Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

6 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. JAN. 2. Ki hogyan voksolt? Rózsa Edit A Parlament 1992. december 29-én szavazott a társadalombiz­tosítás jövő évi költségvetéséről. Ennek keretében határozott az 1993. évi nyugdíjemelés fedezetéről, és az emelés mértékéről. A hatályos (társadalombiztosításról szóló) 1975. évi II. tv. 44. § (7) bekezdése, a mindenkori nettó átlagkereset- növekedésnek meg­felelő nyugdíjemelést ír elő. Az 1993. évi átlagkereset, a kor­mány előterjesztése szerint is, legalább 16 százalékkal emelkedik. Ennek ellenére a kormány csak a 14 százalékos nyugdíjemelést támogatta. Két SZDSZ-es képviselő, Rózsa Edit és Szigeti György javasolta, hogy a nyugdíjakat a Parlament, a hatályos tör­vény előírásának megfelelően, 16 százalékkal emelje, ebben a kérdésben név szerinti szavazást kért. A javaslatról az egyes pár­tok, illetve a megyében működő képviselők a mellékeltek szerint szavaztak. Csongrád megye Tartózkodott Igen Eke K. Függ. Nem Pintér I. FKgP Király Z. Függ. Szabó L. FKgP Rózsa E.SZDSZ Géczy J. MSZP Annus J. MSZP Raffay E. MDF Bratinka J. MDF Mihálv Z. MDF" I'app L. Gy. MDF Póda J. MDF Távol volt Tamás G.M SZDSZ A szavazatok pártok szerinti megoszlása SZDSZ FIDESZ MSZP MDF KDNP FKgP Független Igen 63 14 17 7 8 7 Nem 59 10 9 1 Tartózkodott 52 9 18 Távol volt 22 9 13 31 1 9 9 Médiatörvény Koalíciós képviselőcsoportok vezetőinek nyilatkozata A kormánykoalíció képvise­lőcsoportjainak vezetői, dr. Kónya Imre, dr. Szabó János és Csépé Béla csütörtökre vir­radó éjjel a következő, általuk aláírt közleményt juttatták el a Magyar Távirati Irodához: „A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió politikai befo­lyástól mentes, közszolgálati feladatainak megfelelő műkö­dését biztosító törvény kéthar­mados többséget igénylő ren­delkezéseinek elfogadását az ellenzék megakadályozta. Azokat a javaslatokat - köz­tük saját indítványaikat - sza­vazták le az ellenzéki képvise­lők, amelyekről a két évig tar­tott egyeztetés eredményeként az Országgyűlés Kulturális Bizottságában végre teljes egyetértés alakult ki. Önleleplező az a magatartá­suk, amellyel a pártatlan tájé­koztatás garanciáit biztosító és az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére irányuló tör­vény megszavazását a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezető pozícióinak megszerzé­sétől tették függővé. A koalíció képviselői nem vállalhatták annak az önellent­mondásoktól terhes jogi torzó­nak a megszavazását, amely az ellenzék magatartásának kö­vetkeztében létrejöhetett volna. Sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy az ellenzéki képvi­selők - demokratákhoz méltat­lan módon - szűk csoportérde­keket leplezetlenül érvényesít­ve, megakadályozták a demok­ratikus átalakulás egyik igen fontos törvényének a meg­születését." Magasabb járulékösszeg, szigorúbb ellátási feltételek Jövőre a januári munkabérek után már maga­sabb munkanélküliségi járulékot fizetnek a munkaadók és a munkavállalók. A november 20—21 -i ÉT-ülésen kötött megállapodás, illetve a foglalkoztatási törvény módosítása alapján a bruttó keresetek szerint a munkaadók 5 százalék helyett 7, a munkavállalók 1 százalék helyett 2 százalékot kötelesek fizetni. Mindez a növekvő munkanélküli ellátása érdekében szükséges. A magasabb járulék fizetése körülbelül 60 milliárd forintos bevételt jelent a Szolidaritási Alapnak. A költségvetés - a költségvetési intéz­mények járulék fizetését is átvállalva - 52 mil­liárd forinttal járul hozzá az alaphoz. Az előze­tes becslések szerint amennyiben a jövő év vé­gére a munkanélküliek száma eléri a 900 ezret, akkor körülbelül 120 milliárd forintra lesz szük­ség. Elsősorban a járadékfizetések és annak tár­sadalombiztosítási kiadásai terheli az alapot. A» bevételnövelő intézkedéseken kívül a kiadáso­kat is csökkentik. A munkanélküliek ellátásának maximális ideje másfél évről egy évre csökken. Változik ezen belül az első, illetve a második szakasz időtartama. Korábban maximálisan egy évig az előző átlagkereset 70 százalékát, fél évig 50 százalékát kaphatta meg a munkanélküli. A változás szerint negyedévig az átlagkereset 75 százalékára, háromnegyed évig 60 százalékára tarthat igényt. Módosul az ellátás összegének al­só és felső határa. Eddig az alsó határ - ameny­nyiben az átlegkereset ettől nem volt alacso­nyabb - a minimálbér összege volt, a felső határ pedig ennek kétszerese. A törvény módosí­tásával az alsó határ - szintén amennyiben az át­lagkereset ennél nem alacsonyabb - 8600 forint, a felső határ pedig a járadékfolyósítás első felé­ben 18 ezer forint, második felében 15 ezer fo­rint. Mint ismeretes, a minimálbér jövőre 9 ezer forint lesz. Szigorítást jelent, hogy bizonyos fel­mondási formáknál csak 180 napos szünet után folyósítható a munkanélküiek ellátása. A vissza­élések visszaszorítása érdekében a helyi munka­ügyi központ a települési önkormányzattal meg­állapodhat a járadékfelvételi jogosultság közös ellenőrzésében, megfelelő szankcionálásában. PM-kö/lemény A pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere módosította a vámeljárás egyes szabályait. A jogsza­bályváltozás a 135. számú Magyar Közlönyben jelenik meg PM­NGKM közös rendeletként. Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a változások a következők: A bérmunka címén behozott vámárukra megerősítést nyer - az általános szabályokban már meglévő mentességeken felül - a vámbiztosíték nyújtása alóli mentesítés. A már működő ipari vámszabadterületek tekintetében biztosítja a változatlan feltételekkel történő tevékenységet. Az Európai Gazdasági Közösségekkel kötött textilmegállapo­dásból adódó feladatokra eljárási szabályokat ír elő a származás igazolásának módjára vonatkozóan. A tehergépjárműként kedvezményes vámtétellel vámkezelt gépkocsik üzemeltetéséhez korlátozást ír elő annak érdekében, hogy a vámkedvezményt az eredeti gazdasági célnak megfelelően ténylegesen csak a jármű tehergépjárműkénti üzemeltetése esetén élvezhessék. A 6 évesnél idősebb személygépkocsi és a 8 évnél régebbi gyártású haszongépjármű, valamint a sérülés miatt üzemképtelen - akár 6 évnél fiatalabb - gépjárművek csak a közlekedési és kör­nyezetvédelmi hatóságok előzetes engedélye alapján vámkezelhe­tők forgalomba helyezés céljából. Amennyiben a két hatóság az engedélyt nem adja meg, csak alkatrész céljára lehet a járművet vámkezelni. Az utas- és ajándékforgalomban a jelenlegi 5000 forintról 8000 forintra emelkedik a vámmentes keret, míg a 14 éven aluli utas kedvezménye 1000 forint helyett 2000 forint lesz. Határhelyzet Nyugodt, kiegyensúlyozott a forgalom az ország határát­kelőhelyein. A zöldhatáron növekedett a forgalom, mert a határőrök az utóbbi 24 órában 19 személyt fogtak el, akik közül egy orosz állampolgár magyar területről próbált kiszökni a határon, 18­an pedig a szomszédos orszá­gokból jöttek át. Az útlevél­vizsgálatnál 10 személyt küld­tek vissza, mert hamis útiok­mánnyal kíséreltek meg határ­átlépést. Záhonyban pedig egy bolgár személyt fogtak el, mi­vel egy lopott Volkswagen mikrobuszt próbált átvinni a határon, mindenféle igazoló okmány nélkül. Az autótolvajt átadták a rendőrségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents