Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-08 / 288. szám

KEDD, 1992. DEC. 8. SPORT 9 Tornatermi játékok idején... Nem csak a születésnaposok ünnepelnek Ilyenkor, a tornatermi játékok idején, az öregedő futballistáknak a másnaposság kínjait leginkább talán mérkőzésen történtek feledtetik. A lazítására vett meleg fürdők jótékony hatásának teltével, az izomláz csillapodásával élénken elevenednek ismét a játék nagy pillanatai. A mórahalmi Mikulás Kupán például Bischoff majdhogynem a bordásfalról sarkalt olyan gólt, amelyre még a vén sportrókák is elismerően bólintottak. A Kisbojtár színeiben versengő Kutasi László a tőle megszokott eleganciával játszott. Ennek okán, ha bombalöketet várt tőle az ellenfél, akkor „köhögósen" pöccintette a labdát, amelyik úgy helyeződött az érkező társ lábára, mintha odaragasztották volna. Amikor pedig nem is számíthattak rá, megeresztett néhány félpályás lövést, megnyugtatva a kétkedőket: a volt válogatott játé«kos „balosa" még mindig félelmetes. Nem a sportszerűségéről, játékszeretetéről híres játékoson múlott, hogy a tavalyi győztes Kisbojtár együttese nem vihette haza az elsőnek járó serleget. Igazolva, hogy az alkalomra kiírt tornatermi játékokon bármi előfordulhat... FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A mórahalmi tornán az automobilos Kőhalmi, Móricz, Nagy Zs. és Nagy I. minden lövésre figyelt Olyan mérkőzésen, ahol a pálya méretei miatt szögletből bármikor hazaadható a labda még azon se csodálkozhatunk, ha az egyik kapus gólt dob a másiknak. Majdnem megtörtént e ritka eset Mórahalmon, amikor Nagy Zsolt. az Automobil portása, erőteljesen az üres kapura suhintotta alabdát és Újhelyi ritkán látható bravúrral tudta csak megváltoztatni a bőrgolyó ivét s menteni a góltól csapatát. A kevésbé ismert, de hasonlóan kiváló kispályás játékosok ilyen alkalmakkor mindig apait-anyait beleadva küzdenek. A zsombói Német magasságban ugyan nem vehette fel a versenyt Ami a tudósításokból kimaradt... Ha az újságírónak minden apróságról be kellene számolnia egy-egy tudósításban, a legtöbb mérkőzés krónikája alighanem hosszabb lenne a „normálisnál". Pedig szinte valamennyi mérkőzésen, eseményen (legyen az labdarúgó-, röplabda-, vízilabda-, kosárlabda-, vagy kézilabdameecs) történik olyasmi, amire az Olvasó („utólag") is kíváncsi lehet. Nos, ezért találtuk ki ezt a rovatot... EDZETT MIKULÁSOK. Akik szombaton és vasárnap vették a fáradságot, és várták Csongrád megye településein a futó Mikulást, tapasztalhatták, hogy a fehér szakállúakat autóbusz követi. Bár, néhány helyen a Télapók „árván" maradtak. Az indulás után nem sokkal ugyanis óföldeákon lerobbant a kísérő jármű. „Mit tegyünk?" - kérdéssel tartott rögtönzött ülést a vének tanácsa. Aztán úgy határoztak, a soron következők folytatják útjukat, futnak tovább. így aztán a főiskoláról szerződött Mikulások 60 kilométert tettek meg egyszuszra, s amikor Nagymágocsnál utolérte őket az autóbusz, maguk is elcsodálkoztak, hiszen a piros gépből kék lett, azaz új autóbuszt kaptak Óföldeákon. No, hogy minden azért ne menjen simán, másnap a „kék angyal" is bedobta törülközőt. Szentesen ugyanis elfolyt a hűtővíz. Még szerencse, hogy a katonaságnál vasárnap is van szolgálat, s a segítőkész bakák helyrehozták a hibát, s Baksnál ismét együtt gyűjthették az ajándékokat a Mikulások. KÖSZÖNET A RENDŐRÖKNEK. Még mindig a Mikulás-futásról. Hiába, egy ekkora megmozdulás nem kevés utózöngével csendesedik el. A 270 kilométeres futás után a „főkrampusz", Volford László ennyit mondott: - A Mikulások és a krampuszok nevében külön szeretném megköszönni a rendőröknek azt a kedvességet, amivel segítették utunkat. Nemcsak biztosították számunkra a biztonságos közlekedést. hanem, ha kellett - a buszproblémák miatt - még szállították is a Télapókat. Még egyszer köszönjük... EGY IGAZI DÖNTETLEN. A kisördög olykor a legjámborabb emberben is megmozdul. (Persze, abban a pillanatban nem feltétlen kell törni-zúzni, garázdálkodni, elég, ha az illető „gondolkodni", uram bocsá' gyanakodni kezd.) Itt volt ez a pólómeccs, például. A Szentes-Szeged SC rangadó. Az OB I. utolsó őszi fordulója előtt jó néhányan biztosra vették, hogy a két Csongrád megyei gárda „egyeztetés" nélkül is belemegy egy békés döntetlenbe. (Hangsúlyozom: nem bundázással vádolták Dongóékat és Törökéket, hanem a felesleges kockáztatás elvetésével!) Hiszen az egy pont a szentesiek és a szegediek számára is azt jelentené - érveltek a „távolbalátók" hogy a tavaszi folytatásban mindkét társaságnak reális esélye marad a négyközé jutásra. Nos, szombaton a Kurca partján l-l-re végeztek a csapatok. Békéről viszont hallani sem akartak a játékosok! (Erről a legtöbbet talán Török Tibi mesélhetne, akit a víz fölött „kínáltak meg" egy egyenessel...) Érdekes módon a vendéglátók a győzelem elmaradásáért elsősorban a bírókat tették felelőssé, a már három góllal is vezető Pozígoy-fiúk pedig az emberelőnyök gyenge kihasználása miatt keseregtek a meccs után. Apropó, Pozsgay... A Szeged SC edzője még másnap is a történtek hatása alatt állt. és nem titkolta, hogy az utolsó negyedben „még a szája széle is remegett". Szóval, akár hiszik, akár nem, ez egy igazi döntetlen volt! Cs.G L.-R. J. A. Holnap, 15 órától, Szegeden Csongrád-Bács diákröplabda-tatálkozó A megyei sportigazgatóság'a diáksport tanáccsal karöltve szerdán Szegeden, a Felsővárosi Általános Iskolában ( Gyík u. 5) rendezi meg Csongrád és Bács-Kiskun megye IV. korcsoportban győztes röplabda csapatainak találkozóját. Az esemény 15 órakor kezdődik a leányegyüttesek mérkőzésével, majd azt követően a fiú csapatok lépnek pályára. Huszta Péter, a megyei DST titkára elmondta, hogy ez a rendezvény az első lépésnek számít a diáksport népszerűsítésében, mert a jövőben szeretnék bekapcsolni Békés megyét is, s a sportágak körét pedig bővíteni kívánják. Szerdán, 17 órakor MK-visszavágó a Sportuszodában Az OB l-es vízilabdabajnokságot fölényesen vezető UTE együttesét látja vendégül holnap, 17 órakor a Szeged SC gárdája. A Magyar Kupaviszavágónak egyértelműen az újpestiek az esélyesei, akik nem egészen két hete 13-6-ra győzték le Csapóékat, azaz „nagyjából" már döntöttek is a nyolc közé lépő csapat „személyéről". - Az igencsak kemény szentesi parti után nem sokáig pihenhettünk - mondta tegnap este Pozsgay Zsolt, a szegediek mestere -, hiszen vasárnap a fiatalabb pólósoknak a Komjádi Kupa csoportmérkőzésein kellett vízbe szállniuk. Molnár Tamásék előbb a Tatabányát verték 17-3-ra, majd az UTE 20 éven aluli vízilabdázóit is legyőzték 9-8-ra. November végén, az MK első találkozóján két negyeden át mi irányítottuk a játékot, és már mindenki azt hitte, hogy óriási meglepetést okozunk a fővárosban. Aztán Benedekék feltámadtak. és jó hajrával fölényesen nyertek. Bízom benne, hogy szerdán egy (végig) izgalmas meccset játszunk a válogatottakkal felálló UTE ellen, és abban is reménykedem, hogy hazai környezetben nem kapunk ki a Kovácstanítványoktól... Kovács István visszavágott Újabb találkozón bizonyult jobbnak a német ökölvívó Bundesligában szereplő Kovács István világ- és Európabajnok, olimpiai bronzérmes. A Vasas bokszolója ezúttal is vendégként lépett szorítóba a TSC Boxring Berlin színeiben a Bayer 04 Leverkusen ellen. Ellenfele az a Rico Kubát volt, akitől két éve Dublinban VKviadalon vereséget szenvedett. Most Kovács végig fölényben volt, s a harmadik menetben ellenfelét a mérkőzésvezető leléptette. Kovács István továbbra is veretlen a Bundesligában, a találkozón viszont: Bayer 04 Leverkusen-TSC Boxring Berlin 16:14. például a szvesés Puskással, de technikai megoldásai, szemfüles szerelései még Kun Lajost is nagyobb erőbedobásra késztették. Bár a szegedi csatár jól ismerte zsombói ellenfelét a Radnóti hétfők összecsapásairól, határozottan tagadta, hogy a Bokor, Serfőző játékvezetői páros neki fújt volna, mikor nem adott hetest a büntetőn belüli alakításukért. Ettől függetlenül a pártatlan zsűri nem nekik, hanem „a korban leginkább is előkelő helyen álló" Kőhalminak ítélte a legjobb játékos titulust. (Góljainak számáért a kisbojtáros Tóth, míg védéseiért Nagy Zsolt kapott elismerést.) Nem éppen a legjobb képet fest a torna krónikásáról, hogy Nagy Istx'ánt, a Szegedi Dózsa hajdani kiválóságát sajnálatos módon kifelejtette a győztesek tegnapi felsorolásakor, de ami történt, az bizony megtörtént. Sőt, mint utólag kiderült, ha a tornán nem nyer az Automobil csapata, az emelkedett hangulat akkor sem maradhatott volna el, hiszen Móricz István, a jól ismert Zsiga, aznap ünnepelte születésnapját... MAJOROS Elhunyt ifj. Ladányi László Lulu, Görbe, Luigi, Karika - így becézték közeli, igaz barátai ifj. Ladányi Lászlót... Valamennyi adományozott név, a megkülönböztetés e jegye, a szeretet egy fajta megnyilvánulása volt vele szemben, hiszen nagyon sokan kedvelték, szerették ezt a mókázásra mindig hajlamos, bohém focistát. Fájdalom, már csak múlt időben beszélhetünk róla, emlékezhetünk rá, mert a napokban, 39 éves korában - mondhatni ereje teljében - eltávozott az élők sorából. Átlagon felüli képességeivel, tehetségével - volt mit örökölnie édesapjától - zsenge labdarúgóként kitűnt társai közül. Hazulról hozta, vérébe „oltották" a játék szeretetét, nem csoda, hogy hamar elsajátította fortélyait. Korán felfigyeltek rá, fiatalon vált a SZEAC igazolt játékosává. Ifjúsági válogatottként huszonötször ölthette magára címeres mezt. Első NB l-es mérkőzését 17 évesen játszotta, ám mindössze öt első osztályú találkozón kapott szerepet, többnyire a tartalékcsapatban jutott számára mez... Megunva a mellőzést, 1975-ben a Várpalotai Bányászhoz igazolt, Szegedre 1978 nyarán tért vissza, az NB Il-es Dózsa fogadta soraiba. A Hunyadi téren minden tekintetben igazi baráti közösségre lelt Lulu, aki emberi tartásával, leheletfinom cseleivel, játékával vívta ki a labdarúgók, a szurkolók elismerését. Áz öltözőben móka-, a pályán karmesterként szórakoztatta a társakat, a publikumot, kivételes szervező és irányító készségével oszlopa volt az 1979-80-as bajnokságban ezüstérmesként végzett Dózsának. Évek múltával a lila-fehéreknél ugyan befejezte aktív pályafutását, ám a focival nem szakított, különböző kispályás csapatokban hódolt kedvenc játékának. Most már azonban ott sem lelheti kedvét, rakoncátlankodó szíve a második infarktust képtelen volt kicselezni... Utolsó útjára december 10-én (csütörtök) 13 órakor kísérik a református temető ravatalozójából. GY E. Az elnök és a szerelem Villamrajtot vett Szegeden a biliárd Jövőre Európa legjobbjai randevúznak a Tisza partján (?!) Miközben a biliárd különböző szakágai Hegyeshalomtól nyugati irányban már régóta a „nagy kanállal" szponzorált sportágak közé tartozott, addig Magyarországon az elismertség és el nem ismertség határai között kóválygott. Sokan még mindig kissé tanácstalanul viszonyulnak ehhez a hobbihoz, de tudomásul kell vennünk: hozzánk is betört a másutt oly népszerű sportág. Pécsett 1990 óta hivatalosan bejegyzett szövetségük működik, de a többi vidéki nagyvárosban is gombamód szaporodnak a csapatok. Ezek közül a legjelentősebb a szegedi Magic Pool Club legénysége, amely az I. osztályú Pool csapatbajnokság őszi szezonja után a sárga trikót viselheti. A klub elnökét, Mihály Ferencet (30 éves) legutóbbi találkozásunkkor faggattam az eredmények hátteréről és további terveiről. - Feri, a Williams Renaulthoz hasonlóan akár ki is hirdethetnétek magatokról: / 992 a siker éve! - No. azért ott még nem tartunk, mint a Forma-1 sztárcsapata, áin-az biztos, nem aprózzuk el lépéseinket. Ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt Szegeden a szervezett biliárdélet csíráit sem lehetett felfedezni, mára - kulturált körülmények között - egyre többen töltik szabad idejüket a zöld asztal mellett. Ugye, mondanom sem kell, ebben óriási szerepe van a Magic csapatának, amely az idei bajnokságban a csúcsra is feljuthat. - Még mielőtt a meccsekről beszélnénk, hadd kérdezzem meg, miképpen kerültél a pozíciódba? - Üzleti tárgyalásaim során Pécsett - a sportág iránti elkötelezettségem ismeretében keresett meg a szövetség főtitkára. Kispál László, aki felkért, vállaljam el a kelet-magyarországi menedzseri feladatokat. Ekkor alapítottam az általam üzemeltetetett Bartók téri szalonban az egyesületet. - Ezek szerint ti automatikusan az L osztályba kerültetek? - Azért ez nem volt ennyire egyszerű! Előbb bemutatómeccsekre utaztunk, majd tizenegy együttest megelőzve, a kecskemétiekkel karöltve kerültünk az OB I-be. Mellettünk az előző bajnokság első négy helyezettje és a legjobb négy fővárosi klub alkotja az első vonalat. A többiek a II. osztály elsőségéért küzdhetnek. - Ugy tudom, egyetlen hazai mérkőzéseket sem játszhatták Szegeden! - Sajnos, ez igaz... Az önkormányzat képviselőivel a helyiség bérleti jogával kapcsolatban voltak vitáim, ám a dolgok jelenlegi állása szerint ez a probléma hamarosan rendeződni fog. - Esetetekben ez milyen hátrányokat jelentett? - Elsősorban rengeteg pluszköltséget, hiszen az ország különböző pontjaira nekünk kellett utaznunk és a szállás, étkezés sem volt olcsó mulatság. Másodsorban az asztal ismeretétől estünk el, ami nálunk legalább akkora előny, mint fociban a húszezres szurkoló tábor. Ehhez tudni kell, bármennyire egyformának tűnnek az egyébként 300 ezer forint értékű versenyasztalok, mindegyik posztón másképpen gurul a golyó és a mandiner íve is különböző. - Tudom, az őszi szezonban mindegyik győzelmetekre büszke vagy! Ettől függetlenül érdekelne, mélyik meccsen nyújtottátok a legkiemelkedőbb teljesítményt? - Pécsről, az előző évi bajnok otthonából nem kis bravúr volt elhozni a két pontot, bár a szombathelyi diadalunkat még ennél is többre értékelem. Ők az elsőség érdekében még az osztrák ranglista harmadik helyezettjét, Max Lobitzert is leigazolták! Mellette a legjobb magyar biliárdos. Gombkötő Ferenc is játékosuk, de velük sem sikerült megállítani csapatomat. - A dinamizmusod ismerve elképzelhetetlen számomra, nem akarod külföldről megerősíteni a Magicot! - Rátapintották a terveim lényegére! Pont a napokban kezdtem tárgyalni Európa egyik legjobbjával - a szlovén Tóth Sándorral aki elképzeléseim szerint játékosunk és az utánpótlással foglalkozó edzőnk lenne. Nem akarom elkiabálni, ezért csak halkan jegyzem meg, valószínűleg sikerül vele megegyeznem. Itt mondanám el, néhány hónap múlva szeretnék egy alapítványt létrehozni, amely csak a fiatalok és a sport fejlődését szolgálná. - Játékosaid egyéni értékeléséről még nem beszéltünk. - A német-magyar és az osztrák-magyar válogatott összecsapásra Kazinczy Tibor. Kaszap Er\'in és Kovács István is meghívót kapott a nemzeti csapatba, ami önmagában is sikert jelent. Velük legalább egyenlő tudású Petrina György, Bárány Szabolcs, Kószó Gábor és Süli Mihály is, csakhogy ők egyéb elfoglaltságaik miatt kevesebb időt tudnak a klubban tölteni. -Jövőkép? - December 22-én tartják az országos egyéni bajnoskságot s ott, remélem, ismét nem fogjuk „eltörni" a dákót. A nagy álom viszont az ! 993-as hazánkban sorra kerülő Európa-bajnokság szegedi rendezése, melynek ügyébgn már eredményes tárgyalásokat folytatok a szövetség vezetőivel. - Már csak az érdekelne, a szegedi „bástya" kiépítése mennyibe került neked? - Ha egy szóval kell válaszolnom. akkor: sokba, ha kettővel: nagyon sokba! Szerencsére a barátaim, Rumpf László és dr. Pintér Ferenc (az Adu Kft, vezetői) igen gálánsak voltak, amikor szponzori szerződést kötöttek velünk, de hidd el. itt elsősorban nem a pénz nagysága számít. Az ember az igazi szereimével soha sem garasoskodhat! CSONKA LÁSZLÓ