Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-09 / 289. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Aranykorona. A földek nagyobbrészt minimáláron találnak gazdára November utolsó hetében a 129 meghirdetett kárpótlási földárverésből 126-ot tartottak meg. Közülük 18 volt eredménytelen - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese az MTI-t. A sikeresen megtartott árverések eredménye­ként a 2300 árverezőből 2192-en távozhattak földtulajdonosként. Kárpótlási jegyeik ellenében ők több mint 180 ezer aranykoronányi földhöz jutottak, ebből 1575 aranykoronányi volt erdő. Az árverésekre továbbra is az a jellemző, hogy a földek nagyobbrészt az 500 forint/arany­korona minimáláron találnak gazdára. Hat olyan megye volt, ahol egyetlenegy parcelláért sem adtak többet. Egyre kevesebb a kiemelkedő ér­ték is. A november 29-ével végződő 48. héten a legmagasabb ár - amit egy parcelláért adtak ­3300 forint/aranykorona volt. A megegyezések száma sem tért el jelentősen az eddigi átlagtól. Az árveréseken összesen 16 esetben talált gaz­dára ezen a módon egy-egy parcella. A legtöbb megegyezés a Somogy megyei árveréseken szü­letett, s ennek oka valószínűleg abban kereshe­tő, hogy viszonylag kis értékű földre aránylag sok igénylő jelentkezett. Szeged a fókusz Egyik külföldi delegáció a másiknak adja a kilincset a sze­gedi Városházán, s ezeket a lá­togatásokat az itteniek igyekez­nek is viszonozni. Több útnak máris kézzelfogható eredménye van - tájékoztatta a sajtót Tű­hegyi József alpolgármester. Nemrégiben finn vendégek jártak Szegeden, s technológiai park létrehozásáról tárgyaltak a szakemberekkel. Ezt követően levél érkezett Turkuból, amely a Finn Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szándéknyilatko­zatáról tájékoztatta a Polgár­mesteri Hivatalt. Arról, hogy a finnek 9 millió forint értékű márkát ajánlanak föl a techno­lógiai park megvalósítására. Szeged fölvette a kapcsolatot a Los Angelesi konzullal, aki többek között jelezte, hogy az amerikai üzletemberek úgy ér­zik: érdeklődésüket nem a kellő hozzáállással fogadják Magyar­országon. S mivel egyedül a Ti­sza-parti város részéről tapasz­taltak megfelelő hozzáállást, úgy döntöttek, ezentúl Budapest helyett Szegedre összpontosítják a figyelmüket. A novemberi spanyolorszá­gi, salamancai EK-regionális fejlesztési konferencia - ezen Szeged egyetlen kelet-európai városként vett részt - eredmé­nye, hogy Liège város polgár­mestere levelet írt Szegedre, amelyben megígérte: elküldi az általános városfejlesztési ter­vekkel kapcsolatos összes meglévő dokumentációjukat. Szintén ennek az útnak kö­szönhetően Szeged fölvette a kapcsolatot Athén egyik kerü­letével, amelynek a vezetése export-import listát kért a helyi gazdálkodókról. F. K. Ingyenebéd Az információ, az ötlet, az összeköttetés pénzt ér. Mindig is tgy volt, de a rendszerváltásnak kellett eljönnie ahhoz, hogy ezt a „szellemi tökét" megfelelő emberek forintra vált­hassák át. Mert hogy is működött korábban a mechanizmus? A jó üzletek akkor is megfelelő kapcsolatokon alapultak, csak éppen illett mélyen hallgatni róluk. Tehát, ha egy vállalat­nak mondjuk pénzre volt szüksége, és gyorsan akart meg­szabadulni a termékétől, hát keresett egy keresztapát. Vala­kinek a valakije volt a nagybátyja annak a miniszériumi osztályvezetőnek, aki elindíthatta a boltot. A viszonzás azonban - legalábbis legálisan - nem pénzben történt. Ha­nem ennek különböző fajtái voltak, úgy is, mint egyetemi felvételi, soronkívüli autó, szakszen'ezeti üdülés. A legki­sebb láncszemnek - aki az egésznek a mozgatója volt ­azonban olykor csak egy ingyenebéd jutott, persze akkor, ha ehhez a megfelelő formát megtalálták. A cég ebédlőjében, oldalt, ünnepi terítővel letakart, a vállalat vezetőinek fenn­tartott asztalnál kedveskedtek neki, amikor legközelebb ven­dégeivel, avagy egyesületével arra járt. „Ott kellett szé­gyenkeznünk a dolgozók előtt - mondja egy ismerősöm - , pedig nekem köszönhették, hogy gyorsan eladtam az almá­jukat. " (Történetesen egy téeszről beszélgettünk.) Ismerősöm ma is megbecsült ember, fix fizetésből él, ám meglévő jó kapcsolatait igyekszik kamatoztatni. Ugyanúgy, napok alatt gyors piacot talál az elfekvő készjeteknek, s a si­keres adásvétel után ügynöki jutalékot vesz fel. A bruttó ár­bevétel bizonyos százalékát, teljesen legálisan, s személyi jövedelemadó-kötelesen. Ismerősöm szájából tehát nem nézik ki a rántott húst. Hisz nincs már ingyenebéd. Kárpótlási kamatok Az első kárpótlási törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek december 1 ­jei értéke a címértékük 124,1 százaléka. így az 1000 forintos kárpótlási jegy megnövelt érté­ke 1241 forint, az 5 ezer forin­tosé 6205, míg a 10 ezer forin­tosé 12 410 forint - tájékoz­tatta a múlt héten az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal illetékese az MTI-t. Az Országgyűlés a kárpót­lási törvények meghozatalakor a jegyek kamatozásával kíván­ta mérsékelni azt a hátrányt, ami azokat a kárpótoltakat éri, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyeiket. Ezért ka­matoznak három évig a kárpót­lási jegyek a jegybanki alapka­mat 75 százalékával. Minthogy azonban a kárpótlási jegyek végső fedezete az állami va­gyon, a kamatokat csak bizo­nyos esetekben tudják érvénye­síteni a kárpótoltak, és ez csak enyhén befolyásolja a jegyek piaci értékét. A kamattal növelt értéket kötelesek figyelembe venni az önkormányzatok a lakásvásár­lóknál, akik eddigi bérlaká­saikat kívánják kárpótlási je­gyeik ellenében megvenni. Ugyancsak a megnövelt érték a mérvadó akkor, amikor állami vagyon megvásárlására fordítja valaki kárpótlási jegyeit, illet­ve ha az E-hitelnél a köteles önrészt teremti így elő a kár­pótlási jegy tulajdonosa. Nem veszik azonban figyelembe a kamatokat a földárveréseken, és közvetlenül nem érvénye­sülnek e kamatok a jegyek adásvételekor. Közvetlenül te­hát semmilyen hatással nin­csenek a kárpótlási jegyeknek a Budapesti Értéktőzsdén ki­alakuló árfolyamára. Privatizációs lízing Már három cégre nyújthatnak be lízingajánlatot a pályázók. A Start Kalocsai Autójavító és Kereskedelmi Kft., a Soproni Ruha­gyár Rt. és az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft. állami tulaj­donban lévő vagyonrészeit kínálják a tanácsadó cégek: a Vofa, a Budapest Holding, illetőleg a Budapest Investment. A privatizációs lízing olyan eljárás, amely együtt biztosítja a tulajdonrészek privatizálását, finanszírozását és egyben rendezi a finanszírozással kapcsolatos biztosítékok problémáját is. Az Állami Vagyonügynökségnél az MTI munkatársának az új technikával kapcsolatban elmondták: az jelenleg az alacsony jö­vedelmezőséggel működő, de feljavítható, állami többségi tulaj­donú társaságok privatizálásának lehetőségét teremti meg. A tu­lajdonszerzés e módszerrel több lépcsőben történik. Lízingbe csak a szükséges gazdasági döntéseket lehetővé tévő úgynevezett irányító részesedéseket adják. A hatékony irányítás eredménye­ként a társaság gazdálkodásának javulása teszi lehetővé, hogy a cég megtermelje a szervezési-vezetési szolgáltatás ellenértékét, ami finanszírozza a lízingdíj törlesztését. A lízingbe vevő az ÁVÜ-nek utalja át a lízingelt pakettért a díjat. A konstrukció biz­tosítéki hálóval is rendelkezik. Ez alapján lehetővé válik, hogy ha valaki nem fizeti a törlesztőrészletet, illetőleg a cégnél a megen­gedettnél súlyosabb a vagyonvesztés, a lízingszerződést az ÁVÜ felbonthatja. Az ÁVÜ szabályozza, illetőleg teszi közzé időről-időre, hogy mely tulajdonrészek szerezhetők meg lízingkonstrukcióban. Mint az ÁVÜ szakértői közölték: a vagyonügynökség törekszik a teljes állami tulajdonban lévő tulajdonrészek lízingbe adására. Lízingbe vevő egyébként csak a deviza jogszabályok alkalmazása szem­pontjából belföldinek minősülő természetes személy, illetőleg személyek lehetnek. A technika részleteiről az ÁVÜ részletes tájékoztatót készít. A pályázatok meghirdetésére pedig tanácsadó cégeket bíz meg. Az első«kísérleti ütemben 8 társaság privati­zációja várható e módszerrel. A beérkezett pályázatok alapján várhatóan jövő februárban születnek meg az első lízingszer­ződések. Életkörülmények mérlegen Tovább differenciálódik a keresetek szintje a megye nem­zetgazdasági ágazataiban - ol­vasható a KSH megyei igazga­tóságának nemrégiben megje­lent elemzésében. Míg 1991­ben a legnagyobb és a legki­sebb jövedelmű ágazatban 30 százalék volt a különbség, ad­dig 1992 I—III. negyedévében közel 50 százalék az eltérés a legmagasabb építőipari és a legkisebb mezőgazdasági át­lagjövedelmek között. A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele az MNB adatai szerint közel 29 százalékkal emelkedett. A jö­vedelemcsatornák összetétele tovább változott. A lakosság folyó bevételének összege 63 százalékról 56 százalékra csök­kent, ezzel együtt a megtakarí­tásból származó jövedelmek részaránya nőtt. Az 1992. évi I-m. negyed­évében tovább nőttek a lakos­ság megtakarításai. Az állam és pénzintézetek által kibocsá­tott értékpapírok vásárlására 5,7 milliárd forintot költöttek, amely 62 százalékkal több mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Az értékpapír jöve­delemszerzésben betöltött po­zíciója továbbra is erős. Az ér­tékpapírpiacon a korábbi túlkí­nálattal szemben a III. negyed­évben erőteljesen csökkent a kereskedelmi bankok által a la­kosságnak kínált befektetési ajánlatok száma. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Madárváros. Emelkedik a lakásépítés üteme A lakosság a csökkenő ka­matok ellenére továbbra is je­lentős összeget helyezett el ta­karék-betétekben, amelynek eredményeként a betétállo­mány 5,1 milliárd forinttal nőtt. A lakosság változatlanul tartózkodik az eladósodástól, amit igazol, hogy a lakossági hitelek állománya 1992. I-III. negyedévében tovább csök­kent. Az elmúlt év nagyarányú visszaesése után úgy tűnik, hogy az idén kissé emelkedik a lakásépítés üteme. Félévkor 13, a III. negyedév végén 18 százalékkal több új lakást vet­tek használatba, mint egy évvel korábban. A lakásépítést for­rások szerint vizsgálva azon­ban már differenciáltabb a kép. A többlet kizárólag a nagyobb építőipari cégek által épített el­adásra szánt lakások számának bővüléséből adódik - szeptem­ber végéig 207 lakásuk készült el Csongrád megyében, ötszö­röse a tavalyinak -, a magán­személyek nagyjából ugyan­annyi, míg az önkormányzatok jelentősen kevesebb lakást építettek az egy évvel korábbi­nál. Ez utóbbiaknak a működés biztosítása után egyre keve­sebb fejlesztésre fordítható pénzeszközük marad, amit ­saját beruházás helyett - a ma­gánszemélyek lakásépítésének támogatásán keresztül próbál­nak hatékonyabban felhasz­nálni. Újabb lakások építésére a régi önkormányzati lakások eladásából befolyó pénz te­remthetne alapot, az értékesí­tési folyamat azonban a még mindig hiányzó lakástörvény miatt akadozik.

Next

/
Thumbnails
Contents