Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

PÉNTEK, 1993. JAN. 22. BELÜGYEINK 3 Az előzetes válasz is világos A szóvivő tájékoztatása szerint a plenáris ülések nyilvánosak, de a szekció munkája zárt körben folyik majd. Medgyasszay László reményét fejezte ki, hogy a küldöttek is megszavazzák a sajtónyilvánosságot. Az újságíróknak kiosztott tervezett napirend szerint az Országos Gyűlés pénteken délután a Himnusz után elnöki köszöntővel kezdődik. Ezt követi a mandátumvizsgáló bizottság jelentése, valamint tájékoztató az ügyrendről, a jelölés és a választás módjáról. A levezető elnökségek megválasztása után - a hétfői, várhatólag politikai vitától sem mentes nap levezető-elnök-jelöltje Szabad György, az Országgyűlés elnöke -, fél négy és négy óra között kerül sor az ügyrend és a napirend elfogadására. A számvizsgáló, az etikai bizottság, az elnökség és a választmány beszámolója után kerülne sor 18 óra és 22 óra között az általános politikai vitára - ha ezt a napirendi javaslatot fogadják el a küldöttek -, amely Csoóri Sándor felszólalásával kezdődne. Kilenc órától fél tízig tart előreláthatólag Antall József miniszterelnök, pártelnök vitazárója, majd a pénteki nap a tisztségviselők megválasztásával ér véget. Szombaton ismertetik a válaszEgyetlen elnökjelölt: Antall lózsef Ma kezdődik az MDF országos gyűlése Vita a sajtónyilvánosságról Az MDF pénteken kezdődő VI. Országos Gyűlése előtt csütörtökön Medgyasszay László sajtószóvivő nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón ismertette az általa országos munkaértekezletnek minősített esemény tervezett napirendjét. A szerda esti elnökségi ülésen - mint ahogy azt az MTI már jelezte - eldöntötték, hogy a küldöttek négy napirendi javaslat között választhatnak. Az egyik az elnökség eredeti javaslata, miszerint már pénteken délután, politikai vita nélkül sor kerülne a tisztújításra. A hétvégi küldöttgyűlések tapasztalatait figyelembe véve az elnökség azt az alternatív javaslatot is támogatja, hogy a péntek este 9 órakor sorra kerülő elnök- és elnökségválasztást előzze meg egy háromórás politikai vita. tási eredményt és tárgyalnak az alapszabálymódosításról. A szombati szekcióülések után vasárnap kerül sor e testületek állásfoglalásainak ismertetésére. Ezt követi az általános politikai vita a politikai stratégiáról: az elmúlt időszak áttekintése és az irányvonal meghatározása az elkövetkezendő másfél évre. Az Országos Gyűlés előreláthatólag déli egy és kettő óra között, elnöki zárszóval ér véget. Medgyasszay László közölte: Antall József írásban is elfogadta elnökjelöltségét, Csurka István és Katona Tamás írásban közölték, hogy nem kívánnak indulni, Für Lajos, Lezsák Sándor és Boross Péter válaszáról a szóvivőnek még nincs tudomása. (Für Lajos és Lezsák Sándor csütörtök délután sajtótájékoztatót tartott, amelyen ők is bejelentették, hogy visszalépnek az elnökjelöltségtől. Ezt megelőzően Boross Péter is hasonló nyilatkozatot tett, így Anlall József tegnap estére az egyetlen jelölt maradt.) 118 elnökségi tagjelölt fogadta el írásban, hogy részt vesz a 20 posztért folyó versenyben. A szóvivő hozzáfűzte: a helyszínen is van lehetőség újabb jelöltek állítására. Újságírói kérdésekre válaszolva a szóvivő kijelentette: az elnökség nem készített ajánlott listát az elnökségi tagjelöltekről, és nem is foglalkozott ilyen listákkal. Személyes véleményét közölve Medgyasszay rámutatott: a Magyar Fórumban Antall József miniszterelnöknek tulajdonított lista nem hiteles. Több kérdés vonatkozott arra a miniszterelnöki levélre, amely a jelölőbizottság elnökének szólt, és amelyet a Pesti Hírlap csütörtöki számában közöltek. A levéllel az elnökség szerda esti ülésén nem foglalkozott - jelentette ki a szóvivő. A sajtótájékoztató után néhány újságírónak nyilatkozva Medgyasszay elmondta, a levél logikája szerint az abban foglaltak azt jelentik: amennyiben Antall Józsefet nem választják meg az Országos Gyűlésen pártelnökké, akkor az kormányválságot eredményez, mert az alapszabály szerint a kormányzó párt elnöke egyben miniszterelnök is. „Ha a tagság megvonja tőle a bizalmát mint elnöktől, akkor mint miniszterelnöktől is megvonja a bizalmát; ez egy világos kérdésfeltevés, tehát erről kell dönteni" - tette hozzá magyarázatul Medgyasszay László. Háttal a problémáknak (Fotó: Somogyi Károlyné) Határközeiben, félelem nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) Árva Béla határőr őrnagy, a mórahalmi őrs parancsnoka is cáfolja a rablásról szóló híreket. Szerinte csupán a ködben tévedt el a jugászláv járőr. Ezt látszik bizonyítani az igazoltatás és a figyelmeztető fegyverhasználat ténye. Később nyilván rájöhettek, nem Vásárhelyiék, hanem pont ők sértették meg a határt. Arra a kérdésünkre, hogy vajon miért nem volt az adott időben és helyen magyar határőr, Krisán Attila, a Határőrség szóvivője tegnap így nyilatkozott: - A vizsgálat jelenlegi állása szerint a szolgálatszervezésben nem fedeztek fel hibát. Ha minden száz méterre egy határőrt szeretnénk állítani csak ezen a szakaszon - a Dunától a hármashatárig - húszezer emberre lenne szükségünk. A környező tanyavilágban a szerdai incidens kapcsán nem tört ki pánik, az itt lakók ugyanis jobban félnek a hazánkbeli bűnözőktől, mint a határ túloldalán szolgálatos szerb fegyveresektől, bár véleményük szerint a határon egy határőr ne „tévedjen" át! Az Európai Közösség megfigyelőinek szegedi főhadiszállásán is érdeklődtünk a szerdai fegyveres határsértés ügyében. Kontra Antal, az EK magyar összekötő tisztje tájékoztatott bennünket arról, hogy az esettel természetesen az EK-misszió tagjai is megismerkedtek és tanulmányozzák azt. Közölte, hogy az ilyen és hasonló esetekben a magyar határőrszervek és a jugoszláv határőrség képviselői kölcsönösen informálják egymást, majd összeül a két fél által alkotott vegyesbizottság és megtárgyalja az ügyet. Amint azt a hivatalos jelentésben már olvashattuk, ezúttal is így volt, s a helyszínlelés során megtalálták a golyók által okozott becsapódás nyomát, a hüvelyeket és a tanúvallomások, valamint a tárgyi bizonyítékok birtokában folytatják a tárgyalásokat. Értesüléseink szerint tegnap este újabb tárgyalási fordulót tartott a két ország határszerveinek képviselőiből alakult vegyesbizottság, amelyről várhatólag hivatalos kommüniké is megjelenik majd. Katona László, mórahalmi polgármesternél a városban uralkodó légkörről, az eset kiváltotta „hangulatróT'érdeklődtünk. - Kint jártam a városban tegnap este, nem észleltem semmilyen pánikhangulatot, vagy félelmet. Az emberek a megszokott módon, minden félelem nélkül végzik a munkájukat. Informálódtam a határőrségnél is, ismerem az esetet. Azt örömmel mondhatom, s ez mindenképpen nyugtatólag hat a környezetre, hogy a mórahalmiak ilymódon. tehát pánik nélkül reagáltak a történtekre - közölte velünk Katona polgármester úr. V. I. - K. F. Könyvek - háziorvosoknak Jelenlegi és leendő háziorvosok szakmai továbbképzését hivatott segíteni az Országos Háziorvosi Intézet és a Springer Hungarica Kiadó közös vállalkozásával, amikor új sorozatot indít útjára. A Háziorvos könyvek köteteit az átalakulóban lévő egészségügy köveleményei hívták életre, az a fölismerés, hogy az újszerű alapellátás nagyobb és sokrétűbb szakmai felelősséget, s egyszersmind folyamatos önképzést kíván az orvosoktól. Mindezt aligha teljesíthetik napi gyógyító munkájuk mellett, ha nincs a kezük ügyében a hasznos ismereteket a megkívánt továbbképzés tematikája szerint földolgozó irodalom. Olyan, amely tartalmazza a háziorvosi szakvizsga anyagát, s amelynek ismeretével továbbképzési pontokat lehet szerezni. A Háziorvos könyvek sorozatának egyes köteteit kiváló hazai klinikusok írták. Az első, már megjelent munka címe: Gyakorlati reumatológia. A szerzők: Bálint Géza, Földes Károly, Szebenyi Béla és Bálint Péter. A kiadó tervei szerint az idén még hét fontos szakterület ismereteit összefoglaló mű lát napvilágot: a Neurológia, a Diabetológia, a Fül-orr-gégészet, a Stomatológia, a Gyermekgyógyászat és az Onkológia. rfl a csak a statisztikát nézzük, akár büszkék is lehetünk, —l-l eszerint ugyanis folyamatosan növekszik kis hazánkban a vállalkozók száma. S mint tudjuk, a piacgazdaság eléréséhez, a gazdasági fellendülésünkhöz ez ugyebár elengedhetetlen feltétel. Olyannyira, hogy ennek érdekében elengedtek egy csomó korábbi feltételt. Mostanság a vállalkozáshoz nálunk elég némi pénz vagy mersz, s bele lehet vágni akárkinek akármibe. Szabadon, az kér és kap vállalkozói engedélyt a polgármesteri hivatalokban, aki akar, feltétel szinte alig van. A hivatalnak például nincsen jogosítványa arra, hogy megkérdezze a vállalkozni akarót, van-e végzettsége, képzettsége, vagy olyan alkalmazottja, aki szakszerűen tudná végezni a tevékenységet. Ki kell adni az engedélyt anélkül, hogy ellenőrizhetnék, kik és hogyan munkálkodnak majd annak birtokában. A helyi elöljáróság legfeljebb akkor végezhet például műhelyellenőrzést, ha a „mesterember" ellen a rosszul elvégzett munkája miatt feljelentés érkezik. Vagy a kárvallottaknak nyilváníthat részvétet, ha kiderül, hogy az ilyen-olyan szolgáltatásokat ígérő „vállalkozó" odébbáll a pénzükkel, vagy kontár munkát végez érte. ff) kontárok, a szélhámoskodók száma pedig sajnos üXJ gyarapodik - a vállalkozók statisztikai grafikonját felfelé húzva. Am éppen azért, mert ez a „fellendülés" ilyen módon történik cseppet sem kellene büszkéknek lennünk rá. Mert hosszabb távon bizonnyal több kárt fog okozni, mint hasznot, és nem az igazi gazdasági fellendülést szolgálja. Hanem - jelen joghézagos voltánál fogva - teret enged az ügyeskedésnek, a tisztességtelen haszonszerzésnek, a kontárkodásnak - s mindezzel a becsületesen tevékenykedő vállalkozók lejáratásának is. Ennek egyre több aggasztó jelét érzékelhetjük. Nap mint nap kerülnek nyilvánosságra visszaélések, szélhámosságok, szakszerűtlen munkából eredő károk. A polgármesteri hivatalokban amerre csak járok a vidéken, mindenütt szóvá teszik a szakelőadók a mostani vállalkozóvá válás anomáliáit, s tehetetlenségüket a visszásságok megelőzésére. Kis és nagy, egyéneket és az államot károsító stiklikről mesélnek - s a velük szembeni tehetetlenségükről. Kérdezik: meddig még? - Az újságíró engedélyükkel, sőt, biztatásukkal - csak arra vállalkozhat, hogy velük együtt megkérdezze: meddig is? Nyugdíjemelés A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a nyugellátások emeléséről szóló előterjesztést és felkérte a népjóléti minisztert, hogy az erre vonatkozó országgyűlési határozattervezetet sürgősséggel terjessze az Országgyűlés elé. A kormányülés szünetében tartott tájékoztatón Surján László elmondta: a nyugdíjemelés átlagos mértéke 14 százalék. Az emelés kél lépcsőben, márciusban, illetve szeptemberben történik majd. NMNHMMHMNM Megszüntetve, felfüggesztve, elbocsátva A fegyelmi tanács döntésivel felfüggesztésem érvényét vesztette, így a továbbiakban én döntöm el, hogy a Magyar Televízió elnökeként milyen jelleggel élek jogaimmal - jelentette ki Hankiss Elemér csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján. A fegyelmi eljárást értékelve Hankiss elmondta: a tanács tagjai azért siettek a döntéssel, mert hétvégére (amikor az MDF országos gyűlését rendezik) eredményt kellett produkálniuk, hiszen a procedúrát nem jogi, hanem politikai érdekek vezérelték. Véleménye szerint a Kiss Gyula vezette testületnek nem volt joga az (5 felmondására hivatkozva megszüntetni az eljárást, miközben a határozat indoklási részében ismételten felsorolták mindazokat a vádakat, amelyek alapján a fegyelmit elindították. Éppen ezért Hankiss várhatóan hétfőn vagy kedden jogi úton megtámadja a fegyelmi tanács döntését. Hankiss Elemér beszámolt arról: csütörtökön levelet írt Antall József miniszterelnöknek, melyben leszögezte, hogy őt kizárólag a köztársasági elnök mentheti fel, így nem tudja értelmezni a Miniszterelnöki Sajtóiroda csütörtöki közleményét. A közlemény szerint ugyanis Antall József Hankiss Elemért „1993. január 20-i hatállyal a munkavégzés alól a közalkalmazotti törvény alapján mentesítette", tehát elnöki munkaköre ellátására a továbbiakban nem köteles és nem jogosult a televízió felmondott vezetője. Hankiss leszögezte: amíg a felmentési eljárást a köztársasági elnök nem zárja le, és a fegyelmi eljárás jogosságát megkérdőjelező bírósági keresetére nem kap választ, addig Antall József levelét nem tudja figyelembe venni. Világtörténelmi csoda Kéziratos útilapu Hankiss folytatja Megszüntették a fegyelmi eljárást Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen - jelentette be csütörtökön Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a kormányfő által kijelölt fegyelmi tanács elnöke. A háromtagú testület, amelynek munkájában Kiss Gyula mellett Kupa Mihály pénzügy-, és Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter vett részt - csütörtökön mintegy kétórás tanácskozás után hozta meg döntését. Mint Kiss Gyula, a Munkaügyi Minisztérium épületében összesereglett újságfróknak elmondta: miután Hankiss Elemér korábban már benyújtotta lemondását, és szerdán Göncz Árpád köztársasági elnök a dokumentumokat átküldte a miniszterelnöknek, illetve Antall József felmentette Hankisst a munkavégzési kötelezettség alól, a fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás folytatása ebben a formában nem indokolt. A miniszter hozzátette: az eljárás során Hankiss Elemér és ügyvédje először szerdán hivatkoztak a lemondás tényére, fgy a testület csak ekkor tudott ezzel jogilag értékelhető tényként foglalkozni. Ezután kérték fel a Miniszterelnöki Hivatalt: csatolja a lemondásról szóló dokumentumokat, illetve Antall József Göncz Árpádhoz irt levelét, amelyben ismételten kéri a televízió elnökének felmentését. Hankiss ezután röviden értékelte a kormány kétéves működését, különös tekintettel a médiaháborúra. Nézete szerint a kabinet 1990-ben még komolyan gondolta, hogy független médiumokra és sajtószabadságra van szükség, az utóbbi egy évben azonban mintha megváltozott volna ez az álláspont. Mint mondotta: elszomorítónak és fájdalmasnak tartja, hogy a kormány az utóbbi hónapokban lépésről lépésre végrehajtja Csurka István programját. Kérdésre válaszolva Hankiss Elemér elmondta: a Magyar Televízió Nemzetközi Tanácsadó Testületének szombaton esedékes ülését eredetileg ö hívta össze, ennek ellenére még nem tudja, megjelenik-e személyesen a tanácskozáson. Tudomása van arról is, hogy a 15 tagú testületből többen lemondták a részvételt, ketten pedig azt jelezték, hogy eljönnek ugyan, de az alelnökkel nem óhajtanak találkozni, mivel továbbra is Hankisst tekintik az MTV legitim elnökének. (Az MTI értesülései szerint Peter Galliner, a Nemzetközi Sajtóintézet igazgatója is csak Hankiss Elemérrel kíván tárgyalni.) Hankiss kijelentette: nem tudja, hogy lehet összehozni a tanácskozást, de az biztos, hogy ő nem hajlandó Nahlik Gáborral egy ülésen részt venni. A sajtótájékoztató keretében Bányai Gábor és Nagy László is értékelték az ellenük lefolytatott fegyelmi eljárást. Az elbocsátott gazdasági főigazgató elmondta: a vádak és tények közül a Nahlik Gábor vezette fegyelmi tanács csak a vádakkal volt hajlandó foglalkozni. A TV1 elbocsátott intendánsa leszögezte: egészen biztos, hogy az eljárást senki nem vette komolyan, hiszen a fegyelmi tárgyaláson sokszor kettőjük nevét is összekeverték, a „tragikus színjáték" csúcspontja pedig az volt, amikor a határozat kihirdetésénél Nagy László tetteiért Bányait, Bányai Gábor tetteiért pedig Nagy Lászlót bocsátották el a Magyar Televíziótól. Zamecsnik Péter ügyvéd szerint a világtörténelemben még soha nem fordult elő, hogy egy és ugyanazon személy (Nahlik Gábor) legyen a feljelentő, az eljárást megindító és az elbíráló egy ügyben. A két elbocsátott vezető jogi képviselője szerint az egész eljárást temérdek szakmai hiba és alaptalan jogszabályokra való hivatkozások jellemezték. Nagy László és Bányai Gábor csütörtökön kapták kézhez a fegyelmi tanács határozatát, az érintettek szerint meglehetősen különös formában. Az aláírók (Nahlik Gábor, az MTV alelnöke, Kodela László kormányfőtanácsadó és Lendvay Aladár kormánytanácsadó) egy kézzel írt papíron amelyen pecsét nincs, de a két érintett neve egy oldalon szerepel - közlik az elbocsátás tényét a gazdasági főigazgatóval és a TV1 indcndánsával.