Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

• Városkörnyéki licit • A miniszter orszégjérésra készül • Seregnyi újságíró és (egy másik) seregnyi „biztonsági ember" fagyoskodott a Ferihegyi repülőtéren, hivatalos látogatásra várva két NATO-gépet és azok személyzetét. A nagy köd miatt az AWACS E-3A és E-3D típusú, mű­szerezettsége tekintetében a jelenlegi nyugati haderő csúcstechnológiáját felvonultató két gép 80 perces késéssel landolt a pesti betonon. Ezelőtt négy évvel még feltehetően a Varsói Szerződés légelhárító fegyverei fogadták volna őket, azóta azonban sokat változott a világ... A John B. Davis tábornok vezette küldöttséget Lőrinci Kálmán vezérezredes, a Magyar Hon­védség parancsnoka és hét magyar tábornok meleg szavakkal köszöntötte. John B. Davis, a NATO Európai Parancsnokságának törzsfőnöke a szokásos udvariassági aktusok után rögtön a lényegre, a bennünket leginkább érdeklő Fotó: Nagy László kérdésre tért; a volt Jugoszlávia területén folyó háborút szükségtelen és esztelen öldöklésnek nevezte, majd a következőket jelentette ki: „Hivatásos katonatisztként azt kell mondjam, nincs e téren katonai megoldás. Mindenképpen politikai megoldást kell találnunk." Jelezte, örül a magyar együttműködési készségnek, annak, hogy a délszláv válsággal kapcsolatos ENSZ­határozatok betartását a Magyar Köztársaság területén figyelemmel kísérhetik. Jelenlegi látogatása - mondotta - bizonyíték arra, hogy hazánkat igen fontos partnerének tekinti a NATO. Az újságírók (és természetesen a biztonsági emberek, valamint a Ferihegyi repülőtér sze­mélyzete, „apraja-nagyja") ezután belülről is alaposan szemügyre vehették a két felderítő (Folytatás a 3. oldalon.) Mivel az Alkotmány kimerí­tően meghatározza az Ország­gyűlés feloszlásának és felosz­latásának eseteit, az Ország­gyűlés népszavazás útján nem kényszerlhető feloszlásának kimondására. Egyebek között ezt tartalmazza az Alkotmány­bíróság határozatának rendel­kező része, amelyet dr. Sólyom László, a testület elnöke hir­detett ki nyilvánosan kedd délután. Az Alkotmány értelmezése alapján született határozat tar­talmazza továbbá: népszavazás csak az Alkotmány és az alkot­mányosan hozott törvények keretei között dönthet az Or­szággyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben; a népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába az Alkotmány burkolt módosítását. Az Alkotmánybíróság meg­állapította azt is: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányel­lenesség jött létre annak foly­tán, hogy a Parlament a nép­szavazásról szóló törvényt nem hozta összhangba a hatályos Alkotmánnyal. Az Alkotmány­bíróság felhívja az Ország­gyűlést, hogy e jogalkotási feladatának 1993. december 31-éig tegyen eleget. • Ultimátum a miniszterelnöknek Semmit nem söprünk a szőnyeg alá Csutka István sajtótájékoztatója „Mi valamennyien az MDF egységét akarjuk; mégpedig egy vitákban, gondolatok ütköztetésében, a nézőpontok szembesí­tésében kikovácsolt egységet. Nem akarjuk viszont a szőnyeg alá söprés egységét, a hallgatás egységét és a csend bénaságát" ­mondta Csurka István keddi sajtókonferenciáján, amelyet a Monopoly Csoport és a Mikó Imre Kör meghatározó képviselői­nek társaságában tartott az MDF hétvégi országos gyűlésének előkészületei jegyében. Az író-politikus hangoztatta: az országos gyűlés előkészü­leteinek „fogyatékossága" indokolja a nyilvánosságot. A fokozott figyelem már csak azért is indokolt, mivel a mostani országos gyűlés jelentősége majdnem akkora, mint a mozgalmat útjára in­dító alakuló gyűlésé. A kérdés ugyanis az: tud-e még az MDF olyan perspektívát nyújtani a magyar társadalomnak, amelyet az elfogad, és amely elegendő lesz a következő választási ciklusra is. (Folytatás a 3. oldalon.) m Egy kés és més semmi • A NATO nem avatkozik be Boszniéban... Sűrű a köd Kelet-Európa fölött ÁRA: 15 FT • Az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására Az Alkotmánybíróság határozata SZERDA, 1993. JAN. 20., 83. ÉVF. 16. SZÁM A Szentszék közvetít A Szentszék elfogadta Irak­nak azt a kérését, hogy az ENSZ-ben kezdeményezze az iraki válság párbeszéd útján történő rendezését és az Irak elleni szövetséges támadások beszüntetését. Joaquin Navar­ro-Valis vatikáni szóvivő ked­den bejelentette: a közvetítést azt követően fogadta el a Szentszék, hogy erre Irak fel­kérte. Az erről szóló okmányt kedden nyújtotta át Irak vati­káni nagykövete a Szentszék „külügyminiszterének", Jean­Louis Tauran érseknek. MMMMRNNNHMMMNNMNMHMMMNMMN • Olaszországi szenzáció Nappallá vált éjszaka Nappali fény borította be néhány pillanatra az éjszaka egét keddre virradóan Olaszország északi részén. A szokatlan világos­ságot és a mennydörgésnél is hangosabb robajt valószínűleg egy nagy meteorit becsapódása okozta. A Reuter jelentése szerint a sötét mennyboltot pár másod­percig megvilágító fénycsík Bergamótól egészen a mintegy 420 kilométerre délkeletre fekvő Adria-parti Pescaráig látható volt. A jelenséget követően több ezer telefonhívás futott be a helyi tűzoltó és rendőri szervekhez, a szemtanúk szerint éles kék vagy vörös színűnek látott fénysugárról. Bologna és más városok lakosai arról beszéltek, hogy a nagy erejű égzengésbe beleremeg­tek az épületek falai és ablakai. A légierő szóvivője Milánóban megerősítette az égi jelenség bekövetkeztét, de arról nem tudott semmit mondani, hogy mi okozta azt. - A jelentések alapján minden bizonnyal egy meteor vagy üstö­kösdarab került a Föld légkörébe. Egy ilyen fényű és hangerejű jelenséget azonban csak egy több méter átmérőjű meteor vagy üstökös okozhatott - vélekedett Mario Cordino, a Brera Csil­lagvizsgáló munkatársa Milánóban. Tervek - gombnyomásra? (Fotó: Somogyi Károlyné) Harminc új vasúti kocsi Stílusosan a szegedi Nagyállomáson, belülről mutatták be tegnap délelőtt azt az új személy­szállító vasúti kocsitípust, amely kísérleti jel­leggel már közlekedik Szeged és Budapest kö­zött. A vasút idei fejlesztési terveiről Tóth Imre, a MÁV Szegedi Üzletvezetőségének igazgatója beszélt. A harminc új személyszállító kocsi (áruk egyenként 50 millió forint) beszerzése része a „MÁV 2000" címen futó fejlesztési tervnek ­mondta Tóth Imre. Az idei évtől sokat vár a vasút szegedi vezetősége, mert 1992 mélypontja után most már remélhetőleg a fölfelé ívelés sza­kasza következik. A novemberi figyelmeztető munkabeszün­tetés után sikerült megállapodnia az állami irá­nyítás, az érdekvédelem és a MÁV képviselői­nek, s ennek egyik erdeménye az, hogy a vasút tartozásainak visszafizetését 1994-re ütemezték át. Az idei évet tehát a fejlesztéseknek szentel­hetik. (Folytatás a 3. oldalon.) Bratinka József útjai Bratinka József országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság tagja 1993. január 13-án részt vett az Európa Tanács Politikai Bizottságának ülésén. A megbe­szélés kitért Románia felvételé­nek kérdéseire, egyebek közt a kisebbségek jogi helyzetére; Bratinka József Észtország fel­vétele ügyében terjesztett elő jelentést. A különvált Cseh és Szlovák Köztársaság - a magyar képviselők egyetértésével ­várhatóan különleges meghívptti státuszt kap az Európa Tanács­ban. Bratinka József ezután, az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet (a Helsinki­folyamat) Parlamenti Közgyű­lése alelnökeként Koppenhágába utazott, ahol január 14-15-én részt vett az elnökség ülésén, valamint a delegációvezetők értekezletén. Figyelmet érdemel a jugoszláv polgárháborúra, kö­zelebbről a Bosznia-Hercego­vina területén kialakult válság­helyzetre vonatkozó határozat, amely a genfi megállapodás meghiúsulásának esetére határo­zott és fegyveres ENSZ-beavat­kozást sürget. Az 53 európai or­szágot, illetve szovjet utódálla­mot magába foglaló EBEÉ Parlamenti Közgyűlés legköze­lebb Helsinkiben, 1993 júliusá­ban tart plenáris ülést.

Next

/
Thumbnails
Contents