Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
KAPCSOLATOK 11 HÉTFŐ, 1993. JAN. 4. Kié legyen az újszegedi oktatási központ? December 19-én, azonos címmel tájékoztatás, magyarázat jelent meg a Délmagyarországban, melyben dr. Farkas László c. államtitkár úr, köztársasági megbízott kifejtette véleményét az újszegedi „oktatási központ" használatával kapcsolatban kialakult vitáról, és a szerinte jogszerű megoldás lehetőségéről. Megyei önkormányzati képviselőként úgy vélem, hogy az önkormányzatról kialakulóban lévő képet, a valós helyzet feltárásával célszerű befolyásolnom. Ennek érdekében rá kell világítanom arra, hogy milyen kötelezettségei vannak a megyei önkormányzatnak és a köztársasági megbízottnak, milyen célt szolgált korábban és milyen célt szolgál jelenleg a vitatott újszegedi épület. A törvény nem minden esetben biztosít önálló ingatlant a központi költségvetési szervek tevékenységéhez, hanem az elhelyezést az önkormányzatok kötelezettségévé teszi. A köztársasági megbízott esetében úgy fogalmaz, hogy a köztársasági megbízott hivatalának használatába kell adni az önkormányzat tulajdonába került vagyont, ha azzal a hivatal, a volt tanács és a volt tanácsi intézmények feladatait jogutódként látja el. A köztársasági megbízottak jogállásáról szóló törvény szerint a köztársasági megbízott egyik feladata az, hogy közreműködjön - a belügyminiszter felhatalmazása alapján - a közigazgatási szakemberek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatokról a kormány is rendelkezett, mégpedig úgy, hogy: a köztársasági megbízott véleményezi a képzési-továbbképzési tervet; közreműködik a belügyminiszter feladatkörébe tartozó képzések, továbbképzések szervezésében; az önkormányzatok önkéntes részvételén alapuló továbbképzést szervezhet. Az újszegedi épületben már OLVASÓSZOLGÁLAT IS a megyei önkormányzat megalakulása előtt három intézmény - a Pedagógiai Intézet, a Művelődési Központ és az Oktatási Intézet - működött. Az egész épület hasznos területének mintegy harmadrésze volt az oktatási intézet használatában, és a tanácsi szakemberek továbbképzése a rendelkezésre álló tanteremkapacitás töredékét kötötte le. A megyei önkormányzat megalakulását követően a költségvetési támogatás rendszere és az újszegedi intézmények finanszírozhatósága is megváltozott. A három intézményt külön-külön nem tudta fenntartani a megyei önkormányzat, ezért 1991. december végén - még jóval a köztársasági megbízott feladatait meghatározó kormányrendelet hatályba lépése előtt - összevonta őket. Az összevont intézmény használatába adta az épületet, lehetővé tette számára, hogy az épület szabad kapacitását hasznosítsa, csökkentve ezzel a pedagógiai intézet közszolgáltatási feladataihoz szükséges támogatásigényt. Belátható, hogy itt nem öncélú vállalkozásról van szó, mert a bevétel közvetett módon - a kórházakra, múzeumokra, nevelőotthonokra fordítható pénzt növeli. Ha összevetem a köztársasági megbízott oktatással kapcsolatos feladatait és a megyei önkormányzat vagyonátadási kötelezettségét egyértelművé válik, hogy a köztársasági megbízottnak nincs olyan, oktatással kapcsolatos feladata, amelyet a volt megyei tanácstól átvéve jogutódként lát el. Ha figyelembe veszem azt a tényt, hogy az újszegedi intézmények átszervezéséről már 1991. decemberében döntött a közgyűlés, míg a köztársasági megbízott feladatait meghatározó kormányrendelet 1992. áprlisában lépett hatályba, alaptalannak tartom azt az állítást, hogy az önkormányzat, a használati jogot biztosító jogszabály hatályba lépése után LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 • Pedagógiai jegyzetek Mit hall a gyerek? Szinte mese... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vásárlójelölt, aki korszerű, de elérhető árú televíziót szeretett volna vásárolni. Összejárta az üzleteket, de az áraktól bizony visszarettent. Egy vasárnapon elolvasta az egyik hirdetési újságot és felkereste az addig nem ismert, a Zászló utca 2. szám alatti piciny, alig egy hete indult, jól felszerelt és választékot is biztosító üzletet. Az árak persze itt sem alacsonyak, de kedvezőbbek a korábban tapasztaltaknál. A már vásárlóvá vált jelöltet úgy szolgálták ki, ahogy az a nagykönvben valahol meg van írva. A tulajdonos és beosztottja üzleti etikája, hozzáállása a vásárló műszaki tájékozatlanságához, példaszerű (a vevő lakásán állították be az egyes állomásokat - grátisz). Ugye, szép mese volt? De az a legszebb az egészben hogy igaz. Ez is felér egy karácsonyi ajándékkal, amit szívből kívánok a leendő vásárlóknak. V. L.-né A United Way köszöni Indulás előtt feleségem kezembe adta a Füles legfrissebb számát, hogy a vonaton gyorsabban teljen az idő. Jól tudja, hogy nemcsak a sokféle rejtvényért kedvelem, hanem az azokkal kapcsolatos időszerű írásaiért is. A rejtvényújságot végiglapozva a „Gyerekes oldal" három kis részlete hívta fel leginkább a figyelmemet. Kíváncsi voltam, hogy a szerző (Kun Erzsébet) a „Mit hall a gyerek?" című fejtegetésében hogyan foglal állást, illetve miként válaszol. Szerinte ugyanis - és úgy igaz - „mindent meghall, amit előtte mondanak, mert ösztönösen figyel a felnőttekre, főleg a szüleire". Egyébként a rövid cikk igen tanulságos lehet a felnőtteknek, mondanivalója megerősítette a saját nézeteimet. Amikor a pedagógiai jegyzetek sorozatát tematikusan igyekeztem összeállítani, akkor került kezembe ez az írás. Semmi baj - gondoltam -, e témakörből kiindulva folytatódhat a sorozatunk, tulajdonképpen még csak most kezdjük. A cikkből két gondolatot ragadok ki, köszönettel az írója felé. Az egyik az általa említett ősi parancsolat: Tisztelt apádat és anyádat! A másik: Tiszteld a gyermekedet is! Ezekről azonban a későbbiek során meditálunk, mostan magam is arról szólok, hogy mit hallhat a gyerek. Gyerekkori elszomorító fájdalmat, bánatot okozó - élményeim jutnak eszembe, amikor nem egyszer kiküldtek a családi vagy társasági körből, mondván: helyezte az épületbe a mostani megyei intézményt. Egyben vitatom azt is, hogy a jogszabályok térítésmentes használati jogot biztosítanak a köztársasági megbízottnak az újszegedi épületben kért helyiségekre, a jogszabályi feltételek hiánya mellett például azért is, mert nem értem hogy milyen oktatási célt szolgálhat két darab két szobás appartman átadása. A köztársasági megbízott hivatalának eddigi tevékenysége sem támasztja alá, hogy szükségük lenne az újszegedi épületre, mert tudomásom szerint az önkormányzatok megalakulása (1990) óta, a közigazgatási szakemberek számára oktatást még alig szerveztek. A TAKISZ - amely korábban megyei intézmény volt, ma a belügyminiszter intézménye szervezett a pénzügyi dolgozóknak „önköltséges" tanfolyamot, a kezelésében lévő épület helyiségében. A megyei önkormányzat vezetői és a megyei közgyűlés is fontosnak tartotta és tartja, hogy a közigazgatás megfelelően működjön. Ezt szem előtt tartva döntött korábban úgy a közgyűlés, hogy a Rákóczi téri székházban a törvényes kötelezettségénél több helyiséget ad át térítésmentes használatra a köztársasági megbízottnak. (Ennek következtében a korábban 100-120 fő elhelyezésére szolgáló helyiségeket jelenleg mintegy 50-60 fő használja.) Az átadott helyiségek között például 60-80 fő oktatására alkalmas helyiség áll rendelkezésre. Az önkormányzat felajánlotta azt is, hogy az újszegedi épületben lévő tantermeket előzetes egyeztetés alapján bármikor használhatják oktatási célra, bérleti díj fizetése nélkül, s csak a tényleges költségek megtérítését kérjük. Ezt nem fogadták el. Véleményem szerint a köztársasági megbízott és a belügyminiszter intéz„Hagyjál magunkra! Te még gyerek vagy, nem a te fülednek való." A féltő eljárások a figyelmes felnőttek részéről - mert a korai ménye kizárólagos használatában lévő jelenlegi helyiségek is alkalmasak a majdani oktatási feladatok nagy részének ellátására. Közgyűlési hozzászólását az államtitkár úr úgy kezdte, hogy nem illik az ő státusában befolyásolni a közgyűlést, de azért elmondta, hogy csak azt kéri, amit a törvény szerint joggal kérhet. A megyei közgyűlés amely egyedül jogosult rendelkezni az önkormányzat vagyonával és a megyei intézményekkel - úgy vélte, hogy az újszegedi épület helyiségeinek átadása nem lenne jogszerű és sértené a megyei önkormányzat, a megye lakosságának érdekeit. A törvény szerint, ha nem születik megegyezés, a vagyonátadó bizottságnak kell döntenie az ügyben. Értesülésem szerint a közgyűlés döntését követő napokban már döntött is a Vagyonátadó Bizottság, mégpedig úgy, hogy a megyei önkormányzat írásos ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva, az újszegedi épület egy részét a köztársasági megbízott térítésmentes használatába adta. Elgondolkoztató az ügyben az, hogy a VAB titkársági feladatokat a köztársasági megbízott hivatalának munkatársai látják el és a titkárság feladata egyegy ügy körülményeinek vizsgálata, a döntések előkészítése. E döntés kapcsán felmerül a kérdés, mi a fontosabb, az oktatás és továbbképzés, vagy az önkormányzati vagyon egy része feletti rendelkezési jog megszerzése. Lehet-e esélye a helyi önkormányzatok véleményét integráló - és eddig egyezségre törekvő - megyei közgyűlésnek, a köztársasági megbízottal folytatott vitában egyezségre? Ambrus Viktor megyei önkormányzati képviselő fertőzésektől óvtak - bizony tapintatlanok voltak. Az érzékeny gyermeki lélekre az is káros, ha ily módon megalázzák őt. A „te még gyerek vagy" számára olyan visszautasító, hiszen gyereknek lenni nem a világ legjobb dolga? Egy-két évtizedet kellett csak magunk mögött hagyni és a világ ezen a téren sem őrizte meg a hagyományt, óriásit változott. A mai gyerekek nemcsak, hogy miket látnak, de miket hallanak!? Elegendő csak a rádiót és a tévét bekapcsolni, máris olyan szavakat hallhat, amit azelőtt vétek volt kimondani. A sz... és a s... (életünkkel, testünkkel nagyon is kapcsolatos szó) - sorolhatnám tovább is - olyannyira természetes szóhasználat lett, hogy a gyerekek egyszerűen nem értik meg, miért szólunk rájuk, ha azokat kimondják. Azok a helyzetek azonban már drámaiak, amit a családok felbomlása folyamatában végigszenved a gyermek. Az elhangzott szavak - melyek a felnőtt szülők gyilkos nyilai az ő lelkébe is becsapódnak. Ma újra - s egyre sűrűbben - hallani: Miről beszélhetünk a gyermekek előtt? Sokkal többet és másképpen, mint: „Bezzeg a mi időnkben." Nagyon sok olyanról, amire nem is gondolunk, de nem mindenről. Érdemes ennek útját is végigjárnunk. Pleskó András A United Way Alapítvány köszönetét fejezi ki a Taurus Gumigyárnak, a Perdix Kft.nek és a Fidesz-nek, az ajándokozó - ruhaneműt és játékot Szegeden, a Rákóczi tér 1. szám alatt december 21-én találkoztak az első önkéntes honvéd gyalogezred tagjai. Negyvennyolc évvel ezelőtt alakult Temesváron, a fogolytáborban. 1945. január l-jén esküdtünk fel a haza védelméért. Most itt újra találkoztunk, jóleső érzés volt újra kezetfogni a bajtársakkal, akik akkor önként jelentkeztek a haza védelmére. A honvédelmi miniszteri rendelet szerint úgy emlékeztek meg rólunk, hogy Független, Demokratikus Magyarországért Emlékérem kitüntetést adott át Kelemen István budaNemzeti „Nem volna-e nemzeti kifejlésünk lépcsőfokozatai közt a teendők sorában az is, hogy honunk közepén állítanának temetőt, egy szabad ég alatti Üdvözlelkét. Hadd lenne vérünk jobb része ott jutalmul, vagy ha buknunk kell, lenne a magyar vég-vigasztalásul halálban legalább egyesülve, ha nem tudott életben egyesülni, és nem birta értelme által az elsüllyedéstől megmenteni magát: s hadd lelné e helyen a hátramaradtak megemlékezéshálavirágit a derék, vagy azoknak szánakozását a magyarnak végomladéka." így írt Széchenyi István, amikor Üdvlelke című munkájában felvetette egy nemzeti panteon létesítésének szükségességét. Az eltelt másfél évszázadban többféle elképzelés született. Az utóbbi évtizedek történései most arra kényszeritik a cselekvőket, hogy valóban hozzunk létre egy „Üdvlelke"t, ha másként nem, hát egy díszes kiadványban, 1996-ra, amely év kettős történéseket jelent majd számunkra. Elsősorban temetőinkre gondolunk, mert a Kerepesi temető éppúgy része a nemzeti panteonnak, mint a Farkasréti temető, a Házsongárdi temető, a kassai dóm, Dessewffy sírja a szlovákiai Margonyán, a Széchenyi családé Nagycenken, a csanádpalotai temető, a szegedi deszkás temető vagy a Belvárosi temető, stb. Tehát már most sürgető feladatunk, hogy a Nemzeti Panteon kötet(ek)-et létrehozzuk, illetve ezek kéziratát összegyűjtsük, hogy a nemzeti kultúra nagyjai hadd legyenek együtt - egy könyv lapjain megtalálhatók. Ez óriási gyűjtőmunkát igényel, és ehhez kéljük mindenki segítését, amelyet a Délmagyarország szerkesztősége címére kérünk megküldeni (Szeged, Sajtóház, 6740) a következők figyelembevételével. adományozó - lakosságnak, az Alapítvány utcai gondozóinak és a Mentái Családsegítő Szolgálat munkatársainak az ünnepi segítségnyújtásért. pesti vezérőrnagy. Ez újra felidézte a régi emlékeket bennünk. Megköszönjük Szeged önkormányzatának a megvendégelést. Nagyon jól esett, ami még emlékezetesebbé tette a találkozót. Nagyon jól esett a tiszti kar kedvessége, amit a bajtársak nevében köszönünk. Azt kívánjuk, hogy Isten áldása legyen az egész magyar népen, védjük meg hazánkat. Béke és barátság! Kovács Mihály temesvári önkéntes Panteon A kötet(ek) gondozását a Budapesti Városvédő Egyesület, és a főszerkesztés feladatait az ügy lánglelkű apostola, Ráday Mihály elnök, országgyűlési képviselő vállalta. A szerkesztő Szelle Béla lenne, aki a 19 megyéből választott maga mellé 19 társszerkesztőt. A kötet(ek)ben a magyar történelem és kultúra kiemelkedő személyiségeinek nyugvó-, illetve emlékhelyeit, síremlékeit kívánjuk bemutatni. A gyűjtésnek ez a meghatározó szempontja, ezért az országhatároktól független adatok is érdekesek. A kézirat számára érdekes a személy teljes neve, születési és halálozási időpontja (év, hó, nap) helye. Foglalkozása, tevékenységi köre, rövid életrajza, esetleg az életrajzi leírás lelőhelye. A sírhely pontos megjelölése, a temető megnevezése, parcella, sírhelyszám. A síremlék néhány szavas leírása, állapota, feliratai. (Esetleg a szobrász és építész nevének megadása, s az állítás időpontja. Szintén segítené a szerkesztés munkáját, ha a síremlékről jó minőségű fekete-fehér fényképet kaphatnánk, 9x13 centiméteres méretben. A készülő kiadvány a települések betűrendjében, a településeken belül tartalmazza a sírokat, a síremlékeket, a nevek betűrendes mutatójával. Minden adatközlőt, közreműködőt nagyra értékelünk, és előre is köszönjük cselekvő segítésüket. Hálásak lennénk mindazoknak, akik a Nemzeti Panteon ügyét (a könyv kiadását) támogatnák, támogatják, hogy az 1100. esztendőre ez a munka minél teljesebben meg is jelenhessék. Bátyai Jenő Találkozás 48 év után