Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

HÉTFŐ, 1993. FEBR. 1. BELÜGYEINK 3 Nemzeti kisebbségekről - európai módon A magyar küldöttséget dr. Bratinka lózsef vezeti Levél Funar-ügyben - Az Európa Tanács gyakor­latilag a jugoszláv konfliktus kirobbanása óta foglalkozik az­zal, hogy miként lehetne a nemzeti kisebbségek ügyét el­fogadható módon, nemzetközi •ényekkel, garanciákkal se­•• - mondotta dr. Bratinka - Ennek máris van kéz­l 'ható eredménye, az úgy­I 'átt Regionális és Kisebb­fc, Nyelvek Chartája, amelyet r iig 11 ország írt alá. Ebben | Jifikálják a kisebbségi y'elvhasználat jogait és lehető­"ségeit. Ennek a folyamatnak egy nagyon fontos szakaszához jutottunk, mégpedig azáltal, hogy az Embeijogi Konvenció­hoz egy kiegészítő jegyző­könyve: szerkesztünk, ami sa­játságosan a nemzeti kisebbsé­gek jogairól szól. B Ezt tudomásom szerint l hosszabb vita előzte meg. - Igen. volt ugyanis, aki kü­^ön konvenciót akart ebben a jémában, volt aki charta formá­jában képzelte el, végül azon­ban - főleg jogi szempontok alapján - az Emberjogi Kon­venció kiegészítő jegyzőköny­vre szavaztunk. • Mit tartalmaznak a ma­var módosító javaslatok? v Elsősorban arra vonatkoz­nak, hogy pontosítsuk: mit is jelent a nemzeti kisebbség. El tudjuk oszlatni a kételyeket, hogy ez esetleg másféle etni­kumokra is vonatkozik - pél­Fotó: Nagy László Nagy érdeklődés előzi meg az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlésének ma kezdődő ötnapos tanácskozá­sát. Az ülésszak napirendjén szereplő témák közül ugyanis az Európai Emberjogi Konvenció nemzeti ki­sebbségekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvének tervezete ad majd külön komoly munkát a delegátusoknak. A ma­gyar küldöttség vezetőjét, dr. Bratinka József szegedi or­szággyűlési képviselűt Strasbourgba való elutazása előtt kérdeztük a delegáció által szorgalmazott indítványok­ról. dául a bevándorlókra Nyugat­Európában magyarán vilá­gosan definiálni akarjuk a ki­sebbség fogalmát. Mi elsősor­ban a történelmileg beágyazott népcsoport jelentést adjuk kie­gészítésként ehhez a fogalom­hoz. Ezzel meghatároztuk a történelmi, autochton kisebb­ség fogalmát és ezáltal renge­teg félreértéstől, kellemetlen­ségtől szabadulunk meg a fo­galom használatának gyakor­lati érvényesítése folyamán. • Az anyanyelv használa­tával kapcsolatban az utób­bi időben a szomszédos or­szágokban a magyar ki­sebbséget sok megkülön­böztető, jogait korlátozó intézkedés sújtotta. - Módosító javaslatunkban azt szorgalmazzuk, hogy a do­kumentumba „az anyanyelv ta­nulmányozására vonatkozó jog" helyett az „anyanyelven való tanulás joga" kerüljön. Ez speciálisan nemzeti kisebbségi jog kell, hogy legyen. • A kolozsvári Mátyás-szo­bor Funar polgármester ál­tal való átalakítása is „na­pirenden " lesz... - Ez az eset közismert itt­hon, de Erdélyben is, vagy Ro­mániában, ha már újabban Er­délyt nem szabad mondani, igen nagy port vert fel. Hig­gadtan felmérve az eseménye­ket úgy vélem, hogy ebben mindenképpen van egy adag provokáció. Ugyanakkor sú­lyosan megsértették egy nép ­a magyar -történelmi hagyo­mányait, kegyeleti érzéseit. Az Európai Műemlékvédelmi Bi­zottságnak erről az esetről be­jelentést teszek, kérve azt, hogy elfogulatlanul vizsgálják ki a szobor különböző átalakí­tási terveinek az ilyenfajta összefüggéseit is. A Kulturális Bizottság elnökének, illetve az Európai Műemlékek Albizott­sága elnökének fogom átadni az erről szóló levelet Stras­bourgban. Kisimre Ferenc /1 mi szent tehenünk, szegény, ott feküdt a jeges út szé­ÜLj lén. A nagy, tarka, bamba tehén. Feketén - fehéren a pesti és a bajai utat átkötő betoncsíkon, a szombat fé­nyesen fagyos reggelén. Rendőrautó vigyázta, fóliaborító fedte. A jámbor jószág nem mozgott, nem bőgött, csak né­zett hatalmas barna szemeivel. Szemrehányón, állati roncsként... A közlekedők lassítottak, kerülték. Indiában bizonyára ügyet se vetnének az útszegélyi szent tehénre, de Szegeden csak szöget üthet az utazó fejébe: hogyan került ide? Elbi­tangolt télvíz idején? Meglógott a mészárszéki tagló alól? Kitört az árverezők gyűrűjéből? Az újvilág éji betyárainak konca? Vagy egyszerűen csak lepottyant az állati vesztő­helyre döcögő teherautó kényszerű karámjából? Szórtak már el így disznót, libát, bárányt... Ember nincs, ki megmondaná..., hiszen nem az első s nem is az utolsó szabadjára eresztett jószág pihent kény­szeredetten a szegedi útszélen. Törékeny javaink „betonra­tottyantott" példázataként. Mert e szerencsétlen párát igencsak kemény hajnali helytállással, fáradsággal gon­dozták. Etették, itatták, fejték, s lehet, hogy simogatták is... Mostanában, újra komoly értéke támadt a tejelő, húsadó jószágnak. Nemcsak az éhes családok öröme miatt. Halla­ni, hogy a disznót csak akkor viszi el vágóra a fólvásárló, ha tehenet is ajánl hozzá a gazda. Nagybendőjű kamionok száguldoznak a tanyavilág alkalmi átvevőihez s hordják olasz portékaként a magyar jószágokat a szomszéd országba. A mi tehenünk még oda se juthatott... Várta bambán sorsa beteljesülését. A hivatalos eljárást. /7| z útvigyázó rendőr, az állatorvos, a tetemvivő hamar -J—l munkáját. Bár, mint tudjuk: a közlekedést ügyelő járőr csupán megbírságolhatja szolgálatának tiszteletben tartásával, az alkalmi húsmérő kést nem emelhet rája, mi­vel ismeretlen az eredete, a dögégetők kocsijukat csak iga­zi tetemért indíthatják. A városi sintérek is kóbor kutyára, macskára mozdulnak inkább. így, vélhetően, a fóliával ta­kart tehenünk előbb vagy utóbb az ebek harmincadjára jut. Az viszont bizonyos, bármi történt is a szerencsétlenül járt útszéli jószágunkkal, csak kerülgettük, kerülgettük a mi szent tehenünket. Értetlen utas módjára... I V tflrr • SZDSZ-pártnap 1 Gondolnak a falura is Képviselőkből: a kevesebb több lenne Torgyán Csongrádon (Budapesti tudósítónktól.) Nyilvános pártnapot tartott szombaton az SZDSZ országos tanácsa és parlamenti képvise­lőcsoportja a szabad demokra­ták óbudai párhelyiségeiben. 'Véleményük szerint a múlt Vtvégi párttanácskozás, ame­az MDF rendezett több na­i t, eredménytelen volt, i ' legnagyobb kormány­' *áz SZDSZ szerint - ak­r is csak saját belügyeivel foglalkozott, s nem azzal, ho­gyan lehetne Magyarország ba­jait orvosolni. Az SZDSZ leg­újabb tanácskozásán tizenöt pontba szedték, hogy a 94-es választásokig hátralévő tizenöt hónap alatt mi mindennek kel­lene megtörténnie. Sajtótájé­koztatójukon erről beszélt a pártelnök Pető Iván, s a három frontember: Tamás Gáspár , Miklós, az országos tanács el­nöke, Tardos Márton frakció­vezető, és Bauer Tamás gazda­sági szakértő. Az SZDSZ szerint a mosta­ni parlamenti ciklusban le kel­lene zárni a III/III-asok és az igazságtétel ügyét. A jövő par­lamentjében 250-re kellene csökkenteni a képviselők szá­mát, s ugyancsak csökkenteni kellene a választási kampá­nyok költségeit. Javaslatuk szerint elfogulat­lan és tárgyilagos elemzést kel­lene készíteni a gazdaság álla­potáról. Két miniszternek is be kellene számolnia: a pénzügyi tárca veztőjének arról, hogyan teljesült az idei költségvetés el­ső négy hónapja, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisz­terének pedig az expó előké­szítéséről, s ennek függvényé­ben, a parlament szükség ese­tén mérlegelje a világkiállítás tervének felülvizsgálatát... A szabad demokraták gon­dolnak a falura is! Javasolják a földforgalom könnyítését, an­nak érdekében, hogy több le­gyen a gazdálkodó tulajdonos. Enyhíteni szeretnék a munka­nélküliséget is, a válságré­gióban ipari parkok létesítését javasolják, valamint azt, hogy az ifjúság tizennyolc éves ko­ráig járjon iskolába, és az új felvételek érdekében a vál­lalatok korengedménnyel is nyugdíjazhassák alkalmazot­taikat. Benne van a 15 hónapos SZDSZ-csomagban a képvise­lői összeférhetetlenség citrom­szelete is: parlamenti képvise­lők ne lehessenek benne állami tulajdonú/többségű cégek ve­zérkarában. Ezzel összefüg­gésben: az állami vállalatok felső vezetőinek ne lehessen saját magánvállalkozása. (A tudósító megjegyzése: állami tulajdonú vagy többségű cégek felső vezetőségében jelenleg a kormánypárti képviselők jut­nak nem jelentéktelen apaná­zsokhoz, az ellenzék pedig ma­gáncégeknél tölt be hasonlóan kellemes funkciókat...) Javasolja az SZDSZ azt is, hogy szüntessék meg az egy­házak költségvetési finan­szírozását. A szabad demokra­ták szerint legfrissebb javasla­taik a kormány számára is elfo­gadható indítványokat tar­talmaznak. • A kisgazdák szombati csong­rádi gyűlésén Torgyán József, a FKgP elnöke beszédét azzal kezdte, nem a múltról akar beszélni, hanem arról, hogyan lehet az országot a kataszt­rófahelyzetből kivezetni. Eddig mindig fővároscentrikus poli­tika folyt, mely a kisgazák szá­mára elfogadhatatlan. Ennek ugyanis az lett az eredménye, hogy a vidék leromlott állapot­ba került... Van egy csillogó, villogó fővárosunk és van egy rendkívül elszegényedett vidéki környezet, pedig az ország la­kosságának négyötöde vidéken él... Egy út van előttünk, ez pe­• (Folytatás az 1. oldalról.) jön be a Parlamentbe, a helyi önkormányzatokba, és ne forduljon elő többet, hogy a hatalomért harcoló pártok, meg a roma csúcsszervezetek kivá­lasztottjai olcsó trükkökkel és könynyelmű ígéretekkel mani­pulálják ezt az etnikumot. A találkozóra a 38 meghívott vidéki cigányszervezetből 23 jelzett vissza, a fórumra vi­szont már csak 9 tudott eljönni, az alapszabály-tervezetet pedig mindössze 7 vitatta meg és fo­gadta el. Az egész találkozóra árnyé­kot vetett Fátyol Mihály, a fő­városi székhelyű Cigányok Ifjúsági Szövetsége hívatlan ügyvezető igazgatójának föl­szólalása, aki a jó ízlés alapve­tő szabályait fölrúgva, sérte­getni kezdte a szlovák roma­királyt, megkérdőjelezve legiti­mitását. Heves vita kerekedett, majd Fátyol úr megkövette a királyt, később pedig távozott az összejövetelről. A jelenle­vők az ülés végén erélyesen el­határolták magukat Fátyol Mi­hály minősíthetetlen kijelentő­dig a vidék fölemelése. Ez az alapja annak, hogy az ország­ban többségi kormányzás jöj­jön létre. Ha majd a vidék föl­emelkedett Budapest színvona­lára, akkor lehet arról szó, hogy mi Európa nyugati feléhez integrálódjunk... Torgyán József szerint: a je­lenlegi hatalom, mely népinek és nemzetinek hazudja magát, miért nem tett eddig semmit a vidékért? Önmaga feleme­lésével foglalkozott, miközben seitől, goromba kirohanásától. A cigányság mai társadalmi státusa kapcsán kerekedett vi­tában több felszólaló is rámu­tatott arra, hogy a roma szerve­zeteknek össze kell fogniuk, az ország elszegényedett... Nem lehet elfogadni azt, hogy szűk rétegek óriási vagyonhoz jutnak, de nem munkával, nem önmaguk tehetségével, hanem a nép terhét növelve... Ki merem mondani, hogy ami a szövetkezeti átalakulási törvény jegyében lezajlott, az nem más mint a falu tör­vényesített kirablása... (Nagy taps.) A tulajdon azok kezébe csú­szott át eközben, akik a kom­mert a megosztottság, a torz­salkodás tulajdonképpen a ha­talomnak kedvez, amely azál­tal, hogy mesterséges ellensé­geskedést szít közöttük, margi­nalizálni kívánja a lakosság 8 munista rendszerben elárulták és kifosztották a népet. A tsz-el­nök, a főkönyvelő és a párttit­kár jutott milliós vagyonhoz, míg a tagoknak egy-két száz­ezer forint maradt csak... A szónok utalt arra, hogy nem az a szélsőség, ha ezt szóváteszi, hanem a nép arcátlan kifosz­tása... Ha az FKgP 1994-ben kedvező választási eredmény­nyel kerül be a hatalomba, ak­kor a törvényesített kirabláso­kat felülvizsgálja s a népnek igazságot szolgáltat... (Nagy taps.) B. GY. GY. százalékát kitevő etnikum tag­jait. Azért jött létre ez az alul­ról építkező önszervezési for­ma, hogy egy információs iro­da fölállításával és egy infor­mációs hálózat kiépítésével, működtetésével a cigány­szervezetek vidéki tagságát is bekapcsolják a társadalmi és politikai élet vérkeringésébe. A választási kampányra készülve, tervben van egy menedzseri iroda létrehozása is. A Roma Közösségek Koor­dinációs Központjának elnöké­vé Rádai Józsefet, alelnökévé Károlyi Sándort választotta meg a tagság, az elmúlt év ci­gánypolitikusának járó, akkor alapított díjat pedig Zsigó Jenő szociológus érdemelte ki. T. T. • 38 meghívatott, 23 visszajelzett 9 eljött n Országos romaszervezet alakult A kép bal oldalán Farkas János, a király, jobb oldalán Rádai József, az elnök. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents