jelöltek között nem forgott közszájon. - Ezenkívül voltak a képviselőcsoporton belül olyanok, akik miniszterjelöltként tartották számon önmagukat, és emiatt mindig nagy megmentési programokkal álltak elő, illetve azokra hivatkoztak. Nekem nem voltak ilyen ambícióim - fogalmazott a miniszterjelölt. Szabó János elmondta azt is: a miniszterelnök azt válj a tőle, hogy a kormány mezőgazdasági politikáját jelenítse meg, és próbálja meg elfogadtatni a választókkal. A frakcióvezető saját elmondása szerint Antall Józsefnek sem tagadta, hogy szakmai előképzettsége nincs a miniszteri poszt betöltésére, de a miniszterelnök elegendőnek tartotta Szabó János paraszti származását, azt, hogy vidéken nőtt fel, s ügyvédként a falusi lakosság ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Antall József ezenkívül a frakcióvezető eddigi képviselői és vezetői tevékenységében is garanciát lát arra, hogy Szabó János el tudja látni a rá bízott új feladatot mondta el a jelölt. A legsürgősebb feladatnak a frakcióvezető a tulajdoni kérdések rendezését nevezte. Ezen belül a privatizáció végrehajtásának felgyorsítását jelölte meg, majd pedig - a föld megszerzése után - a tőkeszegénység megszüntetését. Ez utóbbihoz - mint Szabó János rámutatott - a bankokat kellene rábírni arra, hogy alacsony kamatú hosszú lejáratú hitelekkel segítsék a termelőket. Szabó János nem kívánt nyilatkozni arról, hogy rakciójának támogatása ellenére miért váltotta le Gergátz Elemért a miniszterelnök. Továbbra is az a véleménye, hogy a földművelésügyi miniszter nem végzett rossz munkát. A leendő kultuszminisztert, Mádl Ferencet váratlanul érte a miniszterelnök elmúlt hét végi felkérése. Mádl Ferenc tegnap este újságíróknak elmondta: szeretné, ha minisztersége alatt megszületnének azok a törvények, amelyeket a szaktárca és a tudománypolitikai bizottság előkészített, illetve előkészít, s amelyek a közoktatás folyamatát az óvodától az általános iskolán át a gimnáziumig megújítják. Nagy fontosságot tulajdonft a felsőoktatási törvény meghozatalának is, mert céljai közt szerepel annak segítése, hogy a megújult felsőoktatás, a kutatás és a fejlesztés a magyar gazdaság igazi húzóágazatává váljon.