Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

• Restaurálják Aba-Novák freskóját m Emlékmű a világháború áldozataiért A kegyelet alapítványai Kct alapítvány első kuratóriumi ülését rendezték meg tegnap a városházán. Régi igény, hogy a több mint negyven esztendeje bevakolt Hősök kapuja, melynek első világháborús tragédiát idéző freskóját Aba-Novák Vilmos alkotta, ismét látható legyen. Az pedig az elmúlt évek természetes igényeként jelent meg. hogy valamilyen módon emlékezzünk a második világháború szegedi áldozataira. Szeged város önkormányzata mindkét ügy szorgalmazására és megvalósítására alapítványt létesített. művelődési bizottság elnökhelyettesét, titkárrá Básthy Gábor képviselőt, a városfejlesztési és műszaki bizottság elnökhelyettesét. A kuratórium tagja lett Aba-Novák Judit művészettörténész, az alkotó leánya, Kopasz Márta grafikusművész, dr. Czuch Ottó egyetemi docens, rektorhelyettes, dr. Tóth József nyugdíjas, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, valamint a Szervánszky Kft. képviselője, mint az első 30 ezer forint feletti adományozó. A kuratórium tagjai és a felkért szakértők megállapodtak abban az ütemtervben, amely párhuzamosan vizsgálja a feladat jogi, pénzügyi, műszaki-építészeti, szakmai és propaganda részleteit. A kuratórium OTP-nél kezelt számlájának száma: 37251-8, amelyhez természetes és jogi személyek csatlakozhatnak. Mindkét alapítvány működéséről rendszeresen beszámolunk olvasóinknak. CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 14. mA Alapítvány díjai Növénytani kutatókat támogatják A tudományos kutatások és kutatók támogatásáról egyelőre elég sötét képet festhetünk; okkal: pénzigényes terület, és az elmúlt évek alapítványdömpingje sem változtatott ezen. Még e dömping előtt hozta létre Dr. Frank József, a Gabonatermesztési Kutatóintézet igazgatója a FrankHelianthus Alapítványt 1 millió forinttal, amely összeg, ha nem is elég a kutatások támogatására, a kutatók munkáját elismeri. A kurartórium már három éve ítéli oda díjait növénytani kutatások kapcsán beadott pályamunkákra. Az idei díjkiosztó tegnap délelőtt volt a Gabonatermesztési Kutatóintézet előadótermében, ahol hárman díjat vehettek át. 1. díjat nyert dr. Heszky László, a mezőgazdasági tudományok doktora, a GATE tanszékvezető egyetemi tanára. Simonné dr. Kiss Ibolya, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, ÖKI Szarvas, és Do Quang Binh közös munkája: „DAMA" az első magyar biotech növényfajta". 2. díjat nyert dr. Galiba Gábor, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa (Martonvásár) „Az ozmorcguláció genetikai kontrollja a búzában" című munkája. Valamint dr. Nagy Béla, a GATE Kutatóintézetének mezőgazdasági tudományok kandidátusa vehette át a 3. díjat „Hímsteril lucernák kombinálódóképességi vizsgálata" című munkájáért. A Frank-Helianthus Alapítvány az idei országos TDKmunkák közül díjakkal jutalmazza az első öt „agrárkutatót", és az első öt „természettudóst". P. Sz. Do Quang Binh, az első díjat nyert team egyik tagja átveszi az elismerést. (Révész Róbert felvétele) „Mocorgott" a mogyoró Fokozott ellenőrzés során 30 török állampolgárt találtak a gyulai vámosok egy török kamionban. Az illegális utasokat úgy fedezte fel a Vámés Pénzügyőrség szakembere, hogy mocorgásra utaló hangokat hallott a kamionból. Ezt követte az alapos ellenőrzés. Miután a teherautóról lepakolták a mogyorót tartalmazó zsákokat, egy deszkából készített rejtekhelyre bukkantak a vámosok. A zsákokkal körülvett deszkatákolmányban 30 török állampolgár volt összezsúfolva. A felfedezést követően a határsértőket a vámhivatal átadta az eljárás folytatására illetékes határőrségi szervnek. KÖRKÉP 5 • Kevés vagy sok az állami gondozott? Bezárt intézetek zsúfoltabb nevelőotthonok • A szegedi önkormányzat által fenntartott nevelőotthonokban 205 állami gondozott él. A közgyűlés tavaly novemberben úgy döntött: 4 nevelőotthon közül kettőt - a Rigó utcai fiú és a Kállai Éva leány nevelőtthont - jogutóddal megszüntet. így aztán a 70 férőhelyes Londoni körúti otthonban 95 fiú, a 120 férőhelyes Árpád nevelőotthonban 110 fiú és lány él. Ez azt is jelenti, hogy az újonnan érkezőknek Szegeden nincs hely. Azaz az állam gondoskodására bízott gyerekek vagy a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekbe, vagy - hosszadalmas eljárás után - nevelőszülőkhöz kerülnek. A megyei önkormányzat 5 nevelőotthonában tavaly novemberben összesen 32 szabad férőhelyet tartottak nyilván. A gyermek és ifjúságvédelmi szakemberek körében elfogadott álláspont, hogy a nevelőotthoni hálózat kihasználtsága ne legyen 85-90 százalék felett. Csongrád megye közgyűlésének határozata nyomán megszűnt a balástyai nevelőotthon, s módosult a férőhelyek száma. így a korábbi 60-65 helyett tavaly 87 százalékos volt a megyei önkormányzathoz tartozó nevelőotthonok kihasználtsága. A 35 férőhelyes csanádpalotai nevelőotthonban 34-en, a 80 férőhelyes hódmezővásárhelyi intézményben 67-en, a 35 állami gondozott befogadására alkalmas nagymágocsi otthonban 28-an, a 60 férőhelyes szegvári intézetben 55-en, a 35 fős szentesi otthonban 29-en élnek. Összesen 194 kiskorú és 19 nagykorú nevelkedik ezekben az intézményekben. A megyei nevelőotthonok idei kihasználtásga változni fog. Nem csak a szegedi épületek zsúfoltsága miatt, hanem azért is, mert a Szentesen épülő 1 1 tantermes általános iskola és 80 férőhelyes diákotthon műszaki átadása után felülvizsgálják a gyógypedagógiai intézményekben élő állami gondozottak elhelyezésének lehetőségeit. Ezen túl figyelembe kell venni a szakemberek véleményét: nincs semmi biztosíték arra, hogy az állami gondoskodásban élők számának csökkenő tendenciája töretlen lesz 1993-ban is. • A második világháború szegedi áldozataiért emlékmű alapítvány induló vagyonát kétmillió forintban határozta meg a közgyűlés. Az alapító okirat szerint az emlékhely a Belvárosi temetőben valósul meg. Első feladatként határozták meg a terület felmérését, a helykijelölést, a területrendezést, valamint pályázat kiírását szegedi szobrászművészek bevonásával az emlékmű terveire. A kuratórium elnöke Török Pál nyugdíjas, a POFOSZ képviselője, titkára Fajka László nyugdíjas, a városfejlesztési, környezetgazdálkodási és műszaki bizottság tagja. Tagjai: Balogh László képviselő, a kulturális és közművelődési bizottság tagja, dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, Bagó János nyugdíjas, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének megyei titkára. Az alapítványt az OTP kezeli, a bankszámlaszám, amelyhez természetes és.jogi személyek csatlakozhatnak: 37265-9. Néhány évvel ezelőtt AbaNovák Judit művészettörténész, a Hősök kapuján lévő freskó alkotójának leánya (fiával, Kovács Kornéllal egyetemben) fölajánlotta édesapja budai villájának ellenértékét a restauráláshoz. A polgármester tanácsadó testülete előtt Forrai Kornélia művészrestaurátőr az elmúlt év tavaszán számolt be feltáró kutatásairól, majd a bizottsági javaslatot követően a közgyűlés az elmúlt év végén döntött, hogy egymillió forintos alaptőkével létrehozza a Szegedi Aba-Novák Alapítványt. A tegnapi első kuratóriumi ülésen elnökké választották dr. Berekné dr. Petri Ildikó képviselőt, a kulturális és köz• Nyugati fölmérések igazolták, hogy az orvosok viselkedése csupán 20 százalékban befolyásolta az intézetekben ápolt betegek közérzetét: hangulatuk. elégedettségük, a gyógyulásba vetett hitük főként a körülöttük szolgálatot teljesítő nővérek munkájától és egyéniségétől függ. Ezt a tényt nem is téveszti szem elől a külföldi nővérképzés. A Project Hope Apolásfejlesztési és Oktatási Európai Program és nemzeti bizottsága, valamint a Népjóléti Minisztérium együttműködésével - az egyéves, intenzív előkészítő munka után - az idei tanévben hazánkban is elkezdődik az európai követelményekhez igazodó, diplomát adó ápolóképzés. Ennek hazai terveiről sajtótájékoztatón számoltak be az illetékesek, a szegedi lehetőségekről pedig dr. Szél Évával, a SZOTE főiskolai karának főigazgatójával valamint dr. Mari Albertné me,gyei főápolónővel beszélgettem. * A Európai Közösség normáihoz igazodva, Magyarországon is fokozatosan átveszi a Egyelőre csak SZOTE-dolgozók jelentkezhetnek Adnak a is szakiskolai, szakközépiskolai képzés helyét az érettségire épülő ápolónőképzés. Hároméves, gyakorlati jellegű és négyéves, főiskolai diplomát nyújtó oktatást választhatnak, akik e szakma elkötelezettjei. A magas szintű elméleti képzés mellett ugyanolyan fontosságú - és arányú - lesz a klinikai szakmai gyakorlat, amelyben kiemelkedő szerepet kap a kapcsolatteremtő és fenntartó képesség, az empátia, a szociális érzékenység, az együttműködési képesség és a tolerancia fejlesztése. Mindebből kitűnik, hogy az új képzési rendszer az eddigieknél jobban kíván építeni azokra a személyi adottságokra, amelyek különösen alkalmasak az egyének és közösségek egészségének javítására. A diplomás ápoló, amellett, hogy szakmai, elméleti ismeretei alapján adatokat gyűjt, regisztrál, értékel és ápolási tervet készít, a beÁpolónők diplomával Gyakran éri az a vád az orvosokat, hogy nem szentelnek elég időt a szenvedő ember lelki istápolására. Nem beszélgetnek hosszasan az ágyat nyomó beteggel, márpedig olykor egy biztató szó, egy bátorító mosoly is erőt ad a gyógyuláshoz. így igaz, az azonban vitatható, hogy mindez a szakmai feleiősséget vállaló orvos kizárólagos feladata lenne. teggel kialakított közvetlen kapcsolata, közérzetjavító jelenléte révén is részesévé válik a gyógyító munkának. Ezzel az egészségügy régi hiányát „foltozza be" ez az új képzési forma. Óhatatlanul is fölmerül a kérdés: jó, jó, de ki hordja el majd, ki mossa el az ágytálat? Most is az a gond, hogy azok hagyják el a pályát, akikre a mindennapi, „prózai teendők" ellátására lenne a legnagyobb szükség a betegágyak körül. A diplomás aligha ezért toldja meg 3-4 évvel tanulási idejét. A szakember válasza: külföldön már számos kellemetlen, nehéz kórházi teendőt gépesítettek. S amíg mi legfeljebb csak álmodunk erről? Addig ott vannak a segédápolónők: jelenleg bárki jelentkezik efféle munkára, másnap már betegágy mellett hasznosíthatja magát... A diplomás ápolót arra készítik föl, hogy képzettségének megfelelő munkát végezzen, és lehetőleg ne az orvost, hanem a beteget segítse, hogy műveltségével, beleérző képességével elérje: a kiszolgáltatott, beteg ember ne érezze a gyógyítás folyamán -ezt a könnyen megalázóvá váló kiszolgáltatottságot. Az idén szeptembertől tehát már megkezdhetik tanulmányaikat az ország különböző intézményeiben azok, akik kedvet éreznek ehhez a pályához. A nappali tagozatra jelentkező érettségizetteknek írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát kell tenniük. A nyolc féléves képzésre a Pécsi Orvostudományi Egyetem 40-40 hallgatót vesz föl kaposvári, zalaegerszegi és szombathelyi intézményébe, a debreceni egyetem Gyulán szintén 40-et fogad. A hat féléves levelező tagozatra jelentkezők érettségi bizonyítványuk mellett ápolói szakképesítésüket kell, hogy fölmutassák, s föltétel még az egészségügy területén eltöltött munkaviszony. A dunántúliak Pécsett, a tiszántúliak Nyíregyházán tanulhatnak tovább, levelezőként. A Duna-Tisza közi régióban élők a SZOTE szegedi főiskolai karán jelentkezhetnek. A keretszám: 30. Amint dr. Szél Évától, a kar főigazgatójától megtudtam, a szegedi intézménybe csak a SZOTÉ-n és a SZOTE oktatási kórházaiban dolgozók kérhetik fölvételüket. A havonta egyhetes képzésre főként nagy tapasztalatú ápolókat várnak, férfiakat, nőket egyaránt. Korhatárt nem állapítottak meg ugyan, de különösen a 30-35 év közöttieket látják szívesen. Nem titkolt szándéka ugyanis a karnak, hogy a később négyévessé váló, nappali képzés során majd ezeket az első diplomásokat bízzák meg a gyakorlati tudnivalók oktatásával. Chikán Ágnes