Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-07 / 287. szám

HÉTFŐ, 1992. DEC. 7. KULTÚRA 5 Gondolatok az emléktábla alatt Vinkler szegedi Európaja Októberben lett volna nyolcvanéves, 12 éve nincs közöttünk. Ha élne, bizonyára éppoly bölcsen, toleránsán és a tanító ember szenvedélyével igazodna el bonyolult vilá­gunkban, mint egész életében. Hófehér haja - mint egy par­lamenter zászló - képes volna összebékíteni az egymásnak feszülő érdekeket, csitítaná a hangoskodókat, finoman rá­szólna a hordószónokokra. Bi­zonyára így lenne, mert Vink­ler fél évszázadon át helyzetjel­zője és európai zsinórmértéke volt a város képzőművészeti életének. Talán csak egyetlen egyszer volt áruló. Tizenkét éve, amikor elfogadta a szép halál lehetőségét a nagy ka­szástól. S ecsettel a kezében lé­pett át a rubikonon. De még volt ideje egyik utolsó lapján testamentumot hagyni: a kecs­ke lelegelheti a babérbokrok leveleit, a pegazus szárnya megpörkölődhet, lába meg­sántulhat - a költő mégis feljut az Olimposzra. A csúcsokról lenézve bizo­nyára fáj néki, hogy dédelge­tett álmai, művészi ambíciói, alkotói tervei az annyira várt változások nyomán sem való­sulhattak meg. Azok az el­képzelések, emberi szándékok és művészeti törekvések, ame­lyek a harmincas-negyvenes évek fordulóján a Gogol utcai műteremben kristályosodtak. A műteremben, mely egyszerre volt baráti találkozóhely, szel­lemi központ, alkotói tégely és vitafórum. Gyakori vendég volt itt a klasszika filológus FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ ARCHÍVUMÁBÓL Az elmúlt héten Vinkler László egykori műtermének házfalán, a Gogol utca 2-ben emléktáblát avattak Kerényi Károly, a költő-iro­dalmár Sík Sándor, a folklo­rista Bálint Sándor, a termé­szettudós Szent-Györgyi Albert és a Szegedi Fiatalok Művé­szeti Kollégiumának akkorra már elárvult képviselői. Mű­vészek és tudósok keresték az egyre hatalmasodó háborús árnyak és emberi kiszol­gáltatottságok közepette a túlélés esélyeit, a humanista értelmiségi magatartás remé­nyeit, a szellem, az európai mérték megmaradásának lehe­tőségeit. Műhely volt ez a mű­terem a javából, az akkori Ma­gyarország egyik legintellek­tuálisabb, leghumánusabb, legeurópaibb szigete. Ahol érték volt a szeretet, csak az európai modell lehetett iga­zodási pont, ahol fölül tudtak emelkedni származási, vallási, hivatásbeli kötődéseken, ahol az ember volt a gondolkodás kiindulópontja és célja. Az európai kultúra nagy kérdése, Apollon és Dionüszosz két pólusú, de elválaszthatatlan pá­rosa kísérte végig Vinkler élet­pályáját. Ez épült be személyi­ségébe, s amikor a baráti társa­ság tagjait elsodorta a történe­lem, Bálint Sándorral ketten maradtak hűségesek Szeged­hez és itt Európához. Vajon miként élhette meg az ideoló­gia kötelező meneteléseiben az elszürkítő törekvéseket, miként volt képes megőrizni azt a sokszínűséget, gazdagságot, amelyet műveltsége és tehet­sége révén kiteljesíthetett? Vajon elegendő volt-e számára az öröm, amikor tanítványainak sikereiről értesült, s micsoda emberi méltóság sűrűsödhetett benne, hogy szinte félreállítva kellett tapasztalnia karrieristák és féltehetségek miként söprik be az orra előtt az elismeréseket, kitüntetéseket. Persze jól tudta, ami neki adatott, az óriási, osztható kincs. De vajon tudjuk-e ma, mi, itt ebben a városban akkor, amikor már unos untalan közhellyé koptatjuk az Euró­pához való csatlakozás szándé­kát, hogy az elmúlt fél évszá­zadban Európa itt élt Szege­den, közöttünk Vinkler László­nak hívták. Mértéke ma is hiteles. TANDI LAJOS Hitelrontás A napokbanjényes keménytáblába kötött, kiváló mi­nőségű, fehér, de nem vakító papíron, hatvan számozatlan lapon, évjelzés nélkül reprezentatív külsejű könyvecske ke­rült ki a Szegedi Nyomdából, a Print Agent és a D. P. Kon­takt Szervezési és Külkereskedelmi Társaság gondozásában és támogatásával. A külső címlapon ez áll: Dóró János - Juhász Gyula: Eső áztatta évek. Kalcsó József bűvkörei. Belső címlapja nincs, az ennek megfelelő lapon ma­gyarul és németül további fölvilágosítást kapunk a köny­vecske szerzőiről. Szerkesztette (elég dilettáns módra) Dóró János. A szövegeket gondozta, és németre átültette Juhász Gyula. Ebből már sejthető, hogy ez a Juhász Gyula nem az a Juhász Gyula (1883-1937), akit a címlap láttán - és szegedi kiadványról lévén szó - a könyv hírét vagy magát a könyvet kezébe vevő joggal vél. A képek ihlette hangulatokat, gondolatokat versbe és prózába öntötte Bereczky Zsolt sebész adjunktus; a közelebbről ismeretlen Dóró János; Faragó József „cigány tanár"; Juhász Gyula „mérnök, üzletember" és Réthy Zsig­mond ornitológus. A képek alkotójáról, Kalcsó Józsefről a kötet vége felé megtudjuk, hogy Kétegyházán született 1952. október 29­én. Hajdani szegedi középiskolai társai (mint az Ajánlásból kisejlik) nyilván e napokban esedékes negyvenedik szü­letésnapjára hozták létre e szép könyvecskét. E köszöntőt megérdemli: képei valóban szépek, mind az absztraktak, mind a realisták. Ez utóbbiak (önarcképe, aktja, téli tája stb.) bizonyítják, hogy rajzkészsége, színlátása kiváló. Ahogy a szabad versek mai dömpingjében költőiknek tehetségét igazából az bizonyítaná, ha művészi értékű szonettet is képesek írni. Kalcsó József Iparművészeti Főiskolát végzett; 1978 óta kiállításokon mutatja be műveit. „Visszavonultan él." A képek ihlette szövegek alig érnek föl e színvonalra. S hogy miért kellett németre is átültetni őket, rejtély marad. Különösen Juhász Gyulának a kötet címében is hangsúlyosan kiemelt versei bosszantanak föl. Ez a Juhász Gyula, ha költőnek tartja magát, ne tudná, hogy ez a szürke név már foglalt a magyar irodalom történetében; ezzel a névvel - s különösen Szegeden - ízléstelen dolog bármiféle, még jó verseket is közzé tenni? Ne érezné, hogy ha jelen akar lenni a magyar lírában, valamivel - legalább a veze­tékneve elé vagy után tett nagybetűvel - meg kell külön­böztetnie magát attól a Juhász Gyulától, akit klasszikusként tart számon irodalomtörténetünk? 1943-ban Szabadkán már jelent meg verseskönyv Juhász Gyula nevével. Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában a szegedi költő művei közé volt besorolva ­míg szóvá nem tettem e hitelrontást. Most is föl kell emel­nem szavam, nehogy valakit megtévesszen ez az ügyetlen, érzéketlen, kegyeletsértő eljárás. PÉTER LÁSZLÓ Üllési néptáncünnep Hagyományőrzés egy kistelepülésen Örvendetes, ha egy kistelepülésen a ha­gyományőrzés már maga is hagyomány. Tizenöt esztendő következetes népművészeti, néptánc­és dalkultúrát őrző, elevenítő tevékenysége tiszteletet érdemlő. Ezért jeles évforduló az Üllési Fonó Táncegyüttes működésének tizenöt esztendős fordulója, s különöst azért is, hiszen mély gyökerei, igazi előzményei a folklórnak Üllés községben kevéssé voltak. Rendhagyó, oldott ünnepet tartottak a hét végén Üllés községben, amelyre meghívtak minden egykori együttes tagot, ha legalább fél évig táncolt valamely csoportban. A 15 éves évforduló alkalmából pénteken kiállítás nyílt a Déryné művelődési házban, bemutatva az arany II. megvédett minősítés okiratát, hazai és kül­földi fellépések emlékeit, tárgyait és képben rögzített mozzanatait. A közös vacsorán Dinnyés Géza, az együttes koordinátor vezetője mondott méltató szavakat, felidézve néhány szép emléket az eltelt időből. A Fonó országos, sőt nemzetközi jó hírnevének megalapozója Nagy Albert koreográfus, aki ma már csak az ifjúsági csoport művészeti irányítását végzi, a többi csoportot a felnőtt táncosok - Juhari Ágota, Kucska László, Nagy Róbert - vezetik. Mintegy 140 régi és mai táncos, számos máig részes alapító vett részt a péntek esti házi ün­nepségen. Szombaton az évfordulós program al­kotóházzal folytatódott, amelyen gyerekek vettek részt az ország különböző részeiről. A Zabhegyező országos gyermek egyesület rendezvénye jól kapcsolódott a kézművesség kínálatában az üllési folklórünnephez. Vasárnap a szerény jubileumot táncház zárta a Bittó Nándor vezette Rokka zenekar muzsikájára. B. P. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Emlékidczők a kiállításon: Hecskó Gabriella, Nagy Róbert, Ótott Zsolt Megyei amatőrtárlat A tizenötödik alkalommal meghirdetett Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Ki­állítás megyei bemutatója teg­nap, vasárnap délután nyílt meg Szegeden, a Közép fasor 1-3. alatt lévő Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézetben. A december 17-ig nyitva tartó tárlaton 37 Csong­rád megyében élő amatőr alkotó - festők, grafikusok, szobrászok, fafaragók - művei tekinthetők meg. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA PROGRAMAJÁNLAT MA RENDHAGYÓ FÖLD­RAJZÓRÁK: 9 órakor Doma­széken, 11.30-kor Rúzsán, 15 órakor Öttömösön tart előadást dr. Jakucs László szakíró, barlangkutató - a községi könyvtárak szervezésében. KÖRNYEZETI SZENY­NYEZÉSEK eltávolítása címmel ankétot rendeznek 10 órakor, a SZAB székházában. MESEVÁR a Szárszorszép Gyermekházban 14.30-16 óráig. Vendég: Holle Anyó. MÉSZÁROS GÁBOR ke­ramikus iparművész kiállítását a Forráskúti Általános Isko­lában 16 órakor nyitja meg az iskola igazgatója. Megtekint­hető december 11-éig, 8-16 óra között. SUPERBOOK (a könyvek könyve) klub gyermekeknek a BBMK Belvárosi klubjában, 17 órakor. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN kaktuszklub, ötórai tinitea - re­laxáció, hipnózis - vendég: Iván Risztics; agykontroll klub ismétlők részére 17 órától. JÓ KÖZÉRZET, ÉLET­ERŐ: HERBALIFE. Fizikai, szellemi frissesség, immun­rendszer-erősítés, jó idegrend­szer, pihentető alvás, éhség­mentes fogyás, hízás. Az elő­adás 17 órakor kezdődik a For­rás Szállóban. HALADÓ ROCK AND ROLL 18 órától a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. Vezeti: Gergelyné Dudás Klára. FODOR ZSÓKA lesz a há­ziasszony a Virág Kávéházban, 19 órától. Vendégei: megle­petés! A SVÁJCBAN ÉLŐ ZSIGMOND GABRIELLA dal- és áriaestjét rendezik meg a JATE aulájában este 7 óra­kor. Közreműködik: Nagy Ágnes brácsán. Nagy Márta zongorán, valamint a Musica Parlante együttes. Vezényel: Meszlényi László. RIVER COUNTRY CLUB 20 órától a Tamási Áron sza­badidőközpontban . HOLNAP AZ UFÓK NYOMÁBAN címmel tart előadást Sós Tibor ufológus 11 órakor Sándorfal­ván, 15 órakor Üllésen - a könyvtárak rendezésében. AMIGA KLUB 17 órától az ifjúsági házban. A SOMOGYI KÖNYV­TÁR rendezvénye: 17 órakor Algyőn (Bányász u. 2.) Zom­bori Ottó csillagász Mi közünk a csillagokhoz? című előadása videóvetítéssel. BENÁRIK ÁDÁM asztro­lógus előadása 18 órától a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban Az egészség törvénye, a pozitív gonkdolkodás jutalma címmel. A táncjóga előadást Swami Advaitananda vezeti, ugyancsak 18 órától. " A HÁGI ÉTTEREMBEN szegedi karitatív szervezetek részvételével amatőr művészeti vetélkedő lesz 18 órától - a Civitan klub szervezésében. A HEVESI IMRE-DR. NAGY PÉTER DUÓ bulija 20 órakor kezdődik a Tamási Áron szabadidőközpontban.

Next

/
Thumbnails
Contents