Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 DELMAQYARORSZAQ HÉTFŐ, 1993. JAN. 25., 83. ÉVF. 20. SZÁM ARA: 15 FT • Antall maradt az elnök • Kormányátalakítás lesz • Magyar vár vagy légvár? A nyugodt erő próbája Drága lett az állam Ha a bevételeket már képtelenség növelni, a kiadásokat kell csökkenteni az államháztartásban, hogy beindulhasson a gazdasági növekedés mondotta Szegeden Kuncze Gábor SZDSZ-es képviselő. (Tudósításunk az 5. oldalon.) • Nagy próba volt az MDF, a legnagyobb kormánypárt számára a hét végén megtartott háromnapos országos értekezlet. Nem kevesebb volt a tét, minthogy kormányozható marad-e az ország, sikerül-e biztosítani a békés rendszerváltás folyamatosságát. A kemény előcsatározásokat követően végül azonban a kompromiszszumkészség és a ráció kerekedett felül: sikerült egyben tartani a pártot, elkerülni a kiszámíthatatlan következményekkel járó kormányválságot. Legalábbis az MDF-értekezlet dokumentumokban rögzített végeredménye erre utal. Az azorfban láthatóvá vált, hogy súlyos nézetkülönbségek ósztják meg a pártot. Nyilván el kell telnie legalább néhány Az MDF új elnöksége Az MDF VI. Országos Gyűlésének szombati munkanapjának kezdetekor bejelentették a péntek éjszakai tisztújító szavazás eredményét. A küldöttek ismét Antall Józsefet, az MDF eddigi elnökét, miniszterelnököt választották meg a párt első számú vezetőjének. Az MDF VI. Országos Gyűlésén a legnagyobb kormánypárt új országos elnökséget választott. A testület tagjai: Lezsák Sándor, Für Lajos, Kónya Imre, Csurka István, Boross Péter, Szabó Iván, Nahimi Péter, Szabad György, Katona Tamás, Zétényi Zsolt, Kulin Ferenc, Farkas Gabriella, Jeszenszky Géza, Zacsek Gyula, Szabó Tamás, Fekete Gyula, Medgyasszay László, Bálás István, Bogárdi Zoltán és Sárossy László. napnak, ha nem néhány hétnek, mire kiderül, hogy az országos értekezleten elért konszenzusok lesznek-e meghatározóak az MDF további sorsát illetően vagy az újra feléledő belső viták. Ez utóbbi lehetőségre utalnak az MTV A Hét című műsorában megszólaltatott küldöttek. Mindenesetre tanulságos volt néhány bejelentés, illetve vélemény. Antall József a záró sajtótájékoztatón jelezte: minden bizonnyal változások lesznek a kormányban. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette: a nemzetközi tőke szidalmazásával magyar várat nem, legfeljebb magyar légvárat lehet építeni. A szekcióülésekről szóló tájékoztatás során a legnagyobb tetszést az a bejelentés váltotta ki, amely szerint létre kell hozni az igazi Magyar Televíziót és az igazi Magyar Rádiót. (írásaink a 3. oldalon) Kormányfőjelölt kell Torgyán keményít Debrecenben vasárnap beteljesedett Torgyán József közismert szónoki fordulata: nagygyűlésének helyszínére, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központba „a tűzoltólétrán keresztül sem lehetett bejutni". A Független Kisgazdapárt elnöke összefogásra szólított fel az Antall-kabinet „nemzetvesztő politikája" ellen, amely „tönkretette a falvak népét, eladta a munkások feje felől a gyárakat, s aminek következtében megszűnőben van a középosztály". Az MDF VI. Országos Gyűlésén történteket Torgyán József úgy értékelte, hogy ott „a szőnyeg alá söpörték a gondokat". A debreceni nagygyűlésen a kisgazda-elnök bejelentette: elnökségük március 27-re országos nagyválasztmányt, 28-ra pedig országos nagygyűlést hívott össze, ahol megválasztják a Független Kisgazdapárt miniszterelnök-jelöltjét. Könyvben a Lakos-gyilkosság A szentesi polgármesteri hivatal kiadásában, Barta László és Virágos István szerkesztésében jelent meg az 1946-ban politikai okból likvidált Lakos József szentesi rendőrkapitány meggyilkolásának dokumentumokból összeállított története. A könyv címe: A Lakos-gyilkosság. A kötethez Varga Béla írt előszót. A Nemzetgyűlés akkori elnöke - mint írja - a Parlamentben kapta a hírt, hogy a kórházban ápolt Lakos Józsefet éjszaka négy álarcos brutálisan megölte. Közép-Kelet-Európában Lakos József tragédiája volt az első politikai gyilkosság a szovjet megszállás alatt. fi SPORTJA l/JUJJg'HVlMil.lil-liW.I'il<AIBlllHllllia Túszejtés Sopronkőhidán A sopronkőhidai fegyintézetben szombaton este fél tíz körül két elítélt túszul ejtette az egyik felügyelőt, vele együtt a rendelkezésükre bocsátott gépkocsin eltávoztak, ám hamarosan hurokra kerültek - tájékoztatta az MTI-t a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az elitéltek a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön elhelyezési körletének folyosóján televíziót néztek; közöttük B. V. és Sz. L., akik kérés ürügyével a felügyelői irodába mentek. Az iroda ajtaját belülről becsukták és az étkezésükhöz rendszeresített előzőleg jól megélesített bugylibicskát a felügyelő nyakához szorították. Közölték vele, hogy amennyiben a szabad elvonulásukhoz rövid időn belül nem bocsátanak rendelkezésükre egy személygépkocsit, megölik őt. A helyzet komolyságára való tekintettel teljesítették kérésüket, a kapu elé állították a kért személygépkocsit, amelybe a továbbra is fogságukban tartott felügyelővel együtt beszálltak. Az intézettől néhány kilométerre megálltak a gépkocsival és túszukkal együtt, a közeli szőlőskerteken át, gyalog próbáltak tovább menekülni az éjszaka leple alatt. Rövid idő múltán itt a magukkal hurcolt felügyelőt szabadon engedték. Ezt követően a rendőrök a két szökevényt hamarosan elfogták. A horvátok beszegik az offenzívát Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap esti tv-nyilatkozatában bejelentette, hogy a Szerb Krajina elleni offenzívának vége, még akkor is, ha néhány körzetben még ellenállás mutatkozik. Az elnöki bejelentés szerint Szerb Krajina körül péntek óta folyó harcokban több mint 120 szerb és tíz horvát katona vesztette életét. Tudjman közölte, hogy a horvátok közül mintegy harmincan sebesültek meg, köztük ketten súlyosan. A szerb sebesültek számáról nem közölt adatokat - jelentették a hírügynökségek. (Boszniáról írásunk a 2. oldalon.)