Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

PÉNTEK, 1993. JAN. 8. KÖRKÉP 5 Compack nézőtér, két cukorral • Bemutatkozott a m Akár lovagi játékokra is já • A város zsebe bírja az árat A magyar pályázó által bemutatott lelátórendszer teljes egészében hidegen horganyzott könnyűszerkezetes acéltar­tókból áll, amelyek, lévén síkelemek, a lelátó lebontása után szabályos csomagokban szállíthatók és tárolhatók. A nézőtéri járófelület lakkozatlan (vagyis nedvesen sem csúszós) fenyőfa réteglapokból készül, a fénytornyokhoz pedig térele­meket használnak. Utóbbiak a jelenlegiek helyén állnának, a meglévő elektromos csatla­kozásokat felhasználva. A Compack és a Conen terve sze­rint a lelátórendszer teljes egészében elbontható, alapo­zásra csak a fénytornyok alatt lenne szükség - ha azokat nagyobb magasságba emelik. A nézőtér rácsostartói feszült­ségelosztó lemezekre támasz­kodnának, amelyek fölött a tér A szabadtéri játékok nézőtéri rekonstrukciójára kiírt pályázaton tegnap bemutatkozott a második jelentkező' cég, a Compack Down Egberts. A kávé és tea forgalma­zásáról ismert magyar ecg fejlesztési irodája és a statikai tervező' Conen Kft. azt a Top-Stand néven kialakított leiátórendszert ajánlja a Dóm térre, amelyet a Hun­garoringen (32 000 férőhely), a dijoni francia (6 700) vagy az estorili portugál (6 000) Formula-l-es pályán, valamint - többek között - a gyulai Várszínház rendez­vényein már használnak. szintkülönbségeit állítócsa­varokkal lehet kiegyenlíteni. A lelátó befogadóképessége 5 000 fő körüli, s ezt, a rendszer két változata szerint, egy magasabb és keskenyebb, vagy egy szélesebb, de alacsonyabb nézőtéren lehetne elosztani. A pályázók által javasolt (s az európai szabványnak megfe­lelő) nézőtéri szintkülönbség 12 centiméter, ami azonban 8 centiméteres változatban is megoldható, amennyiben a lelátó legfelső szintjét a zsűri túlságosan magasnak találja (ebben az esetben a székek eltolódással kerülnének egy­más mögé). A rendszer megoldásai kö­zül az tűnik legötletesebbnek, hogy az állványzat - a meg­szokott színház-nézőtéri elhe­lyezésen kívül - többféle beosztásban is felszerelhető. A Dóm téren állhatna például arénaszerű, vagy egymással szemközt helyezett lelátó is ­azaz a tér akár lovagi viadalok vagy (ne adj Isten!) szabadtéri közgyűlés rendezésére is alkalmassá válhat (mindkét ötlet egy képviselőtől szár­mazik). A Compack rendszerében Vajda Ferenc szcenikus ter­vező, és vállalkozása révén a Sevillai Expo szabadtéri ren­dezvényein is megismert ADP belga cég szolgáltatná a vilá­gítás- és hangtechnikai meg­oldásokat. A magyar szak­ember szerint a térnek jó adott­ságai vannak a szabadtéri elő­adások befogadására, a tér­geometriai fókusz és a színpad oly módon esik egybe, hogy nem befolyásolja kedvezőt­lenül a nézők közérzetét. Ami az anyagiakat illeti, értesülésünk szerint a Com­pack ajánlata, beleértve a fénytechnikai rendszert is, nem haladja meg az önkormányzat által elfogadott 150 milliós keretösszeget. Panek Sándoi Hol a Duna Tv? ...kérdezte több olvasónk, hiszen - mint mondották - már teljesen széttekerték készülé­kük állomáskeresőjét, és még mindig semmi. A Duna TV természetesen mindenhol ott van a levegőben, hiszen a mű­hold már javában szórja mű­sort. A kérdést komolyra for­dítva: a műholdas magyar adó a tarjáni és az alsóvárosi kábel­rendszerben fogható, a váro­siban nem. Hogy miért nem, azt Csábi Lászlótól, a Kábelte­levízió Rt. ügyvezető igazgató­jától kérdeztük meg. - A Hungária TV alapítvány egyelőre kísérleti jellegű adása a Duna Televízió programja, s a műsor vételi lehetőségei még nem tisztázottak. Itt most nem a műszaki feltételekre gondo­lok, hiszen bármikor be tudjuk kötni rendszerünkbe a Duna TV műsorát, hanem az egyéb, jogi és gazdasági feltételek tisztázatlanságára. A frekven­ciahasználati-, frekvencia fel­ügyeleti- és a jogdíj mértékét sem ismerjük. Ezek az alap­vető információk nélkül pedig nem lehet belevágnij hiszen ha utólag magas díjat állapítanak meg, akkor azt nem „zúdít­hatjuk" ügyfeleink nyakába. • Mikorra tisztázódnak ezek a feltételek és válik vehetővé a Duna Tv mű­sora? - Budapesten január 21-én tárgyal a Kábeltelevíziós Háló­zatok Szövetsége, s a javasolt napirendi pontok között sze­repel a Duna Tv programjánek kábeles terjesztése is, a KHSZ ugyanis már megbeszéléseket folytat az illetékes szervekkel. Nagyon bízom benne, hogy kedvező álláspont alakul ki, s utána megkezdődhet az új program beiktatása. Csatorna­módosításra lesz szükség, s valószínűleg — a nagy érdek­lődésre való tekintettel - nem az ún. sonder-csatornák egyi­kén sugározzuk, hogy a lehető legszélesebb előfizetői réteg élvezhesse ezt a műsort. Sze­retnénk egyébként minél ha­marabb továbbítani a Duna TV műsorát. T. W. • Plafonpecsét Szatymázon Tető kell az iskolára! Az esztendőváltások „iskola­példás" mondatának, az „Ez az év is jól kezdődik..." mondásnak a negatív változatát emlegetik most Szatymazon - iskolaügy­ben. Az új év első tanítási napján ugyanis leszakadt a plafon. A magyar teremben, a tanító néni háta mögött pár centiméterrel 2­3 négyzetméter átázott vakolat hullott alá a mennyezetről. Baleset, sérülés szerencsére nem történt, a riadalom viszont azóta is érzékelhető a községben. Szinte nyomatékosító pecsé­tet kapott ezzel a lehullott vakolattal a képviselőtestület azon korábbi szándéka, hogy 1993-ban a településen elsőd­leges feladatnak az iskola tetőszerkezetének felújítását tekintsék. A lapostető toldozó­foldozó szigetelések ellenére beázik, garancia nincs már időt (főleg nem esős időt!) állására. Nyeregtetővel kellene befedni az épületet. Mégpedig úgy, hogy a tetőtérben majd tantermeket is kialakíthassanak. Az e célra korábban készült tervek megvalósítására (külön lépcsőház készítésével komplett tetőtérbeépítésre) sajnos nincsen pénze az önkormányzatnak. Olyan vállalkozót kell keresni, aki szerényebben tervez új tetőszerkezetet és vállalja a kivitelezési munkálatokat is. Szakaszosan: a „pénztakaróhoz nyújtózkodva", vagyis első ütemben (még az idén és mi­előbb!) feltenné az új magaste­tőt, később pedig annak terét beépítené. Az önkormányzat saját erejéből ugyanis egyszerre nem tudja finanszírozni a beru­házás egészét. Központi pénzke­retekből próbálnak majd e célra megpályázni támogatást. Sajnos, azt nem lehet tudni, kapnak-e, s mennyit. Egyenlőre csak az a biztos, hogy „plafonpecsétet" kapott az iskolai tetőfedés ügye: a további veszélyt azonnal el kell hárítani, a biztonságot meg kell terem­teni, nyeregtetőt kell ácsoltatni az épületre. Muszáj! Nehogy az esztendő végén azt a másik „iskolapéldás" mondást kelljen idézni a szatymaziaknak iskola­ügyben, hogy „Ez az év rosszul végződött"... Szabó Magdolna M „Ki kell számolni az opti­mális kapacitást, azt, amit elbír a piac, és ehhez kell szabni a vállalati méreteket" - mondta a továbbiakban dr. Tráser Fe­renc. Ami így leírva pofonegy­szerű feladatnak tűnik, a meg­oldás azonban közel egy esz­tendőt vett el a gabonaipar éle­téből. - Amikor 1991. novembe­rében kineveztek, már látszott, hogy a piaci viszonyokhoz ké­pest túlméretezett a vállalat. A központból sajnos, rövid időn belül 30 embernek kellett fel­mondanom. Ezt követően a négy üzemigazgatóságból ket­tőt megszüntettünk, az egyik a szegedi volt, a másik a vásár­helyi. Ma a megyeszékhelyen dolgozók a központhoz, a vá­sárhelyiek Makóhoz tartoznak. Majd megszabadultunk a vál­lalat elöregedett tehergépko­csijaitól - az IFA-k 10 millió forintos tartalékalkatrészeinek a készletezés miatti kamata ugyanis évi 3 millió forintot tett ki! Aztán: embereket kel­lett elküldenünk azért is, mert csökkent a szemes termény­forgalom, üresen állnak a rak­tárak, még az egerek is kipusz­tultak... A folyamat záróak­korjaként idén január 1 -tói le­• A piachoz igazítja magát a gabonaipar m Az egerek is kipusztultak Leállt a Tisza-malom Az élelmiszergazdaságon áthúzódó válság 1992­bcn elérte a gabonaipart is - nyilatkozta lapunk­nak dr. Tráser Ferenc, a Csongrád Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Ezen szerencsére mára túljutott a cég, de meg­fizette az árát. Kapacitását csökkentette, raktá­rakat zárt be, s 100 embernek szüntette meg a - munkahelyét egy év alatt (mára a létszám a 780-nál állt meg). állt a szegedi Tisza-malom, az ottani szakemberek az Izabel­lában kaptak munkát. A segéd­erőtől viszont el kellett búcsúz­nunk. • Ezek a fájdalmas dön­tések hoziak-e eredményt? - Sajnos, a költségekkel való takarékosság először költ­ségnövekedéssel jár. Az embe­reknek például végkielégítést fizettünk, megváltottuk a va­gyonjegyeket. Ráadásul a taka­rékosság nem tudta ellensú­lyozni a kamatnövekedést. Az intézkedések első eredményeit 1993-ban várjuk. • Hogy zárja 1992-őt a vállalat? - A vállalat likviditása ki­egyensúlyozott, tartozása nincs, számviteli veszteség azonban lesz. De ennek oka nem a gaz­dálkodásban, hanem abban rejlik, hogy egyrészt tevé­kenységünk nyereségtartalma csökkent, másrészt fizetjük az új Izabella malom építésére korábban fölvett hiteleket, s 200 millió forint értékű örök­lött kintlévőségünket sem tud­tuk f992-ben behajtani. Már az is eredmény, hogy a tartozások összege nem nőtt, ráadásul si­került jogi útra terelni a kö­veteléseket, vagyis különböző ingatlanokra jelzálogjogokat jegyeztetünk be. Egy közel ugyanekkora értékű tartozást ­amely már szintén megvolt 1991. novemberében - behaj­tottunk a Szentesi Baromfi­feldolgozó Vállalattól, a céggel azóta jó a kapcsolat. Számunk­ra is megnyugtató, hogy egy nagy vevőnk túljutott a krízi­sen és stabilizálta a helyzetét. A Csongrád Megyei Ma­lomipari Vállalatnál az aktuális lecke az átalakulás, a priva­tizáció, s mind e közben a rak­tárak, malmok értékesítése, de ez már egy következő cikk témája. Fekete Klára

Next

/
Thumbnails
Contents