Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

EPPPPlBBHPPPf WhlillM^Wi WTa3 JÉ Ntmam 3. WMNt • i ji fuj 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 DELMAOYARORSZAQ PÉNTEK, 1993. JAN. 22., 83. ÉVF. 18. SZÁM • Eltévedtek volna? m A fegyveres határsértők nem raboltak m Tájékozódtak az EK-megfigyelők Határközeiben, félelem nélkül • Mint arról már beszámoltunk, január 19-én délután negyed ötkor a jugoszláv hadsereg egyenruháját viselő két fegyveres, Mórahalom térségében megsértette a magyar államhatárt. A határsértők - a határőrség szóvivőjének korábbi információi szerint - fegyverrel arra kényszeritettek két helybéli lakost, hogy a náluk levő élelmiszert adják át, s fenyegetésül háromszor a földbe lőttek, majd az incidenst követően visszatértek a jugoszláv oldalra. Míg a fegyveres határsértés tényét vizsgáló magyar-jugoszláv vizsgálóbizottság a szerdán történteket elemezte, szerkesztőségünk a helyszínen igyekezett bővebb információkhoz jutni. A fegyveres kényszerítést elszenvedők, Vásárhelyi István és neje, a hivatalos verziótól eltérően mesélték el a velük történteket. Mint mondják, szó sem volt rablásról. A késő délutáni szürkületben a határtól 150 méternyire húzódó tanyájuk felé tartottak, amikor két, egyenruhás fegyveresre lettek figyelmesek. - Láttuk, hogy ott állnak a portánk bejáratánál, és a nálunk lakó Jóskával beszélgetnek. Nem volt ebben semmi furcsa, a határőrök néha szóba állnak velünk. Később vettük csak észre, Fotó: Somogyi Károlyné nem a mieink, és az egyikük fegyvert fog a Jóskára. Ahogy közelebb értünk, minket is megállítottak. Lerakatták velünk a szatyrokat a földre, és az útlevelünker követelték.Mondtam nekik, hogy ne szórakozzanak velünk, ez Magyarország, úgyhogy nem igazolom nekik magam Erre az idősebbik rámfogta a puskáját. Ahogy elindultam felé - mert nagyon kihozott a sodromból - talán megijedt, kétszer a földbe lőtt, majd még egyszer. Még jó, hogy be voltak zárva a kutyák, azok biztosan nekiestek volna. Végül odaadtam nekik a személyinket. Erre a két katona valamin vitatkozni kezdett, és elindult a határ felé. Vártam egy kicsit, hátha visszajönnek, de csak mentek tovább. Mikor biciklin utolértem őket, szó nélkül visszaadták a személyazonosságikat. Ez történt, sem több, sem kevesebb. Hogy mit kereshettek a mi oldalunkon, nem tudom, de nem hinném, hogy csak úgy eltévedtek. És még valami, nem hiszem, hogy részegek lettek volna - eleveníti fel a történteket Vásárhelyi István. (Folytatás a 3. oldalon.) A NATO és a vezérkari aktus Csütörtökön Brüsszelben ünnepélyes keretek között aláírták azt az egyezményt, amely szabályozza a pillanatnyilag még csak francia és német egységekből álló Európai hadtest és az Észak-atlanti Szövetség viszonyát. Az immár hivatalosan is érvénybe lépő megállapodás szerint az Európai hadtest a NATO parancsnoksága alá kerül, ha katonai agresszió érné a szövetséget. A hadtest egységei szükség esetén a NATO irányításával humanitárius akciókban is részt vesznek. A közös, francia-német hadtest felállítását egy évvel ezelőtt a La Rochelle-i csúcstalálkozón határozta el Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl német kancellár. A különösen a franciáknak kedves elképzelés szerint az új egységek a maastrichti szerződéssel életbe lépő közös EK védelmi rendszer magvát hivatottak alkotni, amelybe meghívták a többi közösségi államot is. A későbbiekben, részint washingtoni, részint a közösségi országok nyomására a terv annyiban módosult, hogy Párizs és Bonn lemondott a teljesen önálló, az európai erők létrehozására vonatkozó törekvéseiről, és bizonyos keretek között beleegyeztek abba, hogy kinyilvánítsák: az Európai hadtest és a NATO formális kapcsolatban áll egymással. A csütörtöki aláírási ceremónia a NATO főparancsnoksága illetve a francia és a német vezérkar részéről e kapcsolat megszületését véglegesítette, miközben Párizsban a napokban ismét leszögezték, hogy az aktus semmiképpen sem jelenti azt, hogy Franciaország újra a NATO katonai szervezetének tagjává válna. • Mától Szegeden a Takaréktár utcában bankjegykiadó automata szolgálja ki a lakosságot éjjel-nappal, a jövő héttől pedig az Aradi Vértanuk terén is találkozhatunk a társával. Mindkettő az OTP Bank Rt. tulajdona, s azok rendelkezésére áll, akik beléptek az OTP-kártyatulajdonosok egyelőre még nem túl nagy táborába. Mint ahogy azt Merksz Péter osztályvezetőtől megtudtuk, azoknak az ügyfeleknek lehet kártyájuk, akik az OTP-nél folyószámlával rendelkeznek, valamint kártyaszerződést írtak alá. (A múlt idő azért jogos, mert Budapesten már műküdnek hasonló automaták.) A Nyugaton jól működő rendszer hazai bevezetésekor az OTP ügyel arra, hogy kártyaszerződést csak az úgynevezett pontos fizető ügyfeleivel kössön. De közülük is csak azokkal, akik minimum 50 ezer forintot betettek a folyószámlájukra. Ennél kisebb összeghez, 20 ezer forinthoz ragaszkodik a bank abban az esetben, ha minden hónapban minimum 10 ezer forint érkezik az ügyfél számlájára, bérátutalásként. Az OTP nem titkolt célja a sorbanállások megszüntetése és az ügyfelek kiszolgálása i Automata pénztárcák i Csak saját zsebre dolgozhatunk BpG i iflti IBI M mellett - az, hogy rászoktasson bennünket a bérátutalás rendszerére. Ennek segítségével ugyanis nem hazavisszük a pénzt fizetésnapokon, hanem átutaljuk, s nem otthon fekszik a fiókban, hanem évi 10 százalék nettó kamat ellenében az OTP-nél. Nekünk csupán ahhoz a gondolathoz kellene hozzászoknunk, hogy a pénztárcánkat sem a zsebünkben hordjuk, hanem a Takaréktár utcában, avagy az Aradi Vértanuk terén férhetünk hozzá. A rendszer bevezetésekor maximum heti 20 ezer forintot vehet föl a számlájáról a kártyatulajdonos. Minden egyes alkalommal „blokkot" Fotó: Gyenes Kálmán kap az automata pénztárcától, tehát naprakészek lehetünk azzal kapcsolatban, mennyit is költöttünk. (Emellett természetesen az OTP folyószámlaértesítése változatlanul havonta tájékoztat az egyenlegről.) Ahogy gondolatban meg. kell barátkoznunk az új rendszerrel, azzal, hogy kártyával közlekedünk a világban, az automatákat használni is tudni kell. A „házipénztár" Csak 500, 1000 és 5000 forintos címletekben ad ki pénzt. Az OTP-kártyát nyíllal fölfelé kell az automata nyílásába helyezni, oda, ahol a kártyaembléma látható. Ha a kártya „igazi", tehát nem lopott például, akkor felemelkedik az úgynevezett vandálablak és azt követően, hogy beütöttük, mekkora öszszegre van szükségünk, kiadja a pénzt. Aki kártyatulajdonos, az négyjegyű személyi azonosító számot kap, amit szintén be kell táplálni a gépbe. így más nem tudja használni a kártyát. F. K. ARA: 15 FT • A Magyar Kultúra Napja lijenzésiie ma & HflAftfllJfcaH Himnuszunk szövegét 1823. január 22-én írta Kölcsey Ferenc, Csekén. A 170 esztendős sorok nem avultak el. Erkölcsi igazságát nem kezdte ki az idő és ellenállt minden elnémítási kísérletnek a zene. Illyés Gyula iga, hogy Rákosiék új himnuszt akartak, s Kodály lakonikusan visszaüzent: Nem helyettesíthető... A magyar diákokrólazt jelentették a titkosrendőrök a múlt század harmincas éveiben, hogy „tüntetőleg némák, amikor a királyhimnuszt kellett volna énekelni". A Gott erhalte csak hivatalosan váltotta fel a 18. századi néphimnuszt; A Boldogasszony anyánkat ugyan nem felejtették el, de a hivatalos ünnepeken a császárhimnuszt kellett tudni - németül. Erősödött az igény - Toldy Ferenc szavaival - hogy: „megszülessen egy bármely ünnepélyes alkalommal énekelhető nemzeti dal". A Nemzeti Színház igazgatója - jegyezzük meg a nevét: Bartay Endre két költői művet is alkalmasnak vélt; 1843-ban Vörösmarty Szózatára, egy év múlva pedig az 1828-ban nyomtatásban közölt Kölcsey-vers, a Hymnus megzenésítésére írt ki pályázatot. A Szózatot, Egressy Béni első dallamával akkor már himnuszként tartották számon és ez a rang erősödött azzal, hogy Egressy egy másik dallamával megnyerte a pályázatot és vele a 20 aranyat. A Hymnus-pályázatot viszont Erkel Ferenc nyerte. Gárdonyi Géza később, Érkelre hivatkozva írta, hogy a zeneszerző nem is akart pályázni, Bartay azonban betuszkolta egy szobába, ahol zongora is volt és rázárta az ajtót. Erkel elolvasta a Hymnust és elgondolkodott. Eszébe ötlött első mesterének a tanítása: ha valami szent zenét komponál, először a harangok szava jusson eszébe. így komponált harangzúgást a himnusz zenéjébe. A bemutatón harangzúgás vezette be a zenét, áhítatra késztetve a közönséget, a végén pedig „a tapsolásnak és éljenzésnek orkánja rázta meg a színházat". (Összeállításunk az 5. oldalon!) • Európai Parlament Irak elleni akciót csak ENSZ-mandátummal határozatának tiszteletben tartása érdekében egyes tagállamok önállóan, saját belátásuk alapján kezdeményeznek katonai lépéseket. Manuel Marin, az EK bizottság közel- és közép-keleti kérdésekértfelelős tagja a csütörtöki plenáris ülésen maga is megerősítette, hogy az Európai Közösség szerint az ilyen súlyú döntések fóruma csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa lehet. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése csütörtökön sürgősségi alapon határozatot fogadott el, amelyben leszögezik: bármiféle Iralj elleni katonai megtorló akció elfogadhatatlan, ha arra az ENSZ keretein kívül kerül sor. Az Európai Közösség közvetlenül választott képviselőtestülete a határozatban felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a nemzetközi szervezet hitelessége szenvedhet csorbát, ha valamely