Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

KEDD, 1993. JAN. 12. INTERJÚ 7 Megbékélés helyett cinkosság Az átvilágítandók az evangéliumiság paródiái A hívek nem szeretik a politizáló papot lll/lll-as ügynökök a református egyházban? • Lassan harmadik éve, hogy nagytiszteletű úr magányos harcot folytat annak érdekében, hogy a református egyház, és persze a többi is, megtisztuljon az egykori III/III-as ügynököktől. Legutóbb a képviselőknek írt információban dús levelet, így indokolva a vizsgálat szükségességét: „az átvilágítandók nem a múlt relikviái, hanem a jelen rontói, az evangéliumiság paródiái." Érdemi válasz most sem jött. Hároméves küzdelmével mit ért el, Éliás József nagytiszteletű úr? - Semmit sem értem el. De meg kell mondanom, hogy amikor az egyházi III/III-asok ügyét forszírozom, az egész ország "megtisztulását kívánom szolgálni. Mert az a véleményem, hogy az ország politikáját, gazdaságát, társadalmi berendezkedését, végső soron jólétét vagy romlását, a következő magyar nemzedékek moralitását, a személyi kérdések megoldása dönti el. Én tehát fordítottan gondolkodom, a tapasztalataim is igazolják ezt a fordított gondolkodást. Hogy siker vagy kudarc, ezt az dönti el, hogy kik azok az emberek, akiket megbízunk a feladatok végrehajtásával; nemcsak az egyházon belül, de elsősorban az egyházon belül, hiszen én lelkész vagyok. Ma sajnos nincs a református egyháznak olyan vezető alakja, akiért tűzbe merném tenni a kezem. • A kortársi egyház, az eleven intézmény kiadja-e kádereit? A reformátusok több száz éves történetében volt-e erre példa? - Nem volt kiadandó káder!... A református egyháznak ilyen szempontból szerencsés a története. Bibliai alapozottságánál és kisebbségi helyzeténél lógva ellenzéki volt. Attól kezdve azonban, hogy Ravasz László lett a vezérpüspök, a református vezetőség fokozatosan átalakult a Horthy-rendszer államügynökségévé. Addig nonszensz volt, hogy egy református püspök ne ellenzéki legyen. Ravasz László még Horthyék előtt, 1917-ben meghirdetett egy fajelméleti vonalat, amit kegyes szólamokkal vett körül. Már akkor, az első háború harmadik évében szépen, sorra elmondott mindent, amit később Hitler a Mein Kampfban. 1944-ben nagyon meg is rendült, a saját magvetésének mérges gyümölcsét látta, és nagyon komoly lépéseket tett, hogy változtasson az események tragikus menetén. Nem rajta múlt a sikertelenség, hanem Serédi Jusztiniánon. • Ravasz átpolitizálta az egyházat... - Igen. De tegyük hozzá, hogy akik nem értettek egyet vele, azok teljesen szabadon mondhatták el a véleményüket. Azonban mind kevesebb ellenzője lett. Ravasz személyes varázsa hódított. De azért az a szabadság levegője volt! Semmiképp se termelte ki az egyházban azt a réteget, ami később a III/III-as lett. • Mi hát a lépcsőfok a besúgóvá váláshoz? - Azoknak a református lelkészeknek, akik a politikai életben résztvettek, a Rákosidiktatúra beköszöntésekor Embermentéssel foglalkozott a Jó Pásztor Misszió vezetőjeként a háború idején a ma Debrecenben élő aranydiplomás református lelkész, Éliás József. Kölcsönösen támogatták egymást Raoul Wallenberggel is. Azonban elkövette azt a „baklövést", hogy az embermentést folytatta az ávó ellenében is. Misszióját ezért elsorvasztották, ő pedig családjával együtt megkezdte kálváriáját, folyamatosan üldözték őket, 1972-ben pedig koncepciós pert vittek Éliás lelkész ellen, amibe testileg belerokkant. De szellemével ma is küzd az egyház megtisztulásáért. Számos könyv szerzője. Művei az elmúlt évtizedekben külföldön jelentek meg, legutóbb végre napvilágot látott egy könyve itthon is, a címe: Auschwitz mint Golgota, Golgota mint Auschwitz. nagyon nehéz lett a helyzetük. Rákosiék még kompromittáltjai közül szervezték be az egyházi kádereiket, őket felhasználva szervezték meg hálózatukat az egyházban. Volt orruk és hiteles bizonyító anyaguk hozzá! Sajnos, szép számmal voltak a szélső- és középjobbosok között református lelkészek is. Voltak, akik olyan lendületesen politizáltak, hogy még a saját gyülekezetük hívei is sokallták... A hívek nem szeretik a politizáló papot. Aztán jött 1956. Kádárék megörökölték a még élő régieket, és válogathattak azok közül, akik a forradalomban vittek valamilyen szerepet, vagy akikre rá tudták ezt fogni. Ok azután kiöregedtek, kihaltak. Akik most rettegnek és félnek az átvilágítástól, már nem kényszerből tették, amit tettek, hanem boldogan, a karrietjük érdekében. 1970-től már nemigen kényszeritettek besúgásra. • Kik csinálták? - Neveket nem mondok. • Hogy akarja nagytiszteletű úr megszabadítani tőlük az országot, az egyházat? - Csak tiszta emberekkel lehet tiszta munkát végezni. Jó törvényeket hozni, és azokat jól végrehajtani. Az állam birtokában vannak a megszűnt Állami Egyházügyi Hivatal iratai. tnirásíalvy Bertalan zárolta őket. Hogy jön hozzá? Milyen alapon? Áz iratokat, úgy, ahogy Németországban intézik, hozzák nyilvánosságra. Az érintetteknek a hajuk szála se görbüljön, de vegyék a kalapjukat, és távozzanak a közéletből. • Vannak, akik azzal érvelnek, hogy éppen az egyház érdekében zárják el a titkos anyagokat. - Is. Ez csak a védnökök egyik csoportja. Úgy vélik, jóhiszeműen, hogy a leleplezések az egyházat kompromittálnák. Holott, aki a bacilu-' sokat óvja, az a betegséget, sőt a halált szolgálja. A védnökök másik csoportja burkoltan egyházellenes. Ok tudják, hogy az egyházak belülről ronthatóak meg igazán. Ezért védik az egykori titkos ügynökök mai hadállásait. Olykor sajnos azok is védik őket, akik a Rákosi-Kádár-korban börtönt szenvedtek. Tudják, milyen a politikai megtorlás, és nem akarnak hasonlót. De hát szó sincs megtorlásról, csak a közélet kitisztításáról, a tettesek további ártó tevékenységének a megállításáról. A védnökök negyedik csoportjába pedig maguk a delikvensek tartoznak! Akik az első három csoportot jól felhasználva védik magukat. Érdekelten vagy jóhiszeműen lehet az ember cinkos. Ez a cinkosság meghiúsíthatja a megbékélést: a jövő generációk bátran folytatják majd az árulást, ha látják, hogy negyven év aljasságait meg lehet úszni. Persze mindez nemcsak az egyházi vezetésre vonatkozik. Szabadon választott parlamentünk van, de hogy tagjai, a képviselők kik, azt nem tudjuk. Ezért én talányparlamentnek nevezem ezt az Országgyűlést, Az 1990-es választások előtt, vagy legalább a parlament megalakulását követően, az első feladatnak kellett volna lennie, hogy a titkos aktákat szakszerűen feldolgozzák. Most sokakban támad az a gondolat, hogy egyes képviselők, képviselőcsoportok magatartását nem az motiváljae, hogy leplezni akarnak valamit. • A református elnök-püspök, dr. Hegedűs Lóránt Isten és ember című könyvében ezt írja: „Ha az állami dokumentumok az egyházi emberekkel kapcsolatban is terhelő adatokat tartalmaznak, akkor ez az állam és az egyház mostani szétválása jegyében nem az államra, hanem az egyházra tartozik. Adják át az egyházi iratokat az egyház számára." Egyetért ezzel? - Semmiképpen. Oldalakon át indokolhatnám tiltakozásomat. Rólam például nem az egyházam „jelentette" 1973ban, hogy „külföldi hidegháborús körök hazai ügynöke" vagyok. Ezt helyettem sem a püspök, sem az egyház nem bocsáthatja meg, hanem csak és kizárólag én. Ne bízzuk a kecskére a káposztát. • Annyira sok a kecske? - A sok nem csupán számszerűséget, hanem közéleti súlyt és negatív minőséget jelent. De szeretnék mélyebb vizekre evezni, s olyan magatartást tenni szóvá, ami a pártállamot is jellemezte, és jellemző ma is. Nevezetesen a deklarációk tartalma és a valóság közötti szakadékról is beszélnünk kell. • Ahogy akkor mondtuk, eszme és gyakorlat szétválása... Konkrétan mire gondol lelkész úr? - Alkotmányunk kimondja az állam és az egyház szétválását, ugyanezt teszi az egyházi törvény is. Vagyis eszerint az egyházak, a felekezetek szabadok az állam hatalomtól, s minden tekin tetben függetlenek. • Miért, nem azok? - Nem bizony! A képlet egyszerű. Az egyházak mű ködését függetlénné az anyagi függetlenség tehetné. Ezzel szemben az egyházak az állami költségvetésből kapják meg a működésükhöz szükséges anyagiakat. így az egyházak az államhatalomtól való függőségben élnek. A kormánykoalíció az évi költségvetést a parlament egyszerű szótöbbségével törvényesítheti, ezt a szótöbbséget pedig a három koalíciós párt biztosítja. Az egyes bizottságokban is több ségben vannak a koalíció tag jai. Azt tehát, hogy az egyes egyházak az évi költség vetésből mennyit kapjanak, a koalíció pártjai, azaz a kormány iönti el, • Vagyis a kormánnyal egyetértő, balfogásait tőle ráló egyház megkapja, amire szüksége van, ellen kező esetben jönne a dá dá?„. - Igen, bár a dádára eddig nem került sor, mert az egyházi vezetés hatvanéves beidegzettsége jó tanácsadó Elvégre Rákosinak és Kádárnak is volt annyi esze, hogy ne spóroljon, ha az egyházat anyagilag ajánlatos függővé tenni. Ennyi esze a jelenlegi kormánynak is van. Mindezt az értheti meg igazán, aki tud valamit az egyház prófétai jellegéről és közérdekű szol gálatáról. Ami nem ellenzékiséget, hanem valóságos kritikai szabadságot jelent. Előfordulhat, hogy a prófétai egyház a saját közvéleményével is szembeszállhat egy életképes kormányintézkedést védve, de méginkább előfordulhat, hogy bátran síkra száll egy általa, az Isten Igéje alapján, helytelennek tartott hatal mi aspiráció meghiúsításáért. • Hogyan valósulna meg az anyagi függetlenség? • - Az egyház a hívők közössége. A hívők, mint állam polgárok, jövedelemadójuknak a parlament által megállapított százalékát átutalnák az egyházaknak, a nem hívők pedig ugyancsak kötelezően, ugyanezt a százalékot jótékonysági yagy egészségügyi célra utalhatnák, Mert a költségvetési juttatás a fiktív egyháziság álmát szuggerálja. Á demokratikus meg oldásból a valóság válna ismertté. Megtudnánk, hogy melyik egyháznak valójában hány tagja van. • És miből élnének meg az egyházi nyugdíjasok? -Ők éppen olyan munkavállalók voltak nyugalmazásuk előtt, mint bárki más. Nyugdíjukat a nyugdíjfolyósítótól kapnák. Ez nem lehet vitás. • És ha az derül ki, hogy a véltnél kevesebb egy-egy felekezet tagja, s így a vártnál kevesebb lenne a bevétel? - Azt remélem, hogy az eredmény igen pozitív lenne. Ám ha nem, ehhez kellene alakulnia, szerényülnie az illető egyház életének. Az átmeneti nehézségből is jó következhetne: az egyház megszabadulna a fényeskedni szerető karrieristáktól, és a hűséges szolgák munkája nyomán az egyház krisztusibbá válna, s az ilyen egyház valóban morális forrás lehetne. Zelei Miklós • Hazánkban kétszázezren szenvednek • Nem infarktus Félelem a félelemtől - A pánik kifejezést gyakran használjuk a mindennapi életben, de a szó nem ugyanazt jelenti a pszichiátria számára, mint a hétköznapi nyelvben. A lélekgyógyászaiban a pánikrohamokat váratlanul fellépő, intenzív félelmi és szorongásos időszakok, s ezek időnkénti spontán visszatérése jellemzik. A rohamok váratlanul kezdődnek, bármely helyen és bármely pillanatban előfordulhatnak, még alvás közben is. Heveny szorongásos krízisként jelennek meg, s innen ered az elnevezés is: pánikroham. • Mi a legjellemzőbb erre a A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a pánik tömeges, fejvesztett rémületet jelent. De mit ért pánik alatt a szakember? Erről kérdeztük dr. Faludi Gábor pszichiátert, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának osztályvezető főorvosát. - A leggyakoribb típusú pánik a spontán létrejövő szorongásos epizód, mely bármikor és bárhol előfordulhat. A roham három fázisban zajlik le. Az első a kezdeti szakasz, melyben a szorongás fokozatosan nő. A második a már totális pánikállapot. A harmadikban a szorongás fokozatosan csökken, a gondolkodás lassan rendeződik. A már beállt roham ijesztő és bénító hatású. A beteg például képtelen megszólalni vagy megmozdulni, erre mondják, hogy valakinek földbe gyökerezik a lába. A roham időtartama egyénenként változó, általában 15-30 perc alatt zajlik le. - A roham alatt a paciens szabályosan retteg. Gyakran halálfélelme van, s úgy érzi, hogy megbolondul. Ezenkívül persze a testi tünetek is szinte minden esetben jelentkeznek. Ilyen tünet a szapora szívverés, a légszomj, a fuldoklás, a testtől való elválás érzése, a meleg-hideg hullámok, a reszketés, az izzadás, az ájulás. Egyszersmind azonban szeretném megjegyezni, hogy noha a pánik köznyelvi felfogása szerint az ember ilyenkor „elájul a félelemtől", a pánikroham nem jár eszméletvesztéssel vagy ájulással. • Aki már átélt ilyen rohamot, az pánikbeteg? - Szó sincs róla. Egy-egy alkalommal a túlfeszített munka, a stressz, a különféle izgatószerek, például a kávé túlzott fogyasztása is előidézheti az imént felsorolt tüneteket. Ez azonban még nem pánikbetegség. Ilyen diagnózist akkor állítunk fel, ha négy egymást követő héten belül legalább négyszer volt rohama a páciensnek. A pánikrohamot több szomatikus betegség is utánozhatja. így például, mielőtt pánikbetegséget diagnosztizálunk, előbb ki kell zárnunk az egyes szív- és érrendszeri, légzőszervi, ideggyógyászati zavarok jelenlétét. A beteg általában már az első rohamnál kórházba kerül. méghozzá rendszerint infarktus gyanúval. Itt alapos kivizsgálás következik, s közlik, hogy nincs semmi baj. A beteg ezt nem hiszi el, hiszen ő átélte a rettenetes perceket, gyógyíthatatlan, súlyos betegségekre gyanakszik, s azt hiszi, hogy letagadják előtte a betegségét. Továbbra is szorong, s pár nap múlva jön az újabb roham. A pánik félelmet szül, a félelem pánikot, s kialakul az agobofóbia, a pánikroham szövődménye. Hazánkban 150-200 ezer ember szenved ebben a betegségben, a betegek körülbelül kétharmada nő. A betegek nagy része 20-30 év közötti. • Hogyan kezelhető ez a betegség? - A kezelés hosszadalmas. Sok esetben a betegek maguk próbálkoznak alkohollal, nyugtatókkal, pedig csak a pszichiáter tud segíteni. A szorongás kezelésére vannak gyógyszereink. A kezelést ezekkel 6-12 hónapig kell folytatni, fokozatos megvonással. Emellett pszichoterápiára is szükség van. Egy 28 éves tanárnő, akit egy álszívinfakrtus után nem kezeltek pszichésen, olyan súlyos állapotba került, hogy már az óráit sem tudta megtartani. Buszra szállni csak kísérővel mert, s félt bemenni egy üzletbe, ha sokan voltak bent. Ez az állapot hónapokig tartott, közben rohamai ismétlődtek. Ekkor került hozzám. Amikor megismerte tünetei magyarázatát, s hajlandó volt együttműködni a kezelésben, a pánikrohamok előbb ritkultak, majd teljesen megszűntek. Most már öt hónapja tünetmentes, de fenntartó kezelést még hónapokig folytatni kell. Á megfelelő kezelés az esetek többségében hatásos, s ilyenkor a páciens életminősége is javul. Varázsszerek persze nincsenek. Konkrét diagnózis, kombinált kezelések, jó orvos-beteg kapcsolat és a család támogatása szükséges a pánikállapotok és szövődményeik gyógyításához. Urbán Ilona Alkohol helyett pszichiátria A szakemberek szerint a nyugati országokban huszonöt, hazánkban és így Makó térségében is tizennégy százalék körüli a lakosság civilizációs, stresszhatások miatti, úgynevezett pánikbetegségeknek az aránya. Ez sok gondot okoz a belgyógyászoknak, kardiológusoknak is, mert az évek alatt felgyülemlett pszichikai feszültségek konkrét mellkasi és egyéb panaszok formájában mármár műtéti esetekhez vezetnek. Nos. Kávási Mihály, a makói kórház gazdasági igazgatója - konzultálva a szakfőorvosokkal - számítógépes feldolgozásra alkalmas amerikai tesztprogramokat szerzett be. Ezek segítségével viszonylag gyorsan kiszűrhetők azok a képzelt betegségek, amelyeknek diagnózisai szinte „megszólalásig" hasonlítanak a krónikus szív-, gyomor- és más betegségekhez. Legtöbb lelki beteg alkoholistává válik, mert feszültségeit így próbálja feloldani. Helyette a pszichiáterek tudnak végleges megoldást nyújtani számukra.