Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 21. HORIZONT 7 Szatymazi tervek A szintenmaradás siker Faluház és tanyaélesztés • A Szatymaz települési sajátosságaiból adódó teendők közül az új esztendőben mi kerül előtérbe? - A tanyarendszert szeretnénk újjáéleszteni, a régi tanyás gazdálkodás jó hagyományait továbbvinni, szervezett keretek között. Ennek érdekében külterületi rendezési tervet készíttetünk. Lakossági összefogással, társulással a tanyákhoz próbáljuk eljuttatni a közműveket - gázt, ivóvizet -, a szolgáltatásokat. Idén tavasszal például az első kerület gázhálózatának kiépítését szervezzük. Hogy életképesebbek legyenek a kisgazdaságok. Amelyek között újként jelentkeznének azokéi, akik Szegedről kitelepülni szándékoznak, kérik, hogy kiskerti telkükön építhessenek családi házat, ott gazdálkodhassanak. • A gazdálkodás élénkítése érdekében mit terveznek? - Mindenképpen meg kell gyorsítani a földrendezéseket, a privatizációt. A vállalkozások nálunk kissé lassabban élednek, mint a környéken, ösztönöznünk kell őket. De nent kizárólag a vendéglátást akarjuk, hanem elsősorban inkább a foglalkoztatásra, a munkahelyteremtésre irányulókat támogatjuk. A munkanélküliség ugyanis nálunk is erősödik, most 11,3 százalékos. Ez a szám azonban szerintem felezhető, mert sok „hivatalosan" munkanélküli gazdálkodik, például fóliázásból jut jövedelemhez. • Mennyi lesz a község , jövedelme", növelni akarják-e azt újabb helyi adókkal, s mire költik? - Az idei költségvetésünk tervezett kerete 71 millió 327 ezer 600 forint. És elsősorban a kötelező feladatokra, az iskola, az óvoda, az egészségügy, a közigazgatás működtetésére Fotó: Schmidt Andrea Mire készülnek 1993ban Szatymazon? Hogyan próbál megfelelni az önkormányzat, a képviselő-testület idén a feladatoknak? Erre kerestük a választ Szűcs Lászlóval, a község polgármesterével. kell költenünk. Fejlesztésekre mintegy 10 százaléknyi jut csak, ezért lakossági hozzájárulást fogunk kérni az érintettektől a célfeladatok - pl. a gázvezetés^ útépítés megvalósításához. Újabb helyi adókat nem szándékozunk kivetni. Látványos, nagy fejlesztésekre nem kerülhet sor, de az iskola tetőszerkezetének felújítását, a nyeregtetőt mihamarabb el kell készíttetnünk. • Az utóbbi időben Szatymazon az iskolában „történik" a kultúra is. A művelődési ház vállalkozói működtetése nem vált be, mi lesz az intézmény sorsa? - A művelődési házak új helyzet előtt állnak. Az ifjúság művelése, szervezeteinek, művelődési csoportjainak működése ott történik, ahová iskolába járnak. A mozi elnéptelene• Olasz-magyar m Pusztamérgesen épül Tavasszal liba-jaj Március végére készen áll a műszaki átadásra Pusztamérgesen a FOBU állatforgalmi és húsipari kft libafeldolgozó üzeme. Az olasz-magyar vegyes tulajdonú vállalkozás bizakodásra ad okot a környéken, hiszen a beüzemelés első időszakában 12-14 embernek ad munkát az üzem, de a későbbiekben, amikor a két műszakra alkalmas technológia teljességgel kihasznált lesz, akár dupla ennyien megélhetést találhatnak a most munkalehetőségekben igencsak szűkölködő vidéken. Pusztamérgesen és környékén ezen túlmenően a libatartás, pecsenyeliba hizlalás is megélhetési lehetőséget kínál az otthon lévőknek. Amint ezt a fővállalkozó BAUPLAN kft. ügyvezető társtulajdonosától megtudtuk a régi kényszervágóhíd helyén készülő vadonatúj létesítmény a legkorszerűbb technológiát használja majd a pecsenyeliba feldolgozáshoz. Olyannyira, hogy a vállalkozás a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő árút a közös piaci elvárások alapján feldolgozva és csomagolva szinte teljességgel olasz, illetve más nyugati országok piacán értékesíti. Már a kivitelezés során megvalósul a magas minőségi követelmény. Ezt jelzi, hogy a fővállalkozó ( a számos külföldi szállító és szakipari alvállalkozó igényességét joggal elvárva ) a beruházásért szerződésben előírt teljes összeg utolsó tételét csak a közös piaci engedély megszerzésekor kaphatja kézhez. B. P. Fotó: Gyenes Kálmán dett, a felnőtt lakosság belebújik a maga tévéjébe. A művelődési ház tehát inkább faluházzá válik, közösségi rendezvények színterévé. Nem kaszinóvá vagy kultúrkocsmává, hanem közmegmozdulások helyévé. Az önkotmányzat biztosítja a fűtést, világítást, takarítást a házban, amelynek termei igénybe vehetők gazdaköri összejövetelekre,-pártgyűlésekre, a privatizációval kapcsolatos eseményekre, földárverésekre. Bérbe lehet venni a házat például lakodalomra, az áfész pedig kedvezményes vásárokat rendez itt, szolgálva a jobb ellátást. • A lakosság egészségügyi ellátásában, szociális támogatásában, a köz nyugalmának biztosításában ebben az évben lesz-e, s milyen változás? - Ilyen célú intézményeink működését tudjuk biztosítani. Sőt, a két felnőtt háziorvosi körzet és a fogorvos mellé február 1-től gyermekorvost alkalmazunk főállásban, most zajlik a pályázat. A közbiztonság pedig várhatóan javul azzal, hogy december elejétől már két rendőr van a községben. • Személy szerint a polgármester mit vár, mit kíván az idei esztendőtől? - Szintenmaradást, azt, hogy ennél rosszabb nem lesz, és majd a következő évek során valamiféle kibontakozást. Tehát azt, hogy intézményeink működőképes állapotban maradnak, vízzel, gázzal, villannyal el tudjuk látni a lakosságot, és az ezt ki is tudja fizetni. Ez lenne az óhajom. Valamint békességet és nyugalmat várok a községben, hogy megteremtődjenek egy lassú kibontakozás feltételei. Szabó Magdolna • A polgárok szavaznak • Lokálpatrióta szándékok Zsombóért Pátria Kör szerveződik Zsombón. A jó értelemben vett lokálpatriótákat, a településért, annak lakóiért tenni akarókat fogja össze. Olyan kis közösséggé, amely mitegy a falu lelkiismereteként munkál: figyel a soros zsombói tennivalókra, s azokra, akiknek részük van a község szellemi, anyagi gyarapodásában. A szűkebb pátriájukért legtöbbet tevőket példaként állítandó, munkálkodásukat erkölcsi elismerésben részesítendő a Pátria Kör díjat alapított „Zsombóért" kitüntető cím adományozására. Díszoklevelet, s vele tárgyjutalmat évenként annak a polgárnak akarnak átadni, aki a legtöbbet tette a faluért. A díjazottat pedig nem „belterjes" módon kívánják kiválasztani, hanem javaslatokat kérnek a személyére. A község valamennyi polgára, közössége tehet javaslatot arra, hogy ki kapja meg a „Zsombóért" elismerést. Ismerve a kistelepülés nagyütemű, sokoldalú fejlődését, mintaértékű kezdeményezéseit, s az ezért szívvel-lélekkel tevékenykedőket, megjósolhatjuk, sok a kitüntető címre érdemes, nem lesz könnyű választani közülük. (A döntésről, illetve a Pátria Kör tevékenységéről később természetesen beszámolunk.) Sz. M. Megújult szövetkezetek Várhatóan lezárul a mezőgazdasági szövetkezetek mindegyikében az év első hónapjaiban az átalakulás. Az első tapasztalatok alapján a szervezetek többsége holding típusú, kisebb hányada pedig falu- és egyéb (bor-, tej-, pince) szövetkezetté alakult - tájékoztatta Becz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője az MTI-t. A holding irányítású szövetkezeti modellek elsőorban ott jöttek létre, ahol a termelőszövetkezet keretében működő önelszámoló egységek már korábban társasági formákba szerveződtek és eredményesen működtek. E szövetkezetekben valamennyi munkát a tagok meghatározott csoportja végzi majd, a holdinggal kötött szerződés alapján. A holding látja el a vagyon kezelését, a pénzügyi, közgazdasági kérdések koordinálását és a tagsággal összefüggő munkaügyi kötelezettségeket. A vagyon működtetésén túl a holdingnak kell gondoskodnia a termőföldtulajdon hasznosításáról is. A tej-, bor- és pinceszövetkezeti modellek elsősorban azokban a régiókban jöttek és jönnek létre, ahol jelentős tejtermelés, szőlőtermesztés, illetve borászat folyik. így az e helyen megalakított szövetkezetek e feladatokat integrálhatják. • Cikkünk visszhangja Diszcigányok márpedig nincsenek! ... állítja a címben foglaltakat Seprenyiné Horváth Mária, a Szegedi Tejüzem laboránsa, aki a hét végén lapunkban megjelent, cigányokról szóló cikkünkkel kapcsolatban keresett fel bennünket. - Nem egyezem Rádai József állításával - fejtegeti tovább olvasónk már csak azért sem, mert ez feltételezne egy cigányokból álló fölső réteg meglétét is. Ilyen pedig nincs és nem is lesz. Létezik egy üzletelésből, seftelésből élő középréteg, meg a segélyekből, szociális juttatásokból tengődő, népes alsóréteg. Magyarországon szerintem nincsenek úri cigányok. Ha a sajtóban kiírják őket, nevezzék is meg, kik azok. Több száz romát nem lehet díszcigánynak nevezni, ez erkölcsileg sérti a cigányságot. Olvasónk meggyőződése, hogy a társadalom nem foglalkozik eléggé a cigányság problémáival. A legelesettebbeknek nem pénzt kellene folyósítani, azt úgyis elverik, hanem ennivalót, ruhát meg lábbelit a sokgyerekes családoknak. Véleménye szerint a polgármesteri hivatalok is mostohán viszonyulnak a lakosság ezen rétegéhez; éppen a falu, a község meg a város szintjén keltene rendezni gondjaikat. Egy év távlatából pontosan föl lehetne mérni, melyik önkormányzat mit és mennyit tett érdekükben. Szegeden a Városgazdálkodási Vállalaton kívül szinte sehol sem alkalmaznak cigányokat. Hogy miért? Külsejük miatt, és azért, mert hátrányosan megkülönböztetik őket. A cigányság nyolcvan százaléka, sajnos, bűnöző. Az állami és társadalmi szervezetek is elfordultak tőlük. - Nehezményezem továbbá - folytatja Seprenyiné Horváth Mária hogy Rádai az említett cikkben olyan embereket nevez politikai prostituáltaknak, akiket nem is ismert. Nemcsak a romák körében vannak ilyenek, erről is beszélni kellene. Ma rengeteg cigányszervezet működik hazánkban, de egyik sem tud nyújtani semmit. Munkahelyet nem tudnak adni. Úgy vélem, iskolai végzettség szempontjából sincsenek eléggé felkészülve vezetőik arra, hogy bármit is tudjanak tenni a cigányság érdekében. Ezekben a szervezetekben is általában öt-hat ember dönt négy-ötezer helyett - a nevükben. Jó lenne, ha nem forgácsolnák szét erejüket, lenne egy cigányszervezet, de stabil. Meg kellene szüntetni a cigányszervezetek közötti ellenségeskedést, ezért ideje, hogy az egymással örökösen perlekedő dr. Szirtesi Zoltánné meg Rádai József is egy asztalhoz üljön, és megbeszéljék a dolgokat - összegezte véleményét olvasónk. T. T. Fotó: Schmidt Andrea Sándorfalvi számolgatás Melyik ujjamat harapjam? Fejlesztés áfás felárral Minderre a számítások szerint mintegy 163 millió forint szükségeltetne minimum. Hogy ez meglegyen, ahhoz az adókból befolyó, az állam által az önkormányzatoknak átengedett bevételek sajnos nem járulnak hozzá olyan mértékben, mint tavaly. A személyi jövedelemadó részesedése ez évtől a korábbi 50-ről 30 százalékosra csökkent, s ez közel 6 millió mínuszt jelent a sándorfalviaknak. Az úgynevezett átengedett bevételek az össz-költségvetésnek csak 16 százalékát jelentik. A normatívák alapján képzett hozzájárulás mértéke kb. 60 százalékot tesz ki, a társadalombiztosítástól 5 százaléknyira számíthatnak. Az állami támogatásokat pályázatok útján nyert pénzekkel bővíthetik esetleg.(Például kaphatnak útépítésre, csatornázásra, az óvoda bővítésére, az iskolai nyelvi laboratóriumra.) Saját bevételi forrásokból a költségvetésük 19 százalékát kellene összehozniuk. Ehhez egyenlőre nem tervezik újabb helyi adók kivetését. Az idén a költségvetési szervek muszáj kiadásai melMennyiből és hogyan? A települések gazdálkodásáért felelősök számára idén is ez az alapkérdés.ErrőI tárgyal mai ülésén a sándorfalvi képviselőtestület is. Az önkormányzat tervei az 1993. év pénzügyi lehetőségeiről, a településfejlesztési és „üzemeltetési" elképzelésekről a tavalyihoz hasonlóan az ellátó hálózat működésének biztosítását állítják középpontba mint azt Muhiné dr. Boruzs Ilona jegyzőtől megtudtuk. A cél elsődlegesen az, hogy biztosítsák a nagyközség több mint hétezer lakójának alapellátását, s a lehetőségekhez igazodva próbálkozzanak fejlesztésekkel. lett nem jut annyi a fejlesztésekre, amennyit szeretnének. Az önkormányzat felújításokra ebben az esztendőben / millió hatszázezer forintot tervez. Ebből fogják megvalósítani a Felszabadulás és Széchenyi úti kövesút és a buszforduló, valamint az alvégi óvoda felújítását. Nem szívesen mondanának le a már korábban is tervezett fejlesztésekről sem. Arról, hogy folytassák a faluban a szilárd burkolatú utak kiépítését (8 milliónyi forintot kívánna ez az idén), járdákat készítsenek (2 millióért), hosszabbítsák a kerékpárutat (1,5 millióért), csatornát építsenek a csapadékvíz elvezetésére (2 millióért). Hogy az iskolában körülbelül egy millióval megalapozzák a nyelvi laboratóriumot, mintegy 3 millióval pedig a telefonhálózat fejlesztését. Újabb húsz kisgyermek elhelyezése érdekében másfél milliót fordítsanak az óvoda rekonstrukciójára. A piactér rendezésére pedig egy milliót, a mázsaház áthelyezésére kettőt költsenek. Persze mindezt áfásan - ami további jelentős plusz kiadást jelent a sándorfalviaknak, tekintélyes részét a fejlesztésekre szánt pénzeknek. Sz. M.