Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

KEDD, 1993. FEBR. 9. A HELYZET 5 Állampolgárságot vegyenek! Az „átkos" '70-es években egy jugoszláv útlevél kö­rülbelül 10-15 ezer márkáért cserélt gazdát a trieszti meg az isztambuli piacokon. A régi tulaj odahaza bejelentette, hogy ellopták az útlevelét, egy hónap után úgyis kapott másikat. Az új gazda meg ügyesen kicserélte a képet, és máris kinyílt előtte a világ, több mint száz ország közül­válogathatott. Most, ahogy a nemzetközi nyomás hatására egyre inkább szorul a hurok Kis-Jugoszlávia körül, az útlevél már fabatkát sem ér, hisz minden nyugati országba vízum kell, amit csak napokig tartó hosszú sorbanállás és nem kis pénz befizetése után lehet beszerezni - ha az embernek szerencséje van. Belgrádban az utóbbi időben igazi sláger lett a kettős állampolgárság megvásárlása. Élelmes, agyafúrt üz­letemberek - miért ne lehetne az állampolgárság árulása is businesse - 300-600 dollárért útlevelet és állampolgár­ságot kínálnak, igaz, olyan országét, amely nem tagja az ENSZ-nek. A pénzesebbek megvásárolhatják a tiszteletbeli konzul státust is, potom 5000 dollárért. Élőrebocsátjuk, az állampolgárság megszerzése nem teszi lehetővé az azonnali letelepedést is. Ezzel a jövedelmező szakmával foglalkozik Stanko Kustrín is, aki a Bahama-szigetek közelében fekvő, Áruba szigetországocska állampolgára. A kettős állampolgárság megszerzéséhez mindössze két képre van szükség, ki kell tölteni a megfelelő űrlapot, befizetni az említett összeg 20 százalékát (a többit utólag), és várni három hétig. Ez a játék mindenekelőtt azért terjedt el, mert így könnyedén ki lehet játszani a gazdasági zárlatot. - Decem­berben magánöntödém számára komplett gépsort hoztam be - dicsekszik Kustrin. Az sem mellékes, hogy a kettős állampolgár víz.ununentesen utazhat bármely nyugati országba, és zavartalanul üzletelhet. Jelenleg a világon tíz­egynéhány állampolgárságot áruló, hasonló ügynökség működik. Ez lenne a jövő üzlete? Otwr OT • A nyílt tekintetű, halk szavú, törékeny asszony beszélgeté­sünkkor éppen 19 ebéddel készülődött napi körútjára. Két tanyába ivóvizet is vitt, töb­beknek bevásárolt a boltban. S felpakolta a körjárati autóra az öregek általa tisztára mosott, vasalt ruháit, ágyneműjét is. Meg a személyes törődés szán­dékát. Ami évek óta „útitársa", a szerénységével együtt. Ez utóbbi arra készteti, tiltakoz­zon az ellen, hogy az újságba kerítsem: - Nincs abban semmi kü­lönös, amit csinálok. Nyolc­vanhatban a gyermekeim ki­csik voltak, a helyben dolgozás lehetősége hozott haza erre a munkára. • Honnan? - Ferencesrendi kórházban tanultam ápolónőnek, műtős asszisztensnek. • Az itteni gondozói mun­ka másféle lehet... - Ehhez is keresztényi tü­relem kell. Szeretek az öre­gekkel fogalalkozni, és mos­tanra már ők is ragaszkodnak hozzám. Nemcsak azért hálá­sak, hogy etetem, fürdetem őket, tisztát adok rájuk, kita­karítok nekik. A beszélgetést igénylik nagyon. A híreket a faluból. Órákig marasztal­nának, nehéz eljönnöm tőlük. A kolléganőm is ugyanígy van. • Gondolom, nem napi nyolc óra a munkaideje. Zsuzsa asszony segítsége Étel, hírek, jó sző Fotó: Révész Róbert A zsombói öregek minden nap várva-várják. Mert az életet hozza a számukra: ételt, jó szót, híreket, segítséget. Az ajtóval együtt szívét is rájuk nyitja Újvári Zsuzsanna szociális gondozó. Évek óta járja a falut, méginkább a tanyákat, istápolja az idős embereket. Fáradhatatlanul. - Nehéz abba beleférni. Meghat felveszi az ember az idősek gondjait is, és nemigen tudja letenni a munkaidő vé­gén, őröl tovább rajta sokszor. • Hazaviszi? - Adódik úgy. De otthon igyekszem elsősorban a fiaim­mal foglalkozni. Norbert 13, Zoltán 9 éves, ha hazajönnek a napköziből velük kell törőd­nöm. Jó gyerekek. Minden nap ellenőrzöm a feladataikat, az iskolai munkájukat. Szeret­ném, ha szakmát tanulnának majd. • Hasonlót az Önéhez? - Nem. Bár az is érdekli őket, amit én csinálok. Sokszor beszélgetünk róla. A fiaim sze­retik az öregeket. Nyáron ebé­det hordani is el-eljönnek velem. Mikor ezt mondja, Zsuzsa asszony hangjában némi büsz­keség társul a szeretetteljes alaphanghoz. Az odafigyelés, a beleérző képesség, a megértés, a segíteni akarás alapmotí­vumaihoz. Amik jellemzői en­nek az ötvenközeli, saját fiai mellé az idős embereket is „gyermekeinek" fogadó asz­szonynak. Aki nem mondja, de érezhetően elhivatottságot érez a gondoskodásra: ami viszi nap nap után, mínusz tizenöt fok­ban éppúgy, mint plusz har­mincban a dűlőutakon azokhoz, kik reá bízták magukat. Szabó Magdolna • Professzor úr, Ön előszeretettel hangoztatja, hogy a többi között felada­tának tekinti a magyar kutató-fejlesztő mérnökök közül a tehetségesek kivá­lasztását. Talán valami csalhatatlan tehetségmérő műszere van az OMFB­nek? - Lehet ezen élcelődni, ám tény, hogy - mint minden szakmában - a mérnökök között is akadnak, akik nem szakmai, hanem politikai okok miatt voltak „eredményesek". Nekem van egy listám, amely a legjobb szakemberek nevét tartalmazza és ez a lista nem titkos. Mivel a régi rend­szerben az vált megszokottá nálunk, hogy a fejlesztési pénzek odaítélésekor nem a szakmai szempont a döntő, ezt nyilvánvalóan meg kellett változtatni. Az 1991-es évben 2 ezer 800 műszaki fejlesztési pályázat érkezett az OMFB­hez, kénytelenek voltunk szigorú szakmai szűrőt alkalmazni; mindössze 670 elfogadott pályázat volt kö­zöttük. A következő évben már csak 700 pályázat érkezett, de ezeknek már a 40 százaléka elfogadható volt. Azt merem hinni, hogy máris rájöttek a pályázók: a megítélésben első a szakmai szempont. • Miért van szükség arra, hogy a pályázatokat elbí­ráló szűkebb grémiumot maga a miniszterelnök nevezze ki? • A mérnökök szemérmesek? • Első az informáltság! • Az igazgatót már keresik Pályázni pedig szükséges Interjú Pungor Ernő tárca nélküli miniszterrel - Ez egyrészt tekintélyt ad ennek a 12 fős csúcsbi­zottságnak, egyszersmind a döntési felelősséget is fokozza. Azokra a fejlesztésekre adunk pénzt, amelyek összhangban vannak az ország gazdasági­műszaki fejlesztési koncep­ciójával és folyamatosan el­lenőrizzük, hogy a pénzt valóban arra használják-e, amire adtuk. • Hogyan alakult az utóbbi két évben az infrastruk­turális fejlesztésekre meg­hirdetett pályázatok sorsa? - Ezeknek a számaránya nem változott olyan drasz­tikusan mint az előző kate­góriában. 1991-ben és tavaly is több mint 5 ezer pályázat érkezett, s 10-15 százalékuk volt elfogadható. Azt tudom mondani, hogy nem szabad hamar iöladni: a cégek egy-egy sikertelen pályázat után mintha elked­vetlenednének, ez hiba. Újra és újra pályázni kell. A budapes­tiek ezt mintha már jobban tudnák, aránytalanul több a beérkező és a sikeres pályázat is Pestről, mint vidékről. • Nem nézte meg vélet­lenül Csongrád megye ré­szesedését? - Véletlenül megnéztem: az utóbbi négy évben 568 millió 913 ezer forint érkezett Csongrád megyébe az OMFB­től. • Ez sokkal kevesebb, mint például a nyugat-dunántúli megyéké? - Egyáltalán nem, Győr megye is körülbelül ennyi pénzt nyert el. • A sikertelenség miatti elbizonytalanodás, vagy önbizalomhiány mellett mi a legfőbb oka a vidékre és Budapestre kihelyezett fej­lesztési pénzek közötti aránytalanságnak? - Az információhiány. Az OMFB az utóbbi két évben kétezer helyre biztosított olyan számítógépeket, amelyek se­gítségével közvetlen kapcso­latot lehet teremteni a világ nagy adatbankjaival, elektro­nikus levelezést lehet folytatni, vagyis be lehet kapcsolódni a világ információs rendszerébe. Sajnos ezekből is sokkal ke­vesebb jutott vidékre. Ha jól tudom, a szegedi akadémiai kutatóintézetben és a tudo­mányegyetemen is létezik ez a lehetőség. Több kiadvánnyal próbáltuk segíteni az infor­máltságot. Tizenhat országba, amelyekkel műszaki-tudomá­nyos egyezményünk van, műszaki attasékat delegáltunk, akik a magyar fejlesztési eredményeket közvetítik, illetve informálják az itthoni szakembereket ezeknek az országoknak az új eredmé­nyeiről. Az európai együtt­működés előnyei is egyre job­ban érzékelhetők, máris tagok, illetve megfigyelői státusúak lehetünk olyan nemzetközi szervezetekben, amelyek révén műszaki-, gazdaságfejlesztési esélyeink nőnek. • Az OMFB úgynevezett nemzeti projekteket, köz­pontilag tervezett fejleszté­seket is finanszíroz, ilyen volt az atomtemető megta­lálására indított projekt és az önkormányzati földrajzi információs rendszerek létrehozására szóló pályá­zat. Melyek a célpályázati tervek 1993-ban? - Az élelmiszeripari és az infrastruktúra fejlesztési pro­jektek, amelyekre pályázni biztatok minden érdekelt céget. • Néhány hete is Szegeden tárgyalt nagyszabású ter­véről: a Bay Zoltán Alapít­vány alkalmazott kutatási intézményhálózatának részeként itt biotechnoló­giai intézetet terveznek létesíteni. Hol tartanak az előkészületekkel? - Meghirdettük az igazgatói állást. Az önkormányzat és az egyetem együttműködése nél­külözhetetlen az intézet lét­rejöttéhez. Az egyetemen fej­lesztő-alkalmazó kutatókat kell képezni; az önkormányzat érdekeltsége is könnyen be­látható, hiszen egy ilyen intézethez kapcsolódó techno­lógiai park munkahelyeket kínál. A Bay Alapítvány számláján egyébként egymil­liárd forint van. Sulyok Eizsébet Esztétikai érvek hamisítás-ügyben Nagylakon, a határátkelőnél közokirat-hamisítás bűntette alapos gyanúja miatt tartották vissza M. W. bécsi lakos útlevelét, s magát a tulajdo­nost. A határőröknek feltűnt; nem eredeti a pecsét az ok­mányon. Alapos vizsgálatnak vetették alá a dokumentumot. Minden kétséget kizáróan megállapították, hogy hami­sított iratokkal állnak szemben. A kihallgatott M. W. elismerte, még Ausztriában, pusztán esztétikai szempontok alapján, kicserélte a fényképet... Ugye­bár, az ember arca változik, esetleg szépül... A képzőmű­vészeti érdeklődéssel megál­dott osztrák állampolgár el­mondta, hogy egy mosás alkalmával például a vezetői engedélye teljesen tönkrement, s az elmosódott részt ő géppel és kézírással kiegészítette. Most is azért indult Romá­niába, hogy hajlamának enge­delmeskedve, régi tárgyakat és képzőművészeti alkotásokat keressen megvételre. Deb­recenben bérelt egy Opel Ka­dett személygépkocsit, s azzal akarta elhagyni az országot. Nem tudta, hogy ehhez külön engedélyre van szüksége. Állítása szerint egy alkalom­mal már Budapesten bérelt Mazdával járt Erdélyben. Az ügyet vizsgálják. Dinamikusan fejlődő, jelentős forgalmú kereskedelmi kft. országos kiskereskedelmi hálózat irányításához keres marketing managert kiemelt fizetéssel. Feladata: megyei képviseletek összefogása, irányítása. Pályázati feltételek: szakirányú főiskolai végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat, angcl nyelvtudás, jogosítvány. Keresünk továbbá pénzügyi ismeretekkel rendelkező, pénztárkezelésben jártas ügyintéző Hölgyet. Pályázati leltetelek: 3 éves szakmai gyakorlat gépirástudás. Jelentkezz: lehet a 322-31l-es telefonon 8-16 éra között Meszlényi Ferencnél. r Iparvállalat felvételt hirdet: • Felsőfokú közgazdasági végzettséggel és vállalat­nál szerzett gyakorlattal rendelkező munkatárs részére közgazdasági osztályvezetői munkakörbe, • Felsőfokú végzettséggel és textiliparban szerzett gyakorlattal rendelkező munkatárs részére termelési osztályvezetői munkakörbe, • Szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelke­ző munkatárs részére áruforgalmi osztályvezető he­lyettesi munkakörbe. (Idegen nyelvtudással rendelkező előnyben.) Jelentkezési szakmai önéletrajzzal és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal Szeged, Pf.: 166-ra várjuk." =n=] T N T Malév Express Nemzetközi Légifutárszolgálat felvételre keres érettségizett, angolul jól beszélő ambiciózus fiatalokat külső üzletkötői munkakör betöltésére. Az állás betöltéséhez gépkocsi szükséges. Jelentkezésüket angol és magyar nyelvű fényképes önéletrajzzal kérjük az alábbi címre: TNT Malév Express Budapest 501, Pf.: 38. 1361, Frank Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents