Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

HÉTFŐ, 1993. JAN. 11 BELÜGYEINK 3 Gyárat féláron - kik a felelősök? Bosszul tippellek a pesti asztalt szakállas bölcsei A kommunisták lakájainak lelkiismeret-furdalása A hivatali üvegablaktól egyenes az út a kocsmapultig Privatizáció címén a régi gazdasági és pártelit a saját maga számára leárazza és korábbi milliós prémiumaiból akkumulált tőkéjéből felvásárolja a nemzeti vagyont, másokat pedig megakadályoz a tulajdonszerzésben. Ha az ilyen fajta szerződéseket meg nem történté tenni nem is tudjuk, de a személyi felelősség kérdését meg fogjuk vizsgálni - jelentette ki az alelnök. Amennyiben ezt nem tudja keresztülvinni a 22 kereszténydemokrata parlamenti képviselő még ebben a ciklusban, akkor a párt ezt a követelését felveszi következő választási programjába. Magyarországon bagóért vásárol a külföldi, s első dolga, hogy a magyar alapanyagra támaszkodó magyar termék gyártását megszünteti (mint történik az például a növényolajiparban), hiszen csupán az olcsó magyar munkaerőre van szüksége saját termékeinek előállításához. A KDNP nem látja célszerűnek a privatizáció mindenáron való gyorsítását, mert ez a válsággócokban Borsodban. Szabolcs-Szatmárban - nem oldana meg semmit, de tízezerszámra ontaná a munkanélkülieket. Jobb, ha a munkások a helyükön maradnak - hangsúlyozta az alelnök -, és rendbe teszik az üzemeket, amelyeket így majd magasabb áron lehet értékesíteni. Dr. Hasznos Miklóst megkérdeztük, pártja teljesen elveti-e a kiegyezést az új gazdasági elittel (amelybe, mint a történtekből kitetszik, beletartoznak a régi kommunista vezetők is), illetve, nem tart-e attól, hogy ismét kemény bírálatok érik a koalíciót a privatizáció lassításának ötletéért. A KDNP alelnöke elmondta, természetes óhaj, hogy a politikának ki kell egyeznie a Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke (Fotó: Nagy László) Felül kell vizsgálni és nyilvánosságra kell hozni a privatizáció eddigi történetét, mert az ország lakosságának joga van tudni, pontosan mennyit is veszített, 110 és azt is, kik és milyen módszerekkel mennyit nyertek, az állami tulajdon mekkora hányada kelt el potom pénzért, jóval áron alul. Dr. Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke - a párt országos elnökségének állásfoglalását is közvetítve radikális hangot ütött meg szegedi sajtótájékoztatóján szombaton, az Eszperantó utcai pártközpontban. gazdasági hatalommal, elfogadhatatlan azonban, hogy e gazdasági hatalom egyenes folytatása legyen a régi rendszer hatalmi körének. A KDNP koncepciójának lényege: a gazdaságban ki kell egyenlíteni az esélyeket, hogy ne csak a régi elit jusson szóhoz a megegyezéskor. Mint kifejtette, a privatizáció helyenkénti lassításával elkerülhető a százezres adagokban növekvő munkanélküliség, az üzemek szakaszos értékesítése vagy bezárása öttfzezres hullámokat jelent csak. Nem szabad rászoktatni a magyar népet, hogy segélyért álljon sorba, mert a hivatali üvegablaktól egyenes az út a kocsniapultig. Dr. Hasznos Miklós szóba hozta a sajtótájékoztatón a rádió és a televízió ügyét is. Gombár és Hankiss lemondása esélyt ad a médiatörvény megalkotására, a kormánykoalíció részéről nem fenyegeti veszély a sajtószabadságot, jelentette ki, s hozzátette a lemondást kevésnek érzi, a két médiavezető esetében az alkalmatlanság címén történt leváltás formulája jobban megfelelt volna a valóságnak. Tevékenységüket ugyanis az egyirányú elkötelezettség jellemezte, annak idején meghatározott feladatukat, a rendszerváltás végrehajtását a televízióban és a rádióban, nem teljesítették. Közpénzen sugározták a pesszimizmust, miközben az átlagos riporterek 200 ezret, a vezetők milliókat vettek fel havonta. Egymásnak adtak pénzes megrendeléseket, mintha egy gyárban a főkönyvelőtől az igazgató a havi fixen túli egymillióért rendelné meg a vállalati mérleget. Ez a szellemi maffia roncsolta a magyar nemzettudatot és tájékoztatta félre a közönséget: egy Gallupfelmérés ismertetésekor például leközölték, hogy a lakosság 60 százaléka még mindig peszszimista - de azt kifelejtették, hogy ez 7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Hankissék önkéntes visszavonulása nem képezheti alapját semmilyen újabb kompromi szszumnak a médiaügyben, szögezte le. - Nézete szerint miért nem alakult ki Magyarországon a kormány pá ifi és az ellenzéki sajtó természetes egyensúlya? - kérdeztük dr. Hasznos Miklóst. Az alelnök válaszában a magyar újságírás lelkiismereti válságára hívta fel a figyelmet. A sajtó szinte az utolsó pillanatig nem látta át a helyzetet, még Grósz Károly hatalomra kerülésekor sem „kapcsolt". Hazugságokat közvetített pénzért, állásért. 1989 jelentett fordulatot, sokan belátták, a régi rendszer tarthatatlan, s az eljövendő új hatalom kegyeit kezdték keresni. Mérlegelték, ki győzhet, de rosszul tippeltek! A pesti aszfalton a szakállas filozófus guruk hiába osztogatták bölcsességeiket - ez a „lábszagú, mucsai nép" közbeszólt, nem őket választotta. Hogy miért nem, ezt meg kellett magyarázni a Soros-féle uraknak. És meg is magyarázták, hogy ez, a magyar nép antiszemita és nacionalista érzelmű. Az a helyzet - fejtegette az alelnök -, hogy sehol a világon nincs a kormány kezében a sajtó, de ennyire kormányellenes sajtó sincs másutt, csak Magvarországon. Ó. I. S\MÉ ézbilincs, könnygázspray, pisztoly, gumibot. Az erő tulajdonképpen törzsi jelképei, csak épp korszerűsítve. Amint a megkülönböztető öltözék is: a törzs közönséges tagjaitól a lándzsás harcosokat kiemelő eltérő kifestés. A nyíllal, dárdával felszerelkezett pucér katonán az agyagos festékkel mázolt vörös csíkok: valójában ez az első egyenruha. Ahogy a két képet egymás mellé téve nézegetem, bevallhatom, rengeteget fejlődött, pallérozódott és nemesedett az emberiség lelkülete. Kézbilincs, könnygázspray, pisztoly, gumibot szorozva kettővel, merthogy két rendőr ébresztgeti a mélyállomás márványkövén alvó vén hajléktalant. Azt mondják neki, hogy nem lehet ott aludni. Az öregnek fehér a haja, fehér a szakálla, mint a Mikulás bácsinak is, de hát a Mikulás már elment, és a mélyállomásban nem lehet aludni. Nincs persze semmi durvaság, nincs szükség egyik hatalmi jelkép használatára se, szóból ért az ember. A gumibot pihen, kikötötték a derékszíjhoz, ami jó széles, és ez érthető, így sugároz erélyt. Az öregen fog a sugárzás. Föltápászkodik tehát, elég komótosan. Tudja, hogy nem kell túlságosan sietnie. Úgy látszik, a helyzetben mindegyik szereplő pontosan érzi, mik a jogai. Átlátszó nejlonzacskójában óvott eledelét - ebéd, vacsora, mindkettő? - szépen hal kézbe fogva, a vén hajléktalan elindul a mozgólépcső felé, ami felstínre hozza. Lassan jár és nehezen, a jobb lábát húzza, koszos barna nadrágja vékony. A Hotel Bokrovics pedig, vagyis a zöld szálló, hideg. Nem is nagyon lehetne az utcákat fűteni ilyen kemény léiben, akkor se, ha volna pénzünk rá. Meg hogyan nézne ki? Tessék elképzelni, hogy a millenniumi szoborcsoport helyén radiátorok állnának, és az összes mihaszna csavargó ott gyülekezne. Még rágondolni is rossz• A nagy, nagy tüzet hagyjuk lobogni a költő képzeletében. Azért van neki, hogy ezek a nem túl praktikus dolgok, mind ott maradjanak. I lattyog a vén hajléktalan, mögötte csöndes, biztató if^J szavak: „Tessék csak menni, úgy, előre. Mindig előre." És ahogy jutunk kifelé, a kél rendőr mind távolabbról követi az öreget, és mire ő kint van, amazok ketten már el is tűntek a tömegben. Nyomuk sincs. Az ő esetükben eddig tartott az állam hatóköre. Kilépve az utcára, új körzet kezdődik. Ott se lehet aludni. És már látom is, ahogy az öreg, uzsonnás zacskóját szorítva, rendcsináló lágy erőszakkal, körzetröl-körzetre toloncolódik, s a föld peremén a semmibe zuhan. Bizonyára ő is valami hasonlóra vár. Meg sok-sok széles és meleg senki földjére a zónahalárok között. ÍUaLÜ MSZNórum liberális vendégekkel A magyar bőrfejűek csak álskinheadek Nincs igazán szélsőjobbveszély99 99 Vitányi Iván, az MSZP Országos Választmányának elnöke vitaindítójában a magyarországi, illetóTeg a nyugati államokbeli szélsőjobb létrejöttének és tartlamának különbségeit világította meg. Rámutatott, hogy míg NyugatEurópában a demokráciák 1945 után szembenéztek saját múltjukkal, addig nálunk nem történt meg ténylegesen a fasizmusnak ez a belső feldolgozása. Nem alakult ki tehát az a stratégiánk, amellyel fel lehet venni a harcot a szélsőjobb ellen. így nálunk eleve nagyobb a veszélye egyfajta populista típusú radikalizmusnak. Pető Iván a jobb és a szélsőjobb közti, felfogásbeli különbségeket elemezve kiemelte: a szélsőjobb ellen a leghatározottabban a jobboldal léphetne fel azzal, hogy éles határt emelne a két irányzat közé. Ehhez azonban a pártelnök nem fűzött sok reményt. A magyar szélsőjobb előretörésének legfőbb okát a fideszes Fodor Gábor Bibó István gondolataival határozta meg: a fontos történelmi pillanatokban a nemzet és demokrácia eszméit-ellentétpárként használták. Fodor szerint hazánkban ismét megkezdődött ez a típusú érvelés. A további előadók sorában Szabó Miklós, szabaddemokrata képviselő elemezte a skinhead-jelenségeket. Rámutatott, hogy nyugaton főként utcagyerekek tagjai a mozgalomnak, amely ott nem kapcsolódik a politikai hatalomhoz. Nálunk viszont az értelmiségi-alkalmazotti réteg gyermekei alkotják e csoportosulásokat. Hazánkban - meglátása szerint álskinhead-jelenségről van szó: mert felülről szervezték e jobboldali rohamosztagokat, amelyeket azután bőrfejűnek állítottak be - nem" az utcáról jön tehát a szélsőjobb-veszély hangoztatta. Összességében valamennyi felszólaló politikus úgy látta: hazánkban a szélsőjobboldal nem szerzett komoly támogatottságot. ami bizonyítja a magyar társadalom többségének józanságát. Nincs tehát igazán társadalmi veszélyessége ezen irányzatnak - de csak akkor, ha megmaradnak hazánkban a demokratikus keretek. • Csurka szerint új erkölcsi erő kell, amely az összmagyarság mozgalmaként újra kezdi, és nem kíván mást, csak ..négy olyan évet, amikor magyarnak magyar lesz az ellenzéke ", ugyanis azzal az ellenzékkel. amely monopóliumokat - mint például a tájékoztatás - biztosított magának és más területeken is pozíciókban maradt, nehéz végrehajtani a rendszerváltást. Az MDF két hét múlva megrendezésre kerülő VI. országos gyűléséről szólván az elnökjelöltséget de nem az elnökségi tagságot visszautasította. A magyar nép és a magyar nemzeti gondolat mindenkor vezérlő csillaga kell, hogy legyen a Magyar Demokrata Fórumnak - mondta Antall József, az MDF elnöke, miniszterelnök a találkozójának záró előadásában. Visszautasította a miniszterelnök azt a szabaddemokrata filozófusnak. Kis Jánosnak tulajdonított vélekedéseket, miszerint ennek a köztársaságKiszavazzák a kommunizmust? Az MDF népi-nemzeti köreinek találkozója Csurka nem vállalja,,, Csurka István Merre tart a Magyar Út? címmel tartotta meg nagy tetszéssel lögadott, tapssal többször is megszakított előadását. A Magyar Út céljairól szólva kiemelte: szükség van egy olyan szervezetre, amely fel tudja készíteni a keresztény-nemzeti centrumot arra, hogy - törvényes eszközökkel - a következő választásokon „kiszavazza a kommunizmust". nak nincs legitimációja, és a magyar nemzet nem rendelkezik demokratikus hagyományokkal. Kifejtette: a koalíciónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy stabil alapokat teremtsen, tehát még egy választási időszakban ennek a nemzeti-középnek kell kormányoznia. Az állampárt MSZMP-vel és az SZDSZ-szel kötött megállapodásokra is kitért a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezek nélkül a paktumok nélkül ma nem lenne működőképes az ország. A külföldi tőke nagymértékű magyarországi szerepvállalásával kapcsolatos — a délelőtti ülésen is hangot kapott - aggályokat a miniszterelnök túlzónak tartja. Ma ugyanis mindössze 8 százalékos a külföldi tőke részesedése, itthon pedig nem állnak rendelkezésre megfelelő források. A privatizáció során gondolni kell azonban arra is, hogy a magyar tulajdon maradjon többségben, a külföldi tulajdon a 35-40 százalékot ne haladja meg - hangsúlyozta Antall József, majd a nemzeti középosztály megteremtésének fontosságáról szólt. • Vasárnap ülést tartott az MDF választmánya is. Ezen egyebek közt elhangzott, hogyi az országos gyűlés első napján, január 22-én este választják meg a párt elnökét. Az elnöki posztra eddig 5-6 javaslat érkezett; a szintén elnöknek javasolt Csurka István ugyan szóban már kinyilvánította, írásban azonban még nem érősítette meg, hogy nem vállalja az elnökjelöltséget. E szándékát legkésőbb január 22-én délig kell(ene) bejelentenie. Szentmise a Don-kanyar hősi halottaiért Szentmisén emlékeztek a 2. magyar hadsereg doni kasztrófájára, a hősi halottakra és a többi áldozatra szombaton délelőtt a szegedi Szent József templomban. Morlin Imre jezsuita szerzetes és Papp László református lelkipásztor mondott beszédet és könyörgést. A Helyőrségi Művelődési Otthonban tartott emlékülésen dr. Máriaföldy Márton tanár Muhi, Mohács, Világos, Trianon történelmi tragédiái mellé sorolta a doni csatavesztést, a hozzászólók emlékművek fölállítását sürgették. (Fotó: Nagy László)