Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-09 / 289. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Aranykorona. A földek nagyobbrészt minimáláron találnak gazdára November utolsó hetében a 129 meghirdetett kárpótlási földárverésből 126-ot tartottak meg. Közülük 18 volt eredménytelen - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTI-t. A sikeresen megtartott árverések eredményeként a 2300 árverezőből 2192-en távozhattak földtulajdonosként. Kárpótlási jegyeik ellenében ők több mint 180 ezer aranykoronányi földhöz jutottak, ebből 1575 aranykoronányi volt erdő. Az árverésekre továbbra is az a jellemző, hogy a földek nagyobbrészt az 500 forint/aranykorona minimáláron találnak gazdára. Hat olyan megye volt, ahol egyetlenegy parcelláért sem adtak többet. Egyre kevesebb a kiemelkedő érték is. A november 29-ével végződő 48. héten a legmagasabb ár - amit egy parcelláért adtak 3300 forint/aranykorona volt. A megegyezések száma sem tért el jelentősen az eddigi átlagtól. Az árveréseken összesen 16 esetben talált gazdára ezen a módon egy-egy parcella. A legtöbb megegyezés a Somogy megyei árveréseken született, s ennek oka valószínűleg abban kereshető, hogy viszonylag kis értékű földre aránylag sok igénylő jelentkezett. Szeged a fókusz Egyik külföldi delegáció a másiknak adja a kilincset a szegedi Városházán, s ezeket a látogatásokat az itteniek igyekeznek is viszonozni. Több útnak máris kézzelfogható eredménye van - tájékoztatta a sajtót Tűhegyi József alpolgármester. Nemrégiben finn vendégek jártak Szegeden, s technológiai park létrehozásáról tárgyaltak a szakemberekkel. Ezt követően levél érkezett Turkuból, amely a Finn Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szándéknyilatkozatáról tájékoztatta a Polgármesteri Hivatalt. Arról, hogy a finnek 9 millió forint értékű márkát ajánlanak föl a technológiai park megvalósítására. Szeged fölvette a kapcsolatot a Los Angelesi konzullal, aki többek között jelezte, hogy az amerikai üzletemberek úgy érzik: érdeklődésüket nem a kellő hozzáállással fogadják Magyarországon. S mivel egyedül a Tisza-parti város részéről tapasztaltak megfelelő hozzáállást, úgy döntöttek, ezentúl Budapest helyett Szegedre összpontosítják a figyelmüket. A novemberi spanyolországi, salamancai EK-regionális fejlesztési konferencia - ezen Szeged egyetlen kelet-európai városként vett részt - eredménye, hogy Liège város polgármestere levelet írt Szegedre, amelyben megígérte: elküldi az általános városfejlesztési tervekkel kapcsolatos összes meglévő dokumentációjukat. Szintén ennek az útnak köszönhetően Szeged fölvette a kapcsolatot Athén egyik kerületével, amelynek a vezetése export-import listát kért a helyi gazdálkodókról. F. K. Ingyenebéd Az információ, az ötlet, az összeköttetés pénzt ér. Mindig is tgy volt, de a rendszerváltásnak kellett eljönnie ahhoz, hogy ezt a „szellemi tökét" megfelelő emberek forintra válthassák át. Mert hogy is működött korábban a mechanizmus? A jó üzletek akkor is megfelelő kapcsolatokon alapultak, csak éppen illett mélyen hallgatni róluk. Tehát, ha egy vállalatnak mondjuk pénzre volt szüksége, és gyorsan akart megszabadulni a termékétől, hát keresett egy keresztapát. Valakinek a valakije volt a nagybátyja annak a miniszériumi osztályvezetőnek, aki elindíthatta a boltot. A viszonzás azonban - legalábbis legálisan - nem pénzben történt. Hanem ennek különböző fajtái voltak, úgy is, mint egyetemi felvételi, soronkívüli autó, szakszen'ezeti üdülés. A legkisebb láncszemnek - aki az egésznek a mozgatója volt azonban olykor csak egy ingyenebéd jutott, persze akkor, ha ehhez a megfelelő formát megtalálták. A cég ebédlőjében, oldalt, ünnepi terítővel letakart, a vállalat vezetőinek fenntartott asztalnál kedveskedtek neki, amikor legközelebb vendégeivel, avagy egyesületével arra járt. „Ott kellett szégyenkeznünk a dolgozók előtt - mondja egy ismerősöm - , pedig nekem köszönhették, hogy gyorsan eladtam az almájukat. " (Történetesen egy téeszről beszélgettünk.) Ismerősöm ma is megbecsült ember, fix fizetésből él, ám meglévő jó kapcsolatait igyekszik kamatoztatni. Ugyanúgy, napok alatt gyors piacot talál az elfekvő készjeteknek, s a sikeres adásvétel után ügynöki jutalékot vesz fel. A bruttó árbevétel bizonyos százalékát, teljesen legálisan, s személyi jövedelemadó-kötelesen. Ismerősöm szájából tehát nem nézik ki a rántott húst. Hisz nincs már ingyenebéd. Kárpótlási kamatok Az első kárpótlási törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek december 1 jei értéke a címértékük 124,1 százaléka. így az 1000 forintos kárpótlási jegy megnövelt értéke 1241 forint, az 5 ezer forintosé 6205, míg a 10 ezer forintosé 12 410 forint - tájékoztatta a múlt héten az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTI-t. Az Országgyűlés a kárpótlási törvények meghozatalakor a jegyek kamatozásával kívánta mérsékelni azt a hátrányt, ami azokat a kárpótoltakat éri, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyeiket. Ezért kamatoznak három évig a kárpótlási jegyek a jegybanki alapkamat 75 százalékával. Minthogy azonban a kárpótlási jegyek végső fedezete az állami vagyon, a kamatokat csak bizonyos esetekben tudják érvényesíteni a kárpótoltak, és ez csak enyhén befolyásolja a jegyek piaci értékét. A kamattal növelt értéket kötelesek figyelembe venni az önkormányzatok a lakásvásárlóknál, akik eddigi bérlakásaikat kívánják kárpótlási jegyeik ellenében megvenni. Ugyancsak a megnövelt érték a mérvadó akkor, amikor állami vagyon megvásárlására fordítja valaki kárpótlási jegyeit, illetve ha az E-hitelnél a köteles önrészt teremti így elő a kárpótlási jegy tulajdonosa. Nem veszik azonban figyelembe a kamatokat a földárveréseken, és közvetlenül nem érvényesülnek e kamatok a jegyek adásvételekor. Közvetlenül tehát semmilyen hatással nincsenek a kárpótlási jegyeknek a Budapesti Értéktőzsdén kialakuló árfolyamára. Privatizációs lízing Már három cégre nyújthatnak be lízingajánlatot a pályázók. A Start Kalocsai Autójavító és Kereskedelmi Kft., a Soproni Ruhagyár Rt. és az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft. állami tulajdonban lévő vagyonrészeit kínálják a tanácsadó cégek: a Vofa, a Budapest Holding, illetőleg a Budapest Investment. A privatizációs lízing olyan eljárás, amely együtt biztosítja a tulajdonrészek privatizálását, finanszírozását és egyben rendezi a finanszírozással kapcsolatos biztosítékok problémáját is. Az Állami Vagyonügynökségnél az MTI munkatársának az új technikával kapcsolatban elmondták: az jelenleg az alacsony jövedelmezőséggel működő, de feljavítható, állami többségi tulajdonú társaságok privatizálásának lehetőségét teremti meg. A tulajdonszerzés e módszerrel több lépcsőben történik. Lízingbe csak a szükséges gazdasági döntéseket lehetővé tévő úgynevezett irányító részesedéseket adják. A hatékony irányítás eredményeként a társaság gazdálkodásának javulása teszi lehetővé, hogy a cég megtermelje a szervezési-vezetési szolgáltatás ellenértékét, ami finanszírozza a lízingdíj törlesztését. A lízingbe vevő az ÁVÜ-nek utalja át a lízingelt pakettért a díjat. A konstrukció biztosítéki hálóval is rendelkezik. Ez alapján lehetővé válik, hogy ha valaki nem fizeti a törlesztőrészletet, illetőleg a cégnél a megengedettnél súlyosabb a vagyonvesztés, a lízingszerződést az ÁVÜ felbonthatja. Az ÁVÜ szabályozza, illetőleg teszi közzé időről-időre, hogy mely tulajdonrészek szerezhetők meg lízingkonstrukcióban. Mint az ÁVÜ szakértői közölték: a vagyonügynökség törekszik a teljes állami tulajdonban lévő tulajdonrészek lízingbe adására. Lízingbe vevő egyébként csak a deviza jogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő természetes személy, illetőleg személyek lehetnek. A technika részleteiről az ÁVÜ részletes tájékoztatót készít. A pályázatok meghirdetésére pedig tanácsadó cégeket bíz meg. Az első«kísérleti ütemben 8 társaság privatizációja várható e módszerrel. A beérkezett pályázatok alapján várhatóan jövő februárban születnek meg az első lízingszerződések. Életkörülmények mérlegen Tovább differenciálódik a keresetek szintje a megye nemzetgazdasági ágazataiban - olvasható a KSH megyei igazgatóságának nemrégiben megjelent elemzésében. Míg 1991ben a legnagyobb és a legkisebb jövedelmű ágazatban 30 százalék volt a különbség, addig 1992 I—III. negyedévében közel 50 százalék az eltérés a legmagasabb építőipari és a legkisebb mezőgazdasági átlagjövedelmek között. A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele az MNB adatai szerint közel 29 százalékkal emelkedett. A jövedelemcsatornák összetétele tovább változott. A lakosság folyó bevételének összege 63 százalékról 56 százalékra csökkent, ezzel együtt a megtakarításból származó jövedelmek részaránya nőtt. Az 1992. évi I-m. negyedévében tovább nőttek a lakosság megtakarításai. Az állam és pénzintézetek által kibocsátott értékpapírok vásárlására 5,7 milliárd forintot költöttek, amely 62 százalékkal több mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az értékpapír jövedelemszerzésben betöltött pozíciója továbbra is erős. Az értékpapírpiacon a korábbi túlkínálattal szemben a III. negyedévben erőteljesen csökkent a kereskedelmi bankok által a lakosságnak kínált befektetési ajánlatok száma. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Madárváros. Emelkedik a lakásépítés üteme A lakosság a csökkenő kamatok ellenére továbbra is jelentős összeget helyezett el takarék-betétekben, amelynek eredményeként a betétállomány 5,1 milliárd forinttal nőtt. A lakosság változatlanul tartózkodik az eladósodástól, amit igazol, hogy a lakossági hitelek állománya 1992. I-III. negyedévében tovább csökkent. Az elmúlt év nagyarányú visszaesése után úgy tűnik, hogy az idén kissé emelkedik a lakásépítés üteme. Félévkor 13, a III. negyedév végén 18 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. A lakásépítést források szerint vizsgálva azonban már differenciáltabb a kép. A többlet kizárólag a nagyobb építőipari cégek által épített eladásra szánt lakások számának bővüléséből adódik - szeptember végéig 207 lakásuk készült el Csongrád megyében, ötszöröse a tavalyinak -, a magánszemélyek nagyjából ugyanannyi, míg az önkormányzatok jelentősen kevesebb lakást építettek az egy évvel korábbinál. Ez utóbbiaknak a működés biztosítása után egyre kevesebb fejlesztésre fordítható pénzeszközük marad, amit saját beruházás helyett - a magánszemélyek lakásépítésének támogatásán keresztül próbálnak hatékonyabban felhasználni. Újabb lakások építésére a régi önkormányzati lakások eladásából befolyó pénz teremthetne alapot, az értékesítési folyamat azonban a még mindig hiányzó lakástörvény miatt akadozik.