Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. FEBR. 11. • Az agrárexport négyszerese az importnak A külgazdasági fordulat éve Első ízben növekedett reálértékben a magyar kivitel és ami különösen dicséretes, ez a bővülés meghaladta a világexport növekedési ütemét kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Kádár Béla külgazdasági miniszter. A magyar kivitel túllépte a 10,7 milliárd dollárt, miközben a behozatal alig volt több 11 milliárd dollárnál. A 365 millió dolláros külkereskedelmi deficit reményt keltő változás, mértéke a korábbi éveknél sokkal kevesebb. A kiviteli növekedés hordozója az EK-tagországokkal folytatott kereskedelem, itt az export 14,5 százalékkal növekedett, ami kétszerese az átlagnak. Az ESZTA-tagországokba irányuló kivitel bővülése 3 százalékos volt, miközben a fejlődő országokba 33 százalékkal kevesebbet exportáltunk. A volt szocialista országok 23 százalékkal részesednek a magyar külkereskedelemből, ami pozitív változás, hiszen 1991-ben ennél kisebb volt a részarány. Megállt tehát a keleti kereskedelem nem kívánatos sorvadása, sőt a Szovjetunió utódállamaiba irányuló kivitel 4 százalékkal emelkedett. Összességében befejeződött az az átcsoportosítási folyamat, amelynek végeredményeként '89-'92 között eltűnt 7,5 milliárdos rubelforgalom. Ez idő alatt 4,5 milliárd dollárral BELÜGYEINK 3 bővült a dollárban számolt kivitel. Az exportszerkezetben érdemi változás nincs, bár a kivitel növekedésén belül 30 százalékkal emelkedett a kiszállítási fogyasztási cikkek mennyisége. (A mezőgazdaFotó: Nagy László sági behozatal ügyében vészharangot kongató érdekképviseleti szervezetek figyelmébe ajánlotta a miniszter azt az adatpárt, mely szerint a magyar agrárkivitel éppen négyszerese a magyar importnak.) • IFolytatás az I. oldalról.) olasz beruházásban épülő kecskeméti nagybaniról, amely máig sem több szóbeszédnél. A térségben mindenképp szükség van egy ilyen kereskedelmi centrumra. A szegedi nagybani piac tavaly három helyszínen sem találta a helyét, a Mars teret kinőtte, a cserepes sori és a dorozsmai színvonala kritikán aluli. A termelői oldal nyomására a szövetség a megyei önkormányzatnál próbált megoldást kicsikarni, de Ígéreteknél többre nem futotta. Az irány elmúlt félévben terelődött át a virág piacból kiépülő piaccentrumra. A viszonyok itt elfogadhatóak, s tovább javíthatók. A piachoz azonban eladók és vevők is szükségeltetnek. Dávid László ügyvezető ajánlata szerint az elárusítóhelyet a termelők és felvásárlók. mint nagybani eladók építenék fel saját kivitelezésben. Az infrastruktúrával Kinek a Zöldségek és érdekek - nagyban ellátott területet a piaccentrum ingyen adná. A pár hét alatt felépíthető csarnokok több ajánlott típusból választhatók ki.. A megjelentek nyilatkozataiból kitűnt, hogy megvalósíthatónak tartják az ötletet, egyetlen feltétellel: egy városban csak egyetlen nagybani piac legyen. Magyarul, amenynyiben a városi önkormányzat nem képes a nagybani piac feltételét önmaga megteremteni, akkor legalább a terheket vállaló befektetőt támogassa ebben a törekvésében. A Tűhegyi József alpolgár mester által vezetett „városházi csapat" egyértelmű álláspontja szerint a vásároztatás joga is áru, s a helypénzből eredő bevételről nem mondhat le a város. Egyébként tavaly kapott megbízást egy tervezőcsoport a nagybani piac „megálmodására". Az általuk vázolt négy alternatíva egyike ez a piaccentrum. Márciusban a közgyűlés dönt e kérdésben. A látható érdekütközések következményeként vélhetően a képviselők „megdolgozásával" lehel csak célt érni Tekintve, Az elmúlt évben 1,6-1,7 milliárd dollár működő tőke áramlott be az országba, ami körülbelül megegyezik az 1991 évivel. Eddig összesen 4,8 milliárd dollárt fektettek be külföldiek Magyarországon és ennek 60 százaléka a termelőszférában dolgozik, és exportárualapot állít elő. A belgazdasági folyamatok alakulása kedvezőtlen a kiviteli teljesítmények szempontjából, néhány év alatt például a beruházás 30 százalékkal csökkent, sőt az utóbbi évben is volt még 5 százalékos visszaesés. A vállalkozói hitelállomány bővülése elmarad az infláció mértékétől, csökkent az export hitel. A felértékelődő forint tovább rontja az exportesélyeket. Figyelmeztető jel. hogy '92 utolsó két hónapjának exportja kisebb volt, mint a '91 novemberi és decemberi. A miniszter úr nincs elragadtatva a külgazdasági környezettől, úgy érzi, az elmúlt évben a gazdaságdiplomácia volt az igazi hajtóerő. A kivitel 50 százaléka - az EK-tagországok felé még nagyobb aránya vám- és korlátozásmentes volt. 1993 végére ez a kedvező lehetőség az összes kivitel 70 százalékára vonatkozhat. „Bármilyen számosak is gyarlóságaink", amíg a néhai KGSTtagországokban 35 százalékkal csökkent a GDP, addig nálunk csak 15 százalékkal, azaz a magyar növekedési, átalakulási veszteségek kisebbek, mint a környező országokban. K. A. hogy kétharmados döntést igényel e kérdés, félő hogy terméketlen frakcióvitává fajulhat. Egyébként számtalan ellenérvet hoztak fel. hogy miért nem alkalmas e helyszín nagybani piacnak. A sajnálatos módon ellenérdekűvé Vált felek további, kompromisszumos lehetőséggel kecsegtető tárgyalásban állapodtak meg. Amennyiben ez nem lesz sikeres, a vállalkozó akkor is megnyitja a piacot, úgymond majd a termelő dönt. Ma ebből a csatározásból netán az sülne ki, hogy a város építtet, vagy szervez piacot, akkor is érdemes volt felkavarni az állóvizet. Bár nehezen elképzelhető, hogy ilyen gyorsan döntés születhetne, s még pénz is lenne erre a célra. Manapság a helypénzért cserébe adni is illik valamit. T. Sz. I. tavasz Nyílik a pénztárcánk Új tavasz, régi adó. Mindez a gépjármű adókötelezettségre, benne is az úgynevezett súlyadóra vonatkozik. Szeged város polgármesteri hivatalának adóosztály vezetőjétől, dr. Dékány Gézától tudjuk: sokan tájékozatlanok az adózás mikéntjét illetően. Nos, mindazoknak, akik olvasóinkként tették fel a kérdést, vagy az adóosztályhoz fordultak tanácstalanságukban, elmondjuk. Az adóosztályon is hangsúlyozták: Nem változik sem a gépjárműadó mértéke, sem a gépjármű adózási eljárás 1993-ban. Adóbevallást, beleértve a jármű önsúlyát, amely alapján az adót megállapították, túlnyomó többségben tettek a gépjármű tulajdonos polgárok 1992-ben. Az akkor megállapított adótételek érvényesek ebben az évben is, külön értesítés nélkül, amennyiben természetesen a gépjármű megvan ás semmilyen tulajdonjog változás nem következett be. Ha tehát valaki ugyanazzal a kocsijával rendelkezik, mint tavaly, az 1992-ben megállapított adót fizeti, jelesül két részletben. Közülük az első félévre esedékes összeget március 15-ig lehet befizetni pótlékmentesen. A második részlet szeptember 15-i határidővel esedékes. Csekket az önkormányzat közgazdasági iroda adóosztályán, Szeged, Széchenyi tér 9. sz alatti épület második emelet 201. sz szobában lehet kérni. Félfogadási idő hétfőn reggel 8-tól délután fél 4-ig, valamint szerdán ugyancsak 8-tól fél 6 óráig van. Csekket az épület portáján is lehet kapni, valamint az algyői, dorozsmai, szőregi és tápéi részönkormányzatoknál is. Külön figyelmet kell fordítani arra: ha bárki eladta a kocsiját,az adóosztályon bejelentési kötelezettsége van, ugyanígy a jármű vevőjének is. Mindennemű, tulajdonjogban bekövetkezett változást bejelentőlapon kell közölni. Ehhez szükséges nyomtatványokat a csekkekkel együtt említett helyeken lehet beszerezni. B. P. Vagyonkezelő bizottság Csatornázás, Cserepes sor Tegnap - különös tekintettel a mai közgyűlésre - tanácskozásra gyűltek össze a Vagyonkezelő és Vállalkozási Bizottság tagjai. Elsőként a költségvetési tervezet került szóba: Csillag János képviselő azt hiányolta, hogy 1993-ra egyetlen forint sem szerepel az önerős csatornaépítések támogatására, amelyre pedig tavaly 75 milliót szavazott meg a közgyűlés, ténylegesen viszont ennél is többet: 135 milliót költöttek el. Enélkül lehetetlen megszervezni egy-egy utca lakóközösségét, mert magukra hagyva nem fogják bírni a csatornázás terheit. Ugyanez érvényes az „önerős" útépítésekre is. Az illetékes iroda képviselője erre azt válaszolta, hogy az idei költségvetésben erre a célra nem tudtak semmit sem elkülöníteni... Megvitatta a bizottság az önkormányzati tulajdonú lakásvagyon föl ül vizsgál atáról készített anyag szempontrendszerének kiegészítését is. Végül a/t javasolták, hogy a további eladások kijelölésénél csak az Altalános Rendezési Tervben jelölt tiltásokat vegyék figyelembe, ezen felül cSak alapos megfontolás után adjanak el valamely tekintetben kiemelt - például városképi jelentőségű - épületeket. A Jankó Attila elnökletével tanácskozó hizottság támogatta az önkormányzat szándékát, amely szerint a Cserepes sori Piac Kft-ben egyébként is érdekelt önkormányzat szerezzen többségi tulajdont. Hatvani Zoltán képviselő ez alkalommal is nyomatékosan fölhívta a figyelmet arra. hogy a szegediek többsége kénytelen a Cserepes soron vásárolni, ezért fontos lenne, hogy az önkormányzat befolyása növekedjék a „KGST-piacon."1 Ny. P. Benzingyűjtők Reggel negyed kilenc, a ságváritelepi élelmiszerbolt megállójánál fiatal asszony száll fel gyerekkel a tömött 76os buszra. Hely persze nincs, s mire egy idősebb hölgy ölbe veszi a kicsit, már megtesznek vagy kétszáz métert (épp a sorompóig). ,4 kezében tartott jeggyel ekkor az asszonyka elindul a lyukasztó felé, de elkésett. Két huszonéves ellenőrlányka lecsap rá. Nem engednek, nem mérlegelnek, nem hisznek - büntetnek. És etieszik az utas érintetlen jegyét. A pontosan ekként járó másik gyermekes anyát is megbüntetik. O káromkodik, de a helyszínen fizet. Arra viszont már nem hajlandó, hogy sorstársa büntetését is kiegyenlítse, hiába biztatják erre az ellenőrök. Előbbi fiatal asszony nem Jizet. Elkeseredésében kifakad: - Miért nem a potyázókkal törődnek, miért kell engem mindenáron megbüntetni? - Mert nincs a vállalatnak pénze, kell benzinre - így (!) a válasz. Hej, te Volánka, te drága... Vass • Önkormányzat - Média - Lakásprivatizáció 1 Szonda-Ipsos szegedi közvélemény-kutatása Tegnap délelőtt a Városházán tartott sajtótájékoztatón ismertették annak az adatgyűjtésnek az eredményét, amelyet az önkormányzat Vagyonkezelői és Vállalkozási trodaja rendelt meg a budapesti Szonda-Ipsos közvélemény kutató cégtől. • Jankó Attila liberális képvi selő, a vagyonkezelő bizottság elnöke elmondta, hogy ezzel a vizsgálattal „az önkormányzat már régóta tartozott önmaga nak" - arra célzott ezzel, hogy a képviselőtestület, valamint a hivatal munkájának lakossági megítélésével tisztában kell lenni. A kutatás költségeit céltartalékból fedezték, több ajánlatból választva ki a ^"kedvezőbbet, különös tekintettel a szakmai szempontokra. Gombás Gábor, a SzondaIpsos kutatási anyagának elkészítője arról számolt he. hogy 500 szegedi lakos reprezentálta a város népességét. A mintavételnél többek között figyelembe vették a nemek, az. életkor, és az iskolai végzettség szerinti megoszlást, így biztosítva azt, hogy a megkérdezettek válaszaiból nagy valószínűséggel csakugyan jelzésértékű tendenciák. derüljenek ki. A '92-es év decemberében lefolytatott kutatás több témakört tartalmazott. Az. anyag címe: „A szegediek véleménye az önkormányzatról és a lakásprivatizációról" már jelzi a két legfontosabb kérdéscsoportot. Ezen felül véleményeket gyűjtöttek még a legégetőbbnek ítélt városi problémákról, a kulturális és sportéletről, és a helyi tömegkommunikációs eszközök használatáról is. Gombás Gábor óva intett attól, hogy a kutatás eredményeit „mini népszavazásnak" tekintsük; a beszélgetési helyzet ugyanis nem azonos a voksolási szituációval, az ad hoc válaszadás sem oh'an megfontolt. De az összegyűjtött vélemények megfelelő elemzése értékes következtetések levonására ad módot. A sajtótájékoztatón kritikus vélemények is elhangoztak: a kellő helyismeret hiányából fakadóan néhány rosszul megfogalmazott kérdés is belekerült a kérdőívbe, ám ez - amint a megrendelő és a közvéleménykutató szakember egybehangzóan állította - nem befolyásolta lényegcsen a válaszok értékét. (A vizsgálat eredményének részletes ismertetésére hamarosan visszatérünk.) Nyilas