Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 7. BELÜGYEINK 3 Nem küldhetnek el napi ötszáz embert Kígyózó sor a Kígyó patikában (Fotó: Schmidt Andrea) i A patikus betegcentrikus • A Népjóléti Minisztérium 18/ 199l-es rendeletének 3. paragrafusa ugyanis előírja e bélyegző feltűntetését is a vé­nyen, január elsejétől. Ennek hiányában a társadalombizto­sítás nem fogadja el a patikák­tól az alaki hibásnak minősí­tett, munkáltatói bélyegzőt nélkülöző recepteket. A patikus kényszerhely­zetben van, hiszen egyik ol­dalról kötelezi a rendelet és a tb, a másik oldalon viszont ott áll hosszú tömött sorban a beteg, akinek önhibáján kívül mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Amint az a gyógyszeráremelések alkalmával lenni szo­kott, a betegek haragja a patikákban tör elő, indu­lataikat a gyógyszerészekre zúdítják. Sejtéseink szerint, nem lesz ez másképpen az új esztendő első heteiben sem, amikoris a gyógyszertárak dolgozói már nem fogad­hatják el azokat a recepteket, amelyeken nem szerepel a felíró orvos azonosítási számmal ellátott bélyegzője mellett munkáltatójának cégszerű pecsétje. nincs rendben a vénye. Mert­hogy, hiába volt félév türelmi idő az orvosok munkáltatói számára a cégszerű bélyegzők elkészítésére, az orvosok több­sége még nem rendelkezik a • Nem változott a kereske­delmi forgalom engedélyezési és ellenőrzési rendszere, ám a hatályos jogszabályok értelmé­ben az utasforgalomban min­denféle nyershús és hővel nem kezelt húskészítmény beho­zatala és kivitele továbbra is tilos - olvasható az FM állat­egészségügyi és élelmiszer higiéniai főosztályának az • A tilalom változatlan, de szigorúbb Határ a húsnak MTI-hez eljuttatott szerdai Bizottsága által elrendelt, a közleményében. sertéspestisben érintett Békés A szaktárca állásfoglalása megyére vonatkozó kiviteli szerint: az Európai Közösségek korlátozás - amint azt a múlt • „Kormány-média: 100-0" Jogállami visszalépések? Gombár Csaba jelezte, hogy sokáig vártak a médiatörvény megszületésére, amire végülis nem került sor. Tapassztalai szerint viszont valamennyi párt alkufolyamatokat szeretett vol­na életbe léptetni - éppen a törvényi rendezetlenség követ­keztében - a vezető beosztá­sok betöltésére, nem érzékel­vén a szakmai és intézményi kompetenciákat. Hankiss Elemér véleménye szerint az egyéni jóindulatok és tisztességek ellenére is a méditörvény hiányából csakis .a kormány profiltálhat. Sőt, a kormány tisztességes szándé­kai ellenére is tőlük jobbra álló erők kívánják megszállni a mé­diát. Abban a helyzetben érezte magát, hogy nem tudja tovább védelmezni ily erős nyomások közepette a tévé független­ségét, tehát lemond. Es sze­rinte szerencse, ha a médiah­áború háttérbe szorul és a fi­gyelem végre a jogállamiságra Tegnap késő este rend­kívüli adásban faggatták a televízióban Hankiss Ele­mért, a tévé, és Gombár Csa­bát, a rádió lentondotl elnö­két, valamint a kormány ré­széről Katona Tamás állam­titkárt. A beszélgetésben összeálló képből az egyes személyiségek mondandóját summázva informáljuk olva­sóinknak. és annak garanciáira irányul, melyek hiányának következ­ményeit nyögi a média. Katona Tamás államtitkár kifejtette: a kormány a sajtó­szabadság híve és csalódni fognak, akik azt hiszik, hogy a kormány rá kíván telepedni a médiára. Arra viszont nem válaszolt, hogy a kormányon kívüli, de ahhoz közel álló jobboldali erők teret nyerhet­nek-e az űj helyzetben? Antall lévaiét megírta Antall József miniszterelnök szerda este, a Magyar Televízió elnökének és a Magyar Rádió elnökének le­mondását követően az alábbi levelet küldte Göncz Ár­pád köztársasági elnöknek: Tisztelt Elnök Úr! Tudomásul vettem Hankiss Elemérnek, a Magyar Tele­vízió elnökének és Gombár Csabának, a Magyar Rádió elnökének a mai napon Elnök Úrhoz benyújtott lemondását. Az Alkotmány 30/A. paragrafus (2) bekezdéséhen. illetve az 1990. évi LVll. törvényben meghatározott jogköröm alapján megismétlem korábban tett előterjesztésemet a két elnök felmentésére. Feltétlenül indokoltnak tartom, hogy az 1993. évre megszavazott költségvetési törvény, illetve az Alkot­mánybíróság állásfoglalásainak megfelelően a Kormányra háruló felügyeleti felelősség alapján Elnök Úr mielőbbi döntését kérjem. Köszönti: Antall József • Hogyan érzi magát az igazgatói székben? - Egyelőre szokatlan ez a szerepkör. Teljesen új környe­zetben nagyon nehéz egy ide­gen kollektívába beilleszkedni, pláne irányítani. • Mi az, amit biztosan megváltoztat? • - Ez az, amit még nem dön­töttem el. ,A pályázatomban is csupán lehetséges változatokat fogalmaztam meg. Vannak előzetes elképzeléseim. A ki­indulópontot problematikus megválasztani, amíg nem is­merem teljes mélységében a VGV struktúráját. A vállalat működik, és ezt a működőké­pességet nem fogom kockára tenni elsietett, nem eléggé át­gondolt intézkedésekkel. A váltás időszakát a folyamatos­ságnak kell jellemeznie. Csak nagyon alapos szakmai konzu­ltációk után kerülhet sor a vál­toztatásokra. E téren természe­tesen messzemenően figyelem­be kell venni a tulajdonos: az önkormányzat érdekeit és igényeit. • Könnyű ez vagy nehéz? Hiszen ön képviselő is, igazgató is. - Előnyös helyzetben va­gyok, mert igen jól ismerem az önkormányzat működését. Az elmúlt időszakban volt alkal­mam követni a vitákat, ame­lyek a vállalat tevékenységét kísérték, az alapvető problé­mákat és kritikákat részleteik­ben is ismerem. Első számú feladatomnak tekintem a vál­lalati és az önkormányzati érdekek szinkronizálásai. • Előfordulhat-e ezeknek az érdekeknek alkalman­kénti szembenállása? - Igen. A vállalat vállal­kozóként áll szemben az ön­munkáltatója címét és tele­fonszámát feltűntető pecsé­tettel. Ennek oka, például a házi orvosok és a házi gyer­mekorvosok esetében, hogy december közepén-végén dőlt el, hová is tartoznak. A város három nagy gyógy­szertárában, a Bartók illetve Dugonics tériben és a Kígyó patikában érdeklődtünk, mit tesznek az ellentmondásos helyzetben? Mindhárom gyógyszertár vezetője úgy nyilatkozott: egyetlen beteget sem hajlandók elküldeni azért, mert recept­jéről hiányzik az orvos mun­káltatójának cégszerű pecsétje, ha egyébként szabályos a vény. A beteg ugyanis nem bün­tethető, mitöbb gyógyulásában nem akadályoztható azért, mert sok helyütt - okkal vagy ok nélkül - nem készttették el a rendelet által előírt új pecsétet. Mindehhez mit szól a tár­sadalombiztosítás, megtudhat­ják holnapi számunkból. K. K. év november 10-én hozott EK­döntést kommentálva közzé­tették - a kereskedelmi forga­lomra vonatkozik. Az EK-n kí­vüli országok - például Auszt­ria - által esetenként alkal­mazott szigorúbb utasforgalmi ellenőrzések a világszerte álta­lánosan fennálló tilalom meg­tartására vonatkoznak. I J gy döbbenetes adat: Magyarországon az ! 1 egyetemeken és főiskolákon tanuló hallgatók százalékos aránya a népességhez viszonyítva mindössze 11,5 százalék. Európában ennél rosszabbul csak Albánia és Románia áll. Ez a hihetetlen helyezés úgy alakult ki, hogy amíg a tizenkét európai közösségi tagországban a népesség lényeges növekedése nélkül 1960 óta majd megnégyszereződött a hallgatók száma, a magyar felsőoktatás a társadalom igény,eitől szinte függetlenül vegetált. A fenti adatok után kisebb csoda, hogy a magyar felsőiskolának mégis nimbusza van Európában, mely nimbusz azonban továbbra is magának való maradhat, ha az egyetemi fejlesztések nem alkalmazkodnak a gazdaság igényeihez. Az EK és az Európa Tanács tavalyi pármai konferenciáján a magyar 11,5 százalékos aránnyal szemben a nyugati szakemberek úgy vélekedtek, hogy modern demokráciában minimális 20 százalék alatti arány elképzelhetetlen. Hamarosan elkészül a magyar kormányzat felkérésére elkezdett OECD-felmérés, amely a hazai felsőoktatást „világítja" át. E tanulmány az akkor még egyesült Csehország és Szlovákia esetében úgy értékelte, hogy a jelenlegi 15 százalék csak úgy emelhető 25-30-ra, ha bővül a felsőoktatási intézményrendszer, úgy intézményeket és nem utolsósorban a nyugatihoz hasonló alkalmazkodóképességű képzési struktúrákat hoznak létre. Magyarország alighanem évekig nem lesz még a rövid posztgraduális célkurzusok országa, hiszen ehhez előbb a majdani gazdasági növekedés által megkívánt számú szakember kell. rj~l ogy mindez „stratégiai terület" - mégha a l_J_l költségvetési háborgások lecsillapítása okán is hangzik el a kifejezés - azt is jelenti: ezt az akadályt nem lehet sem kikerülni, sem elfeledni, legkevésbé pedig a felsőoktatást ilyen helyzetben anyagilag magára hagyni. ^Suajl^L Az áremelések elkerülhetetlenek Bemutatkozik a váiosgazdálkodás új igazgatója * 1 M rém1 ' 4 m • I 1 ki| w jMH| f úHp A ff T f / n F ^ Szabó Ferenc (Fotó: Nagy László) kormányzattal. A város meg­rendelőként viselkedik, és o­lcsó, de jó minőségű szolgál­tatásokat igényel; a vállalat vi­szont szeretné megemelkedett költségeit maradéktalanul érvényesíteni az árakban, s ez akár konfliktushelyzetet is teremthet. • A lakosság türelmetlen, és kemény bírálatokat foga­lmaz meg a szolgáltatások színvonalát illetően. - Jelentős nyomás neheze­dik a vállalatra ma is, és való­ban meglehetősen rossz meg­ítélés alakult ki, elsősorban a köztisztaság és általában a kommunális szolgáltatások vo­natkozásában. Ok: a gazdasági helyzet általános romlása, amely részben áremelésekben, részben a szolgáltatások szín­vonalának csökkentésében tükröződik. • A szimpátia visszaszer­zésének egyik járható útja lehetne a zöld felületek megóvása, bővítése. De ön erről bizonyára többet tud, hiszen környezetvédelmi szakmérnök. - Ha a város megrendeli a parkfenntartó tevékenységet, akkor elvégezzük, ha nem, akkor nem tehetünk semmit. A VGV ma már nem gaz'dája a városnak, nem mi vagyunk a felelős rendbentartók, hanem az önkormányzat, pontosabban a városgondnokság. Ez a szerv adja fel a megrendeléseket, mi mint vállalkozók csak azokat tudjuk elvégezni, amiket hozzánk címeznek. Sok vitát váltott ki az önkormányzat­városgondnokság-VGV há­romszög működése. Vélemé­nyem szerint hasznosabb volna ezt az ábrát a város és a VGV közötti közvetlen kapcsolatra egyszerűsíteni, a városgond­nokságot pedig vagy megszün­tetni, vagy beolvasztani válla­latunkba. Mindez a közgyűlés politikai döntésének kérdése. • Mit várhatunk a válla­lattól 1993-ban? - Átérzem és vállalom a felelősséget, sok a tennivalónk ebben az évben, s én a prob­lémák ellenére szeretnék jelen­tős előrelépést tenni. Komoly közegészségügyi és környe­zetvédelmi problémát jelen­tenek az ideiglenes hulladék­lerakó helyeJc, a megoldást még az idény meg kell találni. Környezetvédelmi szakember­ként a hulladékgazdálkodás területén szeretnék átfogó fej­lesztéseket megvalósítani. Napi 1000-1200 köbméter ve­gyes kommunális hulladék kerül a sándorfalvi úti telepre, szelektív gyűjtéssel ennek jelentős része - Nyugat-Euró­pában az arány a 80 százalékot is elérheti - hasznosítható vol­na. Kormányzati döntések kö­vetkeztében sajnos az idén sem maradnak el az áremelések, hogy a vállalat működni tud­jon, ezeket mi sem tudjuk el­kerülni. Ó. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents