Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-04 / 285. szám

PÉNTEK, 1992. DEC. 4. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Megérkezett Szegedre, a Sárosi útcai szalonba az első Esztergomban gyártott Suzuki szállítmány. A kilenc darab 1.3 literes piros és fehér szinű autót még az idén követi harminc. A meglehetősen népszerű kocsi kisebb, egyliteres változatára azonban már csak áprilisra tudnak előjegyzést felvenni, míg a nagyobbat márciusra igérik. Ne csak a malac, a pénztárca is hízzon Aki nem ma kezdte a sertéstartást, azt nem szédíti meg a mostani, kilónként 100 forint körüli felvásárlási ár. Az emlékszik a 48-ra is. A végletek senkinek sem jók. Az egyiket a termelő sínyli meg, a másikat a feldolgozó és a kereskedő. E kilengések remélhetően újabb lökést adtak a régi törekvésnek, a megbízható információkon üzleti tisztességen és szakértelmen alapuló együttműködésnek. Régi törekvése a húsiparnak, hogy a felhasználási célnak leginkább megfelelő súlyban és minőségben vásárolja meg a vágnivalót. A minőség ebből a szempontból elsősorban vékony szalonnát, formás sonkát, hengeres karajt jelent. E szempontokat veszi figyelembe a minősítés is, s a hasznos húsrészek aránya szerint a jobb osztályzatúak felárat kapnak. A nagy tételben hizlalók szerint ezek az ösztönző különbözetek nem eléggé számottevőek. A jó fajta, az igényes és tartalmas takarmány, a komfortos környezet pénzbe kerül, s ennek illene megtérülni. E törekvések sikerét leginkább a szervezetlen piac ingadozásai szokták visszavetni. A hullámvölgyben az értéktelenebb érdemtelenül felértékelődik. Jelenleg is hasonló cipóben járunk, de miért ne sikerülhetne épp most a váltás. Az FM Hivatal, a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar, a vásárhelyi Állami Tangazdaság és a Pick Szeged Rt. ennek érdekében tart ingyenes továbbképzést az érdeklődő sertéstartóknak. A főiskola Andrássy u. 15. szám alatti előadótermében december 8án, kedden 9 órakor kezdődik a kétnapos rendezvény. A továbbképzésen szó lesz a várható piaci igényekről, több előadást tartanak tenyésztési, tartási, takarmányozási és állategészségügyi kérdésekről, s tájékoztató hangzik el az 1993as gazdasági szabályozókról. Az előadásokat és konzultációkat követően a tangazdaságban gyakorlati bemutató lesz a tenyészállat kiválasztásról és az ultrahangos élőállat-minősítésről. TÓTH SZELES ISTVÁN A Szegedi Paprika Rt. állami vagyonrészének pár héttel ezelőtti értékesítésével a Piroska Kft. vált többségi tulajdonossá. Az eladósodott vállalat legnagyobb hitelezője a Budapest Bank jutott így tulajdonhoz, a káeftén belüli 80 százalékos részarányával. A különbözet a külkereskedő Monimpexé. Az Rt.-ben 5 százalék erejéig bentmaradt az államot képviselő ÁV Rt., s pár százalékkal több önkormányzat. Az új felállásban az első rendkívüli közgyűlést tegnap, csütörtökön hívták össze a gyár telephelyén. Ezt követően sajtótájékoztatón ismertették döntéseiket. Hardy úr, a Paprikás Elmondták, hogy továbbra is szeretnék eredményeiket, gondjaikat ilymódon megosztani a közvéleménnyel. Most a személyi kérdésekkel kezdték. Az igazgatóság elnöke John Hardy, válságmenedzser; alelnöke Kiss Piroska, a Budapest Bank szegedi igazgatóságának igazgatóhelyettese; ügyvezetője Nagy István, akit a cég vezérigazgatói tisztében is megerősítettek. Hardy urat a bank korábban tanácsadóként foglalkoztatta, most is a jövedelmezőség és gazdaságosság szempontjait kell neki képviselnie. Az új igazgatóságnak kell kidolgozni a cég újraépítésének elveit. A szerződéses termelői kapcsolatok megújításához januárban látnak hozzá. A piaci igényeknek megfelelő kapacitás behatárolása még hátra van, de már most látható, az ehhez kapcsolódó, létszámot érintő döntésekben nem a szociálpolitikai elemeké lesz a főszerep. T. SZ. I. GAZDASÁG 5 Azúr-parti „ragyogás" A Dél-Azur-Net Kft. egy franciaországi családi vállalkozás része, a francia és a magyar tulajdon aránya 50-50 százalék. A kft-t 1990 novemberében jött létre a francia AzurNet, a Délép, a Délépítő Kft. és magánszemélyek társulásával, 3 millió forintos törzstőkével. A vállalkozás profilja a takarítás, a felújítás, a parkgondozás. Szegeden ez a kft. viseli gondját a vásár- és piacterületeknek, és végzi néhány nagy irodaház takarítását. Az ügyvezető Vér György. - Hogyan jött létre a DÉ1Azur-Net? - Gérard Coissat-Marschall úr, a franciaországi Azur-Net ügyvezető igazgatója, nizzai területi direktora a SzegedNizza testvérvárosi kapcsolat révén került a városba, ugyanis a Dél-Franciaországi Gazdasági Kamara egyik vezetője. Először a Városgazdálkodási Vállalattal tárgyalt, de a VGV-nek nem profilja a belső takarítás, ezért új partnert keresett. Kézenfekvő volt, hogy a Déléppel üljön le tárgyalni, mert a vállalat szociális ellátási osztálya Van, aki szereti a vegyesvállalatokat, van, aki nem. Egyesek azt mondják, jó, ha jön a külföldi tőke és színvonal, mások szerint a nyugatiak kifosztják az országot. Egy biztos, a vegyes vállalat kapcsolatot jelent, aminek létre kell jönnie valahogy és működnie kell. A feleknek egymásra kell találniuk, szót kell érteniük az eltérő gazdasági gyakorlat, gondolkodás ellenére. •••••••••••• éppen ilyen feladatokkal foglalkozott. A Délép éppen ebben az időszakban önállósította a különböző részlegeit, így jött létre a vegyes vállalat. - Mi biztosítja a francia minőséget? - A francia partner egyhetes betanító programot szervezett, az Azur-Net 1 millió 250 ezer forint értékű gépet, eszközt hozott a vállalkozásba, olyanokat, amilyeneket ők használnak. Rendkívül modern, praktikus berendezéseket. Természetesen magyar körülmények között ezeket nem lehet „francia minőségben" használni, mert nálunk nincs olyan takarítási kultúra, amilyen a 30 éves francia cégnél. Az emberek nálunk a felmosórongyhoz vannak szokva, az épületeket sem úgy tervezték, hogy alkalmasak volnának a nagyüzemi takarításra. A megrendelők anyagi nehézségei pedig megkötik a kezünket. Csak egy példa: a magyar tisztítószerek sokkal rosszabb minőségűek, a franciák viszont - a szállítási költségekkel együtt - nem megfizethetőek. - Mit szól ehhez CoissatMarschall úr? - Kéthavonta jön Szegedre, így pontosan ismeri az itteni viszonyokat, tudja, mennyire korlátozottak a lehetőségek. Az Azur-Net pedig egy kis családi vállalkozásból nőtte ki magát több mint kétezer embert foglalkoztató óriáscéggé, vagyis megérti a kezdeti nehézségeket. K.G. MicropoHosszú, télbe nyúló számítástechnikai ősszel dicsekedhet Szeged, hiszen a Micropo és a MIX-R Kft tegnap kezdődött kétnapos bemutatója a Szeged Étteremben már a hatodik ilyen esemény az elmúlt két hónapban. Mint Lőrincz Bélától, a Micropo marketingmenedzserétől megtudtuk, a tíz éves vállalkozás ma a 4-5. helyen áll a professzionális személyi számítógépek magyarországi forgalmazásában. Tavalyi forgalmuk 400 millió forint volt, ebben az évben ezt 50 százalékkal növelhetik. Idei bemutatkozásuk egy két évvel korábbi sikeres szegedi esemény ismétlése, természetesen sok sok újdonsággal. A Compaq számítógépek, Idek monitorok, Microtek scannerek, Roland termékek nem titkoltan arra is várnak, hogy a világbanki tendert nyert oktatási intézményekben segítsék a szakmai képzést. A Micropo szegedi képviselete, a MIX-R Kft. a gépek forgalmazásán túl és MIX-R-bemutató FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ természetesen sok mindennel foglalkozik, referenciái közül a dunaújvárosi betongyár automatikus folyamatirányítására, a kabai és a szerencsi cukorgyár telephelyforgalmi rendszerére büszke. K. A. Nem jön a külföldi tőke A külföldi működő tőke erőteljesebb megjelenése a magyar gazdaságban lényegében 1989-től vett nagyobb lendületet. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma ugrásszerűen emelkedett, a befektetett külföldi tőke nagyságrendje a kelet-európai térséghez mérten kiemelkedő. A részben vagy egészben külföldi tőkével alapított vállalkozások részesedése a teljes vállalkozói körben létrehozott GDP-ben a múlt évben elérte a 8-9 százalékot. A külföldi tőke szerepvállalása Magyarországon rendkívül nagy területi differenciáltságot mutat. Az 1992. MII. negyedévben újonnan alakult külföldi érdekelfségú gazdasági társaságok devizában jegyzett tőkéje a lakosság számához mérten Vas megyében 37-szer akkora, mint Szabolcsban. A külföldi tőke egyértelműen előnyben részesíti a nyugati határ menti területeket, azt követik a - befektetések nagysága tekintetében - az ország középső megyéi, és tőlük leszakadva a keleti és déli határ széli országrészek. Csongrád ebben a rangsorban igencsak hátul található, mindössze három megyét előz. Az egy lakosra jutó befektetés mindössze 5 százaléka a Vas megyeinek, egytizede a Győr megyeinek. Még a dél-alföldi térségben is alárendelt szerepet játszanak a jugoszláv és román határ menti megyék. 1992 első kilenc hónapjában mindössze 85 külföldi érdekeltségű gazdasági társaság alakult Csongrád megyében, összesen 227 millió forint törzstőkével, amiből az alapítók 172 milliót jegyeztek devizában. A megye gazdaságának fejlődése szempontjából rendkívül fontos lenne a kedvezőtlen tendencia megváltoztatása, a külföldi befektetések nagyságrendjének számottevő növelése. Ennek elmaradása mind a modernizáció, mind a gazdasági szerkezetváltás terén hátrányos következményekkel fog járni. KLONKAI LÁSZLÓ (KSH) Német torok, csongrádi bor Hol van már a tavalyi szüret? Idén - noha a szüret az aszály, valamint a nagyüzemi termelés csökkenése miatt elmaradt a várakozásoktól - 40 ezer mázsa szőlőből készített nedűt a cég, ebből 8 ezer volt a saját termés, 32-őt téeszek és magánszemélyek dolgoztak fel bérmunkában. Hegyközi István, a Dél-Alföldi Pincegazdaság igazgatója mellesleg aggasztónak látja azt a tendenciát, hogy a nagyüzemek felszámolják az ültetvényeket. Minden okuk megvan rá - mondta -, hiszen megnövekedett költségeiket nem tudják a bor árában érvényesíteni, így viszont elképzelhető, hogy rövid időn belül a nagyüzemi ültetvények közel fele megszűnik. Az exportpiacokon nehezen találja meg a helyét a cég a tavalyi pangás után. Körülbelül 2-3 ezer hektoJiter csongrádi bort megvesz egy német kereskedő, hordókban, a palackos vörösborok iránt pedig a finnek, a dánok és az angolok érdekődnek, de a megrendelések Az elmúlt évtizedeket nemcsak az emlékezet szépíti meg, valóban azok is voltak a Dél-Alföldi Pincegazdaság számára. Míg ugyanis 1982-ben 405 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel a vállalat, addig idén az akkori mennyiségnek mindössze a 10 százalékát. Ez azonban már előrelépésnek számít 1991-hez képest, amikor is csak bérfeldolgozásra futotta a cégnek. Azért, mert a korábbi keleti piacok (Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország) szinte egyik napról a másikra összeomlottak. együttesen sem érik el az összes árbevétel 10 százalékát. Érdekesség, hogy a Capri wermouth az orosz és az ukrán vásárlók fantáziáját mozgatta meg. A vállalat vezetése úgy érzékeli, hogy a minőségi borok belföldön is gazdára találnak, ellenben az egyszerű asztali borok eladása nagy feladat elé állítja a szakembereket. Azért, mert a kistermelők is produkálnak hasonló minőséget, de azt kannákban, áfa- és fogyasztói adótól mentesen adják el. A Dél-Alföldi Pincegazdaság idén kénytelen volt csődöt jelenteni, s hiába kötött június 26-án csődegyezséget a hitelezőivel, ma is ugyanolyan bizonytalan a cég sorsa, mint egy fél évvel ezelőtt. A nyári egyezség ugyanis arról szólt, hogy a 405 millió forintnyi tartozás felét a vállalat még december 31-ig kifizeti hitelezőinek. Oly módon, hogy telepeit, üzemegységeit, pincéit értékesíti. Eddig el is kelt a szolnoki és a gyulai üzemegység, a többinek az eladása azonban vontatottan halad. Erre júniusban senki sem számított. A hitelezői választmány legközelebb december közepén ül össze, s annak döntésétől függ, hogy a partnerek tartják e az egyezséget, avagy felmondják. Mint ahogy azt Hegyközi István kérdéseimre válaszolva elmondta, július 1-je óta az 500 fővel (a korábbi létszám felével) dolgozó vállalat eleget tesz mindenféle fizetési kötelezettségének. Ha nem kellene büntetőkamatot fizetnie (68 millió forintot hat hónapra), akkor szerény nyereséggel zárná az évet. Az árbevétel különben 400-500 millió forint között várható. A Dél-Alföldi Pincegazdaság átalakulása is napirenden van, de a csőd miatt megakadt a folyamat. Amennyiben tartható a csődegyezség, akkor az rt.-forma sokat lendíthetne a cég helyzetén: az adósságok fejében ugyanis részvényeket kapnának a hitelezők. FEKETE KLÁRA