Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

HÉTFŐ, 1993. JAN. 25. MDF ORSZÁGOS GYŰLÉS 3 • Antall József zárszava a Egyhangú nyilatkozat (?^7.tllSffk 3 SZÉlck kÖZÖtt Számvetés és távlatok A miniszterelnök humora Antall Józsesf pártelnök, kormányfő zárszavával vasárnap délután fél 5 órakor véget ért a Magyar Demokrata Fórum VI. Országos Gyűlése Budapesten. Antall József hangoztatta: a Magyar Demokrata Fórum határozottan, keményen, ugyanakkor kiszámíthatóan és kompromisszumkészen folytatja politikai céljainak megvalósítását. A belpolitikai tennivalókat számba véve az MDF elnöke nyitást szorgalmazott. Mint mondta: a pártnak versenybe kell szállnia újabb és újabb rokonszenvezők megnyeréséért; csak így lehet választást nyerni vagy jó helyezést elérni. Antall József visszautasította azt a „sanda propagandát", amely azzal vádolja a kormánykoalíciót, hogy el akaija halasztani a választásokat, netán puccsot készít elő. A pártelnök-kormányfő ezzel szemben leszögezte: az alkotmányjogilag szükséges időben megtartják a választásokat. Az MDF ugyanakkor nem híve az előrehozott választásoknak. Az ellenzékről szólva Antall József a küldöttek figyelmébe Szegedi párttag az országos etikai bizottságban Az MDF országos gyűlése Dávid Szaniszlát, a párt szegedi szervezetének tagját 118 szavazattal az országos etikai bizottság póttagjává választotta. ajánlotta, hogy az ellenzéki pártokban is többségében tisztességes szándékú emberek vannak, akiket segíteni kell. Hangoztatta: lehetséges a politikai együttműködés az ellenzék erőivel a parlamentáris keretek között, ez azonban nem öltheti valami fajta népfrontos jellegű hatpárti kormányzás formáját. • Az Országgyűlés tagjai egy tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadták Kónya Imre frakcióvezető, a politikai stratégiai munkacsoport vezetője által előterjesztett politikai nyilatkozatot, melynek címe: Számvetés és távlatok. Az MDF következetesen kitart a tulajdonreform folytatása mellett, egyúttal mélyen elkötelezett a nemzeti értékek és az egyetemes magyarság érdekei mellett. Nem enged a jogállam és a parlamentarizmus, a szabadság és a tulajdon eszméjéből - szögezi le a politikai nyilatkozat. A nyugodt erő a demokrácia, a békés viszonyok, a határozottság és a kiszámíthatóság politikai ereje; nyitott, tárgyalókész minden politikai tényezővel. Új párbeszédre, új hangnemre van szükség a társadalom minden rétegével - szól a képviselők által elfogadott szöveg. • Az MDF VI. Országos Gyűlése 476 igen szavazattal (603 küldött volt jelen) elfogadta a párt új alapszabályát. A dokumentum a Cégbíróságnál történő bejegyzéssel lép hatályba. Az országos elnökség névsorának ismertetése után Póda Jenő Csongrád megyei országgyűlési képviselűt kértük rövid értékelésre a budapesti Sportcsarnokban. Végkifejlet a drámában Villáminterjú Lezsák Sándorral • Az MDF történetének drámai csúcspontjára érkezett, mondta ön egy-két nappal ezelőtt. Mennyire elégedett a végkifejlettel? - Úgy fogalmaztam, hogy a Magyar Demokrata Fórum drámája a tetőpontjához érkezett, ezután katarzisnak kell következnie. Ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, ennek is utolsó pillanata a választás. Az országos gyűlés előtt nagyon bizakodó voltam, én most vagyok nyugtalan, amikor mindenki megnyugodott. • Miért? - Mert, amíg valaki nyugtalan, addig dolgozik, gondolkodik, veszekedik, addig valamit tenni akar az MDF-ért, civakodik, indulata van. Jóindulata. Én magam azért vagyok most nyugtalan, mert ezután kell kiderülnie, mennyit érnek a fogadkozások. Az MDF-nek nem az országos gyűlés napjai a sorsfordítóak, ezek csupán a politikai kultúra napjai. Februárban, márciusban derül ki, hová jutunk, mennyire tudunk felkészülni az elkövetkező háromnegyed évre, a választásokra. • A mostani elnökválasztás előtt és után senki meg sem kísérelte leplezni az egymás közötti ellentéteket. - Én mindenkit kértem is erre. • Ez a pártközeg vajon alkalmas arra, hogy elvigye, illetve sikerre vigye az MDF-et a '94-es választásokon? - Egyértelműen. A pártnak, mondhatni, ez a húzó ereje. Velünk kapcsolatban mindig a szárnyakról beszélnek. Egyik szárny, másik szárny. Tonnányi terheket raknak a szárnyakra, és az a gépmadár nagyon veszélyes helyzetbe kerül, amelyiket egyik vagy másik szárnya lehúzza. Itt a törzs a lényeges, és a törzs az nagyon erős. • Sokan tartottak attól, hogy Csurka István tábora bevonul az elnökségbe, és így hódoltatja be a centrumot. Ehelyett az történt, hogy a kormány szállta meg a pártelnökséget. Ez is egy technika volna, amelylyel a pártegységet lehet szinte szervezetileg is megerősíteni? — Igen. Kell egy olyan központ, belső erőt működtető technika, amely a Bem tér, a kormányzat és a parlamenti frakció közötti kapcsolatot megteremti. • Egyesek azt is fölvetették az önök pártjában, hogy '94-ben a legtöbb, amit az MDF elérhet, az a legkisebb vereség. Nem vet ez árnyékot a párt következő egy évére? - Ez arra vet árnyékot, aki így gondolkodik. Nem tudnék egy olyan versenyben részt venni, amelyben előzőleg győztem, és most csupán a minél tisztesebb vereség vágya hajt. Angliában a konzervatívokat a választás előtt fél évvel már temetni kezdték - és ők nyertek. Év vegen, s a jovo év elején másról fog szólni ennek az országnak a történelme, mint most. Az MDF-ben benne vannak, csak elő kell hívni az új elemeket, s átültetni a kormányzati és a frakciómunkába, le egészen a helyi szervezetekig. Kialakult egy kép az MDF-ről és benne Csurkáról, s attól kezdve már erről a képről beszéltek, s nem magáról az MDF-ről vagy magáról Csurkáról. S ez a kép, meg kell mondani, erősen torzít. • Ha az MDF sikeresen úrrá is lett belső konfliktusain, még mindig szembe kell néznie a külsőkkel: gazdasági szerkezet, munkanélküliség, külpolitikai stabilitás, szociális háló stb. A választók ezek megoldását tekintik mércének. - A párt programja megvan, ha kell, korrigálni is van lehetőségünk. A kormányzat feladata, hogy ezt a saját és az ország érdekében végrehajtsa. Ó.I. • Bizonytalan vagyok, kezet fogott-e Antall József és Csurka István, vagy sem. - Kettőjük kapcsolatát Csurka István rontotta el, s ő tette az első gesztust is. Hogy ez igazából mit jelent, annak a megítélésében óvatos lennék. Csurka már tett máskor is hasonló gesztusokat az MDF különböző fórumain, s aztán gondolatai azokkal ellenkező irányba ragadták. A miniszterelnök viszont fegyelmezett politikus, valóban kész az együttműködésre. • Hogyan értelmezi az új elnökség összetételét? - Az új elnökség csupán egyharmadában új, kétharmadában változatlan maradt. Ez mutatja a folytonosságot, a hét új ember révén viszont nagyon karakteres politikusok kerültek a testületbe, az MDF széleit is kijelölve egyúttal, de tükrözve a párton belüli arányokat is. Ebből adódóan egészen más stílusú lesz ez az elnökség, mint a megelőző. Parázs vitákra számíthatunk, amelyek azonban szükségesek is. Egyébként az is példa nélküli a legújabbkori magyar történelemben, hogy rendkívül kiélezett helyzetben (ha elmarad a megegyezés, kormányválság, sőt általános politikai válság következhetett volna) ez a párt politikai vitáit a teljes nyilvánosság előtt folytatta le. Még az úgynevezett álliberális pártoknál sem szokásos ez. Munkastílusunkban fordulat állt be, csakúgy, mint - reméljük - a sajtóhoz való viszonyunkban is, habár csipkelődések - köztük jogos kritikák is - azért elhangzottak. • A miniszterelnökről valóban az a hír járta, hogy nincs humora, a sajtótájékoztatón pedig egyre-másra szórta poénjait az újságírókra. - Antall Józsefnek nagyon jó a humora, de ez általában csak frakcióülésen, pártgyűlésen vagy magunk között a folyosón szokott kiderülni. Sajnos ritkán engedi meg magának, pedig nagyon-nagyon fontos lenne. így aztán amolyan fanyar-konzervatív kép alakult ki róla, amely politikai gondolkodására valóban jellemző is. Ú. I. • A tanácskozás helyszínén nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az új Országos Elnökség. Csurka István arra hívta fel a figyelmet, hogy az új elnökség tagjai valamennyien kötelezőnek fogadták el magukra nézve a most módosított alapszabályt, s ez meg kell, hogy határozza magatartásukat. Az író-politikus hozzátette: „Józanul felfogott politikai érdekeink is azt követelik, hogy legközelebb akkor vesszünk össze, amikor 1994-ben koccintunk a választások megnyerésének örömére". • Az elnökség megválasztása (a hatalom kérdése) mellett a pártprogram kidolgozása volt az MDF országos gyűlésének másik igen fontos tétje. Az önkormányzati szekció közigazgatási vitaanyagát egy hattagú team (benne a belügyminiszter és Koha Róbert), a közbiztonsági áttekintést a szegedi tanácsnok egyedül készítette el. Az ülés szünetében arról faggattuk, milyen volt a gyűlés vidéki szemmel. • Lezárult-e a hatalmi harc az MDF-en belül? - Igen. A küldöttek döntő többsége (708-ból 674 igen) Antall József centrumpolitikáját támogatta. Az országos elnökség összetétele is ezt látszik igazolni: a 20 tagból 14-15 centrista, pragmatikus politikus, de az 5-6 népnemzeti radikális között is van, aki inkább a konszenzust részesíti előnyben. Maga Csurka István is egészen más hangot ütött meg, egységet, együttműködést ajánlott. A küldöttgyűlésen egyébként kiderült, hogy Budapesten kívül elsősorban Pest, Szabolcs-Szatmár, Békés és Vas megyékre támaszkodhat. A Pest megyeiek léptek fel a napirend módosítás • A vezérkar és a talpasok között nagy a távolság Hol vannak a Csurka-bázisok? igényével, szerintük először az alapszabályt kellett volna módosítani és csak utána elnökséget választani. • Miért? - Tizenkettő plusz nyolctagú elnökséget akartak fölállítani. Abban bíztak, hogy az ismertebb neveknek így megnő az esélyük a szűkebb tizenkettes keretbejutni; no és kiknek a neve forgott közszájon az utóbbi időben? Csurka követőinek. A másik nyolcat területi elv szerint kívánták megválasztani, mert ezt magukra nézve megint csak előnyösebbnek ítélték. Ebből az elnökségből sem maradtak ki, s ennek van pozitívuma is. A népnemzeti radikalizmus lehet az MDF lelkiismerete. Nem a belső fortyogás a lényeges, hanem az output, a dolgok kimenetele, s ha az centrumirányba mutat, akkor minden rendben van. A párt magánügyeit talán nem lett volna szabad publikussá tenni, az AntallCsurka kommunikáció eldurvulásában a sajtó is ludas. • Mit várnak a vidéki szervezetek az új elnökségtől? - A vezérkar és a talpasok között nagy a távolság, összeköttetéseket kell teremteni. Antall József és az elnökség ezt a kritikát tudomásul vette. A szakértői kollégiumokat a tagság tölti fel, tehát ezeken keresztül is erősíthetjük befolyásunkat; az elnökségnek figyelnie kell az országos választmányra, valamint az egy település egy szervezet modellre épülő elnökök gyűlésének szavára is. • Milyen gondolatokat hangsúlyoztak a közigazgatási és a közbiztonsági vitaanyagban? - Tisztázni kell a megyék szerepét és felelősségrendjét, erősíteni szeretnénk a köztársasági megbízotti és általában a középszintű igazgatást, a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogkörét felügyeleti jogra változtatni és kiszélesíteni a megoldatlan gazdaságellenőrzés területére is. Meg akarjuk teremteni az erős állam és az autonóm önkormányzat egyensúlyát. Pontosításra szorul a polgármesterek és a jegyzők jogállása, feladatköre. A képviselő-testületeké a döntő szó mindenben - polgármesteri hatáskörbe lehetne utalni néhány jogot a beruházások, a pénzügyek és a kinevezések területén. Másfelől viszont a polgármesterség csak egy politikai állás, a hivatalokban viszont szakemberek dolgoznak, célszerű volna tehát, ha szakember irányítaná őket: a jegyző. Az is képtelenség, hogy a jegyző a saját munkáltatóját, a képviselő-testületet ellenőrzi törvényességi szempontból. A jegyzői munkakörrel járó egzisztenciális biztonságot államilag kell garantálni. A közbiztonság tekintetében az egyik legfontosabb feladat a nemzetközi bűnöző csoportok betörését akár vízumkényszerrel is megakadályozni, a hatékony idegenrendészet felállítása, az árucsempészet fölszámolása, az önálló kábítószertörvény megalkotása. Ezek szorosan összefüggő dolgok. Ó. I.