Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

PÉNTEK, 1993. JAN. 8. KÖRKÉP 5 Compack nézőtér, két cukorral • Bemutatkozott a m Akár lovagi játékokra is já • A város zsebe bírja az árat A magyar pályázó által bemutatott lelátórendszer teljes egészében hidegen horganyzott könnyűszerkezetes acéltartókból áll, amelyek, lévén síkelemek, a lelátó lebontása után szabályos csomagokban szállíthatók és tárolhatók. A nézőtéri járófelület lakkozatlan (vagyis nedvesen sem csúszós) fenyőfa réteglapokból készül, a fénytornyokhoz pedig térelemeket használnak. Utóbbiak a jelenlegiek helyén állnának, a meglévő elektromos csatlakozásokat felhasználva. A Compack és a Conen terve szerint a lelátórendszer teljes egészében elbontható, alapozásra csak a fénytornyok alatt lenne szükség - ha azokat nagyobb magasságba emelik. A nézőtér rácsostartói feszültségelosztó lemezekre támaszkodnának, amelyek fölött a tér A szabadtéri játékok nézőtéri rekonstrukciójára kiírt pályázaton tegnap bemutatkozott a második jelentkező' cég, a Compack Down Egberts. A kávé és tea forgalmazásáról ismert magyar ecg fejlesztési irodája és a statikai tervező' Conen Kft. azt a Top-Stand néven kialakított leiátórendszert ajánlja a Dóm térre, amelyet a Hungaroringen (32 000 férőhely), a dijoni francia (6 700) vagy az estorili portugál (6 000) Formula-l-es pályán, valamint - többek között - a gyulai Várszínház rendezvényein már használnak. szintkülönbségeit állítócsavarokkal lehet kiegyenlíteni. A lelátó befogadóképessége 5 000 fő körüli, s ezt, a rendszer két változata szerint, egy magasabb és keskenyebb, vagy egy szélesebb, de alacsonyabb nézőtéren lehetne elosztani. A pályázók által javasolt (s az európai szabványnak megfelelő) nézőtéri szintkülönbség 12 centiméter, ami azonban 8 centiméteres változatban is megoldható, amennyiben a lelátó legfelső szintjét a zsűri túlságosan magasnak találja (ebben az esetben a székek eltolódással kerülnének egymás mögé). A rendszer megoldásai közül az tűnik legötletesebbnek, hogy az állványzat - a megszokott színház-nézőtéri elhelyezésen kívül - többféle beosztásban is felszerelhető. A Dóm téren állhatna például arénaszerű, vagy egymással szemközt helyezett lelátó is azaz a tér akár lovagi viadalok vagy (ne adj Isten!) szabadtéri közgyűlés rendezésére is alkalmassá válhat (mindkét ötlet egy képviselőtől származik). A Compack rendszerében Vajda Ferenc szcenikus tervező, és vállalkozása révén a Sevillai Expo szabadtéri rendezvényein is megismert ADP belga cég szolgáltatná a világítás- és hangtechnikai megoldásokat. A magyar szakember szerint a térnek jó adottságai vannak a szabadtéri előadások befogadására, a térgeometriai fókusz és a színpad oly módon esik egybe, hogy nem befolyásolja kedvezőtlenül a nézők közérzetét. Ami az anyagiakat illeti, értesülésünk szerint a Compack ajánlata, beleértve a fénytechnikai rendszert is, nem haladja meg az önkormányzat által elfogadott 150 milliós keretösszeget. Panek Sándoi Hol a Duna Tv? ...kérdezte több olvasónk, hiszen - mint mondották - már teljesen széttekerték készülékük állomáskeresőjét, és még mindig semmi. A Duna TV természetesen mindenhol ott van a levegőben, hiszen a műhold már javában szórja műsort. A kérdést komolyra fordítva: a műholdas magyar adó a tarjáni és az alsóvárosi kábelrendszerben fogható, a városiban nem. Hogy miért nem, azt Csábi Lászlótól, a Kábeltelevízió Rt. ügyvezető igazgatójától kérdeztük meg. - A Hungária TV alapítvány egyelőre kísérleti jellegű adása a Duna Televízió programja, s a műsor vételi lehetőségei még nem tisztázottak. Itt most nem a műszaki feltételekre gondolok, hiszen bármikor be tudjuk kötni rendszerünkbe a Duna TV műsorát, hanem az egyéb, jogi és gazdasági feltételek tisztázatlanságára. A frekvenciahasználati-, frekvencia felügyeleti- és a jogdíj mértékét sem ismerjük. Ezek az alapvető információk nélkül pedig nem lehet belevágnij hiszen ha utólag magas díjat állapítanak meg, akkor azt nem „zúdíthatjuk" ügyfeleink nyakába. • Mikorra tisztázódnak ezek a feltételek és válik vehetővé a Duna Tv műsora? - Budapesten január 21-én tárgyal a Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége, s a javasolt napirendi pontok között szerepel a Duna Tv programjánek kábeles terjesztése is, a KHSZ ugyanis már megbeszéléseket folytat az illetékes szervekkel. Nagyon bízom benne, hogy kedvező álláspont alakul ki, s utána megkezdődhet az új program beiktatása. Csatornamódosításra lesz szükség, s valószínűleg — a nagy érdeklődésre való tekintettel - nem az ún. sonder-csatornák egyikén sugározzuk, hogy a lehető legszélesebb előfizetői réteg élvezhesse ezt a műsort. Szeretnénk egyébként minél hamarabb továbbítani a Duna TV műsorát. T. W. • Plafonpecsét Szatymázon Tető kell az iskolára! Az esztendőváltások „iskolapéldás" mondatának, az „Ez az év is jól kezdődik..." mondásnak a negatív változatát emlegetik most Szatymazon - iskolaügyben. Az új év első tanítási napján ugyanis leszakadt a plafon. A magyar teremben, a tanító néni háta mögött pár centiméterrel 23 négyzetméter átázott vakolat hullott alá a mennyezetről. Baleset, sérülés szerencsére nem történt, a riadalom viszont azóta is érzékelhető a községben. Szinte nyomatékosító pecsétet kapott ezzel a lehullott vakolattal a képviselőtestület azon korábbi szándéka, hogy 1993-ban a településen elsődleges feladatnak az iskola tetőszerkezetének felújítását tekintsék. A lapostető toldozófoldozó szigetelések ellenére beázik, garancia nincs már időt (főleg nem esős időt!) állására. Nyeregtetővel kellene befedni az épületet. Mégpedig úgy, hogy a tetőtérben majd tantermeket is kialakíthassanak. Az e célra korábban készült tervek megvalósítására (külön lépcsőház készítésével komplett tetőtérbeépítésre) sajnos nincsen pénze az önkormányzatnak. Olyan vállalkozót kell keresni, aki szerényebben tervez új tetőszerkezetet és vállalja a kivitelezési munkálatokat is. Szakaszosan: a „pénztakaróhoz nyújtózkodva", vagyis első ütemben (még az idén és mielőbb!) feltenné az új magastetőt, később pedig annak terét beépítené. Az önkormányzat saját erejéből ugyanis egyszerre nem tudja finanszírozni a beruházás egészét. Központi pénzkeretekből próbálnak majd e célra megpályázni támogatást. Sajnos, azt nem lehet tudni, kapnak-e, s mennyit. Egyenlőre csak az a biztos, hogy „plafonpecsétet" kapott az iskolai tetőfedés ügye: a további veszélyt azonnal el kell hárítani, a biztonságot meg kell teremteni, nyeregtetőt kell ácsoltatni az épületre. Muszáj! Nehogy az esztendő végén azt a másik „iskolapéldás" mondást kelljen idézni a szatymaziaknak iskolaügyben, hogy „Ez az év rosszul végződött"... Szabó Magdolna M „Ki kell számolni az optimális kapacitást, azt, amit elbír a piac, és ehhez kell szabni a vállalati méreteket" - mondta a továbbiakban dr. Tráser Ferenc. Ami így leírva pofonegyszerű feladatnak tűnik, a megoldás azonban közel egy esztendőt vett el a gabonaipar életéből. - Amikor 1991. novemberében kineveztek, már látszott, hogy a piaci viszonyokhoz képest túlméretezett a vállalat. A központból sajnos, rövid időn belül 30 embernek kellett felmondanom. Ezt követően a négy üzemigazgatóságból kettőt megszüntettünk, az egyik a szegedi volt, a másik a vásárhelyi. Ma a megyeszékhelyen dolgozók a központhoz, a vásárhelyiek Makóhoz tartoznak. Majd megszabadultunk a vállalat elöregedett tehergépkocsijaitól - az IFA-k 10 millió forintos tartalékalkatrészeinek a készletezés miatti kamata ugyanis évi 3 millió forintot tett ki! Aztán: embereket kellett elküldenünk azért is, mert csökkent a szemes terményforgalom, üresen állnak a raktárak, még az egerek is kipusztultak... A folyamat záróakkorjaként idén január 1 -tói le• A piachoz igazítja magát a gabonaipar m Az egerek is kipusztultak Leállt a Tisza-malom Az élelmiszergazdaságon áthúzódó válság 1992bcn elérte a gabonaipart is - nyilatkozta lapunknak dr. Tráser Ferenc, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Ezen szerencsére mára túljutott a cég, de megfizette az árát. Kapacitását csökkentette, raktárakat zárt be, s 100 embernek szüntette meg a - munkahelyét egy év alatt (mára a létszám a 780-nál állt meg). állt a szegedi Tisza-malom, az ottani szakemberek az Izabellában kaptak munkát. A segéderőtől viszont el kellett búcsúznunk. • Ezek a fájdalmas döntések hoziak-e eredményt? - Sajnos, a költségekkel való takarékosság először költségnövekedéssel jár. Az embereknek például végkielégítést fizettünk, megváltottuk a vagyonjegyeket. Ráadásul a takarékosság nem tudta ellensúlyozni a kamatnövekedést. Az intézkedések első eredményeit 1993-ban várjuk. • Hogy zárja 1992-őt a vállalat? - A vállalat likviditása kiegyensúlyozott, tartozása nincs, számviteli veszteség azonban lesz. De ennek oka nem a gazdálkodásban, hanem abban rejlik, hogy egyrészt tevékenységünk nyereségtartalma csökkent, másrészt fizetjük az új Izabella malom építésére korábban fölvett hiteleket, s 200 millió forint értékű öröklött kintlévőségünket sem tudtuk f992-ben behajtani. Már az is eredmény, hogy a tartozások összege nem nőtt, ráadásul sikerült jogi útra terelni a követeléseket, vagyis különböző ingatlanokra jelzálogjogokat jegyeztetünk be. Egy közel ugyanekkora értékű tartozást amely már szintén megvolt 1991. novemberében - behajtottunk a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalattól, a céggel azóta jó a kapcsolat. Számunkra is megnyugtató, hogy egy nagy vevőnk túljutott a krízisen és stabilizálta a helyzetét. A Csongrád Megyei Malomipari Vállalatnál az aktuális lecke az átalakulás, a privatizáció, s mind e közben a raktárak, malmok értékesítése, de ez már egy következő cikk témája. Fekete Klára