Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-10 / 290. szám

4 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. DEC. 10. Az egyetlen garancia: az alkotmány Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével - Aktív környezetvédőként, a Nyilvánosság klub tagjaként váll ismert közéleti személyiséggé Sólyom László, aki az MDF egyik „alapító atyja", az Ellenzéki kerekasztal tárgyalásainak résztvevője volt. E felfelé ívelő politikusi életút megtört? Az Alkotmánybíróság elnökéként nem érzi elszigeteltnek magát? - A mai aktív politikában semmiképpen nem vennék részt. Nem akartam politikussá válni. Ellenzékiként tudtam, mit akarok elérni. Az alkotmánybírósági törvényről 1989 szeptemberében tárgyaltunk. Már akkor biztos voltam abban, hogy az alkotmánybíráskodás az egyetlen, amit csinálni szeretnék. Szakember voltam a zöld mozgalomban, s utána is az maradtam. - Az Alkotmánybíróság „magasából" milyennek látja a politikai közé lelet? - Ez az, amiről nem szabad nyilatkoznom. Ezért érzem jól magam. - A Szegedi Akadémiai Bizottság Jog- és Gazdaságtudományi Bizottsága és a Magyar Jogászegylet megyei szervezete felkérésére tartott előadásában kijelentette: az Alkotmánybíróság meghatározója a rendszerváltozási folyamatnak. E politikán kívüli (fölötti) testület hogyan lehet aktív részese a közéletnek? - Más eszközökkel, szakmai vonalon és kontroll alatt lehet formálója a történéseknek. Ha az Alkotmánybíróság megszólal, annak szakmai szempontból mindig indokoltnak kell lennie. Szűk a mozgástéré, nem követheti napi politikát, s ez nagyon jó érzés. Az alkotmány által meghatároztott mederben haladhatunk. - Az Alkotmánybíróság viszont nem maradt érintetlen a politikától... - Az Alkotmánybíróságot FOTÓ: GYENES KÁLMÁN két hatásköre - az előzetes normakontroll és az absztrakt alkotmányértelmezés - ránthatta volna be a politikába. A testület eredményének tartom, hogy meg tudta őrizni semlegességét, szakmaiságát. A tömegkommunikáció hibája, hogy a politikai aktualitásnak megfelelő részt ragadják ki ítéleteinkből. Ezért elsikkad az e mögötti, sokkal súlyosabb érvrendszer. -Az ítéletek egy jó része rendkívül bonyolult kérdésekről szól. Például a magzat jogai vagy a halálbüntetés kapcsán felmerül a kérdés: mi az ember? A válasz filozófiai mélységű megközelítést igényei. - Az összes alkotmányos szabadságjog morális kérdésfeltevés. Az Alkotmánybíróság emberképének megformálása hosszas szakmai vita eredménye. Olyan kérdésekre kellett választ adnunk, hogy monista vagy dualista az ember, lélek és test egysége vagy nem... Az Alkotmánybíróság eddigi ténykedésének jelentős eredménye, hogy létrehoztuk az alkotmányos jogok hierarchiáját. Abszolútnak tekintjük az élethez és az emberi méltósághoz való jogot, amit nem lehet elvenni, majd visszaadni. Ezért kivontuk az állam hatóköréből. A kommunikációs szabadságot helyzetük a második helyre, mert a vélemény-, a szólás-, a lelkiismereti-, a vallásszabadság születőben van. A büntetőjogi garanciákat a „harmadik polcra" tettük, az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog hangsúlyozása, a viszszaható hatály tilalma a testület alkotmányfejlesztő tevékenységének része. E pluralista rendszerben nincs más garancia, nincs kötelezően elfogadott érték, ezért szükséges az alkotmány értékrendjét tisztázni. - Az Alkotmánybíróság irányváltására készül: a testület alkotmányjogi panaszokkal szeretne foglalkozni. Mit jelent ez az állampolgár szempontjából? - Eddig bárki, bármely jogszabályt kifogásolhatott előttünk. Függetlenül attól, hogy ez a jogszabály az adott személy helyzetét vagy jogait érintette-e vagy sem. A régi, elavult jogszabályokat már sikerült kiszűrnünk. Ezért azt szeretnénk, ha ezentúl azok keresnék meg az Alkotmánybíróságot, akik egy konkrét, lezárt ügyben érintettek, akiket állampolgári jogaikban sért a bíróság döntése. Ha a jó jogszabály alapján valóban rossz ítélet született, hatálytalanítjuk. Európában az alkotmányjogi panasz konkrét, testreszabott sérelem orvoslását jelenti. - A nemzetközi joggyakorlathoz való alkalmazkodás mit jelent? • - Nagyon sok kutatómunkát. Mindig is mondtam: az alkotmánybíráskodás a tudós és a bíró közötti átmenet. A magyar jogállam korai periódusának egyetlen, nagy eredményé: a szerves kapcsolódás Európával. Ez mentheti meg az országot a visszaeséstől a mocsaras kelet-európai régióban. ÚJSZÁSZI II.ONA Kézfogás Az embargó szorításában Van, aki szereti a vegyesvállalatokat, van, aki nem. Egyesek azt mondják, jó, ha jön a külföldi tőke és színvonal, mások szerint a nyugatiak kifosztják az országot. Egy biztos, a vegyesvállalat kapcsolatot jelent, aminek létre kell jönnie valahogy és működnie kell. A feleknek egymásra kell találniuk, szót kell érteniük az eltérő gazdasági gyakorlat, gondolkodás ellenére. A vegyesvállalatokat bemutató sorozatban riportalanyom dr. Vörös Péter, a Tiszajug Kft. ügyvezető igazgatója. A korábbi jó vajdasági kapcsolatokra építve 1991. december végén, 2 millió forintos alaptőkével létrejött társaságban 50 százalék a Tisza Füszérté, a másik 50 pedig a zombori székhelyű szerb Pannoniacoopé. A tevékenység 80 százalékban az akkor virágzó határmenti együttműködésre épült, a cég csak „biztonsági szelepnek" tekintette az Ausztriával, Németországgal és Hollandiával való kereskedést. A magyar fél itthon kevésbé kelendő vágóhídi melléktermékeket, húst, konzervdobozokat szállított a Vajdaságba, ahol feldolgozták az árut, s Magyarországon adták el. Többek között Szegedről származott a közkedvelt, de az embargó következtében hiánycikké avanzsált Coka-krém alapanyaga is. Mivel a kft. az árucserére épített, a kis alaptőke elegendő volt a tevékenység megkezdéséhez. Az üzlet nagy lendülettel indult el, az első félévben 35 millió forintos forgalmat bonyolított le a Tiszajug Kft. Egészen addig, amíg június 3-án hatályba nem lépett az embargóról szóló kormányrendelet. A Tiszajug Kft. két megrakott kocsija állt éppen a határnál, 3 és fél millió forint értékű áruval, amit a magyar oldalon már nem engedtek he az országba. A cég egy nap alatt 6 millió forintot vesztett, hiszen az áru ellenértékét itthon már kifizette, másfél millió forintos hitelt törleszt több mint 40 s/á/alékos kamattal, nem beszélve arról, hogy elesett a nyári, fóleg a Balaton-környéki idegenforgalomra épített hasznától. Ráadásul a jelenlegi szabályozás szerint ezt a 3 és fél millió forintot a cég könyvelésében bevételként kell szerepeltetni, tehát jövőre nyereségadóköteles tételnek számít. A Tiszajug Kft. egyik minisztériumtól sem kapott segítséget problémái megoldásában. Ahogy az adózás nem változik, úgy az NGKM hozzáállása sem az embargó hatásától sújtott cégekhez. Az NGKM mindössze jótanácsot adott, azt, hogy a határmenti kereskedelemben érdekelt cégek keressenek más, például horvát és szlovén partnereket. Ez azonban dr. Vörös Péter szerint nehezen járható űt. hiszen Szlovénia, Horvátország - a földrajzi közelség miatt - a dunántúli vállalatok vadászterülete. Az agárpiaci rendtartást koordináló bizottság ráadásul kéthetente változtatja azoknak a termékeknek a listáját, amelyek exportengedély-kötelesek. Ez nem jelenti azt, hogy a Tiszajug nem próbálkozik, ám mindent elólről kell kezdenie, sokkal nagyobb ráfordításokkal. (Karácsonyra például ezekből az államokból csokoládét, bonbont hoz be Magyarországra.) Az embargó óta a kft. mindössze 2 millió forintos árbevételt ért el. Az első féléves szép forgalomnak köszönhetően azonban nyereséges maradhat. FEKETE KLÁRA MŰ és holnap „KÜLKER '92" A TRIPLAX Bt. a Délmagyarországi Gazdasági Kamara védnökségével ma és holnap „KÜLKER '92" címmel konferenciát rendez Szegeden a Forrás Szállóban. A külkereskedelem területén 1993-ban nagyjelentőségű változások várhatók. A 9 órakor kezdődő programon szó lesz többek közt az új devizatörvényről, az űj vámtörvényről, az engedélyezési eljárásról stb. A résztvevők szakmai kerekasztal-beszélgetésen tehetik fel kérdéseiket, vitathatják meg problémáikat. Előadók: dr. Kaufmanné Szirmai Katalin főosztályvezető (NGKM). Török Miklós főosztályvezető (MNB), Békéssy Csaba váll. pénzügyi vezető, MOGÜRT Rt., Fekete Antal őrnagy. Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, Beszteri Sára főosztályvezető-helyettes (PM), Szabó Béla ügyvezető igazgató (Kopint Datorg), dr. Bábinszky Gábor vámparancsnok. A rendező a helyszínen is várja az érdeklődók jelentkezését. A tegnap világa Csongrád megye közgyűlése, a Móra Ferenc Múzeum és az Officina Nova Könyvkiadó szervezésében ma fél 11-kor nyílik a megyeházán Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke kiállítása. A kiállításon bemutatják a szerzők A tegnap világa - magyarországi városok a századfordulón című albumát és a könyv fotóit. A tárlatot dr. Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke nyitja meg. Mentőövet várnak a mentők (Folytatás az L oldalról.) - Valójában miért most jelentkeznek a bérproblémák ? - A túlórákra elment a bérkeret, ezért van most sokkal kevesebb pénz egy hónapra. Legalábbis ez a hivatkozási alap a bérkeret csökkentésekor. Pedig korábban is csupán a szervezett túlórákat teljesítettük, ami a rúzsai állomás meghatározott feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen. Ásotthalom, Öttömös, Rúzsa, Pusztamérges, Zákányszék, Üllés ellátása a szervezőlevelünkben előírt munkánk. Ehhez adott a két futó mentőkocsi és egy tartalék, valamint az ápoló és kocsivezető személyzet, valamint gazdaságvezető és takarító. A bérkeret már az alapkötelezettségként mindenkinek előírt 173 órát se futja. A korábbi minimális túlóra is csak a szabadságolás, vagy betegség idejére történt helyettesítést jelentette. Mostanra valahogy kifutottunk még így is a bérből. Pedig létszámot szűkíteni nem tudok. Szolgálatvezető nincs az állomáson éjszaka, ha kimegy a sürgősségi kocsi, itt Rúzsán nincs aki fogadja a bejelentéseket, hívásokat. Kényszerűségből a kettős feladat ellátása érdekében a sürgősségi kocsi is olykor, az igényeknek megfelelően a háziorvosok által előírt betegszállításra áll be. A betegszállító kocsi a szervezetileg előírt 12 óra helyett 8-at fut. A munkabér miatti négy órás csökkentéssel az éjjel-nappalos sürgőssségi kocsit kell tehát bevonnunk a betegszállítási feladat ellátásba. Ilyenkor viszont nem tud sürgős esethez menni, ekkor Szeged segít be, de hát onnan azért hosszabb idő alatt tud kijönni hívásra a kocsi. Annak idején éppen a körzet gyorsabb, megfelelő szintű ellátása érdekében alakították ki a rúzsai mentőállomást. Most viszont visszafelé lépdelünk. - Valóban nehéz helyzetben van a rúzsai mentőállomás, de nem könnyebb a szegedi helyzet sem - mondja dr. Simon Mariann főorvos, a megyei mentőszervezet vezetője. Július előtt nem volt probléma, viszont a közszolgálati feladatokat ellátókra vonatkozó törvény megszületése után annak bérvonzatát a társadalombiztosítás nem adta át a mentőszolgálatnak. Ugyanaz a helyzet, mint a közalkalmazottak, köztisztviselők jogállását példázó bármely területen. De az érdemben hozott döntés a megnövelt szabadságról, vagy a bérekről, a tizenharmadik havi fizetésről inkább csapásként ér bennünket, mintsem ennek a jó oldalát láthatnánk. A mentőszolgálat a betegség első tíz napjára fizetendő táppénzt, a szabadság idejére bellított helyettes bérét nem tudja kigazdálkodni. Nem gazdasági, hanem költségvetési szervezet a miénk. Amennyit a társadalombiztosítás ad, azzal gazdálkodhatunk, takarékoskodhatunk. Naponta követjük a bérkiáramlást 289 dolgozóra. Mondhatom, hogy Rúzsa napi túlköltése 900 és 1500 forint között van. De ez relatív túlköltés. Ugyanis a szabadságolások miatt történt helyettesítő bért, minden, az alap munkaóraszámban feltüntetett béren felüli kifizetést hónapról hónapra magával visz az állomás. Halmozza ezáltal a túlfizetést. Hangsúlyozom, nem rovom ezt a rúzsai állomás működésének hibájaként. A közalkalmazotti törvény nem szerencsés időpontban való bevezetése és az anyagi háttér hiánya a probléma alapja. - Mindezzel párhuzamosan a rúzsai térség mentő-ellátási színvonala csökken. Nem tart a visszafejlődéstől ? - Kétségtelenül nehéz az ott dolgozó kollégák helyzete. Egyébként is igen alacsony a bérszintjük. Sajnos ezzel a helyzettel kell szembenéznünk, amit az eddigiekben vázoltam. A térség ellátása azonban átmenetileg sem szenvedhet csorbát, a szegedi mentőszolgálat természetszerűen rendelkezésre áll és fogadja a hívásokat. - A szegedi mentőállomást nem érinti a bérkeret csökkentése ? - A helyzet hasonló szinte országszerte. A szegedi szolgálat kocsijainak átlag 30 százaléka áll. A bérkifizetések megszorítása miatt. Megpróbáljuk ezekkel a megszorításokkal kompenzálni a túlfizetést. Amennyiben ez nem sikerülne, akkor annak érdekében, hogy ne vigyük át jövőre a túlfizetés problémáját, akkor a Mentés a jövőért alapítvány segítségét vesszük igénybe. BECSEI PÉTER Két nap tapasztalat Az SZDSZ parlamenti képviselői Szegeden A vállalkozások, a szocális helyzet, a munkanélküliség, az oktatás területéről gyűjtenek tapasztalatokat, ismertetik elképzeléseiket ma és holnap. Szegeden a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselői és szakértői. Pető Iván, az SZDSZ elnöke, országgyűlési képviselő; Rózsa Edit, a Parlament oktatási, ifjúsági, sport bizottságának tagja, szegedi országgyűlési képviselő; Soós Károly Attila honatya, a költségvetési bizottságának elnöke, a számvevőszéki bizottság tagja; Kóródi Mária képviselő, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának tagja; Kuncze Gábor képviselő, a költségvetési bizottság tagja; és Bretter Zoltán honatya, az oktatási, ifjúsági és sport bizottság tagja ma 18 órától, a JATE Aulájában nagygyűlésre várja a szegedieket. A napot záró programot megelőzően, délelőtt a szabad demokraták helyi vállalkozókkal, az egyetemek és a főiskolák, illetve az alap- és középfokú oktatási intézmények vezetőivel találkoznak, bepillantanak Szeged közgyűlésének munkájába. Délután meglátogatják a megyei munkaügyi központot, majd 16 órától Szeged belvárosában tesznek sétát. Az SZDSZ-es képviselők szakterületüknek megfelelő programokon vesznek részt pénteken délelőtt. A bölcsődék helyzetéről tájékozódnak, a kórházak vezetőivel, környezetvédő szervezetek képviselőivel találkoznak, illetve cigány családokat látogatnak meg. Délután a Kálvária sugárúti Idősek otthonába, majd a kereszttöltés utcai bentlakásos öregek napközi otthonába látogat Rózsa Edit, Hága Antónia, Fáklya Csaba, Andriska Géza és dr. Tóth Ildikó. Az országgyűlési képviselők 16 órától, az SZDSZ Földváry utcai irodájában közös fogadóórával zárják kétnapos, szegedi tapasztalatszerző látogatásukat. A templombetörők külföldiek voltak Amint azt több ízben is hírül adtuk, december 2-án 22.00 óra és december 3-a 8.00 óra közötti időben ismeretlen tettes/ek/ behatolt/ak/ a magyarcsanádi görögkeleti román egyház templomába. A behatolás alkalmával az eljárásba bevont szakértő a kárt 1900forintban állapította meg. Az ismeretlen elkövető/k/ felderítése érdekében a Makói Rendőrkapitányság számos intézkedést vezetett be, melynek eredményeképpen látókörbe került B. B. külföldi állampolgár. Nevezett a kérdéses időre alibit igazolni nem tudott, ittasságára hivatkozva állandóan tagadott. A Makói Rendőrkapitányság feljelentést tett B. B. ellen a magyarcsanádi önkormányzati hivatalnál. A jegyző a szabálysértési eljárást lefolytatta, melynek eredményeképpen az eljárást megszüntette. Ezzel egy időben B. B. tartózkodási engedélyét egy évi időtartamra megvonta. Az eljárás során felmerült további két külföldi állampolgárt engedély nélküli munkavállalás miatt arra kötelezték, hogy hazánk területét 24 órán belül hagyják el. A vizsgálatot végző Makói Rendőrkapitányság munkatársai a lefolytatott eljárás során olyan adatok birtokába nem jutottak, amelyek a tett politikai, vallási, etnikai-kisebbségi indítékaira utaltak volna. 61 66 92 H0R0SZ POfC •« •• •• CSÜTÖRTÖKI nyerőszámai • &