Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 7. KÖRKÉP 5 Fotó: Schmidt Andrea • A hétfői kenyérhiány kisebbfajta pánikot keltett a vásárlók között. Még kedden is többen akadtak, akik délután, a munka végeztével gyanakodva fürkészték a lakótelepi ABCáruházak kenyérpultjait: vajon megint körbe kell-e szaladniuk pár boltot, amíg kapnak valami száraz rágnivalót? Bár akadtak helyek, ahol délután 5 és 6 körül tegnap sem lehetett kenyeret kapni, ez csak negyedórás-húszperces kiesést jelentett - ha késve is, de hozták a friss szállítmányt. A hétfőihez hasonló rendkívüli helyzettől a kereskedők szerint nem kell tartani. Ha valahol még sincs megfelelő pékáru, ez cíak a kereskedő „bűne." Ha veszi a fá• Csak rendelni kell... Kiflik és kereskedők radságot, a városban több olyan pékséget is talál, ahol akár délután is szerezhet friss kenyeret, és egyéb péksüteményt. Hogy utóbbit mennyien hiányolják, nem tudjuk pontosan; de talán akadnak, akiket bosszant, hogy délután 5 körül már szinte sehol sincs kifli és zsömle, vagy ami van, arra jobb nem ránézni, annyira törődött. A nagy kenyérgyárak csak éjjel sütnek aprósüteményt, amit hajnalban kivisznek a boltokba, s kora délutánra rendszerint el Ls fogy. Van viszont olyan magánpékség, ahol éppen délután vetik kemencébe a cukros kiflit, pogácsát, kalácsot, nagy és kiskiflit - aki akar, vihet belőle. Persze friss, ropogós, melegen illatozó péksüteményeket tartani több fáradságba kerül, hiszen napjában többször is el kell autózni a sütödékbe. Viszont a vásárló előbb-utóbb biztosan odaszokik majd, ahol csakugyan az igényei szerint szolgálják ki. NY. P. Drágább a MAII Az új év első napjától érvényes tarifaemelés eltérően alakul a különböző vasúti szolgáltatásoknál. Legnagyobb mértékben, 20 százalékkal a személyszállítás drágul. A belföldi árufuvarozásban kilométerövezetenként 13 százalékkal, az export-import forgalomban pedig 10 százalékkal kell idén többet fizetni, míg a tranzitszállítás díjai 5 százalékkal emelkedtek - ismertette Bán János, a MÁV kereskedelmi igazgatója az MTI-vel. A szakember - a szállítási igények kiszámíthatatlansága miatt - nem tudta megbecsülni az áremelés hatását a bevétel alakulására. Véleménye szerint: ha a vasút megrendelése nem csökken jelentősen, teljesíthetik azt a megállapodást melyet decemberben (rt alá Kupa Mihály pénzügy-, Siklós Csaba közlekedési miniszter, a MÁV vezetése, valamint a vasúti szakszervezetek. A megállapodás értelmében a vasútnak 2 milliárd forintos többletbevételt kell idén realizálnia a tarifaemelésből. A szállítási igényeket azonban igen nehéz prognosztizálni. Tavaly a tervezett 65 millió tonna áru helyett csak 52 millió tonnát szállított a MÁV, ami a három évvel ezelőtti teljesítménynek csupán 50 százaléka. • A hallottak alapján támadt az a benyomásom, hogy aki önként lemond erről a 6 illetve 10 százalékos összegről az igen kétséges helyzetbe sodorhatja gazdálkodását, hisz általában a mezőgazdasági termelésben elérhető jövedelem sem több ennél. A törvény szerint a mezőgazdasági termelőnek, ha a termeléshez felhasznált anyagok áfa tartalmát vissza akarja kapni két lehetősége van. A kevesek által alkalmazott változat az, hogy az adóhatóságnál bejelentkeznek az áfa hatálya alá. s nyilvántartás alapján tételesen, s akár havonta igényelik vissza. A másik módozat az, amely a statisztika szerinti, megyénkben 73 ezresre tehető mezőgazdasági kistermelői kör zömének a Ieg célravezetőbb. A törvényben biztosított különleges jogállásukkal élve a beszerzéseiket terhelő áfát a termék értékesítésekor kompenzációs felár formájában kap• Január végéig igényelhető • „Haszonkulcsos" áfa - kistermelőknek Szám nélkül ráfizetnek A kétkulcsos áfa „álkulcsos" változatával - mely szerint a legváratlanabb helyeken jelenik meg az árakban pár nap alatt elegendő alkalmunk lehetett találkozni az élelmiszerüzletekben. A másikkal, az általam „ haszonkulcsosnak" elkeresztelttel már keresni kell az alkalmat a találkozáshoz. Hivatalosan kompenzációs felárként szerepel e tétel, melyet elsősorban a terméket értékesítő mezőgazdasági kistermelők vehetnek igénybe. Ennek részleteiről a Csongrád Megyei Agrárkamara munkatársától, Kürti Klárától érdeklődtem. hatják meg. Ennek előfeltétele, hogy ehónap végéig egy nyilatkozat kitöltésével adóigazgatási azonosító számot kell kérniük az adóhatóságtól, ahol ezáltal mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként kerülnek nyilvántartásba. E szigorú határidő akkor is érvényes, ha valaki csak az év második felében fog terméket, terményt eladni. A termelő csak e szám birtokában kaphatja meg a felvásárló szervezettől a kompenzációs felárat, melynek mértéke növényi termékeknél, szőlőnél, gyümölcsnél és zöldségféléknél 10 százalék, élőállatok és állati termékek esetében 6 százalék. Agrárkamarai vélemény szerint a kompenzációs módszer annak előnyösebb, aki esetenként vagy rendszeresen értékesíti saját termékeit, de nagyobb beruházásba nem fog. A tételes áfa a fejlesztést, beruházást végzőknek lehet célszerű. Mindebből marad a következtetés, hogy az egyiket sem választók járnak igazán roszszul. Csak példaként: egy százkilós, leadott sertésnél 600 forint a tét. T. Sz. I. • Gabonától a kenyérig Áía-magyaiázat Már annyit beszéltünk az áfáról, szidtuk a kétkulcsost, hogy igazán nincs mit hozzá tenni gondoltuk, ám a szerkesztőségbe érkező telefonokból arra lehet következtetni, nem minden olvasónk érti a „rendszert". Ezúttal megpróbáljuk röviden, kicsit iskolásán elmagyarázni, kockáztatva a szakmabeliek mosolyát. Az erdőgazdaság eladja a rönkfenyőt egy feldolgozónak, a vevő pedig kifizeti az árat plusz az áfát. Az utóbbit, tehát az általános forgalmi adót, az eladó nem tarthatja meg, be kell fizetnie az adóhivatalnak. A vevő, miután nem végső felhasználó, jogosult visszaigényelni az erdőgazdaság által felszámított áfát, s ezt meg is teszi. A feldolgozó négyszögesiti a kört, azaz gerendát csinál a rönkfából, amit elad a tüzépnek. Az ár ezúttal is alapár plusz áfa. Az fgy megkapott áfát a feldolgozó sem tarthatja meg, neki is be kell fizetnie. A tüzép pedig visszaigényelheti a feldolgozó által felszámított áfát és eladhatja a gerendát, a már szokásos alapár plusz áfás áron. Az így megkapott áfát természetesen ő is befizeti. A vásárló lehet egy cserépléc-gyártó kft., s ilyenkor ő is visszaigényelheti a tüzép által felszámított áfát. A kft. eladja a cseréplécet, természetesen áfás áron, s a kapott összegből az áfát befizeti az adóhivatalnak. A hétvégi kert kerítését építő vásárlón csattan az ostor, ő a végső felhasználó; csak megfizeti az áfát, de nem igényelheti vissza. (A családi házat építő vásárlónál most még egészen más a helyzet, erre átmeneti szabályok érvényesek.) Kovács A nem végső felhasználó tehát áfás áron vásárol, visszaigényli a kifizetett áfát, majd áfás áron ad el és befizeti a kapott áfát. Vagyis csak a baja van vele. A dolog a kenyérnél is hasonló, a nem végső felhasználók sorrendben: malomipar, sütőipar, élelmiszerbolt zsemlemorzsa-gyártó kft, újra az élelmiszerbolt - vásárló. Közben mindenki fizet, visszaigényel, felszámít majd befizet. A vásárló, a végső felhasználó csak kifizet. Az adónem lényege, hogy nem kell bevallás, automatikusan működik a rendszer és egyetlen kifli elfogyasztásával adófizetővé válik akárki. Nyugdíj: két lépcsőben Az Országgyűlés által megszavazott 14 százalékos nyugdíjemelés - a tavalyi évhez hasonlóan - ezúttal is két lépcsőben, márciusban és szeptemberben lesz. A januárra esedékes nyugdíjakat még változatlan összegben kapják kézhez az érintettek. Emelt összegű nyugellátást legkorábban a március havi járandóság kézbesítésekor viszi majd a postás. • A biztosítás és a benzin után Dupla díj a műszaki vizsgán • A MOSZ és az Alkotmánybíróság • Termelni is kellene Az. Országgyűlés 1992. december 30-án törvényt fogadott el a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásának felülvizsgálatáról. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége úgy ítéli meg, hogy ez a törvény durva politikai és jogi diszkriminációt jelent a mezőgazdasági szövetkezetekkel szemben, ugyanis csak egyedül ebben az ágazatban tartja szükségesnek, hogy az átalakulás törvényességének ellenőrzésébe államigazgatási szervezeteket is bevonjon a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságok mellett. A gépjárművek műszaki vizsgadíja rövidesen emelkedik — közölte az MTI-vel Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára. A politikus a Győr-Moson Sopron megyei közlekedési felügyelet új műszaki vizsgálóállomásának szerdai avatását követő sajtótájékoztatón elmondta: a vizsgadíjakat - amelyek jelenleg az önköltséget sem fedezik - miniszteri rendelet módosítja. A díjak növekedésének mértékéről elhangzott: a személyautók műszaki vizsgáztatásáért várhatóan a jelenlegi 620 forintnak valamivel több mint kétszeresét kell majd fizetniök az atótulajdonosoknak, de változnak a díjtételek a teherautók vizsgáztatásánál is. Ami az új győri műszaki állomást illeti: a 32,5 millió forintos beruházás nagyobb részét a felügyelet saját erőből fedezte, megvalósításához 4,5 millióval járult hozzá a közlekedési tárca. A létesítmény műszerezettsége révén személygépkocsi és teherautó műszaki vizsgálataira egyaránt alkalmas. A szakemberek úgy vélekednek, hogy az állomás tevékenysége reményeik szerint hozzájárul a műszaki okokból bekövetkező balesetek megelőzéséhez, az elöregedett, 9,7 éves átlagéletkorú járműpark műszaki paramétereinek biztonságos és pontos ellenőrzéséhez. Az idén egyébként még Vas megyében adnak át a győrihez hasonló műszaki vizsgálóállomást. • Köztudott, hogy a tavalyi év végével kellett átalakulniuk a termelőszövetkezeteknek, szakszövetkezeteknek (átalakultak az ipari, fogyasztási szövetkezetek is), és a mezőgazdasági szövetkezetek túlnyomó többsége legjobb tudása és szándéka szerint eleget is tett az átmeneti törvény előírásainak. Most ez az „újévi ajándék" gyakorlatilag állandósítja azt a politikai, gazdasági és jogi bizonytalanságot, amely az elmúlt évben is általánossá vált az agráriumban, nem szólva arról, hogy tetézi az ágazat válságából eredő problémákat. Nem érezheti magát biztonságban tehát 1993. szeptember 30-ig egyetlen (a törvény szellemében átalakult) termelőszövetkezet sem, még akkor sem, ha a cégbjrósági bejegyzés megtörtént. Addig hatályos ugyanis az Országgyűlés által 1992. december 30-án elfogadott törvény, amely csak a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásának felülvizsgálatáról döntött. A megyei és fővárosi földművelésügyi hivatalok kapták meg azt a felülvizsgálati jogot, amely az átalakulási törvény betartását hivatott ellenőrizni, akár visszamenő hatállyal is. S mindez csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozik, de az ipari, fogyasztási és takarékszövetkezetekre nem. A MOSZ szerint az átmeneti törvény ellentmondásosságából adódó esetleges alkalmazási tévedések a cégbírósági törvényesség felügyeleti jogkörében orvosolhatók. Tehát ez az új jogszabály sérti az alkotmánynak a hatalmi ágak (igazgatás és igazságszolgáltatás) szétválasztásáról szóló rendelkezést is. Jogállamban nincs helye ilyen egyértelműen politikailag motivált „rendkívüli eljárásnak", amelyik az immár legitimnek mondható szövetkezetek tagságát megbélyegzi és morálisan elítéli. Nem szólva arról, hogy megtöri a cégek cégbírósági törvényességi felügyeletének egységes rendszerét is. Tart tehát tovább a huzavona, miközben termelni kellene, a gazdaságot végül valahogy elindítani a válságból, mert, mint a legújabb áremelések jelzik, lassan megfizethetetlen a fogyasztók számára minden. Sz. L. I.