Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-31 / 306. szám

VERNISSZAZS • SZILUETT • SZEX • MARCIPÁN avagy egy Hab hiteles története Csütörtök, délelőtt 11 öra: - Leadtad a Habot? - Le. Mit csinálunk a következőbe? - Vendégségbe kellene menni, mert három hete nem voltunk. Mit szólsz A.T.-hez? - Nem jó, mert művész. A múltkor is az volt. Valami gazdasági ember kellene. K.J.? - öt megcsináltuk 1% portréba. Inkább keressünk egy műszakit. - Nincs ötletem. Majd holnap. Péntek, dél: - Megpróbáltam felhívni V.H.-t, de mire lett vonal, elment. Hétfőn elutazik, szerdán jön viszsza, az nekünk késő. S.J.-t leváltották. Kerestem T.Z.-t is, de éppen költöznek, a feje tetején áll a lakásuk. - Hagyjuk, ma már űgysem találunk bent senkit. Majd hétfőn. Hátha hétvégén eszünkbe jut valami. Héttő, délelőtt 10 óra: - Egy csomó embernek telefonáltam, de vagy nincs Szegeden, vagy nem ér rá. G.F. pedig nagyon ideges lett. amikor felhívtam. - Persze, mert válik. Mi lenne, ha nem nagy­emberhez mennénk, hanem I.D.-ékhez. Sok­gyerekesek Hétfő, délután 2 óra: - I.D.-ék nem vállalják, mert vallásosak. Eszembe jutott még U.E., de szabadságon van és nincs otthon telefonja. Megpróbáltam M.N.-t is, de siel. P.S. pedig azt mondja, nem vállalja, mert akiről írunk, annak veszélybe kerül az állása. - Legkésőbb holnap délelőtt kitalálunk valamit. Kedd, délelőtt 11 óra: - Sikerült elérnem X.Y.-t, vállalta, de csak holnap este nyolckor. Kicsit szoros lesz, mégnincs más megoldás, hacsak nem akarunk megint illemkódexet közölni. - Mikor fogunk onnan hazaérni? - Éjfélkor, ugyanis vidékre kell menni. Fotóst is kell szerezni, olyat, akinek van autója. Szerda, reggel 9 óra: - Beszéltem a fotósokkal. Kálmánnal megyünk, hétkor indulunk. Megvan a cím? - A lámpánál jobbra, a templomnál balra, a kocsmánál egyenesen. A közért után a harmadik ház, nagy, fehér. Állítólag nem lehet eltéveszteni. Szerda, este 8 óra: - Itt nincs is ilyen nevű utca. Lehet, hogy az a templom nem az a templom. Egy ekkora településen biztos van legalább kettő. Forduljunk vissza. - Ez meg nem kocsma, hanem italbolt. Szerintem teljesen eltévedtünk. Meg kellene kérdezni valakitől. - Ez lesz az, gyerekek. Kiszállok, megnézem a táblát, mert ebben a sötétben nem látom rendesen. - Figyeljetek, szerintem ott nekünk integetnek. Szerda, éjjel fél 12: - Kálmán, miért álltál meg? Haladjunk már. - Elszakadt a gázbovden. Skodabetegség. - És most mi lesz? - Megpróbálom megcsinálni. Ez a fél óra már nem számít. Csütörtök, dél: - Leadtad a Habot? - Le. De nem fog beférni, mert sok a hirdetés. - Remek. Legalább a jövő héten nem kell Habozni. - De igen. Kell írni a szilveszteri számba. Valami humorosat... F. K. - K. G. Ne kezdj ki a nővel! Egyformában szívósabb mint te, addig fog rágni, amíg ezt belátod. , Kiszámíthatatlanságát pedig úgy sem tudod követni. A Nő csudákat művel, amíg te lassan építed a templomot... Ördögi szekvencia Szeretem a nőt mert fenntartás nélkül követ engem; jutalma: a demoniságom. (Schéner Mihály Diabolikon) A multimilliomos Onassis ötlete volt, hogy Monaco hercege egy hollywoodi filmsztárt vegyen fele­ségül. Először Marilyn Monroe-\ környékezték meg. Aztán mégis Grace Kellyre esett a választás. Ő egy árnyalattal okosabbnak, és két árnyalattal szűziesebbnek látszott. Grace örömmel hajózott Monte­Carlóba. A hercegi házasságot az újságírók az évszázad románcának nevezték. Grace Kellynek hetven­két címe és legalább háromszor annyi ellensége lett Monacóban. Intrikák szövevényében élt, s úgy érezte, nemcsak gyerekeiben, férjében is csalódnia kell... Grace egyszer megosztotta bá­natát férje, Rainier hűtlenkedé­seivel kapcsolatban legjobb ba­rátnőjével. Ava Gardner-re\. A sztár vigasztalásul Spencer Tracy örök jótanácsát mesélte el, amelyet az ősz színész állítólag Mickey Roo­ney házasságkötése alkalmából mondott el először. íme a sztori, amelyből olvasóink is okulhatnak - az új évben. - Mondok neked valamit, fiú ­így fordult Spencer Tracy Mickey Rooney-hoz. - Vegyél egy fazekat, és házasságod első esztendejében dobjál bele egy kavicsot, vala­hányszor megdugod a feleségedet. A második évtől kezdve ne dobjál több kavicsot. Ellenkezőleg, min­den házastársi együttlét után vegyél ki egyet. Akármilyen hosszú legyen is a házasságod, hidd el nekem, a fazék sosem fog kiürülni. (Részlet Bradányi Iván: Egy hercegnő három élete című köny­véből.) Divatötletek Karikatúrák régi vicczlapokból Többet várt Gróf: - Szerelméért, édes Mimi, kész vagyok minde­nemet feláldozni: pénzt, nemességet, becsületet..., akár az életemet is! Mimi: - Úgy! Szóval csak ennyit érek én magának?! Az orfeumban - így jössz a vacsorára is? - Persze, legfeljebb a páncélt veszem le, hogy ne zavarjon az evésben... Praktikus - Madame, a kapitány úr megint itt felejtette az alsóját. Küldjük utána, vagy majd ezt is elhordatjuk az úrral?

Next

/
Thumbnails
Contents