Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

SZERDA, 1993. JAN. 6. BELÜGYEINK 3 • Fentről hozott vezető a tb élén Botos szerint nem volt tisztességes • Botos úr a következőket mondta: Akkor döntöttem így, amikor Dudásné pályázatát megismertem, mert ebből kitűnt, hogy alkalmas e fontos feladat ellátására. Akkor azon­ban, amikor megkaptam visz­szautasító levelét, eldöntöttem, hogy visszavonom igazgatói megbízatását. Indoklás ennyi, amit egy váratlan bemutatás követett, mégpedig a főigazgatóság által kirendelt új igazgatóé, dr. Radnai Lászlóé. S még egy váratlan fordulat: Botos úr rendkívül határo­zottan, mondhatni dühösen szólította fel az egybegyűl­teket, hogy az igazgatóságon tárolt szeszes italokat miha­marabb szállítsák haza. Ezek után, aki munkaidőben iszik, az a saját felmondását írja alá ­közölte a szép számban megj­elent dolgozókkal. Radnai úr rövid bemutat­kozásával végződött be a zú­golódástól, morajlástól hapgos „értekezlet." Miután az indoklás megle­hetősen rövidre szabott volt és - legalábbis számunkra ­érthetetlen, ezért Botos úrnak még feltettünk kérdéseket. • Ön azt mondta, hogy amikor Dudásné pályázatát Botos úr a megyei tb zsúfolásig megtelt nagy­termében mondta el az indokot, miszerint a tár­sadalombiztosítás most először jut komoly összeg­hez, világbanki hitelhez, amelyből korszerűsíteni fognak. Első lépés a járulék és folyószámla rend­betétele, hisz enélkül sem a hátralékok behajtása, sem a végrehajtás nem áll meg a lábán. Éppen ennek a feladatnak az országos koordinálására sze­rette volna megkérni Dudásnét, aki először elvál­lalta, majd három napi gondolkodás után nemet mondott. megismerte, akkor látta, ö az alkalmas személy az országos hatáskörű feladat ellátására. Ez esetben miért nem pályázatának megis­merésekor kérte fel e fel­adatra, s miért csak jóval később, a kinevezése után? - Mert ezidőtájt támasztott a Világbank olyan köve­telményeket, amelyekre ne­künk lépnünk kellett. Ezért kértem fel ekkor Dudásnét, valóban már a kinevezése után, az országos koordináló sze­repkör ellátására. Ő előbb igent mondott, aztán visszalépett. Egy apparátusban nem lehet egyszer igent, egyszer nemet mondani. • De ha ő nem az országos koordináló munkakörre pályázott, akkor miért szentségtörés e felkérésre nemet mondani? - Azért, mert én úgy látom, hogy e feladat ellátására van nagyobb szükség, hiszen ez országos jelentőségű. Ezt Dudásné meg is értette. Aztán mégis visszalépett. Én tudo­másul vettem, de ha én feltétel nélkül nem bízhatok meg egy közvetlen munkatársamban, hogy teljesíti kérésemet, akkor jobb az elején, mint később megszakítani ezt a viszonyt. • Közrejátszott a döntésé­ben az, hogy Dudásné férje munkásőr volt? - Nézze, itt a megyei igaz­gatóságon sokan dolgoznak olyanok, akik pártfunkcioná­riusok voltak. Nem rendeztem nagytakarítást, most se ezt tettem. Nyugodtan megnézheti, hogy én akkor trtam meg az igazgatói posztról történő felmentését, miután megkap­tam az országos koordináló munkakört visszautasító leve­lét. Ezzel a levéllel maga Du­dásné döntötte el a felmentését, mert nem tudom védeni azt az embert, akinek ha én neki­feszítem a hátamat, az félrelép onnan. • Ön azt mondta - még a „nagygyűlésen", hogy Du­dásné kinevezése után sok információ érkezett önhöz. Én csökönyösen úgy gon­dolom, hogy az igazi in­dokok ezek között az in­formációk között kere­sendők. - Ezek az információk az igazgatóság belső gondjairól szóltak. Nevezetesen arról, hogy a korábban már meglevő megosztottság egyre mélyebbé válik, továbbá arról, hogy a pályázat itt dolgozó második helyezettje nem tudott bele­nyugodni a vesztésbe. Mind­ezek okán az igazgatóság né­hány hét alatt a béka feneke alá került a munkavégzésben. Panaszos levelek áradata zú­dult a főigazgatóságra. Ezt a folyamatot mindenképpen meg kellett akadályoznom. Az utolsó menetre bentmaradt három jelölt közül kettő, Dudás Józsefné és dr. Tóth Gabriella, külön-külön erős tábort tudhatnak maguk mö­gött. Mindkettőjük mellett álltak külső támogatók, akik minden erejüket latba vetették. Azt gondolom, hogy az OTF vezetőjeként nem engedhetem meg, hogy külső erők befo­lyásoljanak döntésemben. Na­gyon rossz húzásnak tartom e két jelölt részéről, hogy külső, nagyon hatékony protektorokat próbáltak szerezni. Ez nem volt tisztességes. Kalocsai Katalin 000 000 r j m it a törvény nem tilt, az szabályos - jutott eszembe (Jj a közhely, annak kapcsán, hogy többen panaszkod­tak, óriási a káosz a kereskedelemben - többek között az üveg visszaváltásban is. Már pedig, ha mondjuk a sörös­üveg nem szerepel az áfamentes termékek listáján, mit ahogyan nem, akkor „áfás". Sántít kicsit az eszmefuttatás, hiszen általános közgazdasági szabály, hogy forgalmi adót a végső felhasználó fizet. Olyan részeget pedig még életemben sem láttam, aki kihörpintve a sört a fiaskóból, arra vetemedett volna, hogy végső felhasználóként meg­rágcsálja az üveg is. Szóval érthetetlen számomra az egész. Felhívtam hát néhány ábécét hol, miként csinálnak a fából, vaskarikát. Mit mondjak: teljes a zűrzavar. Akad, ahol tíz forintért adják el az üveget és nyolcért veszik vissza. Van, ahol kilenc forint az eladási- és a visszaváltási ár is. Akad, hogy ugyanazért az üvegért az egyik helyen 2 forintot számolnak, a másikon tizenhármat. Áfától függetlenül. Az üvegekkel úgy jártunk, mint a tejjel, a vagy a kenyérrel: áfa ürügyén apait-anyait beleadtunk az áremelésbe. f~T~) gyébként azt is megtudtam a Fogyasztóvédelmi / I Felügyelőségtől, hogy a betétdíjak is szabadáras kategóriába tartoznak. Mindenki annyiért veszi és adja, amennyiért nem röstelli. A végeredmény nem is várat majd sokáig magára: a feldühödött vásárlók egyszerűen a kukába hajítják majd az üvegeket. Velük ne szórakozzanak. És akkor se betétdíj, se áfa. De az is lehet, hogy csak a korszerűbb fogyasztásra igyekeznek ösztönözni minket: igyunk dobozos sört és üdítőt. C^r^aX^a <7o • Botos Károly cáfol Nincs gabonahiány Botos Károly, a Földműve- gabona termett, ez azonban lésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője határozottan cá­folta azt a hazai sajtóban meg­jelent hírt, mely szerint a kor­mányzat búzaimportot fontol­gatna. A szakember elmondta: a 19 gabonaforgalmi vállalat­ból 12-nek egész évi búzaszük­séglete biztosított. Az állami tartalék mennyisége pedig eléri a 150 ezer tonnát. Az idei aszály sújtotta évben az átlagosnál valóban kevesebb még nem okoz hiányt. A szak­ember biztos volt abban is, hogy azoknál a termelőknél, akik nem szorultak rá ősszel az azonnali, alacsony árú értéke­sítésre, még vannak készletek. Egy esetleges hiány mértéke a nehezen előrejelezhető fo­gyasztás alakulásától függ. Ez azonban a legrosszabb esetben is csupán 10-15 ezer tonna le­het, amit a visszatartott készle­tek fedeznek majd. Telefonszámcserék Ki fizeti a számlát? A december 18-a óta műkö­dő Rókusi körúti telefonköz­pont üzembe helyezése olyan kezdeti bajokkal is járt, hogy néhány telefonszám összeke­veredett. Vadidegen családok, valamint gazdasági, kereske­delmi társulások után érdek­lődnek a legváratlanabb pilla­natokban olyanok lakásán, akik természetesen értetlenül állnak az eset (és a telefon) előtt. A magyarázat: az új köz­pont bekapcsolásakor sokezer „madzagot" kellett bekötni, s ezek közül néhány rossz helyre került. így cseréltek gazdát a telefonszámok. A hiba nem kijavíthatatlan, viszont többekben fölmerült a kérdés: mi történik, ha valaki­nek a telefonszámát mások használják, és tetemes számlát hoznak össze? A Szegedi Távközlési Igaz­gatóságon megtudtuk, hogy senkinek sem kell mások he­lyett fizetni. Az új központ automatikusan részletes szám­lát készít minden beszélgetés­ről. Ezen szerepel a beszélge­tés dátuma, ideje (kezdete és vége, óra-perc szerint), a hívott fél - egyszóval minden olyan adat, amelynek segítségével ezután a korábbinak töredékére csökkenhetnek a számlapa­naszok. A számcserék ügyének tisz­tázása érdekében a legfonto­sabb: azonnal bejelenteni a hi­bát. A bejelentés dátumától számítva már nem a telefon­szám eredeti tulajdonosának kell fizetnie a beszélgetések dí­ját, hanem annak, aki a számot valójában használta. Az első részletes telefon­számlákat február közepén kapják meg az előfizetők - a digitális központ új szolgáltatá­sainak kínálatával együtt. Első alkalommal ingyenes lesz a részletes számla, később vi­szont - mint minden külön szolgáltatásért (ilyen a hívását­irányítás, a konferencia-beszél­getés, a kapcsolások átmeneti szüneteltetése, a részletes tele­fonszámla, stb.) külön, tételen­ként fizetni kell. A számcserével „sújtott" előfizetőknek tehát nem kell aggódniuk, viszont ha valami gyanúsat észlelnek, tanácsos azonnal fölhívniuk a hibabe­jelentőt. MY. P. • A magyar kormány és az Európai Közösség között megállapodás született de­cember 8-án, melynek értel­mében, egy héttel később, megfigyelő missziót telepí­tettek Szegedre. Ennek ellen­őrzési területe a déli határ­szakasz, Szlovéniától Romá­niáig. Az első hónap ta­pasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be tegnap délután Roberto Martini nagykövet, a misszió vezetője. Rövid idő alatt megismer­kedtek a várossal, otthon érzik magukat itt. Ennél azonban talán fontosabb az, hogy sike­rült kiépíteniük a megfelelő kommunikációs rendszerüket. Pillanatok alatt kapcsolatba kerülhetnek zágrábi központ­jukkal, szlovéniai, szerbiai, horvátországi állomásaikkal, vagy akár Brüsszellel is. Ellen­őriznek és információkat to­vábbítanak. Hál' istennek, a déli határon nyugalom van, normális a helyzet, de soha nem lehet tudni... Éppen azért vannak itt, hogy a bajt meg­előzzék, segítsenek. A nem­zetközi tapasztalatok bebizo­nyították, hogy a független megfigyelők jelenléte hasznos. A misszió egyik szeme ­megfigyelők a határon Martini az EK-tól Röszkén miként az egész világé ­Genfre szegeződik, hogy szü­letik-e, illetve milyen meg­állapodás Kis-Jugoszlávia ügyében. A tájékoztatóból kiderült, hogy egyelőre tizenketten dol­goznak a misszióban. Ez kevésnek tűnik, de nem indo­kolt a megfigyelők számának növelése. Ha szükség lenne rá, akkor a zágrábi központtal felvennék a kapcsolatot. Mar­tini úr tréfásan megjegyezte: szép ország az önöké, de sem­mi szükség arra, hogy a meg­figyelők indokolatlanul itt „turistáskodjanak." Eddigi vizsgálódásaik során semmi rendkívülivel nem ta­lálkoztak. És mi lenne emlí­tésre méltó? Például az ille­gális határátlépések számának növekedése, avagy a berepü­lések, amelyek egy évvel ez­előtt előfordultak már. Az egyik csoportjuk tegnap ellen­őrzésre indult. Milyen ered­mény várható, mit tudnak meg­állapítani? - hangzott el a kérdés. A misszió vezetője röviden azt válaszolta: remél­jük, semmit. A tájékoztató után az Euró­pai Közösség megfigyelő missziója rövid látogatást tett a röszkei határátkelőn. V. F. S.

Next

/
Thumbnails
Contents