Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-15 / 294. szám

KEDD, 1992. DEC. 15. KULTÚRA 5 Múzeológusok három napja Már közel 20 éve minden évben megrendezi a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága azt a tudományos ülésszakot, amelyen kutatói és néhány vendég muzeológus - beszámolnak az elmúlt egy év kutatási eredményeiről. Az idei ülésszak tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött a Móra Ferenc Múzeum könyvtárában - az utolsó előadás szerdán délután hangzik el. Az előadásokból megismerhetik egymás munkáját a múzeológusok, és jónéhány fiatal kutató itt próbálhatja ki előadói képességeit. Az idén is öt nagy kategóriában tartanak beszámolót: régészet, természettudomány, történettudomány, műtárgyvédelem, néprajz, művészettörténet. Különlegességnek számít, hogy ezúttal restaurátorok is tartanak beszámolót. Az eddigi évekhez képest előtérbe kerültek az interdiszciplináris kutatások: a régészeti leleteken olyan vizsgálatokat hajthattak végre, amilyenre eddig nem volt mód. Ez természetesen anyagi kérdés - mondta dr. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Az itt elhangzott előadásokat Múzeumi kutatások Csongrád megyében címmel könyvben is megjelentetik. A mai előadások: 10 órától: dr. Kőhegyi Mihály: Csanád megye táblabíróvá választja Széchenyi Istvánt (1836); Tóth István: Egy pedagógus-család élete és kapcsolatrendszere Szegeden; Fári Irén: Szeged címere; Tésikné Knotik Márta: Egy régi szegedi ház; Erdélyi Péter: A századelő Amerikája, ahogyan egy csongrádi plébános látta; Merk Zsuzsa: A szegedi piarista gimnázium cserkésztábora délvidéki székely telepen. Szünet Délután 2 órától: dr. Sipos József: Az Országos Nemzeti Bizottmány 1919 augusztusában; Marosvári Attila: Klebelsberg Kunóné Bottka Sarolta visszaemlékezése; dr. Dömötör János: Humanisták, humorba mártva (A Rotary Club Vásárhelyen); dr. Zombori István: A pusztaszeri ünnepségek 1945 után; dr. Halmágyi Pál: 1956 makói eseményei; dr. Nagy Ádám: Az aradi 1848-49-es ereklyegyűjtemény szegedi kiállításának története. P SZ. Maros vári Péter orgonakoncertje Marosvári Péter, a felsővárosi templomban december 15-én, kedden 19 órakor rendezendő hangverseny szólistája másodszor lép fel Szegeden: első hangversenyén idén májusban a Szegedi Egyetemi Énekkar és a Szegedi Szimfonikus Zenekar által előadott Haydnoratórium, a Teremtés tenor szólistájaként énekelt. A fiatal művész elsősorban oratóriuménekesként ismert - állandó előadója a Rádió vasárnaponkénti Bach-kantáta sorozatának -, pedig először orgonaművészként szerzett diplomát a Zeneakadémián. Az Egyetemi Énekkarral és karnagyával, Gyüdi Sándorral, aki a tavaszi Haydn-előadás dirigense volt, ezúttal „eredeti szakmájában", orgonistaként folytatja az együttműködést; a hangversenyen Buxtehude-, Mozart- és Mendelssohn-műveket szólaltat meg. A koncert legérdekesebb darabjának Britten Szent Miklós kantátájának egy tétele ígérkezik, amelyen az énekkart Marosvári Péter orgonán kíséri. A mostani részlet ugyanis előzetese a tavasszal magyarországi bemutatóként megszólaló teljes műnek, amelyben az Egyetemi Énekkarral és az Universitas Szimfonikus Zenekarral ismét tenor szólistaként lép majd fel. A hangverseny másik különlegessége, hogy a kórust a vezető karnagy mellett ezúttal fiatal segédkarnagyai, Száz Krisztina és Kohlmann Péter is dirigálják. PROGRAMAJÁNLAT MA AZ AMIGA KLUB 17 órakor; A TERMÉSZETBÚVÁR KLUB évadzáró bulija (tea, diavetítés, beszélgetés) 18 órakor kezdődik az ifjúsági házban. A TÁNCJÓGA előadást Swami Advaitananda vezeti 18 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. FUVOLAHANGVERSENY. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma fuvola tanszaki hangversenye 19 órakor lesz a kisteremben. MAROSVÁRI PÉTER (orgona) és a SZEGEDI EGYETEMI ÉNEKKAR hangversenye 19 órakor kezdődik a felsővárosi Szt. Miklós templomban. Vezényel: Gyüdi Sándor, Száz Krisztina, Kohlmann Péter. TIBICINES TEMESIENSES - a Temesvári Filharmónia Szimfonikus Zenekara fúvós oktettjének hangversenye, a Nemzeti Filharmónia szervezésében, a Deák Ferenc Gimnáziumban, este fél 8 órakor. Műsoron Mozart- és Beethoven-művek. HOLNAP A MESÉLŐ SZIKLA című gyermekműsorra várják az óvodásokat, alsótagozatos iskolásokat 10 órától az algyői Ady Endre Művelődési Házba. A 100 FOLK CELSIUS gyermekműsora 14 órakor kezdődik Miki Manó meséi címmel, az ifjúsági házban. MESEVAR 14.30-16 óráig a Százszorszép Gyermekházbaban (Kálvin tér 6.) Benedek Elek: A döglött egerek címmel. FILMVETÍTÉS NYUGDÍJASOKNAK: a Dollárpapa című magyar filmet nézhetik meg az érdeklődők 15 órától a Dugonics moziban (Kossuth L. sgt. 53.). ' KARACSONYI HANGVERSENYT rendez a Gedói Általános Iskola 16 órától. Műsoron Bach és Pergolesi művei szerepelnek. Közreműködik: Sutyinszky Beáta (fuvola). Jani Gabriella (szoprán), Lőrincz Zoltán (basszus), a Szegedi Kozervatórium Musica Parlante együttese. Vezényel: Meszlényi László. INGYENES JOGI TANÁCSADÁST tart dr. Szokol Márta az ifjúsági házban 16.30 órától. KERTBARÁTOKNAK. A Bartók Béla Művelődési Központ kertbarátköre és a biokertészek 17 órakor tartják az évzáró közgyűlésüket az Aranykorona étteremben, a galérián (Deák Ferenc utca). A KOZMIKUS ÚT Társaság programján Király István népművelő tart előadást 17 órakor a helyőrségi klub I. emeleti termében. VIDEÓKLUB 18 órától az ifjúsági házban: az Indul a bakterház című filmet vetítik. MADARÁSZ KLUB a BBMK Belvárosi klubjában, 18 órától. Vezeti: Molnár Gyula. A BIBLIA TÖRTÉNETI JÖVENDÖLÉSEIRŐL sorozat 18.30 órától folytatódik a Juhász Gyula Művelődési Központban. Témája: Az emberiséghez szóló utolsó üzenet. A SZEGEDI FELSŐVÁROSI TEMPLOMBAN este 7 órakor „...Száz angyal hirdet jó hírt..." címmel karácsonyi hangverseny lesz. Közreműködnek a Dugonics András Piarista Gimnázium tanárai és diákjai. NYITOTT SZELLEMI MŰHELY 19 órától a JGYMK pinceklubjában. BEETHOVEN-EST. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatórium művésztanárai hangversenyt adnak a zeneszerző születésének 222. évfordulóján, 19 órakor, a konzervatórium hangversenytermében. Közreműködik: Maczelka Noémi, Zsigmondné Pap Éva, Lucz Ilona (zongora), Sin Katalin (gordonka). Uj könyv Szégyen vagy szerelem Dér Endrét, azt hiszem, nem kell bemutatni a szegedi olvasóknak, hiszen volt ő a Szegedi Egyetem szerkesztője, a Tiszatáj belső munkatársa, rovatvezető is. 1983 óta szabadúszó prózaíró, cseh és szlovák nyelvből műfordításokat készít, kedvenc hobbija grafikák készítése. 1956-ban kapott József Attila-díjat. Utolsó előtti könyve, egy életrajzi regény, 1989-ben jelent meg. Legújabb művét egy 65 oldalas, a szerzőre oly jellemző, bensőséges hangvételű kisregényt, amely a Szégyen vagy szerelem? címet viseli, nemrég jelentette meg Szegeden. Már címében is jelzi a mű azt a titkos és belső feszültséget, ami minden valamirevaló választás esetén föllép. Szereplői megejtő, szinte már élő személyekké formálódott alakok, akikben a moralizálás legfőbb célja a tisztaság, az egység keresése. A kisregény Ady Endre soraival, mint egy motóval indul, amely mottó felütésében megteremti az alaphangulatot, s előre kódolja a viszonyokat, azok hű lenyomatát „látjuk" a mottóban: „Homlokomra várom puha kezét, és a szívem tájára..." A művön átdereng egy titokzatos létező, akiről nem tudunk számot adni, de mintha fülünkbe lélegezne, mindenütt ott van. Végül egy bibliai idézet szolgál magyarázatul a morális kérdésekre: „Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják, és a jót gonosznak; akik a sötétséget világossággá, s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé." (Az írást folytatásokban lapunk közölte.) P SZ. Vagyunk Sorok a megyei amatőr tárlatról Ezen a tárlaton nem vehetnek részt hivatásosak. Azoké ez a fórum, akik vagy műkedvelésből, vagy tehetségük próbára tételének szándékával, vagy a megmérettetés igényével vállalták a nyilvános bemutatkozást. Ők azok, akik jobbára a maguk erejéből és általában szakszerű irányítás nélkül művelik a festészetet, készítenek grafikákat, szőnek, faragnak, szobrot öntenek. Az újszegedi volt továbbképző intézet pártoló közreműködésével megrendezett megyei amatőr tárlat a hivatásosak körén kívüli alkotókat sorakoztatta föl. Meglepően magas létszámú a részvétel, 38 szerző közel másfél száz műve látható az intézmény előcsarnokában. A kollektív tárlatok, igazi vonzását az egyéniségek keresésének, netán fölfedezésének lehetősége adja. A válogatás mércéje a minőség legkülönfélébb műfajokban fölfedezhető megnyilvánulása. Számomra elsősorban a naiv alkotók és a népi gyökerű tárgyformáláshoz közel állók mutatkoztak meg olyan produkciókkal, amelyek mindkét szempont szerint érdemesek a figyelemre. Hegyi Flórián fafaragó ízesen, kultúráltan formált figuráit, Batáné Bertus Teréz tisztán, légiesen szerkesztett tájait és az idős naiv alkotó, Kerekes József eredetien látomásos jeleneteit találom a tárlat markánsan egyéni teljesítményeinek. Eredeti képes beszédre persze akad még példa, életörömtől, vitalitástól sugárzó, absztraktba hajló kompozíciókkal jelentkezett Garamvölgyi Margit. Bende László feketékbe ágyazott, szépen kiérlelt meditatív festészete új jelenségnek tűnik a tájékunk képzőművészetének hagyománytisztelő irányzatossága közepette. Ilyen útkereső igényesség jellemzi Máté Eszter és Szenténé Kálvai Mária munkáit is. Az útkeresés tekintetében Horváth Zoltán már imponálóan meggyőző eredményeket vallhat magáénak. Az alföldi festészet hagyományai a kiállítás résztvevőinek többségét megérintették. Ebből a mezőnyből a kiállítás doyenjének számító 82 éves Szekfű János munkáin átviláglik a szakmával eltöltött évtizedek festői tapasztalata, friss festőiségű munkákkal jelentkezett. Cs. Fodor József is az alföldi realista festészet leíró hagyományaival rokon festészetet mivel. Most is a naiv művészek képíró modorával összekacsintó, pontosan szerkesztett városképeivel hívja föl magára a figyelmet. Néhány mű is kiemelésre érdemes okulásul, vagy biztatásul. Tóth Rózsa szerencsésen műfajt váltva két érdekes famunkát mutat be. Stanzel Antal kevésbé megfontoltan választott, amikor két, bronzba öntött portréjával furcsa mód ugyanannak a modellnek arcmását örökítette meg. Szerencsésebb és kiérleltebb a tondó formába komponált. Újvári Edit finom szövetű gobelinjei még nagyon hasonlítanak a példakép, Kubinyi Anna textilmegmunkálásához. Frankné Kerényi Mária Leányportréja majdnem jó, csak az hiányzik belőle, ami profizmusra vallana. és abban dúskál, amitől meg kellene szabadulnia alkotójának. Vagyunk! Ez lehetne mottója a tárlatnak, ha lenne ilyen. Tessék odafigyelni ránk! Ezért jött létre ez a tárlat és azért, hogy a legjobbnak talált művek résztvegyenek az országos megmérettetésen, a XV. Országos Képző- és Iparművészeti Kiállításon. TÓTH ATTILA Konrád György a Zöld Szalonban Tegnap este a Szegedi Szabadelvű Műhely rendezésében Konrád György író. Nemzetközi Pen Club elnöke látogatott Szegedre. Igazi kávéházi hangulat volt a Virág Cukrászda Zöld Szalonjában, ahol forró csokoládék, kapucínerek, habos sütemények, no és persze a közönség társaságában kérdezte az írót Mikola Gyöngyi hagyományról, Amerikáról és melankóliáról. Hiszen a beszélgetés apropóját Az újjászületés melankóliája című, tavaly megjelent esszékötet adta. Aztán persze a világról volt szó. Milyenek például az amerikai diákok? Konrád György azt mondta, hogy a magyar középiskolások és egyetemisták kezdetben műveltebbek náluk. Hogyan viselkednek a Penn-rendezvényeken a horvát, szerb, szlovén, macedón vagy montenegrói írók? Eleinte ellenségesek, aztán megbékélnek, és megszavazzák ugyanazt. Milyen tévébotrány borzolta a franciák kedélyeit? Az Antenne 1 csatorna sztárriportere hamis interjút készített Castróval. Barátjáról, Tamás Gáspár Miklósról ironikusan kedvesebbet tán senki se mondott: „ő egy finom európai virág." Mivelhogy a filozófus rendre telefüstölte szivaijával a szolid amerikai cukrászdákat. A Zöld Szalonban tegnap este nem teijengett szivarfüst. Ám akik eljöttek, találkozhattak egy nyugodt, megfontolt, a szemöldökét mégis gyakran felhúzó gondolkodóval. De ezekről a szemöldökökről majd később, a Konrád Györggyel készült interjúban szólunk. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ