Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

SZOMBAT, 1993. JAN. 16. HAZAI TÜKÖR 5 m Fotókiállítás a Hilandarkolostor gyűjteményétől Az íkonfestészet varázsa A Szegedi Ifjúsági Ház kiállítótermében január 30-ig tekinthető meg Hranislav Mirkovic. Egyesült Államokban élő szerb fotómű- , vész tárlata, amely a Szent Hegyi Hilandar kolostor ikongyűjteményének világába hívja a látogatókat. A „Hilandar — kolostor ikonjai" című kiállítás anyagát a művész több éves előkészület után készítette el, a Kodak felkérésére. Alig egy évtized múlva lesz nyolcszáz éve, hogy 1198-99ben két szerb szerzetes, apa és fia, Szimeon egykori szerb főispán és Száva, későbbi érsek, majd szerb szent, a görögországi Szent Hegyi Hilandar kolostort megalapították. Hilandar kezdettől fogva szabad kolostorként működött, a középkorban sajátos egyetem-szerepet töltött be, ahol a másolói, fordítói és ikonográfiái tevékenység, az irodalom és a teológia fejlődött; a korabeliek itt szereztek ismereteket filozófiából, orvostudományból és diplomáciából, és itt választották ki, a tanult szerzetesek köréből, a szerb egyház érsekeit és püspökeit. Hilandar kolostor freskó- és ikonfestése, főként a XIIIXlV-ik századból, kivételes minőségű művészetre utal. A kolostor kincstárában jelenleg mintegy kétszáz XlI-XVIII-ik század között született ikont őriznek, melyeket a legismertebb konstantinápolyi, thesszaloniki, szerbiai és oroszországi művészek alkottak. Itt található a Hodigitria Istenanyát Krisztussal ábrázoló, mozaikból készült ikon, amely előtt Szent Szimeon egykor kilehelte a lelkét, s amely valószínűleg a legrégibb hasonló fennmaradt bizánci ábrázolás. A hagyomány szerint Szent Száva hozta Jeruzsálemből Szerbiába, és Skopljéból, miután a törökök elfoglalták a várost, biztonsági okokból szállították át Hilandarba. A legszebb bizánci ikonok közé sorolható a XlII-ik századi Istenanya a Krisztussal és a Jézus és a Megmentő, ezek konstantinápolyi császári művészek alkotásai, feltehetőleg 1260-ból.Minőségét tekintve nem marad el a Mária bemutatása című ikon sem, amelyet Milutin király megbízásából festettek 1318 előtt. A XVI-ik században, Rettenetes Iván cár idejében, Hilandar, moszkvai, cári festők által alkotott ikonokat kapott ajándékba, ezek közül ma tízet őriznek a kolostorban. Ezidőtájt a kolostorban a legműveltebb athoszi és görögországi festők közöttük szerbek - dolgoznak. A legjelentősebb ikonok apostolokat és szenteket ábrázolnak: Keresztelő Szent Jánost, Miklós, György, Mihály, Prokop, Pantelejmon és Gábriel arkangyalt. Ezek közül is kiemelkedik az Egyiptomi Szent Mária és élete című ikon, amelyet azért érdemes megemlíteni, mert általában nem maradtak fenn olyan régi alkotások, amelyek a szentek életének részleteit ábrázolnák. Hilandarban az ikonok ma a húsz éve épült új könyvtár épületében vannak elhelyezve. E gyűjtemény, és általában a kolostori ikonfestészet hangulatát idézi fel Hranislav Markovié fotókiállítása. Fotó: Gyenes Kálmán • Átadták az iskola új tornatermát A mozgás ünnepe Alsóvároson • Ünnep volt tegnap az Alsóvárosi Általános Iskolában. Az 1991 őszén megkezdett, és a szűk tornaszobákban annyira várt tornatermet avatták fel, s az iskola diákjai és testnevelői végre megmutathatták: lassan vége azoknak az időknek, amikor Alsóvárosról más iskolába íratták a jó mozgásképességű gyerekeket. Hogy a tornaterem átadásra kitettek magukért, az nem jellemzi jól, amit az ünnepélyen látni lehetett. A szellemesen és ízlésesen megformált diák-produkciókból felismerhető volt kedvvel végzett munka, s ez csakis egy jó iskolát jellemez. A krónikás tudja, ha mindennapi gondjaiból egy iskolai ünnepság ily magafeledté teszi a közönséget, ott az iskolai közösségnek, gyermekeknek, tanároknak, és szülőknek oly összetartozása kell hogy legyen, amit nem pótolhat semmi. A néptáncon a merész tigrisugrásig, a bájos rockgimnasztikán az elegáng párostáncig a mozgás öröme teijedt végig, a bemutató csúcsán egy törékeny leánykával, Barna Krisztinának hívják, aki olyan áttűnő művésziséggel táncolt, hogy a krónikás bátran ajánlhatja a ritmikus sportgimnasztika tanárainak figyelmébe. Az eseményhez méltóan, a tornatermet dr. Lippai Pál polgármester adta át. Elmondta, hogy amikor az állami céltámogatási renszerből lehetőség nyílt a felépítés negyven százalékos finanszírozására, az önkormányzat nem habozott a fennmaradó 60 százalékkal hozzájárulni a tornateremhez. A költségekhez az iskola is társult, a testnevelő tanárok pályázat útján 800 ezer forintot gyűjtöttek össze, tornaeszközök és sportcikkek vásárlására. A kivitelező Szegedi Magas és Mélyépítő Vállalat a Tér és Forma Építéstervező Vállalkozó Kisszövetkezet - Sipos György és Vesmás Péter - tervei alapján végezte el a munkát, s ezzel az Alsóvárosi Általános Iskola nem csak egy tornateremmel, de a korábbi két tornaszobából visszaalakult tantermekkel is gazdagodott. Panek S. • Bálint János fuvolaművész, a szegedi konzervatórium tanára fellépésével és Luciano Cerroni olasz zongoraművész vendégszereplésével tartanak kamarahangversenyt január 18án hétfőn 19 órától a konzervatórium nagytermében. A koncert műsorán: Hűmmel - Ddúr szonáta Op. 50.; Schubert - Bevezetés, téma és variációk „Az elszáradt virágok" című • Kamarahangverseny a konzervatóriumban A vendég: Luciano Cerroni dal témájára; Heinze - Szonatina; Casella - Barcarola és Scherzo; Poulenc - Szonáta. Az olasz vendégművész tanulmányait a római Santa Cecilia Konzervatóriumban végezte Guido Agosti, Carlo Zecchi, Nikita Magaloff és Mina Bloszfeld irányítása mellett. Számos nemzetközi fesztiválon vett részt mint szólista (Brüsszel, Salzburg, Taormina, Bécs, Citta del Castello, Assisi), olyan együttesekkel, mint Vita Szeged jövőjéről 2. ~ nincsen messze Bármennyi is a bizonytalanság jelenleg, a várost tervezni kell. Csak éppen másként és más fejjel, mint ahogyan ezt az elmúlt évtizedekben gondolták. A közgyűlés városfejlesztési bizottsága 1991 nyarán teijesztette elő azt az előzetes fejlesztési koncepciót, amelyet azután ellenszavazat nélkül el is fogadott a testület. A körülmények akkor nem tették lehetővé, hogy végleges és teljes körű koncepció fogalmazódjék meg. Az azóta eltelt idő azonban egyidejűleg igazolta számos meggondolás helyességét és a továbblépés szükségességét. A Délterv gondozásában elkészült és vitára bocsátott „Szeged megyei jogú város hosszú távú városfejlesztési koncepciója 1992" nagyon fontos mérföldkő, és a továbblépés megbízható pillérének látszik. A munka kétségtelenül úttörő. A rendszerváltást követő elbizonytalanodás sajnálatos következményeként nagyon kevés olyan önkormányzat akad, amelyik fölismerte volna a városfejlesztés koncepcionális megalapozásának szükségességét. Olyannyira, hogy szinte szerencsének kell tartsuk a jelenlegi lassú fejlődést. Ellenkező esetben alighanem példátlan összevisszaságot hagynánk az utókorra. A dolgozat bevallottan legfontosabb célja, hogy megalapozza a húszéves és mára jócskán elavult általános rendezési terv helyébe lépő új terv programját. Figyelemmel arra, hogy az új terv elkészítése kéthárom évet is igénybe vehet, a közgyűlés most akkor járna el helyesen, ha a tervezetet mihamarább jóváhagyná. Amit jó lelkiismerettel meg is tehetne. Megtehetne, ámbár a tervezet természetesen nem hibátlan. Sok megállapítása elnagyolt, mások meg szájbarágósnak tűnnek. Ám ez nem olyan nagy baj lévén, maga a helyzet is bizonytalan, és ez a bizonytalanság még hosszabb ideig fenn is marad. A kis léptékű elhatározások kiigazítására bőven lesz még lehetőség. Az önkormányzat helyesen teszi, ha a tervezés folyamatosságával számol, amit a végleges terv elkészülte után is fenn kell majd tartani. Ezt a feltételezést a fejlett országok tapasztalatai is alátámasztják. A folyamatos tervezés szükségessége az önkormányzat számára legalább három új feladatot jelöl meg. A várospolitika nem lehet csupán a terv megvalósításához rendelt eszköz. A várospolitika egyre inkább a cselekvés összehangolására kell törekedjék, hiszen a terv megvalósítása egyre több szereplőt tételez föl. A közjó pedig nem az egyéni, vagy csoportérdekek matematikai öszszege, hanem az állandó párbeszéd és a szüntelen kompromisszumkeresés végeredménye. Ezt a fajta várospolitikát a szegedi önkormányzat mindeddig nem alakította ki, és csak remélni lehet, hogy a városfejlesztési koncepció nyilvánosságra hozatala ebben az irányban is serkentőleg hat majd. A másik tényezőt rossz magyarsággal városmarketingnek is nevezhetnénk. A várost fejlesztési céljainkkal együtt „el kell adni." Szegedet „föl kell rakni a térképre. " Ebben a munkában ugyan sok az érdekelt, de az önkormányzat kezdeményező és összehangoló szerepe vitathatatlan. A tervezés feltételezéseit a piaccal kell igazoltatni, és a tervet eszerint kell módosítani. Más városok már fölébredtek. Szeged viszont még nem, ámbár legfőbb ideje lenne. a római Santa Cecilia Zenekar, a Caracas-i Filharmónia Zenekar, a bécsi Capella Academica, a római Mozart Kamarazenekar, vagy az amszterdami Concertgebouw Zenekar. Repertoárján megtalálható a XVIII-ik századtól napjainkig írott zongora és kamarazenei művek jelentős része. Jelenleg a római Santa Cecilia Konzervatórium kamarazene tanára. A harmadik dolog az infof máció. Naprakészen és megbízhatóan kell kövessük mindazt a mozgást, ami a városban végbemegy, hogy idejekorán be tudjunk avatkozni és a lehetséges befektetőket is ki tudjuk szolgálni megbízható adatokkal. Itt persze irgalmatlanul sok adat gyűjtéséről van szó, melynek feldolgozása megfelelő számítógépes támogatás nélkül reménytelen és megfizethetetlen vállalkozás volna. A körülmények úgy hozták, hogy most a város rendkívül előnyös feltételek mellett pályázhatna egy minden tekintetben korszerű, úgynevezett „térinformatikai" rendszer felállítására. Itt az alkalom, élni kell vele. Visszatérve magára a koncepcióra, talán az ezredfordulóig kitűzött célok meghatározása kelt némi hiányérzetet. Meglehet, nem is a célok fölsorolása bizonytalan, csak éppen a hangsúlyok hiánya zavar. Persze a stratégiai célok kijelölése mindig a légnehezebb, és 2000 nincs is olyan messze. Amit addig meg akarunk valósítani, ahhoz jószerint holnap hozzá is kellene látni. Ám a döntést nem lehet megkerülni, és a tervező nem térhet ki ama kötelezettsége elől, hogy föltárja a döntések ésszerű alternatíváit. Borvendég Béla