Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-12 / 36. szám

PÉNTEK, 1993. FEBR. 12. 3PIGŰ| BELÜGYEINK 3 • Döntöttek a szegedi városházán Március I-jélől drágábban utazunk ( V jint jótékonysági ügyekben is tollat forgatót, egyre ü/J többen keresnek meg. Tanácsért vagy konkrét segítségért. Társaim a jószolgálathan mondják, hozzájuk is sűrűbben fordulnak kéréssel. Több ezer, rosszabbra forduló sorsú emberérét próbál tenni Szegeden és környékén párszáz. Sok-sok ezer pedig közömbös mindeziránt. Illetve akad közöttük, ki nem az: felveszi például a telefonkagylót, hogy tanácsot adjon, nézném már meg egyszer délelőtt egynémely baktói kocsmát. Merthogy ott hörpintgetik a szeszt páran azok közül, kik délben az ingyenkonyhán kosztolnak. - Nem közömbös az sem, aki önmagát menedzselendő arra akar rávenni, írnám meg, ő bizony tízezer forintot adott egy alapítványra - közel százmilliós vagyonából. Igaz, ö legalább adott. Újgazdag társai körében szűkebb pátriánkban még nem nagyon divatos ez. Pedig bőséggel vannak már a közvetlen környezet épülését, szépülését szolgáló, a helybéli oktatás-művelődés ügyét előmozdítani hívatott, a betegekről, elesettekről gondoskodni szándékozó alapítványok. Életre hívóik szava azonban nem jut még el igazán azokhoz, akik valóban segíteni tudnának. Mifelénk mintha még azzal is messzebb lennénk a fejlettebb társadalmaktól, hogy nem tudjuk, adakozni, jótékonykodni annak, aki teheti, kinek van miből, nemcsak „sikk", hanem kötelességszerű. Státusszimbólumként kezelve a dolgot néhányan már nálunk is próbálkoznak... Hatványozott tisztelet azoknak, kik nem azért teszik .' Ők persze nem is kérnek arra, emelném őket tettükért példaszintre. j~V~i int ahogyan nem kérnek - sőt lebeszélnek - azok, Lí/J akik naponta végzik a jószolgálatot. Belső kényszerből, lélektől hajtva. Nem tudván magukban elmarasztalni azokat sem, kik esetleg visszaélnek a segítő szándékukkal. Nem tudván megrovást mondani azokra sem, akik adhatnának, de nem teszik. Csendben dolgoznak helyettük is. Irigylem őket: engem (még) bosszant, hogy közömböseket, elháritókat, a jószolgálatiul visszaélőket látok. • A közlekedés kapcsán érvek hangzottak el pro és kontra, meghallgatták a vállalatok vezetőit is. Az MDF frakció részéről Koha Róbert kijelentette, hogy a kézhez kapott költségelemzés nem győzi meg a tarifanövelés szükségességéről s hozzátette, a közlekedési vállalatok minden évben legalább 50 százalékkal többet kérnek, mint amennyire szükségük van, s ez szerinte zsarolás. Náfrándi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy két éve rágják ezt a csontot. és mindig azonos az eredmény. Ezért fel kellene már fogni végre, hogy az inflációt nem a közlekedési vállalatok csinálják, azonkívül a világon mindenütt államilag dotálják ezeket a cégeket, ergo: itt is szükség van erre. A tanácskozást vezető Tühegyi alpolgármester úr a hosszú vita végén szavaztatott. A 46 jelenlévő képviselő a név szerinti szavazáson így voksolt: 30 az emelésre, 13 ellene. 3 tartózkodott. Ekkoi egy szavazaton múlott a kétharmados többség, tehát nem fogadták el a tarifaemelést. Este. 17.54 órakor, ki tudja hanyadik szünet után. miközben már a költségvetésről is vitáztak egy sort. megszavazták az ülés folytatását. Az MDF frakcióvezetője ugyanis kijelentette, hogy mivel a meghívóban is kétnaposra tervezték a tanácskozást, ezért • Közel hatvanezer embert érint ilyen módon a bevallás kezdte a tájékoztatót Vladiszavlyev András, a központ vezetője. Megtudtuk, hogy mindenféle ellátás jövedelemnek számit, még a szociális támogatás is, fgy adóköteles. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy aki valamilyen munkanélküli-ellátásban részesült tavaly, most adót is kell fizetnie. Jelentős könnyítés - tudtuk meg Papp Istvántól, az APEH megyei igazgató-helyettesétől - hogy, akinek a tavalyi teljes bevétele jövedelemnek számit és az nem éri el a százezer forintot, nem kell bevallást készítenie. Ez az érintettek közel felére vonatkozik. A többiek tennivalója már jóval bonyolultabb, hiszen aki tavaly fizetést is kapott, munkanélkülijáradékot is vett fel, sőt átképzési támogatásban is részesült, annak most igen csak meg kell „dolgoznia" az adóbevallással. Legsürgetőbb tennivalójuk azoknak a volt munkanélkülieknek akad, akik időközben i|i ők hat órakor elhagyják az ülést. Ekkor újfent napirendre tűzték a tömegközlekedés ügyét. Rövid vita következett, majd ismét szavaztak. Az eredmény: a 41 jelenlévő városatya közül 28 igennel, 10 nemmel szavazott. 3 pedig tartózkodott a voksolástól. Ez tehát azt jelentette, hogy vállalkozók lettek, hiszen nekik február 15-éig a vállalkozói- és a személyi jövedelemadó-bevallást is postára kell adniuk. Sőt ha adóhátralékuk van, azt be is kell fizetniük. Aki csak személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett , az ráér március 20-áig. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ háromféle jövedelemigazolást ad, vagy adott ki: a vállalkozóvá válás támogatásáról, a kifizetett átképzési támogatásról és a munmegvan a kétharmados többség és ezek szerint március l-jétől érvényes az új díjszabás. Ennek leglényegesebb tételei: egy vonaljegy ezután - villamoson, trolibuszon és autóbuszon - 24 forint, a kombinált havibérlet 840, a napijegy pedig 80 forint. A tanuló/nyugdfjas kombinált havibérlet ára 210 forint. kanélküli-járadékról, illetve a pályakezdőknek kifizetett segély összegéről. Az igazolások alapján tölthetik majd ki az adóbevallási fveket azok, akiket erre a törvény kötelez. Sajátos a helyzete azoknak, akik tavaly végkielégítést kaptak. Ez is jövedelem, ez is adóköteles. Sőt, a munkaügyi központ a társadalombiztosításnak hatszázalékos nyugdíjjárulékot is átutalt a felvett végkielégítés után, s most erről is igazolást állít ki, az ezen f* H ^f nfl t A tarifa-vita után az elnöklő szünetet rendelt el, s ekkor a konzervatív frakció tanácskozásra vonult vissza. A tanácskozás lapzártakor még tartott. A közgyűlés várhatóan a jövő héten folytatja munkáját. Kisimie Ferenc MamBBHBHHMBMBaMMMBaaai feltüntetett összeg is adóköteles jövedelemnek számít. Kissé bonyolult az egész? Valóban. A lényeg, hogy ne felejtsék el: a munkanélküli minden esetben egyéni adózó. A munkaügyi központtól kapott támogatás teljes összegét a 22-es sorba, az egyéb jogcímen kapott jövedelmek sorába kell beími! - mondták segítségként az illetékesek. Ennek ellenére minden bizonnyal sok munkanélkülinek feladja majd a leckét az adótvek kitöltése. Az is várható, hogy sokan jóhiszemű „adócsalóvá" válnak. Az adóhivatal csak tájékoztatással segíthet, hiszen aki ellenőrzi, az nem töltheti ki az állampolgár helyett az adóbevallást. Az is igaz, hogy bármennyire is segítőkészek a munkaügyi központ munkatársai, nekik sem idejük, sem energiájuk nem jut már arra, hogy adótveket töltsenek ki. Marad az adótanácsadó azoknak, akik maguk nem képesek eleget tenni az adminisztrációs kötelezettségnek. Munkanélkülisegélyből ez nehezen lesz megfizethető. Rafai Gábor Mórahalom Költségvetés, Gazdagodott Mórahalom város költségvetése. Legalábbis a tervezethez, a még tavalyi átttekintésű, idénre szánt tervkoncepcióhoz képest. A Parlament által elfogadott normatív állami támogatás Mórahalom esetében a korábbi számításokhoz viszonyítva közel egymillió négyszázezer forint többletbevételt jelent. A városi képviselőtestület által elfogadott 1993-as költségvetés ezt az összeget a lakosssági igények figyelembevételével használja fel. Ezek szerint az idén sor kerül 6 darab külterületi autóbuszváró elkészítésére külterületen. Elhelyeznek a településen a bevétel-gyarapodás eredményeként két hirdetőtáblát, s az akut problémát, a külterületi utak karbantarbuszváróval tását pótlólagosan 350 ezer forinttal növelt összegből tudják megoldani. Alapvető változás a tervezethez képest nincs. Ha csak azt nem tekintjük nagy változásnak - miként ezt számosan teszik -, hogy a művelődési ház az önkormányzat szemszögéből megszűnt, lévén az új esztendőben vállalkozó működteti majd, saját költségeivel, saját hasznára. Összességében a megközelítőleg 97 millió forint állami támogatás és a tervezett helyi, valamint intézményi bevételek összességében egy remélhetőleg nem csökkenő színvonalú „ városműködésre" adnak lehetőséget. Becsei • A munkanélküli-járadékot is be kell vallani... „Segélyből" adótanácsadót? Amikor valaki a munkaügyi központhoz fordul ellátásért, figyelmeztetik, önöadózó lesz és adóbevallást kell majd tennie. De hol van már a tavalyi hó! Idó'közben minden bizonnyal sokan elfelejtették, hogy a segélyt is be kell majd vallaniuk. Éppen ezért - az országban elsőként - tegnap a Csongrád megyei Munkaügyi Központ szakemberei az adóhivatallal karöltve tájékoztatót tartottak, ahol a munkanélküli ellátásban részesült személyek legfontosabb adózási tudnivalóit ismertették. • Fizessen a munkáltató Segély jár a katonának • Három hónapja érezte, hogy inog a bársonyszék Kupa átül a függetlenekhez A Honvédelmi Minisztérium néhány napja közölte, hogy a bevonulók részére a munkáltatók bevonulási segélyt kötelesek fizetni. Miután sokan kifogásolták, hogy a segélyt hiába igénylik, ezért az MTI a jogszabályi hátérről érdeklődött a tárcánál. Eszerint a bevonulási segély munkáltató általi kifizetésére a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III.31.) MT rendelet 89. paragrafusa intézkedik. Eszerint „a munkaviszonybak) álló dolgozó és a szövetkezet tagja katonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult. A bevonulási segélyt a munkáltató, illetve a szövetkezet köteles a jogosult számára a bevonulás előtt kifizetni." A rendelet 91. paragrafusa kimondja, hogy a segély összege a havi átlagkereset 50 százaléka. Ha azonban a hadköteles maga gondoskodik gyermeke ellátásáról, akkor a segély összege a havi átlagkereset. A 2/1976 (VI.17.) HMrendelet előírja, hogy a sorkatonai szolgálatra történő behívás tényét a behívóparancs bemutatásával kell igazolni. A felsorolt rendelkezések ma is hatályosak, így azok a munkáltatókat egyértelműen kötelezik. A Parlament asztalán lévő új honvédelmi törvényjavaslat szerint egyébként a jövőben a bevonulási segélyt mindenki számára - így a munkanélkülieknek is - a helyi önkormányzatok folyósítanák. Összege pedig a mindenkori minimálbér 50 százaléka lenne, eltartott gyermek esetén pedig 100 százalék. • Lemondását követően Kupa Mihály távozó pénzügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be a történtekről. Elmondta, hogy a miniszterelnök a korábbi megbeszélésen a közlekedési, hírközlési posztot ajánlotta fel számára. Ezt azonban nem fogadta el. mivel nem ért ahhoz a szakmához és egyébként is Siklós Csaba korábbi minisztert barátjának tartja. Úgy vélekedik azonban, hogy a politikai pályáról nem tér le, képviselőként továbbra is részt vesz a közéletben. Az MDF-frakciót azonban elhagyja, mivel nem látja értelmét, hogy részt vegyen abban a politikai csoportosulásban. Országgyűlési képviselőként valószínűleg a függetlenekhez csatlakozik. Kupa Mihály kifejtette, hogy az országot gazdasági tekintetben rendben adja át utódjának, hiszen van az idei esztendőre elfogadott költségvetés, a pénzügyi és gazdasági törvények 60 százalékát pedig megalkotta a Parlament. Úgy vélekedett, hogy nevéhez fűződik az egyetlen sikeres keleteurópai átalakulási program, fgy alapvetően eredményesnek tartotta eddigi miniszteri munkáját. Egyetlen kudarca, hogy a kormány késve kezdett hozzá az államháztartás reformjához. Újságírói kérdésekre válaszolva Kupa Mihály beszámolt arról: három hónapja sejti, hogy távoznia kell a miniszteri bársonyszékből. Úgy vélekedett ennek egyik oka: „független ember vagyok, a választások előtt pedig ez nem jó". A továbbiakban elmondta azt is, hogy lemondása nincs összefüggésben a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokkal. Reméli, hogy ezek a megbeszélések zökkenőmentesen folytatódnak. Megjegyezte: arra törekedett, hogy a valutaalappal mindenképpen sikeresen befejezze a tárgyalásokat, mert a megállapodást sorsdöntőnek tartja. Az új miniszter beiktatásáig Pongrácz Tibor politikai államtitkár vezeti a tárcát.