Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-30 / 305. szám

SZERDA, 1992. DEC. 30. Zászlófelvonás Genfben Beszélgetés Pungor Ernővel KULTÚRA 5 Genf közelében, a svájci-francia határ mindkét oldalán található a világ egyik legnagyobb tudományos kutatóintézete, az Európai Részecskefizikai Laboratórium, népszerű nevén a CERN. A mélyben húzódó hatalmas gyorsítóberendezések segítségévei azokat az alapvető részecskéket tanulmányozzák, amelyekből minden anyag felépül, ám ezek megismeréséhez országok összefogását igénylő nagy energiabefektetés szükséges. A CERN már a hetvenes években kutatási lehetőséget biztosított a magyar ösztöndíjjal érkező fizikusoknak. A december 18-i ünnepélyes zászlófelvonással hazánk is teljes jogú tagjává vált ennek a több mint húsz európai országot összefogó tudományos egy üttműködésnek. Mennyiben jelent ez új lehetőségeket a magyar tudomány számára itthon és külföldön? Erről kérdeztük dr. Pungor Ernő minisztert, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét - Az eddigi kapcsolatunk végeredményben egy jótékonysági akció volt a CERN-tagországok részérói, de az immár teljes jogú tagság azt is lehetővé teszi, hogy a magyar mérnökök, fizikusok az intézetben folyó kutatásokban, fejlesztéseken keresztül közvetlenül jussanak hozzá olyan csúcstechnológiákhoz, amelyek a hazai felhasználásban is szerepet kaphatnak, másrészt a CERN egyben megmérettetési lehetőséget, piacot is jelent a hazai műszaki fejlesztés kiemelkedő alkotásai, termékei számára is, nem elhanyagolható gazdasági haszonnal kecsegtetve. - Ezek biztató lehetőségek. De milyen kötelezettségeket jelent számunkra a CERNtagság? Úgy tudom, hogy a tagországok nemzeti jövedelmük arányában veszik ki részüket az évi több mint 900 millió svájci frankot kitevő költségvetésből. - Ez igaz, de mi kezdetben kedvezményekben részesülünk. Ennek értelmében Magyarország három éven keresztül csökkentett, kedvezményes összeget fizet, majd ennek letelte után fokozatosan érjük el a nemzeti jövedelemből számított fizetési kötelezettségüket. - Az egykori KGST-tagországok dubnai atomfizikai kutatási együttműködése ezzel gyakorlatilag megszűnt? - Nem számoltuk fel ezt a kapcsolatot sem. A CERN vezetőinek is az a véleménye, hogy amennyiben még lehet, ezt a kapcsolatot is fenn kell tartani Európa és a világ hasznára. Persze a korábbiakhoz képest kisebb mértékben. - Az elmúlt egy-két évben csatlakoztunk az Euréka, a COST, most a CERN és még egy sor európai tudományos együttműködéshez. Ezek kétségtelenül a magyar tudomány diplomáciai sikerei külföldön. De hogyan látja hazai kutatóhelyeink. kutatóink helyzetét, lehetőségeit? - Eredmények és gondok egyaránt vannak. Ami biztató, hogy sikerült áttérnünk egy objektívebb. céltudatosabb pénzfelhasználásra, kutatástámogatásra. Megszüntettük az intézménytámogatásokat, ehelyett csak az életképesnek tűnő témákat támogatjuk, a tehetséges emberek számára szeretnénk megfelelő feltételeket teremteni. Ami viszont nagy gond, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájában óriási hiányosságok vannak, éppen ezért fektettünk az elmúlt két év során mintegy 4 és fél milliárd forintot ennek fejlesztésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő feltételeket teremthessünk a munkához gépekben, műszerekben, alkatrészekben is. - Most, hogy magyar kutatók egyre nagyobb számban tudnak bekapcsolódni nemzetközi együttműködésekbe, kutatási programokba, több évet külföldön tölthetnek - milyen feltételek várják őket, ha hazajönnek? - Ez külön gond. Az infrastruktúra már említett hiányosságain túl ahhoz, hogy olyan feltételrendszert teremthessünk, ami mellett nyugodtan várhatjuk Magyarországon a külföldről hazajövő kutatóinkat, a legalapvetőbb, hogy ki kell radírozni a hazai kutatóhelyeken a feudális múltat. Nem szabad megendegnünk azt, hogy egy külföldről hazajött, vagy külföldre ki se ment tehetséges ember lehetőségeit nálánál sokkal tehetségtelenebb. de rangban magasabban álló emberek korlátozhassák. Az pedig, hogy például egy tehetséges egyetemi tanársegéd 15 000 forintot vagy kevesebbet keres, abszurd állapot. Szerencsére az igazi kutatóknak van egyfajta szerzetesi magatartásuk, de ezzel nem lenne szabad visszaélni. hogy sok ember vállal szinte nyomor szinten kutatómunkát. Ezen a területen sürgősek a tennivalók. DÜRR JÁNOS Mit ígér a TV 1? Előzetes az új évre Az új esztendő változást hoz a TV l-es csatornájánál is. A tervek között sokféle újdonság szerepel. A műsorstruktúrát áttekintve először valamiféle rendszeresség igénye ötlik szemünkbe, vagyis a meghatározott napok és meghatározott órák mindig bizonyos műsorokhoz kötődnek. Újdonság és nagyon örvendetes, hogy oktatási sáv is helyet kapott 12-14 óra között. Ez a tévés műfaj sokfelé ismert és sikeres, elég a hosszú sorból a legismertebbet, a BBC-tanfolyamot említeni. Az elképzelések között leginkább a rendszeresség igénye és szándéka az új. A műsorok általában 17.30-kor kezdődnek, különféle magazinműsorokkal a főműsoridőig. Eredeti helyén marad a Híradó, azt követi a reklámoktól övezett sportadás, majd a húszperces AKTUÁLIS. Kilenc órától minden nap mis és mis: hétfőn színházi közvetítés, tévéjáték vagy opera; keddenként sorozatok (januárban a Privátkopó, februártól a Klinikák); szerdán filmek, melyeket bővebb sportprogram követ; csütörtökön megmaradna kéthetente a Szomszédok és a Friderikusz-show, a közbülső hetekben folytatódik Kepes Andris sorozata, ekkor lesz a Töltsön egy órát kedvenceivel, és indul egy új program is, mely az ország különböző kistelepülésein élőket, szokásaikat, környezetüket kívánja bemutatni; péntek este Mozivarázs, és ekkor játszhatunk Mészöly Dezsővel és Fellegi Ádámmal; szombaton és vasárnap filmek sora és ...ágyból is megszemlélhetjük Budapest éjszakai életét. Hoz valami újat az új esztendő, vagy marad a kimosott, kicsit átszabott, vasalt régi? JÓZSA IVliï vésze ti naptárak: 1993 Az első magyar nyelvű kalendáriumot 1538-ban Krakkóban adta ki Benczédi Székely István. A második 23 évvel később jelent meg Bécsben, a lengyel származású Hoffhalter Rafael kiadásában. Ez, majd a rákövetkező is P. Tamás krakkói csillagász naptára volt, amely Bornemissza Péter fordításában látott napvilágot. A Batthyány Boldizsár támogatását élvező német Manilus János a Vas megyei Németújváron kiadta az első, Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű naptárt. Az 1584-re sz<?ló, Nádasdy Ferencnek. ajánlott naptárral együtt egy német „Schreibkalender"-t is megjelentetett, amelynél érdekes újítást alkalmazott. Mivel Rudolf király elrendelte a protestánsok tiltakozását kiváltó Gergely-naptár bevezetését, a protestánsok-lakta vidékeken működő, naptárakat is előállító nyomdák kényes helyzetbe kerültek. Manilus újításának lényege, hogy egy kalendáriumon belül párhuzamos hasábokon hozta a Gergelynaptárt, az ún. ónaptárral együtt. Hosszú időn át népszerűek és keresettek voltak a lőcsei kalendáriumok. Debrecenben Csáktornyai János jelentette meg az 1592-es Cisiot, de az 1593-as és 1594-es kalendáriumokat már Judiciumnak nevezte. Kis időre szakított a hagyományokkal a nagy francia polgári forradalom által 1793-ban bevezetett naptár, amely 10 napos dekádokból álló, 30 napos hónapokra, valamint kiegészítő napokra osztotta az évet. A hónapok nevét is megváltoztatták, így például az 1794. július 28-i ellenforradalmi államcsíny thermidor 9-re esett. A felvilágosodás, majd a reSÄ'*] Ä>*t4 ?» • 3 jT» í » L * 1 Egy lap Klösz György a század végi Budapest városképeiből formkor szelleme a kalendáriumok tartalmát is megváltoztatta. A babonás hiedelmekre épülő jóslatokat, a csillagok állásának tudománytalan értelmezéseit lassan háttérbe szorították a hasznos tudnivalók, a szórakoztató írások, sőt az irodalmi művek is. Az új nyomdai eljárás, és a növekvő kapacitás jelentősen bővítette a naptárkészítés lehetőségeit. Az 1930-as években is nagy divatja volt hazánkban a naptárkiadásnak. Sokféle szerv és szervezet jelentetett meg különböző témájú és formájú kalendáriumot. A II. világháború után a naptárkiadás elszürkült Magyarországon. Szenzációnak tűnt 1956-ban a Csontváry-festmények reprodukcióival illusztrált falinaptár a Képzőművészeti Kiadó gondozásában. Hosszú évekig a Képzőművészeti Kiadó egyeduralkodó volt a művészeti naptárkiadásban. A nyolcvanas évek közepén már kereken hetvenféle naptár, mintegy kétmillió példányban jelent meg szervezésében. Az utóbbi években egyre szaporodott a naptárkiadásra vállalkozók száma. Manapság már számon tartani sem lehet, hogy hány cég, kft., kiadó foglalkozik naptárak megjelentetésével. 1993-ra 16-féle fali, négyféle asztali naptár és háromféle határidőnapló készült, kereken 600 ezer példányban. A legnagyobb méretű falinaptáron XVI. századi magyar várak metszetei jelennek meg. Markó Károly tájképfestészetének legszebb darabjait, illetve a Szépművészeti Múzeum Esterházy-gyűjtemények remekeit szintén falinaptár lapjain láthatjuk majd. Két városképes naptár is készül. A hagyományos népviseleti kalendárium több tájegység népviseletét örökíti meg, a közelmúltban elhunyt Hegyi Gábor fotóművész színes fölvételei alapján pedig a legszebb templombelsők kerülnek naptároldalakra. A Világ-naptár egy osztrák kiadóval közösen jelenik meg, Tóth József legszebb tájfotóiból is láthatunk összeállítást. Újdonság a kertésznaptár, mely az adott hónapra jellemző virágokat, növényeket - egy szép fölvételen - varázsolja falunkra. Budapest fényei Faragó István és Szabókv Zsolt fotóművészek felvételei alapján kerülnek naptároldalakra. Fantáziánk szerint fejezhetjük be azt a falinaptárt, amelyiknek csak a kerete adott, a képanyagot magunknak kell földolgoznunk. A gyerekeknek rövid verseket, találós kérdéseket rejteget az 1993-ra készülő kétféle gyermeknaptár. Háromféle asztali naptárt gyártat a Képzőművészeti Kiadó. Mindegyik változat tartalmazza a névnapokat is. Az egyik képeiből szinte az egész ország összerakható, a másik a legszebb barokk szárnyasoltárok, a harmadikat nagy számok díszítik. Már hagyományosan jelenik meg a manager-naptár, készül heti határidőnapló, a napi előjegyzési agendának pedig nemcsak általános, hanem fix napos változata is kereskedelmi forgalomba kerül. A Képzőművészeti Kiadó vezetői joggal büszkék arra, hogy a Kodak-cég Stuttgartban rendezett hagyományos naptár kiállításán - ahol kereken nyolcszázféle 1992. évi naptár vett részt - Török László fotóművész Módosulások című naptára a 15 legjobb közé került. Ez az egyetlen díjazott magyar kalendárium. G.T. Mórahalmi kultúrparti Piros ulti a művelődés oltárán Volt idő, amikor széles körben ismerték a mondást: Akinek hivatalt adott az Isten, annak észt is adott hozzá! Ma már elég jól tudjuk, azért mert pénzt adott a szerencse és a szorgalom, nem biztos, hogy tehetséget is juttatott a forintok hasznos és értelmes elköltéséhez. Még bonyolultabb az állítás a hivatalról, a pénzről és a tehetségről, ha a kultúra oltárán szeretnénk elkártyázni azt, amit eddig megszereztünk. Csak a vakszerencse forgandó, a tehetség, a szorgalom és a tudás, ha nem is örök, de tartós holminak látszik. Mórahalmon pályázatot írtak ki a helyi művelődési ház hasznosítására, az intézmény vállalkozásszerű működtetésére. A törvény betűje szerint rendben is lenne a dolog. Csak a jog szelleme, az hiányzik néha a sorból. Az intézményt, elég sok zökkenővel, eddig is működtette a kisváros és széles körben ismert volt Gyuris Péter és kicsiny csapatának jó híre. Művelődési- és gyerekprogramok, szórakoztató rendezvények és komoly műfajú találkozók váltogatták egymást a művelődési házban. Olyan események, amelyek rangot adnak egy településnek és kiemelik a hosszú sorból. Városi szellem járta át a nemrég még nagyközségi intézmény falait. És vállalkoztak is... Azért, hogy több pénze legyen a mórahalmi művelődési életnek. Vállalkoztak már akkor is, amikor még nem nézték jó szemmel a kulturális portékát. Ráadásul sikerrel és megyeszerte elismeréssel művelték mindkét tevékenységet. A szegénység, a pénztelenség a legrosszabb tanácsadó! Szólhatnak a szirének körben és ígérhetnek százféle jót a hozzáértők. A pénz hívó szava az erősebb. Ha szélfútta rózsaszín légvárat épít a ködből előlépő? Akkor is...! Az új és kacér csábító mirtdig vonzóbb a már jól ismert réginél, mert nála van a még beváltatlan ígéretek váltója. A pénz beszél, a kultúra halad? Néha persze hátra. De ne úgy legyen! Rendszert váltani sokféle módon lehet. Például: rendszertelenül. Befejezeti tény: a mórahalmi művelődési házat vállalkozói kezekbe adták. Nyitva az ígéretek kapuja, kedves helybeliek csak járjanak át rajta. Minél többször és minél többen. Az országosan osztogatott iránytű most a művelődésben a vállalkozások irányúba mutat... És a dolog ettől még jó is lehet. A guruló forintok akár magukkal görgethetik a nemes kultúrát. Csak nehogy lesodorják az értékeket. Például a mórahalmiak színpadóról. Kruzslicz Pál, a Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület elnöke Harminc év hímzések bűvöletében „A népi hímzésgyakorlatot a második világháborútól számítva - 300-350 esztendeig követhetjük vissza a múltban a fönnmaradt emlékek alapján. A távolabbi múltból származó szórványos emlékek azonban korántsem jelentik ezeknek a technikáknak, dtszítőmódoknak a kezdeteit" - állapította meg több évtizedes kutatásainak összegzéseként Fél Edit, aki mintegy harmincezerre becsülte a magyar gyűjtemények népi vászonhímzéseit. Ez az óriási mennyiségű hímzésanyag jó alapul szolgált a háború után újraéledő azon törekvéseknek, melyek már a század elejétől szorgalmazták újrahímzésüket. Az 1951-ben megalakult Népművészeti Intézet az ismétlés és másolás mellett újraalkotásra biztatta a hímzőket. Egy évtized alatt a mozgalom országossá nőtte ki magát. Szinte mindenütt akadt arra alkalmas egyén, aki nemcsak összefogta, de irányítani is képes volt a hímezni szerető közösségeket. Ók vezették az első kézimunka-szakköröket. A Békés megyei Kamuton dr. Szabó Imréné 1962-től vezetett szakkört. Miközben soksok ügyes kezet tanított meg a hímzések technikáira és a különböző tájegységek hímzéseivel is megismertette őket, nagy figyelmet szentelt saját megyéjük hímzéshagyományaira: a szálánvarrottra és a jellegzetes szűcshímzésre. Ezt a csodálatosan gazdag rajzú, színezésű és aprólékos kivitelű hímzést eredetileg bőrre varrták, főleg női kisködmönöket borítottak el vele. E szűcshímzés újravarrásának, de leginkább újraalkotásának problémája a bőr alapanyag textillel való kiváltása volt. Hosszú évek próbálkozásai, többféle anyagú és tónusú textíliákkal, hímzőfonalakkal meghozta gyümölcsét. Tervezésükkel 1969-ben a VII. Országos Kis Jankó Bori hímzéspályázaton III. díjat ért el, 1970-ben a Békés megyei szűcshímzés felújításáért kitüntetést kapott. 1971-ben elnyerte a Népi Iparművész címet, és 1972-ben az Országos -Kis Jankó Bori hímzéspályázatról II. díjat hozott haza. Majd az élet úgy hozta, hogy Szegedre költöztek. így 1977-tól a Juhász Gyula Művelődési Központ szakkörét vezeti. Az első években a békési hímzés fortélyait adta át, de már foglalkoztatni kezdték a Csongrád megyei hímzések. A sokak által művelt és kedvelt úgynevezett vásárhelyi szőrhímzésből tervezett fal védőjét 1987-ben a nyíregyházi országos kiállításon „Gránátalma"díjjal ismerték el. A Csongrád megyei szűcshímzés felkutatása és feldolgozása is eredménnyel járt. 1991-ben a XIX. Országos Kis Jankó Bori kiállításon díjazásban részesült érte. Utóbbi években egy országos téma. az úgynevezett úrihímzés világának átmentése is foglalkoztatja. A három évtized alatt három önálló kiállítása volt: 1972-ben, 1980-ban és 1992-ben. Aki a nyári hőség ellenére megnézte a Juhász Gyula Művelődési Házban rendezett kiállítást, az nemcsak egy olyan népi iparművész munkásságáról látott keresztmetszetet, aki két megyében is megszállottan buzgólkodott, hanem a mozgalom harminc évéről is. Hosszú lenne felsorolni azok nevét, akik a kiállított darabok terveit magas színvonalon kihímezték, kivirágoztatták. A szakköri mozgalom több hasonló .szakkörvezetői életutat tud felmutatni, buzgó és képzett szakkörvezetői közül. Akár megyénkben is van rá példa. Csongrád megye fehérhímzéseinek csodás világa a makói szakkörvezető Kovács Józsefnél tartja bűvöJetében évtizedek óta. Az ő tervezésében, kivitelezésében nyert polgárjogot az addig kevéssé ismert hímzés, és emelkedett a magyar népi fehérhímzések közé. Az évtizedek alatt a hímzés megszállottaivá vált szakkörvezetők vagy azok tanítványai ma is működnek, egymás kezébe adva a hímzők stafétabotját, a tűt és fonalat. T. KNOTIK MÁRIA