Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

KEDD, 1993. FEBR. 2. BELÜGYEINK 3 • Az egyiknek telik9 a másiknak nem (I.) Mi kerül a szomszéd asztalára? EGY FORE JUTÓ ELELMISZERKIADAS LEGKISEBB KERESETŰEK = 100% % t E átlagos keresetűek • legnagyobb keresetűek A Statisztikai Hivatal kétévente, 12 ezer véletlenszerűen kiválasztott családot kérdez meg a családi költségvetésről, vásárlásaik nagyságáról, szerkezetéről. Az 1991. évről most elkészült feldolgozások jelzik a társadalomban az anyagiak alapján kibontakozó erőteljes polarizációt. A magyar embert mindig foglalkoztatta - és ezzel nem állunk egyedül a világban mi kerül a szomszéd asztalára, kinek mire telik jövedelméből. Már az anyagi nivellációt hirdető előző rendszerben is különösen annak utolsó évtizedében - jelentős jövedelmi és vagyoni különbségek alakultak ki társadalmunkban. A rendszerváltás óta a kereseti skálák felső határainak kiterjesztése, a piacgazdaság, a vállalkozói világ fejlődése az egyik oldalon, a munkanélküliség gyors emelkedése, az inflációval lépést tartani nem tudó alacsony jövedelműek leszakadása a másik oldalon, az anyagi helyzet további igen erőteljes differenciálódását eredményezte. A családokat az egy főre jutó jövedelmek nagysága alapján csoportokra bontva jól látható, milyen lényeges különbségek vannak a szegények és a gazdagok fogyasztásában, háztartásuk felszereltségében. Az élelmiszerek körében az egészséges táplálkozás szempontjából alapvető gyümölcsfogyasztásban legnagyobb a különbség: egy főre hazai gyümölcsből 3,4-szer, déligyümölcsből 3,2-szer többet fordítanak a magas jövedelműek, mint a jövedelmi skála alján helyet foglalók. Pénzkérdés a háziasszonyok tehermentesítése a konyhai munkától: négyszer annyi telik háztartáson kívüli étkezésre, és 2,8szor annyi tartósított kész- és félkész ételek vásárlására a jómódúaknak. A sajtok, az édesség és a friss zöldség egy főre jutó vásárlásában két és félszeres, a hentesáruk, a nyers hús beszerzésben kétszeres a különbség. Az úgynevezett népélelmezési cikkek - a kenyér, tej, liszt, burgonya, cukor - vásárlása kevésbé függ a jövedelmektől, ezekből a nagy jövedelműek sem fogyasztanak lényegesen többet, igaz, ezekre élelmiszerkiadásaik 14, ugyanakkor a kiskeresetűek 25 százalékát fordítják. (Folytatjuk.) Nonkai László KSH Megmentik a vidrákat a Tisza-ártérben Modell értékű lehet Magyarországon az a vidrakutatási program, amelyet a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság paléi rizstelepén szándékoznak elindítani. Ennek megvalósítására a közeljövőben pályázatot nyújtanak be a szakemberek az érintett földművelésügyi és környezetvédelmi tárcákhoz - hangzott el hétfőn Hódmezővásárhelyen azon a konferencián, amelyen a helyi állami tangazdaság agrár- és természetvédelemmel foglalkozó szakemberei, valamint más környezetvédők vettek részt. A zártkörű tanácskozást azért hívták össze, hogy a gazdálkodásban és a természetvédelemben dolgozók közös megoldást találjanak a Tisza-árterében, a paléi volt rizstelepen élő vidracsaládok életterének megmentésére. A telepen ugyanis - gazdasági megfontolásokból - 2 éve megszüntették a rizstermesztést, ezáltal a földek vízelárasztását is, s így fenyegeti az ott élő és szaporodó vidracsaládokat. Egy lakó Makkosházról Lakossági fórumot hirdettek tegnap délutánra, s ezen Makkosház városrész fejlesztési terveit kellett volna megbeszélni az ott élő polgárok érdeklődő hányadával. Ez a hányad azonban valamely oknál fogva nem mutatta meg magát a Deák gimnázium aulájában, ahol ennél fogva csak a meghívott szakmabeliek cserélhették ki gondolataikat a tervpályázatra beérkezett munkák értékeit és jövőjét illetően. Azazhogy legyünk pontosak: két lakos (lásd: „lakossági fórum") mégiscsak eljött, ám egyikükről véletlenül tudtam, hogy nem is arrafelé lakik. Maradt tehát egyetlen makkosházi ember. Figyelmesen végighallgatta a szakmai véleményeket, aztán amikor fölkérték, maga is hozzászólt. Nem önös érdekből beszélt - egész lakókörnyezete érdekeit képviselte, amikor úgy nyilatkozott, hogy „közérzetjavításra" volna szükség. .Ezt úgy értette, hogy kívánatos lenne, ha az ott lakók le tudnának járni az épületek közé, és a sivárságban végre otthon éreznék magukat. Hozzátette még, hogy a biztató terveket részletesen meg kellene ismertetni a makkosháziakkal. Mármost a lakossági fórumot éppen ezért rendezték: hogy akit érdekel, eljöjjön, és jó alaposan meg mondja a magáét, egyenesen az építészek szemibe. De - tisztelet az egy szem kivételnek - a makkosháziak a különösen hidegre fordult hétfői koraestében valamely más elfoglaltságot választottak maguknak, nem igényelték tehát a megnyilatkozást. Lehetséges, hogy későn kapták kezükbe az aznapi lapot, és így nem értesültek idejekorán az eseményről (bár a szombati közéleti rovatban szerepeltek a legfontosabb információk). De az sem kizárt, hogy a fórum kezdete - délután 5 óra szerencsétlenül egybeesett a „Megveszem ezt a nőt" című sorozat vetítésével. A brazil fdmalkoltás valószínűleg a makkosháziak körében is igen népszerű, ezért lehetséges, hogy bár némi tusakodás után, de a közélet helyett mégis inkább a fordulatos szerelmi történetet választották Lelkük rajta, Makkosház azért fejlődni fog. Nyilas Péter Itlf ogy el ne sírja magát az ember, szegény román poJ~-l litikusok fölötti mély-mély sajnálatában! Ott van nekik az a Duna, ami még nekünk is itt van, bár ha nekünk nem lesz itt, akkor nekik se fog ott folyni. De most még összeköti őket nem csak velünk, és nem csak kisJugoszláviával, hanem a tenger azúrkék országútjain az ősi ukrán öblökkel is. Ha a sós szelek védelmében, a libegő ködök takarásában ezekben az öblökben rakodják be az olajat a jugoszláv-pravoszláv tartályhajókba, akkor azt - saját bevallása szerint! - a független Ukrajna kománya képtelen ellenőrizni. Ez is roppant sajnálatos. A frissen sült hatalmi apparátus, amelyik mindenképpen felügyelni akarná önmagát, de ez sehogy se jön neki össze. Rossz érzés lehet, nagyon-nagyon. Az ellenőrizhetetlen szerb tankhajók meg csak rakodnak az ukrán felségvizeken. Az ukrán olajos hordókból ukrán szivattyúkkal szívják a kubán búzamezők sürü olaját. Az ukrán vezérek meg a kijevi rada történelmi ablakaiból nézik bepárásodó szemmel a szörnyű eseményt. De ellenőrizni, megakadályozni nem tudják. Ezután következnek a politikai tisztesség bukaresti letéteményesei. Izzó haraggal olvassák a Dimbovica partján a román Duna-szakaszról érkező telexeket: a szerb olajszállítók csak haladnak, rendületlenül, némán és hegymenetben. Nincs mit tenni, nincs mit tenni! A ceau-barokk palotákból idáig hallom a jajgatást. Azok szegények ott Bucur pásztor városában mindent megtennének, hogy az embergósértőket megállítsák, de teljesen eszköztelenek. Ahogy az óvodában mondják: hiszi a piszi. A történet egyik szereplője se most jött le a vérfoltosra hímzett, hazám-hazámos kelet-európai falvédőről! Az oly progresszív Iliescunak két alapvető érdeke van ebben az ügyben: kifelé úgy kell tennie, mint aki mindent megpróbál, hogy ezek a hajók ne menjenek. A Belgrádhoz fűződő érdekei miatt azonban engednie kell, hadd menjenek. A bukaresti hintapolitika régi, családi receptje szerint, hatalmas tenyerekkel kell csapkodni a nyugatra irányított tam-tam dobokat, hogy álljanak meg a hajók! Ott a Dunán azonban semmit nem szabad ennek érdekében tenni. Z Európai Közösség társulási szerződését most aláírt Románia így Nyugaton comme il faut marad. Azt mondhatja az ENSZ-nek: „Mi mindent megtettünk, hogy a tartályhajókat megállítsuk, nem?" Belgrádhoz viszont másként beszélhet: átengedtük a hajóitokat, ugye?" Ez ilyen egyszerű. Nagyüzem a torony alatt • Folyik a vita a költségvetésről A január 15. után vásárolt csehszlovák koronát pénzbizonylat ellenében az Ibusz Banknál továbbra is visszaváltják. Egy biztos: pénzre, sok pénzre van szükség... A tények birtokában mást nem mondhat a krónikás, aki a bizottságok és az Egyeztető Tanács költségvetési vitáját hallgatja. Jelesül, azt, hogy főhet a feje minden városatyának, ha érdemében részt akar venni az idei költségségvetésről szóló vitában és a döntéshozatalban. Ismertes, hogy idén kevesebb pénze lesz a városnak, mint egy évvel korábban volt. A feladatok, a kiadási tételek pedig egyre nagyobbak. A bizottságok elnökei a tegnapi Egyeztető Tanácson beszámoltak arról, hogy nagyobbára egyetértenek a bevételi oldal tervtételeivel, a kiadási oldallal viszont már kevésbé... S abban is egyöntetűek, hogy kell az általános és a céltartalék, mert év közben szükség lesz az intervenciós kiadásokra. A pénzmaradványt is fel kell osztani, meg kell találni a helyét minden fillérnek. Egyszóval, nem lesz könnyű úgy felsorakoztatni a tételeket, hogy azzal mindenki egyetértsen, s hogy mindenre fussa... Valamivel több, mint egy hét van még a képviselő-testület tanácskozásáig. Addig még újabb bizottsági és frakcióülések, valamint Egyeztető Tanács értekezlet lesz. Egy-két tételen még lehet módosítani, változtatni. A küzgyűlés majd eldönti, hogy mire mennyit. • A rend őrei egyrészt a gyorshajtókat, a szabálytalanul kanyarodókat igyekeztek kiszűrni, másrészt pedig az úgynevezett „diszkóbalesetek" megelőzését szorgalmazták. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hétvégeken a hajnali órákban gyakran akadnak olyanok, akik ittasan ülnek a volán mögé és rodeózásukkal igyekeznek magukra vonni környezetük figyelmét. Nos, őket próbálták fülön csípni. Közel háromezer járművezetőt „szondáztak" ,415 esetben szabtak ki helyszíni bírságot. Az eddigi vizsgálatok is azt mutatják, hogy általában a megállítottak 16-18 százalékával van probléma. Összesen 130 ezer forint helyszíni • Ha tütüs a „tütűs" Háromezer autóst „röntgeneztek" bírságot fizettettek be. A szabálysértési feljelentések száma 68, az alkoholszonda 8 gépjárművezetőnél mutatott pozitív eredményt, amely számukra bizony negatív volt. A fokozott közúti ellenőrzés mellett 15 baleset történt a megyében, viszont ezek közül csupán egy végződött személyi sérüléssel. A fele a követési távolság be nem tartása miatt következett be, négy esetben az ok a figyelmetlen vezetés volt. A megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője, Kovács Mihály százados elmondta, hogy a balesetek gyakoriságát illetően Szeged viszi a prímet, a második helyen Makó található, vélhetően a külföldi átjáró forgalom miatt. Kérdés, hogy egy-egy ilyen akciónak mekkora a visszatartó ereje. Ha több a rendőr, akkor óvatosabbak-e az autósok? Nem ártana ha a gépjárművezetők szeme előtt lebegne: a saját bőrükre is megy a játék, amit közlekedésnek hívnak. Egyébként fokozott közúti ellenőrzés legközelebb a hónap dereka táján, február 19-én, 20-án lesz a megyében. V. Fekete Sándor