Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

SZERDA, 1993. JAN. 13. BELÜGYEINK 3 Boross Péter: „Ennyi idő alatt nem lehet Eldorádót csinálni Dühöngésre nem épülhet kormányzati politika • Csűr ka drámaírásban nagy A cigányprobléma ós az erős állam (Folytatás az 1. oldalról.) verésről, hívta fel a figyelmet Boross Péter. Elég régen. Ezeknek a verekedésekre specializálódott, 16-17 éves fiatalokból álló csoportosulásoknak a felszámolása gyakorlatilag megtörtént: Angliában egy hét alatt több szlnesbőrüt bántalmaznak, mint itthon egy év alatt. A belügyminiszter megjegyezte, a szélsőjobboldali akciókat viszonylag könnyű leszerelni, mert hangosak és hivalkodóak; a szélsőbalosok veszedelmesebbek, mert konspiratívak (példaként említette a '90-es botrányt, amikor második vonalbeli MSZMP-vezetők álltak készen a demokratikus nyitány „bepuccsolására".) Minden alapot nélkülöző állításnak nevezte áz antiszemitizmusról szóló híreszteléseket. Innen nincs zsidó kivándorlás, már a génekből is hiányzik a félelem, és a zsidók saját egyéni világukban sem kényszerülnek atrocitások átélésére. Ami részükről jellemző: egy-egy esemény túlreagálása. Komoly gondot jelent viszont a belügy számára a cigányprobléma - szögezte le Boross Péter. - A cigányság nagy társadalmi átformálódásának közepén tart. A hagyományos életforma felbomlott, az új pedig még nem alakult ki. A magyar állam már nem tud a régi törzsi vezetőkkel, a vajdákkal tárgyalni, leépült a kommunikáció, e téren szűkültek az intézkedés korábbi lehetőségei. A bűnözés visszaszorításának egyik eszköze a rendőri helyőrségek: az őrsök felállítása. Négyszáz őrs jött létre a falvakban - a Horthykorszakban 900 csendőrőrs működött - említette az összehasonlító számadatot a belügyminiszter. - Ön az MDF népnemzeti körének hétvégi gyűlésén azt mondta, nem olyan rossz az ország belbiztonsága, mint azt egyesek beállítani igyekeznek. Mivel magyarázza, hogy a lakosság ezzel ellentétes tapasztalatokat kénytelen szerezni? - kérdeztük Boross Pétert. - Egyrészt az utóbbi két évben rendkívül dinamikusan növekedett a bűnözés, és ez traumaként érte a lakosságot, másrészt megjegyezném, hogy szerte Európában a közbiztonsággal kapcsolatos közérzület sokkal rosszabb, mint maga a közbiztonság. Sajátos pszichikai reagálás ez, ha valaki olyan kijelentést tesz, hogy nem is mer kimenni az utcára, akkor ezt a viselkedési Fotó: Schmidt Andrea mintát környezete könnyen átveszi. A lakosságnak persze árról is vannak információi, hogy a bűntechnika jelentékeny fejlődésen ment keresztül, az elhárítás és a felderítés módszerei lépéshátrányba kerültek, és ez is oka az ijedtségnek. Az államra és a rendőrségre hárul az a feladat, hogy ellensúlyozza ezt az életérzést, és visszaszorítsa okait: a különböző bűncselekményeket. A belügyminiszter taglalta az erős állam koncepcióját is, mert az félreértésekre adhat okot. Európában az elmúlt évtizedekben az állam meggyengült, a központ háttérbe szorulását kívülről a nemzetközi szerződések, alulról a helyi tartományi autonómiák, belülről a szakszervezetek és a polgári-személyiségi jogok eredményezték. A meggyengült állam azonban nem tudott mit kezdeni a környezetrombolás és a bűnözés eszkalációjával. A gyenge állam veszélyes gondolati illúzióvá vált - a lakosság védelmére csak az erős állam képes, hiányában félelmetes társadalmi automatizmusok indulhatnak be, mint például az önbíráskodó megtorlások, a brazil halálbrigádok mintájára. * Boross Péter a helyi MDF szervezet meghívására lakossági fórumon találkozott a kistelekiekkel. Megjelent dr. Farkas László köztársasági megbízott, Ott József polgármester, Póda Jenő országgyűlési képviselő. A belügyminiszter kifejtette, Magyarországon a jobbközép kormányformának nincs alternatívája. A koalíció követett el hibákat, de ennyi idő alatt nem lehet Eldorádót csinálni. Egy '94-es esetleges baloldali parlamenti és kormányzati fordulatot mérsékelt társadalmi jobbratolódás követne, nem szélsőséges, mert a magyar népben szinte végtelen a tolerancia képessége. Az MDF-ben vannak ugyan belső viták, egy baráti törzsasztalnál is előfordul néha a pofozkodás, de ha külső erők akarnak beavatkozni, a jó barátok összefognak. Csurka dübörgő nemzetféltésével együtt a huszadik század egyik legkitűnőbb drámatrója, de nem szabad politikai vagy kormányzati feladatot ambicionálnia. Dühöngésre nem épülhet kormánypolitika mondta a belügyminiszter. A magyar belpolitika és nemzettudat nem lehet kirekesztő, a nyolcszázezer párttagból Boross Péter szerint csak 80 ezer volt kommunista, a maradék 700 ezer - családtagokkal kétmillió - éppúgy a nemzet része, mint bárki más. Ó.J. •ffife MMipoo /i I z új esztendő első munkás hetének napjain mintha CJLi „megcéloztak " volna az iskolák. Két szegedi tanintézet vezetői, ismerős pedagógusai is kértek, próbáljam népszerűsíteni az iskolájukat támogató alapítványt, hogy több pénzt kapjanak. Dócról azt a hírt közölhettem, hogy hatvanezer vályogtéglányi saját erővel elszántak az iskolaépítésre. Szatymazról pedig azt, hogy beázik a suli, meglehetős pánikotl keltve hullott a napokban a vakolat az egyik tanteremben. Mindez avégből, mert nincsen elég pénz az oktatási intézmények működtetésére, felújítására. A kisebb településeken különösen. A normatív állami hozzájárulásokból (amikből Sándorfalván például 4100 forint juthat havonta egy diák iskoláztatására) nem futja mindenre, amire feltétlenül kellene. Az önkormányzatok igyekeznek toldoznifoldozni az „iskolatakarót", ám nincs rá elég pénzük. A pályázatokon, melyeken plusz forintokat lehet elnyerni az oktatáshoz a falvak kevésbé jól felszerelt, kevesebb modern, látványos pedagógiai módszert és eredményt ígérni tudó iskolái rendre lemaradnak a versengésben és nem kapnak segítő forintokat. Az iskolát támogató helyi mecenatúra pedig szinte ismeretlen fogalom a Szeged környéki községekben, jó sokáig kellene keresgélnem, hogy írhassak példaként olyan vállalkozóról, pénzes polgárról, aki a kisiskolára áldoz jelentősebb összeget. Kétkezi munkát ajánlanak fel, szerveznek a szülők legfeljebb itt-ott, a nagyon sürgető karbantartásokhoz... A szinten tartáshoz, a magasabb szintre emelkedéshez azonban ez nagyon-nagyon kevés. Erre igazán évek múlva döbbenhetünk rá, ha a kistelepüléseken felnövekvő nemzedék - finoman fogalmazva - műveltséghiányos lesz. Akitor valóban úgy érezhetjük majd, hogy „fejünkre szakadt a plafon ". j t / em kellene megvárni! A minapi valóságos szatymazi LnJ iskolai mennyezethullásnak erre kellene figyelmeztetnie. Nem hiszem, hogy a falusi iskolák támogatására ne lehessen forrrásokat felkutatni. A tervezett dóci iskolaépítéshez például elég lenne a minisztériumokban, kormányhivatalokban tavalyra „lecserélt" 358 gépkocsi árából 3-4 Volkswagené, BMW-é, Audié, Mercédeszé... Hankiss fegyelmije Csaknem négy óra hosszáig tartott kedden délelőtt Hankiss Elemér tv-elnök fegyelmi tárgyalásának első része a Munkaügyi Minisztériumban. A nyilvánosság teljes kizárásával folyó tárgyalás déli szünetére távozó Balsai István, Füzessy Tibor és Kupa Mihály elzárkóztak a nyilatkozattól. Hankiss Elemér elmondta: „beszélgetnek", és a tanácskozás légkörét se jónak, se rossznak nem tartja; a légkört Kiss Gyula, a fegyelmi tanács elnöke is kiegyensúlyozottnak nevezte. Ha a fegyelmi tanács a tv-elnök szóbeli válaszait nem fogadja el, akkor Hankiss kéri az eljárás folytatását, tanúk és szakértők megidézését. A tárgyalás délután folytatódott, de a késő esti órákban elnapolták. Folytatás január 20-án. • A vezérkar többek között a privatizációval volt elfoglalva, miközben a jogtanácsos hónapról-hónapra megtoldotta az aláíratott számlákat egy-egy nullával. Hogy a perilletékre felvett pénzek alapján több mint 180 milliós bírósági ügye lett volna a cégnek, az senkinek sem tűnt fel. Egy véletlen banánhéjon csúszott el az egyre mohóbb étvágyú jogtanácsos. - Tavaly októberben egy pénztárellenőrzés során derült ki, hogy dr. Tóth Jánosnál 590 ezer forint van kinn, elszámolásra - kezdi a nem mindennapi történetet Balogh Artúr elnök-igazgató. - Rákérdeztem a főkönyvelőnél, miért utalványozott ekkora összeget. Kiderült, hogy ötvenkilenc ezer forintot írt alá, azonban mire a pénztárba ért az utalvány, megszaporodott az öszszeg egy nullával. - Hogy lehetséges ez? A számlákon betűvel is ki kell írni az összeget. - Ezen a nyomtatványon csak a számmal kiírt összegnek van helye. Hiszen, ha a pénztár többet adna ki, ott már úgy is rákerül a kifizetett összeg betűvel is. Az elszámolást azonban úgy oldotta meg, hogy hamis illetékbélyeg számlákkal fedezte önmagát. A jogtanácsos másnap elismerte az okirathamisítást, majd azonnal vissza is fizette az 590 ezer forintot. Természetesen a • A vezérkar a privatizációra ügyelt - a jogtanácsos hazavitte a pénzt Tízenegymillió illetékbélyegre? cég vezetői útilaput kötöttek a talpára. Ezzel talán az ügy a „lovagiasság szabályai szerint" el is rendeződött volna, hiszen minden cég kényes a hírnevére, s igyekszik kapun belül tartani az ilyen nem éppen hízelgő híreket. Csak hogy... - Felmerült bennem, ha egyszer megcsinálta, talán máskor is megtette. Vizsgálódni kezdtünk. - Mi lett a végeredmény ? - Szomorú. Az elmúlt években körülbelül 11 milliót vett fel a jogtanácsosunk hasonló módon. - Hogy-hogy körülbelül? A pénzügyben csak a pontos, filléres téte le kel ismerik... - Ezt ma már nagyon nehéz megállapítani, a pénz egy részének felvétele valóban indokolt volt, hiszen akadt a cégnek ilyen jellegű kiadása, ha mást nem veszek alapul, csak a részvénytársaság bejegyzése jelentős illeték befizetéssel járt. - Mekkora tételről van végül is szó? - A tizenegy millió tizenöt-húsz százalékának felvétele indokolt volt. - Mi lett az elsikkasztott nyolc-kilencmillióval? Garanciának egy „kupleráj 99 — Jó napot, uram! Én leszek az új jogtanácsos! Nem éppen fer módon dézsmálta az Autofer Rt. kasszáját a cég ma már kiebrudalt jogtanácsosa, dr. Tóth János éveken át. Bő három esztendő alatt 11 millióval „könnyített" a cégen okirathamisftással, sikkasztással - legalábbis ennek alapos gyanújával tettek feljcntést a cég vezetői az egykori jogtanácsos ellen. - Kilencszáz ezer forintot visszafizetett dr. Tóth János. A többire pedig egy megállapodást írtunk alá, amelyben engedélyezi, hogy jelzálogjogot jegyeztessünk be egy tizennyolc milliót érő ingatlanára. - Ez mikor volt? - December 5-én. - A rendőrség ekkor még semmit sem tudott az ügyről? - Alaposan ki szerettük volna vizsgálni. Nekem, mint a cég vezetőjének az az elsődleges kötelességem, hogy az elvitt pénzt visszaszerezzem. Ez vezérelte a lépéseimet. A büntetőjog már nem az én asztalom. - Szóval bejegyeztették a jelzálogjogot. A megállapodásban az áll, hogy a 12037 helyrajzi számú szegedi ingatlanra, amelynek értéke 18 millió. Tudja, melyik ez a ház? - Valahol a Jakab Lajos utcában fekszik. - Valóban, az egykori masszázs-szalon, vagy ahogy sokan becézik, a szegedi kupi. Egyébként a tulajdoni lap tanúsága szerint nem is a volt jogtanácsosuk nevén van az ingatlan. Honnan volt még december 5-én is a bizalom? - Nem tehettünk mást, futottunk a pénzünk után. - Mit szóltak az esethez a részvénytársaság tulajdonosai? Az Autofer döntően állami tulajdonú rt. ma is. - Valóban. Egy novemberi közgyűlésen tájékoztattam a részvényeseket, hogy van egy ilyen ügyünk. - A tizenegymilliós megállapodás megkötésére volt felhatalmazása az igazgatótanácstól? - Nem kellett. Ekkora öszszeget elnök-igazgatóként magam is aláírhatok. - Mi lesz az elsikkasztott pénz sorsa? - Feljelentést tettünk a megyei ügyészségnél sikkasztás, csalás és okirathamisítás alapos gyanúja miatt december 19-én. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint ugyan három napon belül el kellene rendelni a nyomozást, eddig azonban szinte semmi sem történt. - Utólag már mi is látjuk, hogy milyen primitív módon vándoroltak ki a milliók a kaszából. De a cégen belül egészen mással voltunk elfoglalva, így tökéletesen bevált a trükk - összegzi a tanulságokat az elnök-igazgató. A többi már a rendőrség dolga. De vajon hány szegedi cégnél írnak alá félig kitöltött utalványt, hány helyen figyelnek másra? A jogtanácsosban már csak azért is megbíztak, mert több mint húsz éve dolgozott a cégnél. Idő kellett hozzá, hogy megjöjjön az étvágya. Rafai Gáboi