Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-08 / 288. szám

KEDD, 1992. DEC. 8. KULTÚRA 5 A tangó: szerelmesek találkozása Argentin-svájci művész a Szegedi Balett vendége - Imre Zoltántól tudom, r"hogy a díjnyertes, 30 perces, ^különleges szerelmi kettőst a Ffeleségével mutatta be Tel WmAvivban; és hogy saját együtte­Wtsiik van Svájcban. Hogyan lesz ™ egy argentin művésznek 27 ) éves korára saját táncegyüttese Bielben? - Bocsánat, én most vagyok 27 éves, az együttesünket pe­dig 1988-ban alapítottuk. Vagyis 23 éves voltam akkor. Egy évvel korábban, Berlinben ismertem meg Nicole Caccivio táncosnőt, akit azonnal fele­ségül vettem. Bielbe mentünk, együttest alapítottunk és ad­tunk neki egy szép nevet: Úr­hölgyek fiatal szerelmei - így hívják. Rövidebben: Ljada\ ezt az együttes spanyol nyelvű ne­vének kezdőbetűiből kreáltuk. Most ezen a néven járjuk a világot, elég sok meghívásnak kell eleget tennünk. Hogy mi volt azelőtt? Tanultam Buenos Airesben, aztán koreográfus­asszisztens voltam Göteborg­ban, három évig pedig Berlin­ben táncoltam. - Szegeden Limón-technikát tanít; a mesterének vallja Jósé Limónt? - A dolog nem ilyen egy­szerű. Olyan iskolát végeztem Buenos Airesben, ahol klasz­szikus balettet egyáltalán nem tanítanak. Az én generációm számára tulajdonképpen az amerikai modern iskolák és a német expresszionizmus szá­mít klasszikusnak. A tánc­anyanyelvem - ha nagyon aka­rom - visszavezethető ezek­hez, hiszen Jósé Limán, Mart­ha Graham, Merce Cunnin­gham, másfelől pedig a magyar származású Rudolf Lábán, a ta­nítványa, Mary Wigman mű­vein és pedagógiáin nőttem fel. Az iskolában az ő műveiket és Doris Hamphrey-t, Charles Weidmant, Alwin Nikolais-1 elemeztük, e nagy iskola­teremtő klasszikusok alapján tanultuk a technikákat és a FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Májusban volt Izraelben egy modern táncművészeti világfesztivál, amelyen - Kelet-Európából egyedül - fellépett a Szegedi Balett két vezető táncosa, Zarnóczai Gizella és Pataki András is. Akkor beszámoltunk róla, hogy Imre Zoltán balettigazgató meghívta a legjobb koreográfusi és a legjobb duett díját is elnyert fiatal, Svájcban működő, argentin származású művészt, Roberto Galvant. Megérkezett, ezekben a napokban próbálja az együttessel Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét és Limón-technikát tanít. komponálás mesterségét. De az iskolával egy szervezetben színház is működik, amely a gyakorlóterepünk volt, ahol első munkáimat is bemutatták és ahol számos táncművészeti világnagyság rendszeres ven­dég. Úgyhogy az úgynevezett modern klasszikusok mellett a posztmodern irányzatok is ha­tottak rám. Ezenkívül tanultam clown-technikát, amit imád­tam, részint mert elsajátíthat­tam, hogyan kell bohócnak lenni a testemmel, de azt is, hogy nem kell mindent véresen komolyan venni, vagyis tanul­tam a lelki fölszabadultságot. A saját stílusom? Azt mond­hatnám, hogy mindennek a ve­gyüléke, meg annak a szöges ellentéte. Az idők folyamán nagy hatást tettek rám a távol­keleti filozófiák, mozdulat- és légzéstechnikák, legújabban pedig a „contact improvizá­ció". - Ez mit jelent? - Elmerülést a világ-matéri­ában, újfajta közösséget test és tárgy között, olyasminek a ki­fejezését, hogy milyen az, ha megsimítom mondjuk ennek a karszéknek a plüssét, vagy hozzáérek a csupasz, vagy kár­pitos falhoz, az üvegpoharam­hoz... - Térjünk• vissza még egy pillanatra a stílushoz: a tánc, vagy a színház a meghatá­rozóbb az ön művészetében? - Nálam a mozgás, a moz­dulat. a tánc az elsődleges. Az úgynevezett táncszínház ­főleg azok a változatai, ame­lyekben már-már nyoma sem volt a táncnak - nem az én vi­lágom, mindössze a színházi atmoszféra a fontos számomra. - Piazzolla, a tangót a ko­molyzene világába emelő ar­gentin zeneszerző művére ké­szül a Szegeden bemutatandó koreográfiája. Mi dolga egy mai táncművésznek a tangó­val? - A tangó - mint az élet. A darabom prológja: zene nélküli csöndben szerelmeskedik egy pár. Ez a tangó; szerelmesek találkozása. Az első részben a férfitalálkozásokról lesz szó, maszkulin ügyekről, a kisebb­rendűségi komplexusokról, amelyeket a férfierő fitogtatá­sával kompenzálnak. A tangó tiltott tánc volt Argentínában, különnemű párok legföljebb a bordélyokban táncolhatták, ezért a férfiak nemzedékeken át egymást tanították tangózni, hogy ne maradjanak szégyen­ben a kéjhölgyek előtt. A má­sodik tétel finoman erotikus, nőies eleme lesz a koreográfi­ámnak. Azt próbálom kifejez­ni, hogy a nők valami módon képesek a férfiak révén érvé­nyesíteni, amit akarnak. Mint­ha alárendelnék magukat - pe­dig ugyanolyan erősek; a fér­fiak csak hiszik, hogy ők ve­zetnek... A harmadik tételben együtt szerepelnek, összeke­rülnek. Ez már készen is van. - Csak nem a darab végével kezdte a koreografálást? - Miért ne? Egy regény írása is úgy kezdődik, hogy az alkotó tudja, mi lesz a vége. SULYOK ERZSÉBET Megállapodás a tandíj-kötelezettség bevezetéséről Megállapodás jött létre a magyar állami felsőoktatási intézményekben tervezett a tandíj-kötelezettség bevezetésének feltéte­leiről a Pénzügyminisztérium, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium, vala­mint az Országos Felsőoktatási Érdekkép­viseleti Szövetség (a hallglatói önkor­mányzatokat tömörítő szervezet) között. A megállapodást hétfőn Irta alá Kupa Mi­hály pénzügyminiszter, Andrásfalvy Ber­talan művelődési miniszter, és Gilly Gyu­la, az OFÉSZ elnöke. Az egyezség szerint a felsőoktatásban csak akkor kerülhet sor tandíj-kötelezett­ség bevezetésére, ha ezzel párhuzamosan a felek meg tudnak állapodni a kom­penzációs rendszer kialakításában is. A kompenzációs rendszer várhatóan kiteljed majd személyi jövedelemadó-kedvez­ményre, a hallgatók oktatási, tanulási költségeinek finanszírozását szolgáló hitelrendszerre, és egyéb költségvetési támogatásokra. Az általános tandíj bevezetését, illetve a kapcsolódó kompen­zációs rendszer elemeit a felsőoktatási törvényben, vagy az ehhez kapcsolódó jogszabályokban kell rögzíteni. A felek egyet értettek abban, hogy töre­kedni kell konszenzus kialakítására már az 1994. évi költségvetés tervezésekor, fi­gyelembe véve a kompenzációs rendszert. A befolyt tandíjaknak az oktatási intézmé­nyeknél kell maradniuk, növelve a képzési költségek fedezetét. A tárgyalásokat a Felsőoktatatási Ér­dekegyeztető Tanács december 17-i ülésén folytatják. Ezen a fórumon alakítják ki a további megbeszélések ütemét. Közoktatási pályázati felhívás Az oktatási rendszerben eddig megvalósult változások sok tekin­tetben találkoznak azokkal az elképzelésekkel, amelyek egyrészt részei a minisztérium oktatáspolitikai koncepciójának és egyúttal a készülő új oktatási törvényben is helyet kapnak. Az új oktatásirányítási rendszerre való átállás értelemszerűen egy sor új intézményt, működési mechanizmus kialakítását, meghono­sodását is jelenti. E folyamat kibontakoztatásába a tárca aktívan részt kíván venni. Ennek egyik eszköze, hogy a minisztérium pályázati felhívással fordul a nevelési-oktatási intézményekhez, pedagó­gusokhoz, szülőkhöz, diákokhoz, önkormányzatokhoz, hogy az aláb­bi témákban már működő, megvalósult, vagy konkrét formában már létező elképzelésekről adjanak számot. 1. Nevelési-oktastási intézmények pedagógiai programja A pedagógiai program új intézménye lesz az oktatásirányításnak. Olyan szakmai dokumentum ez. amelyből kiderül az, hogy az in­tézmény mire képez, milyen célokat követ, hová kívánja diákjait el­juttatni. belső szakmai tevékenysége miből is áll. Olyan szakmai program, amelyet a nevelőtestület készít és az iskola fenntartója hagy jóvá. A benyújtott pályamunkáknak többek között tartalmazniuk kell - a/ iskolában folyó nevelés és oktatás céljait. - az iskola egészére vonatkozó helyi tantervet, az elsajátítandó követelményeket, a továbbhaladás feltételeit. - az iskolai beszámoltatás, számonkérés formáit, a tanulókkal tör­ténő differenciált foglalkozás formáit, - az iskolában működő diákkörök, szakkörök, önképzőkörök le­hetőségeit, - az iskolai közösségi élet szervezeti együttműködési formáit, - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási ne­hézségek enyhítését segítő tevékenységeket. 2. Iskolaszék Az iskolaszékek a tervezett új irányítás egyik fontos intézményei lehetnek. Ennek egyik oka az, hogy a szabályozás során a helyi szint szerepe jelentősen és ténylegesen is fel fog értékelődni. A helyi isko­lapolitikai döntések megalapozottsága, demokratizmusa feltétlenül igényel olyan szervezeti formát, ahol az iskolához kapcsolódó valós érdekek képviselhetik, érvényesíthetik álláspontjaikat, szemontjaikat. A benyújtott pályamunkáknak - akár már működő, akár tervezett iskolaszékekről legyen is szó - többek között tartalmazniuk kell: - az iskolaszék konkrét létrehozási folyamatát - kezdeményezés, tárgyalások, megállapodások, - az iskolaszék saját működési rendjének, munkaprogramjának kialakítási folyamatát, tartalmát, - az iskolával és a fenntartóval történő együttműködések konkrét szabályait, - az iskolaszék saját és neki átadott hatásköreit, jogosítványait, - az eddig már működő iskolaszékek tapasztalatait, - az iskolaszékek közötti együttműködés formáit, tartalmát - in­tézményi és területi szintű iskolaszékek. 3. Diákönkormányzat Az oktastáspolitikai elképzelések erősíteni kívánják a diákság de­mokratikus részvételi jogait, mindezt azonban úgy, hogy ezzel pár­huzamosan a kötelezettségeikre is megfelelő hangsúlyt helyeznek. A benyújtott pályamunkáknak - akár működő, akár tervezett diák­önkormányzatról van szó - többek között tartalmazniuk kell: - a diákönkormányzat létrehozási folyamatát - kezdeményezés, tárgyalások, megállapodások; - a Szervezeti és Működési Szabályzatát, ennek elfogadási eljárá­sát; - az iskolával, iskolaszékkel történő együttműködés konkrét sza­bályait, formáit; - a tanulók érdekképviseletének mechanizmusát és formáit; - az iskola más szervezti formáival - évfolyamszintű képviselet, diákkörök, klubok stb. - történő kapcsolattartás mechanizmusát. E fenti három témához a pályázatok benyújtási határideje a nyil­vánosságra kerülést követő 30. nap. Az elfogadott és legsikeresebb pályamunkákat egy nyilvánosságra hozott kuratórium bírálja el. A pályamunkák díjazására a minisztérium kiemelt összegű támo­gatást biztosít. A beérkezett pályázatokat a minisztérium - mint hasznosítható el­képzeléseket, tapasztalatokat - kötetben kívánja megjelentetni. Ezen­kívül a legsikeresebb kezdeményezéseknek folyamatos nyilvánossá­got biztosít. A pályamunkákat a következő címre kell beküldeni: Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, V., Szalay u. 10-14. Posta­cím: Budapest, Pf. 1. 1884. DR. DOBOS KRISZTINA HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Doktor Haydn á lá Szentkuthy 1992-ban csak egy félig-meddig kerek Haydn-évforduló volt: a Mes­ter 260 éve született - 1732 márciusában. Viszont 1959-ben épp 150. év­fordulója volt halálának, s valószínűleg ez okból jelent meg ekkor Szent­kuthy Miklós zseniális regénye a Zeneműkiadó nagy zeneszerzők életét földolgozó „ovális" sorozatában. Szentkuthy-próza irodalmunk egészen különleges és egyedülálló je­lensége; sem kortársaihoz, sem az elmúlt századok nagy magyar regény­íróihoz nem mérhető, nem hasonlítható. Szentkuthy csak Szentkuthyra hasonlít; ezért került kérdőjel még a prózairodalom, mint ráerőltetett mű­fajkategória közé is. Sokan ki is tépik magukat varázsából, s el is mene­külnek (azaz becsukják a könyvet), csakhogy ekkor már nem tudnak végképp megszabadulni a Nagy Varázslótól, s akár évekig gondolkoz­nak azon, hogyan juthatnának közel hozzá? Nos, egy receptem van olvasótársaimhoz: s ez - micsoda véletlen! ­pontosan a Doktor Haydn. Nem olcsó életrajzi regény ez sem, dehogy! Ám Szentkuthy e művében mégis tett néhány engedményt, melynek kö­vetkeztében - bár a regényben minden benne van, ami Haydnról és korá­ról fontos - olyan utánozhatatlan báj és humor árad a mű többszáz olda­láról, mely mindenki számára kellemes olvasmánnyá teszi azt. Aki mindezek után kedvet kapott Szentkuthyhoz és szereti Haydn ze­néjét, az mindenekelőtt jöjjön el december 9-én, szerdán este fél 8-kor a Bálint Sándor Művelődési Házba, amikor és ahol a Doktor Haydn című regény részleteiből és Haydn kamaraműveiből hallhat összeállítást min­den érdeklődő. Népes előadógárda vezeti elénk ezt az „ünnepi játékot": a Szentkuthy-szövegeket Kiss Ernő, Réti Attila, Tatár Attiláné és Tegzes Miklós interpretálja; a Haydn-művekben pedig Altorjay Tamás (ének), Dombiné Kemény Erzsébet (zongora). Békéi László, H. Tóth Tibor (he­gedű), Pukánszky Béla (gordonka), a JGYTF Bartók-kórusának kamara­együttese (vezényel Erdősné Fagler Erika), az Új Szeged Vonósnégyes és az Újszegedi Kamarazenekar közreműködése révén gyönyörködhe­tünk. Az est hangulatához Szentkuthy szavait használjuk: „etwas ironisch­heileges", azaz: „valami ironikus-szentséges..." íTe Díjazott amatőrök Vasárnap nyílt meg Újsze­geden a Pedagógiai és Közmű­velődési Szolgáltató Intézetben a XV. Országos Amatőr Kép­ző- és Iparművészeti Kiállítás megyei bemutatója. Az ünne­pélyes aktuson Lehmann Ist­ván, a megyei közgyűlés elnö­ke ajánlta az érdeklődők fi­gyelmébe a műveket. Átadták a tárlat dijait is. Életműdíjat kapott Szekfű Já­nos szegedi festőművész. A három fődíj tulajdonosa Hor­váth Zoltán (Szeged), Hegyi Flórián (Hódmezővásárhely) és Kerekes József (Apátfalva). Különdíjat vehetett át Batáné Bertus Terézia (Szeged), Ben­de László (Hódmezővásár­hely), Cs. Fodor József (Sze­ged), Kovács Márta (Hódme­zővásárhely) és Szenténé Kál­vai Mária (Hódmezővásár­hely). A 37 amatőr alkotó munkáit felsorakoztató kiállí­tás december 17-éig tekinthető meg, naponta 10-től 16 óráig. Szekfű János festménye Horváth Zoltán alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents