Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-09 / 289. szám

4 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. DEC. 9. Király-párt avagy Szociáldemokrata Néppárt alakult? „A botrányoktól szabadulni kívántunk" A politikai pártok palettájára újabb cs újabb szín kerül. A Nemzeti Demokrata Szövetség, a Nyugdíjas Párt, a Szociáldemokrata Néppárt, s legújabban a Köztársaság Párt büszkélkedhet azzal, hogy, jelen van a Parlamentben". A függetlenek között ülő országgyűlési képviselők közül néhányan ugyanis fölvállalták, hogy „arcukat, nevüket, ismertségüket adva" segítik egyik vagy másik párt zászlóbontását. A Szociáldemokrata Néppárt ügyvivő testületének elnökével. Király Zoltánnal, a szegediek egyik országgyűlési képviselőjével beszélgettünk. - Hogyan születik ma egy párt? - Az egyik módszer, hogy összeállnak tizen-huszan ­mint legutóbb Palotásék -. az agytröszt kidolgoz egy porgra­mot, amihez egy szervezetet építenek. Mi a másik úton já­runk. A polgárok körében érzé­keltük az igényt: szükség van szociáldemokrata pártra és megújulásra. Ezért több mint kétezer embert több mint ötven szervezetbe tömörítettünk, s Szociáldemokrata Néppártnak nevezve magunkat szeptember 10-én a politikai porondra lép­tünk. A hozzánk csatlakozók igényei szerint most formáljuk programunkat, amit a januári alakuló kongresszuson adunk közre. Ez valójában választási program is. - A szegedi képviselő „pár­tot szen'ez magának " - mond­ják. Tehát itt működnek a lege­rősebb alapszervezetek... - Csongrád megyében és Szegeden most szerveződik a párt. Azok. akik egy új szociál­demokrata pártról, illetve a szociáldemokrata mozgalom megújításáról gondolkodtak, valószínűleg azért kerestek meg engem, mert ismert sze­mélyiségek támogatását is meg akarták nyerni vállalkozásuk­hoz. Személyemnél, szerepem­nél fontosabb, hogy az embe­rekben valóban él a szociálde­mokrata értékek iránti igény. - Mi jelent a szociáldemok­rata értékrend? - Baloldali gondolkodásmó­dot jelent, szociális érzékeny­séget és a kisember érdekeinek képviseletét. Tehát a bérből és fizetésből élők millióinak, a kisvállalkozók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek gondjainak képviselete politikai célkitűzé­sünk és programunk fő vonu­latát is jelenti. - A Parlamenten belül az MSZP is ugyanezt vallja. Mi­FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ben más a Szociáldemokrata Néppárt? - Abban, hogy feltétel nél­kül vállaljuk a munkavállalók, úgy is mondhatnám, hogy a melósok érdekképviseletét. Ezt az MSZP múltbeli kötődései, az átmenetből adódó sajátossá­gok miatt nem teheti. Az MSZP tagjainak szerintem nagyobb az esélyük, hogy a rendszervál­tásnak nyertesei legyenek. Mert e pártnak egy bizonyos irányzata részt vesz a gazdasá­gi polgárháborúnak nevezett harcban, mely a régi és az új nómenklatúra képviselői között folyik a hatalomért és a vagyo­nért. Miközben a parlamenti pártok közül valóban az MSZP a legérzékenyebb a szociális ügyekre. A másik különbség, hogy mi feltétel és politikai megkülönböztetés nélkül ala­kítunk ki a szakszervezetekkel partneri kapcsolatot. - Még léteznek a Parlamen­ten kívüli szociáldemokrata pártok, párttöredékek. Milyen ezekkel a viszonyuk? - A szociáldemokrata pár­tok mögött álló utóbbi három és fél évet valószínűleg, nem a követendő hagyományok kö­zött tartják majd számon. Az MSZDP-n belül megindult ugyan egy öntisztulási folya­mat, de erre nem építhet a ma­gyarországi szociáldemokrá­cia. A botrányoktól szabadulni kívántunk, ezért hoztunk létre új névvel egy új pártot, mely megszületésével, szervezettsé­gével is kikényszeríti az. MSZDP tisztulását, ami felté­tele a szociáldemokrata pártok egyesülésének. Bár jelen van­nak más csoportok is, vélemé­nyem szerint két meghatározó szociáldemokrata erő létezik. Az egyik az MSZDP-nek a csepeli koqgresszus után létre­jött szárnya, a másik a Szociál­demokrata Néppárt. Állandó párbeszéd van közöttünk, ami hamarosan olyan szintre juthat, hogy egységesül a mozgalom. Választási koalíciót köthetünk - közös program alapján, kö­zösjelöltekkel. De azt sem tar­tom elképzelhetetlennek, hogy '94-ben egységes szociálde­mokrata pártként lépünk szín­re. - Az új pártokhoz tartozó országgyűlési képviselők a parlamenti munkában is meg­jelenítik a mögöttük szegeződő erőt? - Mivel még nem mérettet­tünk meg választásokon, nincs alapunk arra, hogy pártszí­nekben lépjünk fel a Parla­mentben. A „nagy és egysé­ges" pártok tisztulása átrende­ződéssel jár. így a képviselők menet közben is csatlakoznak az új pártokhoz, s elképzelhe­tő, hogy még a választások előtt megalakul egy új frakció vagy képviselőcsoport. Nem lezárt a jelenlegi pártstruktúra. A politikától való nagy elfor­dulás után azt érzékelem, hogy a társadalom igényli újabb pártok, azaz újabb alternatívák és utak felmutatását. Meggyő­ződésem, hogy a következő vá­lasztások után több új párt is bekerül a Parlamentbe. ÚJSZÁSZI ILONA Az édes anyanyelv keserűségei Szülők és pedagógusok a megmondhatói, mily sok gyerek küszködik olvasási, írási és számolási nehézségekkel. Az esetek jelentős százalékában nem szellemi fogyatékosságról van szó, a gyerek ép - sőt néha az átlagosnál jobb - intellektussal rendelkezik, ám ennek ellenére elmarad a tanulás egyes részterületein. Ezeknek a gyerekeknek - lehetőleg minél előbb ­speciális segítségre, célzott fejlesztésre van szükségük. Ezért szervezte meg a Nevelési Tanácsadó a szegedi óvónők számára azokat a foglalkozásokat, amelyeken a tanulási zavarok prevenciójának egyik lehetséges módjára, a nyelvi készség fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Arról, hogy miért éppen az anyanyelvi fej­lesztést tartják fontosnak, a későbbi részké­pesség zavarok megelőzésben Kocsi Judit, pszi­chopedagógustól, a város óvónőit érintő kép­zési program szervezőjétől kértünk választ. - A gyermek tanulási teljesítménye és anya­nyelvi kifejező készsége közötti ok-okozati összefüggés bizonyított tény. A nyelvi fej­lettségi szinten nem csak a beszédprodukciót kell érteni, hanem a beszéd észlelését és meg­értését is. Mindez fejlődés eredménye, s rendkí­vüli módon meghatározza a gyermek sikeres részvételét a kommunikációs folyamatokban, s ezen keresztül pedig szókincsének bővülését, mondatalkotásának pontosabbá tételét. Sajnos sok az olyan gyermek, akinek a nyelvi fejlettsé­gi szintje életkorához képest elmaradott. Amennyiben ezt nem ismerik fel az óvodában, akkor az iskolába kerülve a gyerek olvasási. írá­si - esetenként számolási - zavarokkal küszköd­het. - Milyen jelekből ismerhető fel teljes bizo­nyossággal az alacsony nyelvi fejlettségi szint? - A beszédészlelés-megértés mérésének 1989 óta kidolgozott eljárása van. a GMP-teszt, amely komplexitása révén alkalmas a gyer­mek gondolkodásának, feladatmegértésének, fi­gyelmének, térbeli tájékozódásának, irányisme­retének mérésére. Gyakorlatilag előre jelzi a tanulási zavarokat. - A teszt-eredmény ismeretében, mi lesz a te­endő, ha alacsony nyelvi szintet mérnek az óvodáskorú gyermeknél? - Egy részüknél elég a szakszerű óvodai fog­lalkozás, másoknak e mellett még szülői segít­ségre is szükségük lesz. Ilyenkor a szülő meg­kapja a Nevelési Tanácsadótól a gyakorlóanya­got és a hozzá tartozó "használati utasítást", s ennek birtokában otthon foglalkozhat gyerme­kével. A speciális fejlesztést igénylő gyerme­kekkel pedig továbbra is a Nevelési Tanácsadó munkatársai foglalkoznak. - Mit tehet a család annak érdekében, hogy a gyerek nyelvi készsége folyamatosan fejlődjön, s ne maradjon el a korához képest megkívánt szinttől? - A ma szokásosnál lényegesen többet kel­lene beszélgetni otthon a gyermekekkel. Az a gyerek, akivel sokat beszélgetnek, akit mindig meghallgatnak, nemcsak derűsebb, hanem telje­sítőképesebb is lesz, hiszen a beszélgetések so­rán javul az információk megértésének és fel­dolgozásának képessége, az anyanyelv foneti­kai, grammatikai szabályainak alkalmazása, bővül a szókincse. Országgyűlés - napirend előtt Az 156-os bűncselekményekről Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén napi­rend előtti felszólalásában Eke Károly (függet­len) a finnugor világkongresszus üdvözletét adta át a T. Háznak és az ország lakosságának. A képviselő bejelentette, hogy a tanácskozás indít­ványozta: 1996-ban - a honfoglalás 1100 év­fordulóján - Magyarországon rendezzék meg a II. finnugor világkongresszust. Ezt követően Horn Gyula (MSZP) Antall Jó­zsef miniszterelnöknek a hétfői plenáris ülésen napirend előtt, a „guruló dollárok", valamint a magyar-orosz megállapodás kapcsán elmondott beszédére reagált. Az MSZP elnöke szerint párt­ja, és személy szerint ellene irányuló kormány­párti kampányról van szó. Megítélése szerint ezt bizonyítják Balsai István két héttel ezelőtti kecskeméti megnyilatkozásai is. Elmondta, hogy az MSZP elmúlt hétvégi tanácskozásán csak tényszerűen szögezték le, és nem vádként az egymilliárd dolláros szovjet tartozás elenge­dését az Oroszországgal kötött megállapodással kapcsolatban. Horn Gyula eredménynek köny­velte el, hogy a Ház hétfőn részletes tájékoz­tatást kapott a tartozás sorsáról. Rámutatott arra is, hogy a további SÍK) millió dolláros tartozás orosz részről történő ellentételezése - többek között fegyverszállításokkal - több tényező miatt is bizonytalan. ­Amennyiben a kormányfőnek sikerül ez év végéig mindazt elérnie, amit hétfőn bejelentett, akkor a nyilvánosság előtt kérek bocsánatot An­tall Józseftől - jelentette ki Horn Gyula. A Szo­cialista Párt elnöke a múltjával kapcsolatos kér­désekre vonatkozóan, a „politikai pornográfia " vádját illetően úgy reagált: „mindenki maga számoljon el a lelkiismeretével". Balsai István igazságügyminiszter arra em­lékeztette az érintett képviselőt, ha személyiségi jogait sértő kijelentéseket tulajdonít neki, akkor ezt joga van a megfelelő formában szóvá tenni. Horn Gyula viszontválaszában rámutatott: nem elégtételt, hanem kijelentéseinek visszavo­nását kéri az igazságügyminisztertől. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője vissza­utasította Horn Gyulának a „guruló dollárok" ügyét a Jelcin-Antali megállapodással összeha­sonlító kijelentését. - Ez túl megy azon, amit politikai felelőtlenségnek lehet minősíteni, s eb­ben nem jelent vigaszt, hogy mindezt tényként és nem vádként fogalmazta meg a Szocialista Párt vezetője - jelentette ki a frakcióvezető. ­Hogyan lehet a külügyi bizottság elnöke az, aki az. 56-os forradalom és szabadságharc leverésé­ben a terrorszervezet tagjaként vett részt - tette végezetül hozzá Kónya Imre. Horn Gyula ismételt hozzászólásában ponto­san idézte az inkriminált mondatokat: „..a na­pokban kötött Antali-Jelcin megállapodás elen­gedte az oroszok javára a Szovjetunió kereske­delmi adósságának mintegy felét, közel egymilli­árd dollárt. Ehhez képest a guruló dollárok ügyében fillérekről volt sző. Ezt csak tényszerű­en szögezzük le és nem vádként". Kelemen András külügyi államtitkár kijelen­tette: szó sincs arról, hogy bármit elengedtek volna a tartozásból. A megállapodás 1,7 milliárd dollárban határozta meg a tartozás összegét. Ezenkívül rögzítették, hogy az orosz fél a ma­gyarországi igények szerinti áruszállításokkal azonnal megkezdi a törlesztést. A fennmaradó összeg ütemezéséről pedig az év végéig fognak megállapodni. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, hogy a kormányzat több olyan törvényja­vaslatot is elő kíván teijeszteni, amelynek célja büntetőeljárás kezdeményezése a parlament egyes képviselőivel szemben. Balsai István igazságügyminiszter viszontvá­laszában rámutatott: a kormányzat célja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc le­verésében részt vett szervezetek bűnös tagjaival kapcsolatban törvényt alkossanak. A kor­mánynak ugyancsak szándékában áll olyan sza­bályozás megvalósítása is, amely lehetővé ten­né, hogy bizonyos szervezetekhez - mint példá­ul a karhatalom - tartozó személyek esetében korlátozásokat vezessenek be. Ezt követően Kósáné Kovács Magda ügyren­di javaslatára az elnöklő Szabad György lezárta a napirend előtt kialakult vitát. Az 1956. októberi forrada­lom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslatot Balsai István igazságügy-miniszter terjesztette az Országgyűlés elé a T. Ház keddi .plenáris ülésén. Expozéjának bevezetőjében utalt századunk két tragikus diktatúrájának bűntetteire. Szólt arról, hogy a kommuniz­mus összeomlása után még se­hol nem történt olyan büntető­jogi felelősségre vonás a bűnö­sökkel szemben, mint a nürn­bergi perben. Hangsúlyozta: az 1956-os magyar forradalom vérbefojtása során, majd a megtorlása idején elkövetett bűncselekmények tetteseit a mai napig nem vonták felelős­ségre. Kijelentette: a kormány törvényjavaslata arra irányul, hogy a bűnösök felelősségre vonása a jogállam keretei kö­zött, a bűncselekmények elkö­vetésekor hatályba lévő jogsza­bályok szerint történjen. A ja­vaslat egyrészt irányt mutat és * meghatározza a jogalkalmazók számára az eljárások alapját képező jogot, másrészt pedig néhány új eljárásjogi szabályt is megállapít. Balsai István utalt arra, hogy a törvényjavaslat első pa­ragrafusa megállapítja, hogy az 1956-ban elkövetett háborús bűncselekmények elévülhetet­lenek, s a tetteseket büntetni kell. A javaslat második parag­rafusa a háború áldozatainak védelmére vonatkozó genfi nemzetközi egyezmény alapján felsorolja, azokat a súlyos jog­sértéseket, amelyeknek elköve­tőit üldözni kell, amire a ma­gyar állam kötelezettséget is vállalt. Balsai István kijelen­tette: a törvényjavaslattal kap­csolatban nem jelentkeznek alkotmányossági problémák, s a kezdeményezés nem elkésett. Szólt arról is, hogy a törvény­javaslat harmadik paragrafusa új rendelkezést tartalmaz, amely meghatározza a nyomo­zás és a bírósági eljárás lefoly­tatására kizárólagos illetékes­séggel rendelkező szervek kö­rét. Hangsúlyozta, hogy a kor­mány álláspontja szerint a tör­vényjavaslat végérvényesen nyugvópontra juttatja az igaz­ságtétel kérdését. Alapelvként említette, hogy a háborús és emberiség elleni bűncse­lekményeket olyan jogszabá­lyok alapján kell megítélni, amelyek az elkövetés idején ­s azóta is a magyar büntetőjog integráns részét képezik. A tör­vényjavaslat nem visszamenő­leges intézkedést vezet be, nem utólagosan bűncselekménynek minősített esetekben kíván ítél­kezni. Eleget tesz annak a kö­vetelménynek, amely szerint az állam igazságot szolgáltat az áldozatoknak, s elrendeli a bűnösök szigorú felelsségre vonását. Szabó János (36-ok), az alkotmányügyi bizottság és Tóth Albert, az emberi jogi bi­zottság előadójaként bejelen­tette: a bizottságok alkalmas­nak tartják a törvényjavaslatot az általános vitára. Raffay Ernő Romániába utazott Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium po­litikai államtitkára Dumitru Cioflina altábor­nagy, államtitkár, a Román Nagyvezérkar főnö­ke meghívására - katonai delegáció élén - ked­den délután négynapos hivatalos látogatásra Ro­mániába utazott - tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtóosztálya. Programja során tájékoztatja vendéglátóit a Magyar Köztársaság védelmének alapelveiről, a szomszédos államokkal kialakított kapcsolata­inkról, a Magyar Honvédség jelenlegi helyzeté­ről és fejlesztésének fő irányairól. Tárgyalásokat folytatnak aktuális biztonság- és katonapolitikai kérdésekről, kiemelten a közép-kelet-európai térségben kialakult helyzetről. Raffay Ernő politikai államtitkárt - tervek szerint - fogadja Constantin Nicolae Spiroiu ro­mán védelmi miniszter. A küldöttség megláto­gatja a Kolozsváron állomásozó 4. Hadseregpa­rancsnokságot és a marosvásárhelyi harckocsi­ezredet. A magyar delegáció vezetője mindkét helyszínen találkozik a város polgármestereivel. 6. hét 22 30 19 HOROSZ POfC (] . SZERDAI nyerőszámai

Next

/
Thumbnails
Contents