Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-09 / 289. szám

SZERDA, 1992. DEC. 9. GAZDÁSÁGI MELLEKLET III. Három majom, egy bagoly és a kupleráj A minöség forradalma - A pénzvilágban a név rendkívül fontos. Nem szerettem volna egy társaság fantázia-neve mögé bújni. Sokan sorra viszik csődbe a káeftéket, azután szinte megdicsőülve beleülnek egy másikba. Ez az én hivatásomban elképzelhetetlen. A pénzvilág olyan mint a kupleráj, még azt is tudjuk egymásról, ki milyen alsóneműt hord. - Mit szimbolizál ez a három majom az asztalán? - Még akkor kaptam édesanyámtól, amikor az SZKVnál jogászkodtam. - Vajon mit akart vele mondani? - Azt, hogy hogyan kell viselkednem, ha elhagyom az irodámat: nem látok, nem hallok és nem beszélek. - Kunos úr szereti a szimbólumokat? A névjegyét egy bagoly és a nevébe épített paragrafus díszíti... - Ezek nem csak díszek. Egy képzőművész barátommal terveztük. A bagoly Pallas Athene madara, amit Argosnak adott kölcsön a legenda szerint, hogy vezesse át a megpróbáltatásokon. Úgy gondolom, nekem is hasonlóképpen kell élnem. A paragrafussal pedig azt szeretném mondani, hogy soha, semilyen ügyeskedésbe nem megyek bele. - Nagy a kísértés? - Óriási. Ma Magyarországon sokan abból élnek, hogy megkeresik, mikor, milyen szabályt lehet kijátszani. - Nyugdíjas állása volt az SZKV-nál, miért vágott bele egy bizonytalan magánvállalkozóba? - Szerettem a közlekedési vállalatot. Sok olyan középvezetővel találkoztam, akiktől sokat tanultam. Még sem tudtuk megvalósítani azt, amit szerettünk volna. Közben saját erőmből - elvégeztem a közgazdasági egyetem szakosítóját. Háromszázezer forintos baráti kölcsönnel alapítottam FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Dr. Kunos József: A vállalkozás halála, ha belülről nézi az ember A Kárász utcai irodában minden ódon és patinás, csak a cég tulajdonosa fiatal. Dr. Kunos József huszonnyolc évesen Szeged egy ik legfiatalabb cégtulajdonosa. Vállalkozási és befektetési tanácsadó irodáját másfél éve alapította, furcsamód nem káeftét, vagy bétét, hanem saját nevével fémjelzett magánvállalkozást. ezt a vállalkozást. S azóta, kollégáimmal együtt, szinte éjjel nappal dolgozunk. - Hogyan viselik el ezt a nagy hajtást a munkatársai? - Úgy hogy magukénak érzik a céget. Tanulni szeretnének, s nem azt nézik, mikor ér véget a munkaidő. Persze az is igaz, hogy átlagon felüli munkáért, átlagon felüli jövedelmet kapnak. Az elmúlt héten volt olyan, hogy három napig nem mehettünk haza, annyi volt a munka. - Kunos Józsefet mi hajtja: a pénz, a siker? - Bár jóval több a jövedelmem. mint a közlekedési vállalatnál volt, a családom mégsem él jobban. Minden Fillért a vállalkozásba fektetek. Önsanyargató életet élek, régen imádtam a zenét, az irodalmat, a festészetet. Mára ebből a szerelemből csak annyi maradt, hogy kiállítások, könyvek pénzügyi menedzselését vállalom fel. Jövőre négy szakkönyvet adunk ki, tízmilliót kockáztatva. - Mit szól mindehhez a család? - A feleségem megértő, de a gyerekeknek nagyon hiányzom. Otthon kötöttünk egy alkut: a vasárnap a családé. De ez csak arra való. hogy legyen mit megszegnem. - Mivel foglalkozik a Kunos-iroda? - Ha névjegyem hátulját nézi, szinte mindennel. De az idők folyamát tisztult a profil. Elsősorban cégek, vállalkozások pénzügyi menedzselésével. - A saját cégét hogyan tudta sikeresen menedzselni? - Mindig azt mondom, az a vállakózás halála, ha belülről nézi az ember. Ha nem tud kibújni a bőréből és nem veszi észre a saját hibáit. Reggel mikor bejövök úgy lépek be az irodába, mint egy ügyfél. Lesem, hogy van-e szemét az asztalon, milyen ruhát vett fel a titkárnőm. - Ennyire fontosak a külsőségek? - Ennyire. Egy pénzügyi tanácsadó nem jelenhet meg garbóba és rövidnadrágba. - A Vállalkozók Országos Szövetségében is aktív szerep vállal. Jut még erre is ideje? - Tavaly a vásárhelyi csoport keresett meg, lépjek be. Nem sokkal később Palotás János kért fel, hogy képviseljem a VOSZ-t egy Genfi tanácskozáson. Azután jött egy dablini út és nemrégiben jöttem haza Japánból. Hat hétig dolgoztam Japán kereskedemi bankokban. Amikor lejárt a pályázatom, hívtak az Egyesült Államokba, de maradtam. - Miért? - A feleségemmel beszéltem telefonon. Sosem felejtem el, azt mondta: odakinn hónapok alatt meg tudom mutatni, mire vagyok képes. Jöjjek haza mutassam meg itthon, hogy mit tudok. Becsomagoltam hatszázezer forint értékű szakkönyvet és felültem a repülőre. Itthon vagyok és most egy részvénytársaságról álmodom. Rafai Gábor Vajon a hosszú évek termelésmennyiségű szemlélete után ki gondolta volna, hogy a magyar iparnak a h távú célkitűzéseinek megvalósításához egy új Hivatal lesz szüksége, méghozzá egy olyan Hivatalra, amely korszerű minőség menedzselési eszközök magyar elterjesztését, ezen keresztül a minőségfejlesztést fogj majd koordinálni. És nem is akármilyen Hivatal, egy Minőségügyi Központ. Ez a központ a minőségügyi rendszerek tervszerű, célirányos fejlesztését végzi majd annak érdekében, hogy a magyar nemzetgazdaságnak sikerüljön áttörést elérni a minőség frontján Magyarországon is. De van még ennél szebb is. Ugyanis ezt a minőségi áttörést úgy kell irányítani a leendő Hivatalnak, hogy ezzel egy Nemzeti Minőségfejlesztési Program végrehajtását segítse elő, amibe immár nemcsak a nemzetgazdaság és a vállalkozók tartoznak, hanem a privatizált vállalatok is. Gondoljunk bele, milyen pillanat lesz, amikor a kényes Elektrolux, vagy IKEÁ-hoz bekopog a MMK (Magyar Minőségügyi Központ), hogy ellenőrizze mit, és hogyan teljesítették a Nemzeti Minőségfejlesztési Program előírásait. De egyben feladata lesz a minőség legszentebb koordinátorának lenni is, és a „Nemzeti Minőségi Díj" szerve zése és működtetése is. Ez viszont nem vízió, mely eddig a minőség kérdése körül folyt hazánkban, és mi sem tükrözi ezt jobban, mint az ipari tárca fáradságot nem ismerő kitartása, melynek eredményeként a fedezetet is megteremtette hozzá. Nem is keveset, 56 millió forintot. A programot egyébként a brit Know-How Alapítvány is támogatja 250 ezer dollárral. így a központ 3 munkatársa utazhatott Angliába, és egyúttal megkezdődött az angol kormány támogatásával az angol tanácsadó cég kiválasztása is. Hogy a minőség a piacnak, a terméknek, időnek és térnek függvénye és nem valamilyen központilag elhatározott programnak a része? Hogy nincs országosan vezényelt minőségi ofTenzíva? Hogy nincs semmiféle központi, hivatali, hatalmi direktíva egy gazdasági kategóriánál? Mindez csupán zavaró semmiség egy hivatal felállításának igyekeztében. A magyar ipar fölül már csak egy helyen tudják elhárítani ezt a veszedelmet. Az ég óvja Nagy-Britanniát. Czinkóczi Tibor Agrárpiac-védelem Rendkívül sikeresnek minősítette az agrárpiac védelmére hozott idei intézkedéseket Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A szaktárca vezető szakembere kijelentését - az MTI munkatársának kérdésére - tényekkel támasztotta alá. Elmondta: a rendelkezésre álló adatok szerint ebben az évben reálértékben csökkenni fog az élelmiszerimport a tavalyihoz viszonyítva. Az import értéke az év első 9 hónapjában csupán 41 milliárd forintot tett ki. Az exportnövekedés várhatóan több mint 20 százalékos lesz az aszály ellenére is. A kivitel már az év első háromnegyedében meghaladta a 160 milliárd forintot. A Bibliából Händel, SaintSaéns, Milton, Németh László, Oláh Gábor műveiből ismerhetjük Sámson legendáját, hatalmas erejét, amely szőrzetében rejlett. Mindig győzött, de amikor nagy szerelme, Delila elhagyta, a filiszterek legyőzték. Aztán újra győzött. Legenda a javából. Hosszú ideig a külső szőrzetével is megjelenő „Sámsonok" voltak az ideálok, ma talán ismét. De azért mégis megjelent a borotvaféléknek legkülönbözőbb variációja. A századforduló e területen is újat hozott, amikor az amerikai King Camp Gillette felfedezte a cserélhető acélpengés borotvát, majd a következő évben, 90 éve, ezek első darabjai kereskedelembe kerültek. Gillette találmányát ma is sokan és sokfelé előnyben részesítik, akik szeretik, illetve kedvelik az úgynevezett vizes borotválkozást. Természetesen a mai borotvák már nem nagyon hasonlítanak a Gillette konstruálta ősükhöz. A mai szuperborotva kifejlesztése 12 évet vett igénybe, és temérdek pénzbe került. A készülék, amelyet a feltaláló dédunokája két évvel ezelőtt mutatott be, valóságos csúcstechnológiát jelentő szerkezet. Ebben két egymástól független penge kap helyet, amelynek hajszálvékonyak, és lézersugárral hegesztették. A hosszan tartott fejlesztés majdnemhogy annyit emésztett fel, mintha egy új autót fejlesztettek volna ki. Az ősborotvák meglehetősen egyszerű konstrukciók voltak. Gyártásuk 1902-ben kezdődött, de az első évben csak 52 szerkezetet és 168 pengét adtak el. Egy évre rá már 90 ezer amerikai esküdött arra, hogy ez a legjobb szerkezet, és a vizes borotválkozásnak nincs páija. Gillette találmánya ettől kezdve forradalmasította a „férfiúi szépséget". A hab és a penge konkurenciája 40 évvel ezelőtt jelent meg az elektromos borotva képiében. Az új szerkezet sem tört be egyből a piacon, csak átmeneti sikereket ért el. De azután később úgy látszott, hogy győz, és kiszorítja a piacról a zsilettet. Ez sem látszott akkor véletlennek, hiszen úgy látszott, hogy egyszerűsíti a mindennapi kényszert, amely sokaknak gondot okoz, naponta. Az elektromos borotva helytől és időtől függetlenül alkalmazható, így bizonyos mértékig felszabadította a férfiakat. Amióta ismét a helyzet magaslatán állnak a Gilette-gyártmányok, reprezentatív felmérést végeztek, és azt kapták eredményül, hogy napjainkban a világban a férfiaknak 70 százaléka habbal és p>engével borotválkozik. Ennyit most a borotváról, amelynek alkalmazásával „szépülhetünk " a NÖKÉRDÉSnek, amelyből ne legyen se sok, se kevés, mert mi, férfiak ezeknek okosan megfelelni, úgysem tudunk. - Szerb Antal után,szabadon. Bátvai Jenő Cdeme Group: Vezetés, tanácsadás - Meglehetősen nagy kihívás, hogyan lehet egy céget értékesebbé tenni az eladhatóság érdekében, hiszen aki vállalatot akar venni, végső soron annak a jövőjét veszi meg. A vezetésnek kell bizonyítani a külföldi, belföldi vagy épp>en a saját dolgozók, mint vevők előtt, hogy érdemes a vállalatba befektetni. - Ez így elég általános. - Négy nagy területtel foglalkozunk alaposabban. A vállalati pénzügypolitikával, a szervezettel és a menedzsmenttel, a kereskedelemmel és a marketinggel, valamint a technológiával. Ahhoz ma túl gyorsan változik a gazdasági környezet, hogy egyetlen jövőképet lehessen felrajzolni, így inkább optimista, pesszimista és valószínű sávot vázolunk. A közeljövőben induló a privatizációs lízingnél például, mind Ha az átlagos gazdasági műveltségű polgárt arra kérik, mondjon, egy privatizációval, vagyonértékeléssel foglalkozó céget, vagy ismer-e olyat, amelyik fejvadászattal foglalkozik, a HVG-ből biztosan emlékszik egyre, kettőre. Az ötven százalékban ír, ötven százalékban magyar, pontosabban szegedi - SZÉF - tulajdonú Cdeme Group nem tartozik egyik csoporthoz sem. Ők, elsősorban a már privatizált vállalatok hosszú távú nyereségességét próbálják megoldani - mondja I)r. Baneth Péter ügyvezető. az ÁVÜ-nek, mind a vevőnek érdeke a valósághoz közeli kép. hiszen az előbbinek az a fontos, hogy biztosan befolyjon a lízingdíj, az utóbbinak fjedig ki kell ezt termelnie. - Mit lehet tenni a menedzsmenttel? - Fontos a szemlélet átalakítása. Segíteni kell őket abban, hogy felismerjék szerepüket a vállalat jövőjében. Ez is egyfajta továbbképzés. Az elmúlt évben nyertünk meg egy FMtendert, amelynek köszönhetően 19 megyei gabonaforgalmi, illetve 16 tejipari vállalati vezetőt képeztünk tovább. Ez csak az első vonal, de már következik a második is. Esettanulmányaink magyar vállalatokról szólnak, az átmeneti helyzetre dolgoztuk ki azokat. Mi megyünk el a céghez és nem fordítva. -És a technológia? - Kívülálló számára talán meglepő, de ezzel a területtel van a legkevesebb probléma. Ezt úgy értem, hogy a marketing- és kereskedelem szemlélet ma már sokkal elmaradottabb, mint a technológia. Külföldön számos vállalat dolgozik rosszabb feltételek mellett, eredményesebben. Nálunk a cégek nincsenek felkészítve a piacgazdaságra, hiányzik pjéldául a vevőrangsor, a szállítórangsor. Gyakran nem felújítani kell a szervezeteket, hanem teljesen újat építeni. - Mennyibe kerül az önök szolgáltatása? - Mi elsősorban nagyvállalatokkal foglalkozunk. Ezeknél a privatizációs lízingdíj egykét százalékába, ennyiért azt hiszem érdemes lehetőséget és biztonságot kapni. K. A. Az 1992. november 30-tól december 4ig tartó időszakban a Budapesti Értéktőzsdét a növekvő forgalom és a csökkenő árfolyamok jellemezték. A BÉT indexe a kezdeti 762,2-es értékről 750,7-re esett vissza, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent. A heti összforgalom 665,29 MFt-ot tett ki, ami nem nevezhető rossz eredménynek. Az eddigi tendencia változatlan maradt, tehát ismét az állami kibocsátású papírokra kötötték az üzletek nagy részét. A részvényforgalom 14,35 MFt volt, ami az összforgalom 2,16 százaléka. A hét szenzációját a kárpótlási jegyek A és B sorozatának tőzsdei bevezetése szolgáltatta. Az ÁVÜ és a tőzsdetitkárság megállapodása alapján az ÁVÜ fél évre Értéktőzsde előre kijelölte azokat a gazdálkodó egységeket, amelyeket be kíván vonni a káipótlási jegy-részvény csereakcióba. Továbbá kötelezettséget vállalt arra nézve is, hogy három hónapra előre meghatározza a frontos átváltási arányt, hogy a protenciális befektetők tájékozódni tudjanak, és az esetleges beszerzéseikre legyen elég idejük. Az első hét tapasztalatai alapján az eddig kialakult árfolyamok reálisnak bizonyultak. Az első hét záró ára 81 százalékon található, amely megegyezik a pénzintézeteknél kialakult eddigi legmagasabb eladási árfolyammal. A vizsgált időszakban 61,6 MFt értékben cseréltek gazdát ezek a papírok, amely ugyan kisebb a tőzsdén kívüli forgalomnál, de az árak irányadónak tekinthetők mind a kárpótlási jegy tulajdonosok, mind a pjénzintézetek, egyéni felvásárlók számára. Az állami szervek várakozása a bevezetéssel kapcsolatban két részből tevődik össze: a privatizáció felgyorsulását és a kárpótlási jegyek felvásárlása körüli anomáliák megszűnését váiják ettől a piackkonform intézkedéstől. A részvénypiacon nem sok említésre érdemes esemény történt. Amit mégis ki kellene emelni, az az Ibusz áremelkedése és a Skála árcsökkenése. Ágoston Róbert