Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

SZOMBAT, 1993. FEBR. 13. BELÜGYEINK 3 • Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitójával kezdődött meg tegnap a Magyar-Szlovák Fórum III. találkozója, amelyen írók, újságírók és szociológusok két napon át Párhuzamok a magyar és a szlovák közgondolkodásban címmel vitatják meg a két nemzet jelenének közös kérdéseit. Az elnöki megnyitót, a délelőtti órákban rendhegyó újságíró találkozó előzte meg. Szlovák és magyar újságírók együtt nézték meg a tavaly ősszel Pozsonyban, a Slovan-Ferencváros labdarúgó mérkőzés előtti kommandósakció videófelvételét, s feladatuk az volt: próbálják egymás szemszögéből megközelítve rövid kommentárban összefoglalni a látottakat. A Csepeli György és Örkény Antal által vezetett vitán az újságírók közösen elemezték ki a cikkekben előfordult tematikai és értelmezési különbségeket. Göncz Árpád beszéde mintha folytatása lett volna e rendkívüli kommunikációs tréningnek. A köztársasági elnök bevezetőjében kérte: a fórum tekintse őt egynek a magyarszlovák kapcsolatokon gondolkodó értelmiségiek közül, s némi malíciával reményét fejezte ki, hogy a két nemzet párbeszéde legalább addig fog majd tartani, mint itthon a • Megkezdődött a III. Magyar-Szlovák Fórum • Egy rendhagyó újságírói feladat u Göncz Árpád megnyitója A történelemnek sok arca van magyar-magyar párbeszéd. Göncz Árpád szerint a két nemzet tartozik annyival egymásnak, hogy feldolgozza és elfogadja azokat a fogalmakat, amelyek a nézetkülönbözőségből adódnak; szembe kell nézni a történelmi tényekkel is, szakítva az „ezentúl minden másképp volt"-szemlélettel, s el kell fogadni, hogy a történelemnek több arca van, és mindegyiknek egyforma igazságtartalma és jogosultsága lehet. A köztársasági elnök utalt arra, hogy tanulságos lehet megismerni a magunk történelmét a másik irodalma és történetírása tükrében, s így el lehet kerülni, hogy a másik értelmezését eleve ellenségesnek lássuk. A fórum a nap első nyilvános találkozója témájául az irodalom és a politika viszonyát választotta. A téma annál is inkább heylénvalónak tűnt. hogy a magyar köztársasági elnökön kívül magyar részről (Kiss Gy. Csaba és Annus József országgyűlési képviselők) és a szlovák oldalról is (Rudolf Mel budapesti szlovák nagykövet és Wladislav Valek parlamenti képviselő) olyan történészek, írók és irodalomtörténészek vettek részt, akik a rendszerváltozás után politikai pályára léptek. Kiss Gy. Csaba vitaindítójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlté már az a romantikus séma, amely szerint ki-ki saját maga egész nemzetét képviseli. A magyarok és a szlovákok is sokfélék, a nemzet egy-egy polgára nem beszélhet egész nemzete nevében. Ennek tudata az értelmiségiek párbeszédét megkíméli a diplomáciát jellemző rugalmatlanságtól, és a beszélgetésben elősegíti, hogy az egy nemzeten belüli különböző értékek felszínre jussanak. A találkozó ennek jegyében nem politikusok, hanem a politika hatásait ismerő gondolkodók beszélgetésévé vált. Az érdeklődők ma délelőtt, a fórum második napján, a Kisebbségek, konfliktusok a közvéleménykutatások tükrében témájú beszélgetést hallhatják a szegedi akadémiai székházban. • Göncz Árpád sajtótájékoztatója A szomszédban barátot keress! A III. Magyar-Szlovák Fórum megnyitója után Göncz Árpád köztársasági elnök rövid sajtótájékoztatón fogadta az érdeklődő újságírókat. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ilyenszerű találkozókat személyesen is igen fontosnak tartja a magyar-szlovák kapcsolatok alakulásában. - Köztársasági elnökként nem engedhetem meg azt a luxust, hogy keserűen gondoljak a közép-európai nemzetek egymás melletti jövőjére. Ez a találkozó egyike azoknak, amelyek a társadalmi barátságot erősítik. Éppen azt, amit a diplomácia esetleg nem tud megérinteni. Embert emberhez, várost városhoz, vállalatot vállalathoz kötnek, s a következményük lassan-lassan az lesz, hogy kormány kormányhoz, és vízügyi hivatal vízügyi hivatalhoz is közel kerül. Én magam a diplomáciai kapcsolatoknál jobban hiszek a társadalmakat összekötő kapcsolatokban. Kérdésünkre, hogy a politikai kapcsolatok esetleges romlása vajon nem rontja-e ezeket a kapcsokat, Göncz Árpád így válaszolt: - Ezt nem szabad megengedni. Az értelmiségnek éppen az a dolga, hogy értelmes legyen. Ugyanazt az ivóvizet isszuk, s ha a Csallóköz kimerül, kimerül mindkét oldalon. Nem ereszthetünk le függönyt a két ország közé. - Kezdettől fogva azt mondtam, - folytatta a köztársasági elnök - Bős ügyét csak vízügyi és környezetvédelmi problémaként szabad értelmezni. Sem presztízskérdést, sem nemzeti kérdést nem jelenthet. Ha nem tudjuk megtalálni a jó megoldást rá, akkor meg kell keresni a legkevésbé rosszat. Arra a kérdésre, hogy nem behozhatatlan-e a két nemzet között 40 éven át fennmaradt rossz viszony, Göncz Árpád kifejtette: a névleges testvériség zsákutcája ugyan nem tett jót, de a két nemzet elég hosszú ideig tudott egymás mellett békésen élni ahhoz, hogy most újra megpróbálja. - Egyébként is, - fűzte hozzá - okos ember a szomszédok között barátait keresi. Ellenségeit a másik utcában. S. P. S. • Mentálhigiénés képzés Szegeden A lelki betegségek megelőzésére Tegnap ünnepi megnyitóval vette kezdetét a Testnevelési Egyetem kihelyezett tagozataként működő posztgraduális mentálhigiénés kurzus. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán folyó, négy szemeszteres képzésre a dél-magyarországi régió három megyéjéből 60-an jelentkeztek. A hallgatók, akik már egy diplomával rendelkeznek, munkájuk során számtalan emberi problémával találkoznak. A mentálhigiénés képzés célja éppen az, hogy olyan szakmai alapismeretekkel, készséggel és szemléletettel vértezze fel a résztvevőket, amelyek alapképzettségüknek megfelelő ismereteiket, az emberekkel történő foglalkozásban. hatékonyabbá teszik. Magyarországon az egészségügyi statisztikákban a mentális betegségek a második helyen szerpelnek, ezért e betegségek megelőzése össztársadalmi érdek. A most induló mentálhigiénés szakemberképzés éppen arra nyújt reményt, hogy az országban mind többen lesznek alkalmasak a bajba jutott emberek lelki, kapcsolati, életvezetési problémáinak megoldásására. S ha a kurzuson részt vevő jogászok, népművelők, orvosok, családgondozók, pedagógusok mentálhigiénés ismereteik alapján, munkájuk során kezelni tudják az emberek életvezetési problémáit, akkor a pszichés betegségek prevenciójáért sokat tesznek. A kurzus hallgatói két éven át, havonta egy alkalommal - hétvégeken - vesznek részt az elméleti és gyakorlati oktatáson, amelynek költségét, 4 millió 50 ezer forintot, pályázat útján nyerték a társdalombiztosítástól. A tegnapi ünnepélyes megnyitót - amit megtisztelt jelenlétével, dr. Grezsa Ferenc országgyűlési képviselő, valamint dr. Szalay István a tanárképző főiskola főigazgatója - az érdemi munka követte dr. Ónody Sarolta pszichiáter főorvos és dr. Balogh Tibor tanszékvezető főiskolai tanár vezetésével. K. K. • Február elsejétől változnak az adóhatóság által elismert üzemanyagárak, amelyek alkalmazásával a magánszemélyek bizonylat nélkül számolhatnak el üzemanyag költséget gépkocsihasználatukkal kapcsolatban - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese pénteken az MTI-t. Ennek alapján a figyelembe vehető ár az EN 91 plusz 1 ólommenntes benzin esetében 68 forint, az Eurosuper 95-ösnél pedig 70 forint literenként. Ugyancsak 70 • Ismét a benzin APEH-árak forint vehető figyelembe az AB 92-es 0,15-ös ólmozott benzinnél és az AROL-2T motorolajnál. Ez utóbbinál januárban még 71 forinttal lehetett számolni. Az AB-98-as 0,15-ös ólmozott benzinnél 73 forinttal számolhatnak a magánszemélyek, míg a közepes kéntartalmú A-B gázolajnál 60 forintot lehet elszámolni literenként. „Na, elbúcsúzhatunk Andrásfalvytól"- tette rendszeretetéről ismert fotós kollégám az ex művelődési és közoktatási miniszter portréját a felső fiókból az alsóba. A következő kép, ami a kezébe akadt. Gyulai Endre megyés püspök úré volt, itt szeme sem rebbent, a fotó maradt az aktuális dossziéban. Bod Péter Akos szemináriumvezetőre emlékeztető visszafogott mosolya is elsüthető még, mondjuk a legközelebbi nagyobb forintleértékelésnél. Szabó Iván nem árt, ha kéznél van, no nem azért, mert mennie kell, inkább átmennie. Pedig nehéz róla igazán jó fotókat készíteni. Kupa Mihályt ilyen szempontból sokkal hálásabb alany volt. Őt még nem szabad nagyon mélyre süllyeszteni. Gergátzot, Siklós Csabát kevés kolléga sírja vissza, Keresztes K. Sándor sem igazi címlapfotó, Horváth Balázs azonban meglepő grimaszokat produkált. Az urak most az alsó fiókban nézhetnek farkasszemet egymással és néhány ismert helyi potentáttal, mint Kovács László gimnáziumigazgatóval, Gyimesi Kálmán ex bizottsági elnökkel vagy Szabó József kárpótlási hivatal vezetővel. Lippai úr, rövid ujjú ingben és zakóban, természetesen marad. Torgyán doktor is, bár ő egyszer már volt másfél napot az alsó fiókban. Hankiss is lenézett a közelmúltban, de biztosra vehető, sokáig használható még a róla készült fotó... • Egy villamos bolyong majd a városban? m Szándékos provokáció az önkormányzat részéről? Sztrájk a garázsban Biztos volt már jobb ötletem, mint tömegközlekedési eszközzel eljutni egy tömegközlekedési sztrájk színhelyére. Bár a sűrű ködben nem is igazán vettem észre a munkabeszüntetést. Előbb azt hittem, nagyon türelmes típus, aki a Bécsi körúti megállóban várakozik a feljutásra a Nagyállomás felé, de tévedtem, alig pár perc múlva jött a villamos. A Hősök kapuja felőli oldalon néhány nyugdíjas ácsorgott. Ők sem siettek. Higgadtan tárgyalták az eseményeket. - Megírta az újság, hogy késnek a villamosok! - Csúszik minden. (Ez utóbbi megjegyzés talán a földindulásszerű kormányátalakításra is vonatkozott.) Nos, a villamos a félig üresnél is kevesebb emberrel zötyögött a rókusi kisállomás felé. (Félek, egyszer még kiderítik, egyéb napokon is csak ez a „sztrájkos ritkaság" az indokolt.) Félig tele van viszont a rókusi troligarázs. Ezek az emberek hajnali négyre jöttek, hogy letegyék a munkát. Az a benyomásuk, hogy nem is kapnak pénzt az önkormányzattól, mert bérkövetelésüket, illetve a figyelmeztető sztrájkot zsarolásnak veszik a városházán. A dolgozók kétfordulós tárgyalásokat szeretnének: a város emelje meg ötvenmilló forinttal a vállalat bértömegét; a vállalaton belül közösen állapítsák meg az elosztási arányokat (járművezetők, garázs stb.). - Az önkormányzati költségvetés tervezete elkészült, s ha egy iroda nem tudja megvédeni az előirányzatait, jobb ha azt az irodát megszüntetik. Mert akkor sorshúzással is el lehet dönteni, melyik vállalat mennyi támogatást kapjon! mondja Kiss Gábor, a munkástanács elnöke. Persze itt a garázsban is érzékelik a patthelyzetet: a pénzről a politikusok döntenek, a felügyeletet gyakorló hivatali tisztviselők nincsenek alkupozícióban. Mégsem tudják mire vélni a torony alatti magatartást. Szándékos provokáció az önkormányzat részéről? Bele akarják hajszolni a dolgozókat egy még nagyobb sztrájkba? - kérdezik. A sztrájk lehetséges méreteiről a munkástanács elnöke nyilatkozik: - Alkotmánybírósági határozat van a kezünkben, amely a törvény szerinti „minimálisan szükséges szolgáltatás" fogalmát értelmezhetetlennek tartja. A minimumot tehát mi szabjuk meg. Előfordulhat, hogy csütörtöktől egy szál villamos meg troli bolyong majd a városban. Ugyanis nem akarjuk sokáig húzni-halasztani. a sztrájk legyen rövid, de hatékony. A két érdekképviselet, a szakszervezet és a munkástanács több mint hatszáz embert mozgat, tegnap csak töredékük demonstrált jelenlétével a végállomásokon és a garázsokban. Fél hétkor oszlani kezdett a köd, és kikapcsolták a lámpákat. A szemlélőnek mégis az volt az érzése, az előadás csak most kezdődik. Ó. J. • A kérdések napja után Válaszra várnak a Paprikában Az irodaépület lépcsőházában sorakozók a titkársági ajtóból azt választ kapták, hogy nincs jelen nyilatkozásra felhatalmazott vezető. Közben megérkezett John Hardy úr, a cég válságmenedzselésével megbízott tanácsadója, nem kerülhette el a neki szegezett kérdéseket. De erre már a tanácsteremben került sor, ahol kezdésként Hardy úr a dolgozóktól kapott „magyarázatot" arra, hogy miért hasonlít a gyár egy felbolydult méhkasra. - Az ember kikészül a semmittevésbe, napok óta nincs munka. A bér minimális, ugyanakkor bizonyos köröknek rendezték a fizetését. Igaz-e a Nem irigyjem azokat, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol sűrűn tartanak munkásgyűlést. Ez ugyanis a munkakapcsolatok, belső viszonyok tisztázatlanságát jelzi. Jelek szerint a Paprika Feldolgozó Vállalat, majd az utód Paprika Rt. ilyen helyszín. Tegnap, pénteken reggel telefon fogadott a szerkesztőségben, munkások várnak a gyárban. Azért fordulnak a nyilvánossághoz, mert úgy érzik, vezetőiktől nem kapnak választ az őket érintő, húsbavágó kérdésekre. vezetők ötven-százezre, válaszoljon már valaki! Miből kapják, ha mi nem dolgozunk? Sírással küszködő fiatalasszonyok vágtak egymás szavába. Élőző nap vették fel a fizetésüket, s ettől keseredtek el igazán. - Hogy lehet 8-10 ezer forintos fizetésből megélni. A két gyereknek napi 100 forint a napközije. A fűtés is legalább 4 ezer forint, sokunknak ott az ótépé. Folytatni sem érdemes. Ha nem a mi hibánkból állunk, miért nen kapjuk a régi bért? így, ha oda fajul a helyzet, hogy mégis utcára kerülünk, a lecsökkentett fizetésünk után mennyi munkanélküli-segélyre számíthatunk? Hardy úr rövid úton tisztázta magát: ő tanácsadásra szerződött, s nem az azt követő vagy mellőző döntések minősítésére. Az meg különösen nem várható el tőle, hogy még a dolgozóknak is ő adjon tanácsot. Az időközben szóvivővé vált fiatal csoportvezetőket Hardy úr megkérte,, hogy írják le a kérdéseiket. így a most bejelentett hétfői munkásgyűlésen felkészült választ kaphatnak, méghozzá a legilletékesebb vezetőktől. A munkásgyűlést előkészítő csonka munkásgyűlés kézzel fogható „eredménnyel" is zárult: mivel nem volt munka, tíz órakor hazaengedték a dolgozókat. Tóth Szeles István