Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 21. HORIZONT 7 Szatymazi tervek A szintenmaradás siker Faluház és tanyaélesztés • A Szatymaz települési sa­játosságaiból adódó teen­dők közül az új esztendőben mi kerül előtérbe? - A tanyarendszert szeret­nénk újjáéleszteni, a régi ta­nyás gazdálkodás jó hagyomá­nyait továbbvinni, szervezett keretek között. Ennek érdeké­ben külterületi rendezési tervet készíttetünk. Lakossági össze­fogással, társulással a tanyák­hoz próbáljuk eljuttatni a köz­műveket - gázt, ivóvizet -, a szolgáltatásokat. Idén tavasszal például az első kerület gázhá­lózatának kiépítését szervez­zük. Hogy életképesebbek le­gyenek a kisgazdaságok. Ame­lyek között újként jelentkezné­nek azokéi, akik Szegedről ki­települni szándékoznak, kérik, hogy kiskerti telkükön építhes­senek családi házat, ott gazdál­kodhassanak. • A gazdálkodás élénkítése érdekében mit terveznek? - Mindenképpen meg kell gyorsítani a földrendezéseket, a privatizációt. A vállalkozá­sok nálunk kissé lassabban élednek, mint a környéken, ösztönöznünk kell őket. De nent kizárólag a vendéglátást akarjuk, hanem elsősorban in­kább a foglalkoztatásra, a mun­kahelyteremtésre irányulókat támogatjuk. A munkanélküli­ség ugyanis nálunk is erősödik, most 11,3 százalékos. Ez a szám azonban szerintem felez­hető, mert sok „hivatalosan" munkanélküli gazdálkodik, például fóliázásból jut jövede­lemhez. • Mennyi lesz a község , jövedelme", növelni akar­ják-e azt újabb helyi adók­kal, s mire költik? - Az idei költségvetésünk tervezett kerete 71 millió 327 ezer 600 forint. És elsősorban a kötelező feladatokra, az isko­la, az óvoda, az egészségügy, a közigazgatás működtetésére Fotó: Schmidt Andrea Mire készülnek 1993­ban Szatymazon? Ho­gyan próbál megfelelni az önkormányzat, a kép­viselő-testület idén a fel­adatoknak? Erre keres­tük a választ Szűcs Lász­lóval, a község polgár­mesterével. kell költenünk. Fejlesztésekre mintegy 10 százaléknyi jut csak, ezért lakossági hozzájá­rulást fogunk kérni az érintet­tektől a célfeladatok - pl. a gázvezetés^ útépítés megvaló­sításához. Újabb helyi adókat nem szándékozunk kivetni. Látványos, nagy fejlesztésekre nem kerülhet sor, de az iskola tetőszerkezetének felújítását, a nyeregtetőt mihamarabb el kell készíttetnünk. • Az utóbbi időben Szaty­mazon az iskolában „törté­nik" a kultúra is. A műve­lődési ház vállalkozói mű­ködtetése nem vált be, mi lesz az intézmény sorsa? - A művelődési házak új helyzet előtt állnak. Az ifjúság művelése, szervezeteinek, mű­velődési csoportjainak műkö­dése ott történik, ahová iskolá­ba járnak. A mozi elnéptelene­• Olasz-magyar m Pusztamérgesen épül Tavasszal liba-jaj Március végére készen áll a műszaki átadásra Pusztamérgesen a FOBU állatforgalmi és húsipari kft libafeldolgozó üzeme. Az olasz-magyar vegyes tulajdonú vállalkozás bizakodásra ad okot a környéken, hiszen a beüzemelés első időszakában 12-14 ember­nek ad munkát az üzem, de a későbbiekben, amikor a két mű­szakra alkalmas technológia teljességgel kihasznált lesz, akár dupla ennyien megélhetést találhatnak a most munkalehetőségek­ben igencsak szűkölködő vidéken. Pusztamérgesen és környékén ezen túlmenően a libatartás, pecsenyeliba hizlalás is megélhetési lehetőséget kínál az otthon lévőknek. Amint ezt a fővállalkozó BAUPLAN kft. ügyvezető társtulaj­donosától megtudtuk a régi kényszervágóhíd helyén készülő va­donatúj létesítmény a legkorszerűbb technológiát használja majd a pecsenyeliba feldolgozáshoz. Olyannyira, hogy a vállalkozás a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő árút a közös piaci elvárások alapján feldolgozva és csomagolva szinte teljes­séggel olasz, illetve más nyugati országok piacán értékesíti. Már a kivitelezés során megvalósul a magas minőségi követelmény. Ezt jelzi, hogy a fővállalkozó ( a számos külföldi szállító és szak­ipari alvállalkozó igényességét joggal elvárva ) a beruházásért szerződésben előírt teljes összeg utolsó tételét csak a közös piaci engedély megszerzésekor kaphatja kézhez. B. P. Fotó: Gyenes Kálmán dett, a felnőtt lakosság belebú­jik a maga tévéjébe. A művelő­dési ház tehát inkább faluházzá válik, közösségi rendezvények színterévé. Nem kaszinóvá vagy kultúrkocsmává, hanem közmegmozdulások helyévé. Az önkotmányzat biztosítja a fűtést, világítást, takarítást a házban, amelynek termei igénybe vehetők gazdaköri összejövetelekre,-pártgyűlések­re, a privatizációval kapcsola­tos eseményekre, földárveré­sekre. Bérbe lehet venni a há­zat például lakodalomra, az áfész pedig kedvezményes vá­sárokat rendez itt, szolgálva a jobb ellátást. • A lakosság egészségügyi ellátásában, szociális támo­gatásában, a köz nyugal­mának biztosításában eb­ben az évben lesz-e, s mi­lyen változás? - Ilyen célú intézményeink működését tudjuk biztosítani. Sőt, a két felnőtt háziorvosi körzet és a fogorvos mellé feb­ruár 1-től gyermekorvost alkal­mazunk főállásban, most zajlik a pályázat. A közbiztonság pe­dig várhatóan javul azzal, hogy december elejétől már két rendőr van a községben. • Személy szerint a polgár­mester mit vár, mit kíván az idei esztendőtől? - Szintenmaradást, azt, hogy ennél rosszabb nem lesz, és majd a következő évek során valamiféle kibontako­zást. Tehát azt, hogy intézmé­nyeink működőképes állapot­ban maradnak, vízzel, gázzal, villannyal el tudjuk látni a lakosságot, és az ezt ki is tudja fizetni. Ez lenne az óhajom. Valamint békességet és nyu­galmat várok a községben, hogy megteremtődjenek egy lassú kibontakozás feltételei. Szabó Magdolna • A polgárok szavaznak • Lokálpatrióta szándékok Zsombóért Pátria Kör szerveződik Zsombón. A jó értelemben vett lokálpatriótákat, a településért, annak lakóiért tenni akarókat fogja össze. Olyan kis közös­séggé, amely mitegy a falu lel­kiismereteként munkál: figyel a soros zsombói tennivalókra, s azokra, akiknek részük van a község szellemi, anyagi gyara­podásában. A szűkebb pátriájukért leg­többet tevőket példaként állí­tandó, munkálkodásukat erköl­csi elismerésben részesítendő a Pátria Kör díjat alapított „Zsombóért" kitüntető cím adományozására. Díszokleve­let, s vele tárgyjutalmat éven­ként annak a polgárnak akar­nak átadni, aki a legtöbbet tette a faluért. A díjazottat pedig nem „belterjes" módon kíván­ják kiválasztani, hanem javas­latokat kérnek a személyére. A község valamennyi polgára, közössége tehet javaslatot arra, hogy ki kapja meg a „Zsombó­ért" elismerést. Ismerve a kistelepülés nagy­ütemű, sokoldalú fejlődését, mintaértékű kezdeményezéseit, s az ezért szívvel-lélekkel tevé­kenykedőket, megjósolhatjuk, sok a kitüntető címre érdemes, nem lesz könnyű választani közülük. (A döntésről, illetve a Pátria Kör tevékenységéről ké­sőbb természetesen beszámo­lunk.) Sz. M. Megújult szövetkezetek Várhatóan lezárul a mező­gazdasági szövetkezetek mind­egyikében az év első hónapjai­ban az átalakulás. Az első ta­pasztalatok alapján a szerveze­tek többsége holding típusú, kisebb hányada pedig falu- és egyéb (bor-, tej-, pince) szö­vetkezetté alakult - tájékoztat­ta Becz Miklós, a Földművelés­ügyi Minisztérium osztályve­zetője az MTI-t. A holding irányítású szö­vetkezeti modellek elsőorban ott jöttek létre, ahol a termelő­szövetkezet keretében működő önelszámoló egységek már ko­rábban társasági formákba szerveződtek és eredményesen működtek. E szövetkezetekben valamennyi munkát a tagok meghatározott csoportja végzi majd, a holdinggal kötött szer­ződés alapján. A holding látja el a vagyon kezelését, a pénz­ügyi, közgazdasági kérdések koordinálását és a tagsággal összefüggő munkaügyi kötele­zettségeket. A vagyon működ­tetésén túl a holdingnak kell gondoskodnia a termőföld­tulajdon hasznosításáról is. A tej-, bor- és pinceszövet­kezeti modellek elsősorban azokban a régiókban jöttek és jönnek létre, ahol jelentős tej­termelés, szőlőtermesztés, illetve borászat folyik. így az e helyen megalakított szövetke­zetek e feladatokat integrálhat­ják. • Cikkünk visszhangja Diszcigányok márpedig nincsenek! ... állítja a címben foglaltakat Seprenyiné Horváth Má­ria, a Szegedi Tejüzem laboránsa, aki a hét végén lapunk­ban megjelent, cigányokról szóló cikkünkkel kapcsolatban keresett fel bennünket. - Nem egyezem Rádai József állításával - fejtegeti to­vább olvasónk már csak azért sem, mert ez feltételezne egy cigányokból álló fölső réteg meglétét is. Ilyen pedig nincs és nem is lesz. Létezik egy üzletelésből, seftelésből élő középréteg, meg a segélyekből, szociális juttatásokból tengődő, népes alsóréteg. Magyarországon szerintem nin­csenek úri cigányok. Ha a sajtóban kiírják őket, nevezzék is meg, kik azok. Több száz romát nem lehet díszcigánynak nevezni, ez erkölcsileg sérti a cigányságot. Olvasónk meggyőződése, hogy a társadalom nem fog­lalkozik eléggé a cigányság problémáival. A legelesetteb­beknek nem pénzt kellene folyósítani, azt úgyis elverik, hanem ennivalót, ruhát meg lábbelit a sokgyerekes csalá­doknak. Véleménye szerint a polgármesteri hivatalok is mostohán viszonyulnak a lakosság ezen rétegéhez; éppen a falu, a község meg a város szintjén keltene rendezni gondjaikat. Egy év távlatából pontosan föl lehetne mérni, melyik önkormányzat mit és mennyit tett érdekükben. Sze­geden a Városgazdálkodási Vállalaton kívül szinte sehol sem alkalmaznak cigányokat. Hogy miért? Külsejük miatt, és azért, mert hátrányosan megkülönböztetik őket. A ci­gányság nyolcvan százaléka, sajnos, bűnöző. Az állami és társadalmi szervezetek is elfordultak tőlük. - Nehezményezem továbbá - folytatja Seprenyiné Hor­váth Mária hogy Rádai az említett cikkben olyan embe­reket nevez politikai prostituáltaknak, akiket nem is is­mert. Nemcsak a romák körében vannak ilyenek, erről is beszélni kellene. Ma rengeteg cigányszervezet működik hazánkban, de egyik sem tud nyújtani semmit. Munkahe­lyet nem tudnak adni. Úgy vélem, iskolai végzettség szem­pontjából sincsenek eléggé felkészülve vezetőik arra, hogy bármit is tudjanak tenni a cigányság érdekében. Ezekben a szervezetekben is általában öt-hat ember dönt négy-öt­ezer helyett - a nevükben. Jó lenne, ha nem forgácsolnák szét erejüket, lenne egy cigányszervezet, de stabil. Meg kellene szüntetni a cigány­szervezetek közötti ellenségeskedést, ezért ideje, hogy az egymással örökösen perlekedő dr. Szirtesi Zoltánné meg Rádai József is egy asztalhoz üljön, és megbeszéljék a dol­gokat - összegezte véleményét olvasónk. T. T. Fotó: Schmidt Andrea Sándorfalvi számolgatás Melyik ujjamat harapjam? Fejlesztés áfás felárral Minderre a számítások sze­rint mintegy 163 millió forint szükségeltetne minimum. Hogy ez meglegyen, ahhoz az adók­ból befolyó, az állam által az önkormányzatoknak átengedett bevételek sajnos nem járulnak hozzá olyan mértékben, mint tavaly. A személyi jövedelem­adó részesedése ez évtől a ko­rábbi 50-ről 30 százalékosra csökkent, s ez közel 6 millió mínuszt jelent a sándorfalviak­nak. Az úgynevezett átengedett bevételek az össz-költségvetés­nek csak 16 százalékát jelentik. A normatívák alapján képzett hozzájárulás mértéke kb. 60 százalékot tesz ki, a társada­lombiztosítástól 5 százaléknyi­ra számíthatnak. Az állami tá­mogatásokat pályázatok útján nyert pénzekkel bővíthetik esetleg.(Például kaphatnak út­építésre, csatornázásra, az óvo­da bővítésére, az iskolai nyelvi laboratóriumra.) Saját bevételi forrásokból a költségvetésük 19 százalékát kellene össze­hozniuk. Ehhez egyenlőre nem tervezik újabb helyi adók kive­tését. Az idén a költségvetési szervek muszáj kiadásai mel­Mennyiből és hogyan? A települések gazdálko­dásáért felelősök számára idén is ez az alapkér­dés.ErrőI tárgyal mai ülé­sén a sándorfalvi képvise­lőtestület is. Az önkor­mányzat tervei az 1993. év pénzügyi lehetőségei­ről, a településfejlesztési és „üzemeltetési" elképze­lésekről a tavalyihoz ha­sonlóan az ellátó hálózat működésének biztosítását állítják középpontba ­mint azt Muhiné dr. Bo­ruzs Ilona jegyzőtől meg­tudtuk. A cél elsődlegesen az, hogy biztosítsák a nagyközség több mint hétezer lakójának alapel­látását, s a lehetőségekhez igazodva próbálkozzanak fejlesztésekkel. lett nem jut annyi a fejleszté­sekre, amennyit szeretnének. Az önkormányzat felújításokra ebben az esztendőben / millió hatszázezer forintot tervez. Eb­ből fogják megvalósítani a Fel­szabadulás és Széchenyi úti kövesút és a buszforduló, vala­mint az alvégi óvoda felújítá­sát. Nem szívesen mondanának le a már korábban is tervezett fejlesztésekről sem. Arról, hogy folytassák a faluban a szilárd burkolatú utak ki­építését (8 milliónyi forintot kívánna ez az idén), járdákat készítsenek (2 millióért), hosszabbítsák a kerékpárutat (1,5 millióért), csatornát épít­senek a csapadékvíz elve­zetésére (2 millióért). Hogy az iskolában körülbelül egy millióval megalapozzák a nyelvi laboratóriumot, mintegy 3 millióval pedig a telefon­hálózat fejlesztését. Újabb húsz kisgyermek elhelyezése érdekében másfél milliót fordítsanak az óvoda rekon­strukciójára. A piactér ren­dezésére pedig egy milliót, a mázsaház áthelyezésére kettőt költsenek. Persze mindezt áfásan - ami további jelentős plusz kiadást jelent a sán­dorfalviaknak, tekintélyes ré­szét a fejlesztésekre szánt pénzeknek. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents