Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

KEDD, 1993. JAN. 5. HAZAI TÜKÖR 5 A zeneiskola Keep Smiling Énekegyüttese Egy tetszhalott feltámadása Az iskola igazgatója, Dobcsányi László és igazgatóhelyettese, Hajdúné Gabnai Klára először a tényekről tájékoztat. Amikor az új vezetés 1991 őszén átvette az irányítást, az 1991/ 92-es tanévre 129 tanuló beiskolázásáról szóltak az előrejelzések. Ez a létszám hosszú idő óta a legalacsonyabb volt, már-már kérdésessé tette a helyi zeneoktatás szükségességét. A növendékek zöme az általános iskola énektagozatos osztályaiba járt, ahol kötelezővé tették a hangszeres zene tanulását is. Első lépésként megszüntettek mindenféle kötelező jelleget, inkább több szervezéssel, vonzó lehetőségeket kínálva próbálták a gyerekeket - és persze a szülőket is - megnyerni. Az eredmény nem maradt el, az előrejelzett alacsony létszám helyett 238 gyerekkel tudták elkezdeni a tanévet. A zeneiskola különválásának valójában két fő oka volt, az első szakmai: nyitottabbá és színvonalasabbá A kisteleki zeneiskola és az Expo t válás két oka Egy év telt el azóta, hogy a kisteleki II. Rákóczi Ferenc Általános és Zeneiskola kettévált, s a két intézmény teljesen önállóan működik. A tetszhalott zeneiskolát lelkes zenepedagógusok felélesztették, s olyan összeforrott közösséget teremtettek a hangszeres zene által, amelyre az intézmény történetében nemigen volt példa. kívánták tenni az oktatást. A második ok gazdasági: mint egy jó háziasszonynak, az igazgatónak pontosan kell tudnia, mennyi pénzzel gazdálkodhat. A remények ezen a területen is beigazolódtak, az iskola alapszinten működtethető az állami költségvetésből járó fejkvótából, sőt a kiemelkedő munkát végző tanárok elismerésére a költségvetés szigorú szabályozása mellett is nyílik lehetőség. Általános vélemény Kisteleken, hogy végre kialakulóban van egy olyan közösség, ahová szülők nyugodtan engedhetik el gyerekeiket, s amely a tanulás mellett tartalmas szórakozást is jelenthet. A zeneiskola májusban a városnak is rangot adó fúvószenekari találkozót rendezett 8 fúvósegyüttes részvételével. Októberben nagy sikerű koncertsorozatot tartott a környező településeken a Keep Smiling énekegyüttes, amelynek műsorán főként igényes, dzsesszes könnyűzenei feldolgozások szerepelnek. Kisteleki koncertjükre - a helyi közművelődési viszonyokat egyébként remekül tükröző művelődési házba - be sem fért a közönség. „Ha valahol jól érzi magát a gyerek, akkor az kisugárzik az otthonára is!" vallja Klárika, a kórus vezetője. A szülők örömmel jönnek a hangversenyekre, sót már vacsoraestet is rendeztek számukra, ahol kiderült, hogy ők is igénylik a beszélgetést a tanárokkal. Hallani szeretnének a zeneiskola terveiről, szívesen segítenék a fejlődését. A magyar zeneoktatási rendszer átcsúszott az elitnevelésbe, vagyis kiképeztek ugyan sok kiváló művészt, de saját örömére muzsikálni tudó, zeneszerető és zeneértő közönséget nem. Az iskola vezetése a tehetséges növendékek zenei pályára irányítása mellett, a közönséget is nevelő kamaramuzsikálást tartja fontosnak. Működik már az id. Vándor Rudolf Fúvószenekar, a Zenebona Vonósegyüttes, a népiegyüttes, a Keep Smiling Énekegyüttes és a furulyazenekar. Nagyszabású teveik vannak, ebben a tanévben beindították Mórahalmon az iskola fiókintézményét, a következő évben Szatymazra, később a környező településekre is szeretnék kiterjeszteni a zeneoktatást. Kistekeken pedig - a helyi társintézményekkel együttműködve - átfogó oktatási és nevelési program keretében teremtenék meg a lehetőséget a komplex művészeti oktatásra is. A város hírnevét regionális, országos, sőt nemzetközi fesztiválokkal öregbítenék. A rerfuezvénysorozat csúcspontja terveik szerint az 1996-os Expo lenne, a zeneiskola együttesei az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark kulturális programjának szereplői lehetnének. Hollósi Zsolt Koltay-Kaslner emlékülés Ma délelőtt II órakor az egyetem hajdani professzora, Koltay-Kastner Jenő tiszteletére rendeznek emlékülést a József Attila Tudományegyetem Auditórium Maximumában. Az egész napos ülésen Koltay-Kastner Jenő életéről és kutatási területeiről hangzanak el előadások. • Humanitas a kultúráéit Könyvek - olcsóbban Az idei év egyik kellemetlen újdonsága az ÁFA-változás, melynek következtében január hatodika után hatszázalékos általános forgalmiadó terheli a könyveket is. Ez ügyben azonban egy jóhírrel szolgáhatunk: a szegedi Humanitas Kulturális Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. átvállalja ezt a többletet, tehát az 1991 december 31-ig megjelent könyveket a régi áron vásárolhatják meg a vevők. A kedvezmény a Humanitás boltjainak mintegy 1,5-2 milliós árúkészletének teljes profiljára vonatkozik, tehát az Akadémiai Kiadó kiadványaira (lexikonokra, szótárakra), a Babits Kiadó könyveire (pl. a Révai sorozatra), a decemberben forgalomba hozott nagyértékű könyvekre (pl. a Cambridge, a Guinnes enciklopédiára, a Világtörténelmi Atlaszra), és természetesen a szépirodalmi művekre, gyerekkönyvekre és a nyelvkönyvekre is. Ezzel az akcióval a vevőknek szeretnének segíteni, s nem titkolt szándékuk, hogy az eddigi törzsvevókört akarják megtartani, illetve bővíteni. A tulajdonképpen 6 százalékos árengedményt - mely a nagyobb értékű könyveket és az árukészletet tekintve jelentős - a Humanitas Bt. következő boltjaiban keressék: Szeged, Fekete sas u. 22. (tel: 311-122), Kereszttöltés u. 12.; Kistelek, Kosáuth u. 6-8. Szobor a Kárpátaljára Megérkezett Kárpátaljára Hollósy Simon mellszobra, amelyet adományokból készíttetett el és ajándékozott Técső városának az MDF szombathelyi szervezete és a vasi megyeszékhelyen működő Éhen Gyula Várospolitikai Kör. Az ajándékozási akció fővédnöke Antall József miniszterelnök; a szobor felállítását a kárpátaljai városban május elejére tervezik. Kongó Bongó Micsoda áttörést jelentett a hazai szerencsejátékok között a Bongó. Jött, látott és még mindig nem felejtették el az emberek - már csak azért sem, mert mind a mai napig létezik. A különfegessége azonban a sorsolás volt. A nyilvános, nagy csinnadrattával járó számkihúzó ünnepség. Először pesti színházban, majd ahogy lanyhult az érdeklődés, országjáró körútra indultak. Vidéken mégiscsak nagyobb esemény, hogy Kudlik Júlia és Antal Imre személyesen, és élőben, és tényleg léteznek. Visszatérés után következett a televízió stúdiója, s vetélkedtek a nézők. Időközben a kettesről az egyes csatornára vándorolt a műsor, s Antal is egyedül maradt. Ezután különösen kedveltem, hiszen a sztárműsorvezető olyan emberi volt, mint még soha. Vagy ha volt is már, nem vettük észre. Itt azonban rászabták a műsort, s ő pontosan bemagolva az adásmenetet rezzenéstelenül levezette a sorsoló akciókat. Néha voltak apró megtorpanások, mikor az egyik gomb mármint a számítógépet indító kézi készülék meghibásodott, s a sztárműsorvezető idegesen elkezdte csapkodni, közben még kiröppent a szájából egy megjegyzés: a fenébe! Ami bárhonnan is nézzük, bizony káromkodás, mégha az enyhébb fajtából is. A csúcsot azonban, mint illik, most szilveszter előestéjén döntötték meg. Időnként kisorsoltak két számot, köztük pedig a megszokott és bugyuta operettrészletekkel szórakoztatták a hűségesen tapsikoló nagyérdeműt. Antal azonban átment vágóistvánba, mármint a kerékbáros-elejénidőpocsékoló-végénkapkodó műsorvezetőbe. Műsorközben ötvenedszer is elmesélte a régi pendlizések, akkor hakni-turnék történetét, próbált humorizálni övönaluli favicceivel, a végén pedig bejelentette, hogy a kisorsolandó ttz Peugeot közül csak kettőt húznak ki, a többit pedig majd műsoridőn kívül, és akkor jöjjenek a művészek, mert még két műsorszám hátra van. Csak óvatosan és halkan jegyzem meg: ezt a műsort a sorsolás miatt találták ki. De hogy már ezt is kihagyják belőle... Takács Viktor • Ezt a törekvésünket tükrözik az elmúlt két tanévben a felvételi eljárásban bekövetkezett változások is. Úgy látjuk, hogy a változást, a két rendszer közelítését hosszabb idő alatt és több lépésben tudjuk megvalósítani. Az érvényben lévő jogszabályok keretei között 1993-ban néhány idegen nyelv egységes felvételi írásbeli rendszerével, illetve a magyar nyelv- és irodalom írásbelik összehangolásával kívánjuk korszerűsíteni a felvételi rendszert. Ebben a törekvésünkben az is vezérel bennünket, hogy ahol lehetséges, elkerüljük a tanulók kettős írásbeli vizsgáztatásával járó megterhelését, illetve közelítsünk a nemzetközi gyakorlathoz. Az évtizedek alatt kialakult, ma is élő felvételi rendszerben négy tantárgyból (matematika, fizika, biológia, kémia) közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatot írnak a felvételizők, 1993-ban ezeknek a tárgyaknak a körét kibővítjük az angol, francia és német nyelvből szervezett közös érettségifelvételi írásbelivel. Ez azt jelenti, hogy a három említett idegen nyelv valamelyikéből érettségizők hasonlóan a matematika, fizika, biológia és kémia tárgyakhoz -, felvételi írásbeli dolgozatukat 1993. május 24-25. között írják meg. Azok, akiknek csak érettségizniük kell, illetve nem kell felvételizniük az adott nyelvből (pl. mentesség miatt), természetesen a hagyományos középUj felvételi rendszer 1993-tól Erettsági'íelvátelif nyelvekből Magyar érettségi karbonpapíron Nincs több irodalmi elemzés A Művelődési és Közoktatási Minisztérium áj közoktatási és felsőoktatási törvényeinek koncepciójában fontos célkitűzésként szerepel az, hogy visszaadjuk az érettségi rangját, illetve feloldjuk a középiskolák és a felsőoktatás között létező érettségi-felvételi rendszer elkülönülését, kettősségét. iskolai érettségi rendszer szerint vizsgáznak. A tételeket az eddigiekhez hasonlóan olyan bizottságok dolgozzák ki, amelyekben a felsőoktatás és a közoktatás legkiválóbb szakemberei vesznek részt. Akiknek érettségizniük és felvételizniük is kell az adott nyelvből, azok a dolgozatot karbonpaplrra írják, és az egyik példányt a középiskola, a másik példányt a felsőoktatási intézmény kapja meg és javítja ki. Természetesen a középiskolák az érettségi követelményeinek, a felsőoktatás, a felvételi szempontjainak a figyelembevételével. (Mivel a legalább „C" típusú középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezőknek nem kell érettségizniük, ezért az összes felvételiző közül viszonylag kis százalékban lesznek olyanok, akiknek két példányban kell írniuk a dolgozatukat.) A kéttannyelvű gimnáziumokban érettségizőknek és felvételizőknek mindkét Írásbelit meg kell írniuk. A közoktatás és a felsőoktatás egyetért abban, hogy egyesítsük a magyar nyelv- és irodalom tantárgy érettségi és felvételi írásbelijét is. Az érettségi és felvételi írásbeli dolgozatok jelenlegi formája és követelményei azonban annyira eltérnek egymástól, hogy egy lépésben nem valósítható meg a kettő összevonása. Ugyanakkor megkezdtük a munkát annak érdekében, hogy belátható időn belül ezt is egységes rendszerben szervezzük meg. Első lépésként 1993-ban azt tervezzük, hogy azok a fiatalok, akik magyar nyelv- és irodalomból felvételiznek. érettségi dolgozatukat - az érettségi vizsgaszabályzatokban előírt tartalmi követelményeknek megfelelően, három tétel közül egyet szabadon választva - karbonpapírra írják meg a középiskolákban. A dolgozatokat továbbra is a középiskolák tanárai javítják ki, osztályozzák és értékelik. A kijavított dolgozat egyik példányát elküldik abba a felsőoktatási intézménybe, ahová a fiatal felvételizik. A magyar nyelv- és irodalomból felvételizőknek lesz ugyan külön írásbeli felvételi vizsga a szokásos módon és időben, ugyanakkor az érettségi írásbeli dolgozat része lesz a felvételi írásbelinek, amit a pontszám kiszámításakor is figyelembe vesznek. A magyar nyelv- és irodalom felvételi írásbeli tételek ennek megfelelően 1993-ban már nem tartalmaznak irodalmi elemzést, mert ez helyettesíti az érettségi dolgozat. (A korábban érettségizettek esetében a felvételi írásbeli dolgozat szerkezete az eddigi gyakorlatot fogja követni.) Úgy gondoljuk, hogy ezek a lépések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy reálisabb kép alakulhasson ki a felvételizőkről, és a felsőoktatási intézmények ennek alapján választhassák ki a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb fiatalokat. Művelődési és Közoktatási Minisztérium