Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

SZOMBAT, 1993. FEBR. 13. VÁROS Es KÖRNYÉKE 13 • Forráskúti osztozkodás Kimúlt a Haladás A körülményekhez képest békés hangulatban zajlott le tegnap, pénteken Forráskúton a Haladás Termelőszövetkezet vagyonosztó közgyűlése. Csaknem ezer ember vett részt a több mint hétezer hektáros gazdaság vagyonának végleges szétosztására összehívott gyűlésen. Amint tegnapi lapunkban beszámoltunk róla, a vezetőségnek az elmúlt esztendőben tartott összejöveteleken s a januári ráadáson sem sikerült áldást szereznie a vagyoncsértékelő és a javakat csoportosító bizottság javaslatainak. A szövetkezetből több mint négyszáz ember vált ki, a többiek maradtak a jogutód Haladásban vagy léptek a csoportokból alakult új szövetkezetekbe. A tegnapi közgyűlés szentesítette a korábbi egyezségeket, amelynek értelmében az egyéni kiválók személyreszólóan megtudták, mi jár nekik a volt nagyhírű téeszből. Hétfőtől, annak rendje s módja szerint megkezdik az elkülönített javak porciózását, nem érkezési sorrendben, hanem a korábbi megállapodásoknak megfelelően. A föld szétosztásáról még ezután döntenek, de mindenki csak a saját szövetkezésében, így pénteken voltak utoljára együtt a valamikori hírneves téesz tagjai s mint a bekiabálásokból kiderült; nem is mindenki bánja ezt. • Alapítványi malőr A Héra jött, de győzött? A Héra Alapítvány a nehéz helyzetű nagycsaládosokon kívánt segíteni, inikor felajánlotta: aki február közepéig megadja adatait, annak rendezi a villanyszámláját. A cél tehát dicséretes. A megvalósítás már kevésbé. Az alapítvány ugyanis úgy döntött, nem számít a nagycsaládok szociális helyzete. Nem tekinti lényeges szempontnak, hogy a háromgyerekes családnak vagy a gyermekeit egyedül nevelő anyának mennyi a havi jövedelme. Ha valaki állította, neki három vagy több gyermeke van, illetve hogy két vagy több gyerekét egyedül neveli, máris föliratkozhatott a segélykérők listájára. Akár többször is. Az alapítvány a jelentkezők toborzását, az adatlapok kitöltetését a polgármesteri hivatalok amúgy is túlterhelt szakembereire hárította. Azokra az ügyintézőkre, akiknek most, az új szociális törvény elfogadása után. a jogszabály végrehajtásának tanuló időszakában amúgy is rengeteg a dolguk. Ráadásul arra sincs joguk, hogy a jelentkezők állításának valódiságát ellenőrizzék. A jelentkezők listájának összesítése, iktatása és az alapítványtól érkező pénz továbbítása az áramszolgáltató ügyintézőinek feladata lett. Akik szerint nem kellett volna mást tenni, mint az egy vagy több hónapja nem fizető fogyasztók listája alapján rendezni a díjhátralékos nagycsaládosok és kisnyugdíjasok villanyszámláját. így valóban azokon segített volna az alapítvány, akik erre rászorul. nak. A nemes elhatározás azonban nem minig ér célt. így aztán cs.1# arról tudunk beszámolni, hogy Szegeden 932 család 2786 gyermekre hivatkozva jelentkezett a Héra Alapítvány felhívására. E családok arra számíthatnak, hogy talán márciusban, gyermekenként valószínűleg 500 forint egyszeri segélyben részesülnek. A jelentkezők közül azok. akik hosszabb vagy rövidebb ideje nem rendezték villanydíjukat, pénz helyett kifizetett számlát kapnak. Ujszaszi • Aki „fut egy kört" a téma körül, az sokfélét megtudhat. Elsőbben is azt, Sió sincs (csak a pletykákban) arról, hogy lebontatnák a házat. Aztán azt, hogy az önkormányzatnak bizony nincs elég pénze: az épület felújítására, a tájház kialakítására nem jut a keretből. Juthatna ellenben sok másból, s nem is kellene túl sok pénz, inkább némi összefogás, kétkezi munka - a sándorfalviság „felkeltése". Az épület rendbehozásához - csak a tetőt kellene kicserélni, s a Brassói utca felől újrarakni néhány méternyi vályogfalat - pénzt lehetne pályázni állami céltámogatásokból, juthatna rá a Sándorfalváért Alapítványból, adhatnának a helyi vállalkozók és gazdák. A munkához akadhatna néhány segítő sándorfalvi kéz. - Mozdult már ez a falu 'máskor is saját magáért! S most megintcsak magáért kellene: a településnek hozna hosszabb távon hasznot, s hírnevet, ha ezt a tájházat megcsinálnák. Nem falumúzeumként, hanem a hagyományok eleven gyakorlójaként: ahol a tárgyi emlékek mellett helyet kapnának a gyerekek honismereti szakköri foglalkozásai, nyáron helytörténeti táborai, a híres sándorfalvi citerazenekar próbái. a szövés, a kosárfonás s más népi tudományok felelevenítése. S még sok más, aminek életrehívásához a szegedi egyetem néprajzos oktatói és hallgatói, Juhász Antal tanLehetne tájház! Sándorfalva, Kolozsvári utca 14. A tervet, hogy legyen az épületből tájház ugyanúgy kikezdeni látszik az idő, mint a falura jellemző kis parasztházat. Terjed a hír a községben, lebontják, eladják a telket: másra kell a pénz, tájházra nem futja. székvezetővel az élen segítséget adnának. Melléállva a falujának hagyományait ébreszteni akaró Gera Editnek, aki már tervezi, és szervezné is a munkákat. S várja a segítséget a falubeliektől is. - Akiknek például azért sem lehet közömbös Sándorfalván egy tájház léte, mert az ópusztaszeri útról a honfoglalás 1100. évfordulójának vendégserege nyilván akkor tér majd be erre a településre. ha van számára helyi specialitás (a vendéglőkön túl is). S az, hogy»legyen, csak a sándorfalviakon múlik: szülőfalujuk alapításának jövőre esedékes 115. évfordulóját már ünnepelhetnék a faluházavatóval is. Szabó Magdolna Bibliai sorozai Sándorfalván Kutassa az ókor világát! Fedezze fel a mára szóló üzenetét! így invitálnak a szervezők Sándorfalva klutúrházába, ahol Felfedezések bibliai földeken és a Bibliában címmel előadássorozatot indítottak, melyek időpontja február 13., 14.. 17„ 18.. 19., 25., 26.. 27.. 28. és március 4., 5.. 6.. 7.. 11., 12.. 13.. 14... Minden alkalommal este 6 órakor kezdődnek az előadások. melyek ideje alatt gyermekfelügyeletet és gyermek programot is szerveznek. • Nem feltétlenül tartozik az alapvető kérdések közé , hogy telik-e az embereknek telekre Rúzsán. Mégsem teljesen lényegtelen: az 1993-as költségvetésben telek eladásból tervezett 300 ezer forintból mennyi realizálódik az esztendő végéig. Tavaly ugyanis a telek és zártkert értékesítésből nem a tervezett szerint alakult az önkormányzat bevétele. Az új te.lekosztás közművesítése is megvalósult, ennek ellenére nem nőtt meg a telkek iránti kereslet. Újfent említve: nem a legszámottevőbb tétel az 1993as költségvetés saját bevételei között a telekeladásból beállított összeg, de eppen ezzel érzékeltethető. mennyire szükség lenne minden forintra Rúzsa éve 81 millió 869 ezer • Telik-e telekre ? forintba kerül az idén. Vagyis a település fenntartása, működési célú kiadásai, magyarán az összköltségvetése ennyi kiadással számol. Természetesen ennyi bevétellel is, amelyben a normatív állami támogatás kevéssel meghaladja a 37 millió forintot Hogy a támogatás és a saját bevétel öszszességében mire elég, ennek csak néhány mozzanata vár tisztázásra úgy is, mint az előző évből megmaradt megtakarítás amelynek félhasználásáról a csekélyke fejlesztési keretek közepette a lakosság dönt. A helyi adó - vállalkozók és magánszemélyek kommunális adója kettőmillió forinttos összegével kizárólag kommunális célokat szolgál, példaként ebből fedezték tavaly a konténeres szemétszállítás költségeit. Sok mindenre már az idén nem telik Lényeg az, hogy a korább beruházások elkészültek: tető került az űj iskolaszárnyra. közművesítettek iz új osztású telkek. Melyekkel kapcsolatban az elsőül í ' it kérdés továbbra is nyitott. • Vita Szeged jövőjéről te. A Vadaspark menedéke A bosszú távú városfejlesztési koncepció körültekintően foglalkozik a városunk lakóinak életminőségét meghatározó tényezőkkel és ezek kölcsönhatásaival, valamint igen helyesen célként tűzi ki, hogy a város egyéb területek mellett a szomszédos régiók kulturális, oktatási, tudományos és idegenforgalmi központjává váljon. Talán a célkitűzések megvalósításához vezető út tényezőinek és folyamatainak elemzésénél a város kulturális életét részletesebben is tárgyalhatná a tervezet. • A kultúrának véleményünk szerint nélkülözhetetlen eleme a természeti, környezeti kultúra, az erre való nevelésben pedig igen fontos szerepet kell vállalnia a Szegedi Vadasparknak. A város belsejében a legjelentősebb erdő a Vadaspark mintegy 50 hektáros területe. Az itt levő természeti értékek indokolják, hogy helyet kapjunk a város hosszú távú fejlesztési koncepciójában. Szeged város közgyűlése elvégezte a Vadaspark átfogó vizsgálatát, és azzal a megállapítással zárta, hogy intézményünket fejleszteni kell. A határozatnak megfelelően közel egy éve beadtuk a Vadaspark évezred végéig ütemezett fejlesztési tervét. A jövőt illetően a legnagyobb veszély abban rejlik, hogy kellő figyelem hiányában ez a vadregényes terület több hektárral csökkenhet, az élő vízfelület a töredékére zsugorodhat, vagy akár el is tűnhet, mint ahogy - intő példaként - ebben az évben a harmadik körút építésének kapcsán ez részben meg is történt. Ez a csodálatos erdő, a még megmaradt tavaival, vízpartjaival, nádasaival a város zajos világából kimenekülő madarak és egyéb állatok egyik utolsó menedéke. Ennek a vad világnak, mint a természet egyik szentélyének csak az lehet a szerepe városunk életében, hogy karnyújtásnyi közelségbe hozza számunkra a természetet, hallgassuk a madarak énekét, a békák kuruttyolását, a tücskök ciripelését, a természet ezernyi titokzatos hangját a vidámparki harsogó hangszórók, óriáskerék és ringlispíl ricsaja nélkül. (Ugyanis az egyik tervváltozat szerint a Vidám Park ide, a tó mellé települne.) Ehhez meg kell őriznünk a terület jelenlegi méretét, mert csak így maradhatnak meg vadregényes adottságai, növény- és állatvilága. A Vadaspark munkaközössége olyan tervet készített, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi természeti értékek megőrzésével, azok körültekintő kiegészítésével ez a terület a testi és a lelki felfrissülés helyévé válhasson valamennyi felnőtt és gyermek számára. Az állatokkal és növényekkel való közvetlen találkozás élménye felmérhetetlenül fontos a gyermekek természetszeretetre való nevelésében, érzelemviláguk gazdagodásában. Ahhoz, hogy a jövőben még legyen hol felfedeznünk önmagunknak a természet szépségeit, ez a terület egyetlen négyzetcentiméterrel sem csökkenhet tovább, sőt az eddigi károsító hatásokat is meg kell szüntetni. Ennek egyik alapfeltétele, hogy olyan kerítés épüljön, amely az illegális szemétlerakást, az élővilág ellenőrizhetetlen háborgatását, valamint a most épülő, a területet határoló, várhatóan nagy forgalmú út zaját és benzinbűzét távol tartja. A fejlesztési elképzelésünk, mint minden fejlesztés a világon, természetesen csak akkor valósulhat meg, ha van rá anyagi fedezet. A Vadaspark beruházási igényei viszonylag szerények. A jelenlegi kollektíva szinte minden ezzel kapcsolatos munka elvégzésére képes - a természet tiszteletben tartása mellett! -, így pénz jóformán csak az anyagok megvásárlásához szükséges. Mivel a tíz évre összesen igényelt pénz csupán háromnegyede annak, amit a város egyetlen évben a harmadik körűt befejező szakaszának építésére fordított, így anyagilag nem látszik lehetetlennek a vadaspark fejlesztésének ütemterv szerinti megvalósítása sem. Már a végleges befejezés előtt is évről évre bővülő látvány fogadhatja a látogatókat. Jelenleg építjük a Dél-Amerika bemutatónkat, mely nemcsak a hazai állatkertek sorában, hanem európai viszonylatban is vélhetően különlegességnek fog számítani. Az állatok itt majdhogynem teljes szabadságban fognak élni, szinte testközelben a látogatókhoz. Nem lesz a hagyományos állatkertekben megszokott és ma már elavult ketrec és rácserdő, mindenhol csak a szabad természet, mely a lehetőségek szerint elérhető legnagyobb mértékben emlékeztetni fog az állatok eredeti élőhelyére. A hazai őshonos háziállataink is űj otthont kapnak, mégpedig egy, az Alföldre jellemző istállóban. Következő lépésként a DélAlföld vizeinek élővilágát szeretnénk bemutatni az erre páratlan lehetőséget nyújtó Sancer-tavakon. Az így megvalósuló új szemléletű állatkert v éleményünk szerint a jövöbi a Szeged város idegenforgalmi vonzerejéhez is hozzájárulhat, természetesen csak akkor, ha a fejlesztést a város továbbra is támogatja anyagilag. Vadasparkunk elsősorban az ember és a természet ősi kapcsolatának újraélesztésére törekszik, arra, hogy esélyt adjunk magunknak és a természettől egyre jobban elszakadó jövő nemzedékeknek, hogy a mindinkább technikalizálódó környezetben is megmaradhassunk embernek. Mindazok, akik eddig is látogatták és támogatták intézményünket, figyelemmel kísérték a kezdeti nehéz körülmények között zajló fejlődésünket, remélhetőleg ezután is mellettünk állnak és segítenek abban, hogy Szeged megyei jogú város hosszú távú fejlesztési koncepciójában a Vadaspark további sorsa is említésre kerüljön. A Szegedi Vadaspark munkaközössége nevében: Egyházi István igazgató