Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-05 / 260. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 5. BELÜGYEINK 3 Színre lép-e a magyar SA? Weimar küszöbén Beszélgetés Pető Ivánnal Kedden este Makón politikai fórum vendége volt Pető Iván, az SZDSZ elnökjelöltje. Ebből az alkalomból készült interjúnk. - Szakemberek, régen volt katonatisztek kezébe került a skínheadek kiképzése. Ön hogyan kommentálná e fél­katonai szervezetek létrejöttét? - Ez az, ami a demokrácia számára az egyik legnagyobb veszély. A miniszterelnök, nem is olyan régen, Csurka István dolgozatának parlamenti vitája során azt mondta, hogy weimarizálódik az ország. O persze más értelemben hasz­nálta, de az a weimarizálódás, amikor a pártpolitikai törek­véseknek különböző félkatonai szervezetek is súlyt adnak. S valljuk meg. a kormány­pártoknak és magának a kor­mánynak az az igénye, hogy az ellenzék gondoskodjék maga arról, hogy a köztársasági elnököt ne lehessen kifütyülni, az közvetett felszólítás arra, hogy az ellenzék is hozza létre a saját rendfenntartó erőit. - Tervezi-e pártja, az SZDSZ, félkatonai szervezet megalakítását? - Semmiképpen sem. Olyannyira nem, hogy annak idején, amikor a kormány­pártok részéről felvetődött a fegyveres polgárőrség felállí­tásának gondolata, hangosan tiltakoztunk a Parlamentben. Rémes lenne, ha Magyar­országon fölfegyvereznénk a lakosságot, vagy civilek tö­megeit bármilyen ürüggyel fegyverekhez juttatnánk. Na­gyon jól látható, hogy a volt Jugoszláviában mi lett ennek a következménye. - Elképzelhető-e, hogy a már meglévő félkatonai csoportok a közeli jövőben összenőnek, s egyik pillanatról a másikra végiggázol az utcákon a magyar SA ? - Nem akarom elképzelni, és ha Magyarország demok­ratikus ország akar maradni, akkor ezt nem engedheti meg. Ugyanis ez és a demokrácia összeegyztethetetienek. A ma­gyar társadalom zöme nem ért egyet az effajta törekvésekkel, és van is benne annyi erő, hogy ezeknek gátat vessen, az SA­nak. vagy bármely militarista szervezkedésnek és fellépés­nek. - Kelet-Európában tulajdon­képpen mindig is volt an­tiszemitizmus, amely eseten­ként átlépte a kritikus küszö­böt. Hol tartunk most? - Vannak antiszemita politikusok, a magyar társada­lomnak egy nem túlságosan jelentős része pedig hajlamos az antiszemitizmus elfoga­dására. De antiszemitizmus, mint társadalmi mozgalom nem létezik. A zsidókérdés nagyon lokális téma lehet csak, hiszen a zsidóság jó részét a háború alatt kiirtották. Ahhoz, hogy antiszemitizmus valóban legyen Magyarországon, leg­alábbis olyan fantáziával keli rendelkezni, mint amilyen Csurka Istváné. Az igazi prob­léma nem az, hogy ezek a jelenségek felütik a fejüket, hiszen ez a világ bármely országában előfordulhat, ha­nem, hogy aki a zsidó világ­összeesküvést tényként pró­bálja meg elfogadtatni a ma­gyar néppel, az a mai napig a legnagyobb kormánypárt el­nökhelyettese. - Az önök „ellenzéke" azt állítja, hogy az antiszemi­tizmust produkálják Magyar­országon, s példaként az izraeli belpolitikát hozzák: akkor ma­radhatnak hatalmon a cio­nisták, ha van valamekkora mértékű antiszemitizmus, tud­niillik az erre való hivat­kozással zárhatják szorosabbra soraikat és erősíthetik meg kulcsfontosságú pozícióikat. - Aki ilyesmit állít, annak azt tudom mondani, hogy egy KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óráig Felgyőn, 16-17 óráig Bokroson fogadóórát tart a város- illetve községházákon. A MUNKÁSPÁRT Szeged városi koordinációs bizott­sága 16 órakor ülést tart a Csap utca 62. szám alatti párt házban. A HATARON KÍVÜLI MAGYARSÁG SORSKFR­DÉSEIRŐL vitafórumot tar­tanak a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt székházában (Victor Hugó utca 5.) 17 órai kezdettel. A fórum vendége Bába Iván helyettes állam­titkár, a Külügyminisz­tériumból. A beszélgestést dr. Szeghő István vezeti. AZ MDF székházban (Ró­mai körút 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos jogi tanácsadást tart. TISZA L U. 95. (Alsóváros) Tel.: 62319-835 - Cégtábla-, megállítátábla­készítés - Üzleti és kirakatdekoráció - ímblématervezés - Grafikai munkák - Gépkocsi-dekoráció - Textiltranszparens ttitor 1992. november 5-cn _ új áru­Vtúífii választékkal Bútor Stúdió nyílik Kistelek, Kossuth u. 2. sz. alatt. Igényes, reprezentatív kivitelű ülőgarnitúrákat, szekrénysorokat, konyhabútorokat, csillárt és függönyt kínálunk. Váijuk kedves vásárlóinkat és minden érdeklődőt. BÚTOR STÚDIÓ BT. olvan országban, ahol több százezer zsidót kiirtottak, ahol minden túlélő sirat áldozatot a családból vagy a rokonságból, ott az ilyesmi elképzelhetetlen. Senki nem merészelne vissza­élni így a politikával. Az ő számukra az antiszemitizmus, mint politikai eszköz, egy­szerűen gusztustalan. Sajná­latos viszont, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy ha nagy a baj, akkor az nem kideríthető és megmagyaráz­ható okok, hanem valamiféle megfoghatatlan összeesküvés következménye. Természete­sen nem azok a bűnösök, akik az ilyen hülyeségekre reagál­nak, hanem azok, akik ezeket kitalálják. - Azt már volt és van alkalmunk látni, milyen a kormány viszonya e jelensé­gekhez. Mit tenne ebben a pozícióban az SZDSZ, s maga Pető Iván, aki a pártra nézve sikeres választási eredmény esetén a miniszterelnöki szék várományosa is lehet? - Nos, az SZDSZ-nek nincs miniszterelnök-jelöltje, egy pártban viszont többé-kevésbé világos, hogy ki az első ember; két választás között ilyen jelöltet nem nevezünk meg, koalíciós kormány megalaku­lásával számolunk, olyannal, amelyben az SZDSZ is részt vesz, ha legerősebb pártként, akkor természetesen a mi pártunk elnökéé az esély. Hogy mit tennénk? Az SZDSZ törvényes eszközökkel föllép­ne a rendzavarók ellen; elkép­zelhetetlen, hogy olyan vád érhetné, hogy bármilyen szél­sőséges erővel kapcsolatban áll, vagy ilyen erőt hallgatóla­gosan támogat. ÓDOR JÓZSEF A WACS-ok az égen Nem titok a laktanya Nem sértik a magyar hon­védelmi érdeket, illetve nem tudják kifürkészni a magyar katonai titkokat a hazánk légterében járőröző, a boszniai légteret megfigyelő NATO­repülőgépek - közölték szer­dán a Honvédelmi Miniszté­riumhoz közelálló források az MTI-vei. A legfontosabb magyar Vendégszem többet lát \z önkormányzat vagyon­kezelői, pénzügyi bizottsá­gainak és a közgazdasági iroda munkatársainak tartott tegnap konzultációt Szebellédi István, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanára, az Önkormányzati Akadémia tanácsadója. A megbeszélés témája az volt, mit érdemes kezdeni az állami vállalatok átalakulásakor önkormányzati tulajdonba került értékpa­pírokkal. A bizottsági üléseken sokat vitatott kérdésről a vendégnek az a véleménye; nem szabad a vagyonrészeket külön-külön, erőltetve eladni, mert ezzel az önkormányzat többszázezer forintot veszíthet. Ha viszont egyben megmarad az egymilliárdos vagyon, az különböző pénzügyi művele­tekhez garanciaként szolgálhat, így a vagyontömeg csökkené­sét is el lehet kerülni, mert egyes értékpapírok értéke kisebb lesz, másoké viszont nő. Kérdés természetesen, ki kezelje az értékpapírokat. Szebellédi István szerint a budapesti példa, vagyis a va­gyonkezelő részvénytársaság nem igazán jó megoldás, mert egy gazdasági társaság elve­szítheti vagyonát, ha nem jól gazdálkodik. A vendég elő­nyösebbnek tartja, ha nonprofit szervezet, például alapítvány kezeli a város értékpapír­vagyonát. A most készülő, nonprofit szervezeteket szabá­lyozó törvény ezt várhatóan lehetővé is teszi. KG! Nemzetközi jotekonysagi gálaest A Nemzetközi Népművészeti Fesztivál jótékonysági célú gálestje lesz ma 18 órától a Deák Ferenc Gimnáziumban. Az esten fellépnek Sebestyén Márta (népdal), Juhász Zoltán (furulya), Muszka Katalin (népdaí, Erdély), Kallós Zoltán (népdal, Erdély), a Baranya, a Csókái, a Szeged és a Tessedik táncegyüttesek, a Kétegyházi és a Kalotaszegi tánccsoportok, illetve a németországi Darmstadt Spiel Schar. A műsort Geilérfy László vezeti, belépőjegy 100 forint. hadititkokat - a hadműveleti terveket - páncélszekré­nyekben őrzik, így azokat még az AWACS-ok sem tudják elolvasni. A járőröző gépek viszont jól látják a magyar laktanyákat, azok pontos elhelyezkedését, valamint a Magyar Honvédség technikai eszközeit is. Ezek az adatok azonban nem titkosak, ugyanis a párizsi szerződés értelmében Magyarország erről minden évben tájékoztatja az egyezményben részes országo­kat, pontosan megadva az egyes haditechnikai eszközök számát, a laktanyák elhe­lyezkedésének koordinátáit. A közölt adatokat pedig az álla­mok kölcsönösen és rendszere­sen ellenőrzik. A HÉT KÉRDÉSE Kinek a szennyvize? Két éve húzódik a város új szennyvíztisztítójának ügye, amely a megoldatlan csatornázási és fvóvizellátási gondokkal együtt talán az egy ik legégetőbb probléma Szegeden. A dan Krüger és a francia CGE cégekkel előrehaladott tárgyalásokat folytat a város vezetése. Csütörtökön arról dönt a közgyűlés, hogy aláírják-e a finanszírozási formák kidolgozásához alapot jelentő előszerződést. Vajon melyik esetben járna jobban a szegedi polgár: ha külföldi vagy ha magyar vállalkozók végeznék el ezt az egyre inkáhb elodázhatatlannak tűnő beruházást. A szegedi polgárok véleményére voltunk kíváncsiak. Pördi József tanár: - Elég nehéz ügy ez. Azt hiszem, a szakemberek feladata eldönteni, hogy melyik lehetőség volna előnyösebb a városnak. Azt hiszem, talán kedvezőbb volna a Krüger-féle szerződés. Miután mi választottuk meg a városi ön­kormányzatot, azt hiszem, kénytelenek vagyunk megbízni bennük. A városi víz- és csatornahálózat, véleményem szerint, sürgős felújításra szorul. Mostanában alig csatomáztak valahol. A régi kommunális rendszer igencsak ósdi. A külső kerületek vannak talán a legrosszabb helyzetben. Reménykedem, hogy sikerül megoldást találni. A víz- és csatornadíjak emelkedése elkerülhetetlen, de ezt a város lakóinak vállalniuk kell. Két éve húzódnak a viták, jó volna már konkrétumot is látni az ügyben. Illés Istvánné marketing üzemgazdász: ­Figyelembe kellene venni, hogy a városnak milyen kiadásokat jelentene a külföldi, illetve egy esetleges belföldi vállalkozó. Meg kellene fontolni, hogy melyik a kedvezőbb. Úgy gondolom, ha Szeged városa kölcsönt felvéve oldaná meg ezt az égető problémát, az többe kerülne, mintha azt egy külföldi cég színvonalasabb technikája segítségével valósítaná meg. Abban reménykedem, hogy hamarosan a város külterületein is kedvező változások indulnak majd. Az is igaz, hogy ha magyar beruházók kezdenének hozzá a munkálatokhoz, akkor abból mi magyarok húznánk hasznot és nem a külföldi vállalkozó. A víz­és csatornadíjak emelkedése, sajnos, elkerülhetetlennek látszik. Bármilyen döntés is szülessen, elsősorban a lakosság véleményét és érdekeit kellene figyelembe venni. Karikó Sándor főiskolai tanár: ­Kézenfekvőnek tűnik, hogy az említett külföldi céget bízzuk meg azzal, hogy építsék meg a tervezett berendezést. Nem tartom valószínűleg, hogy a város ezt önerőből képes volna finanszírozni. Annak pedig nincs sok értelme, hogy kölcsön felvételével, de mégiscsak saját erőből oldja meg ezt a problémát Szeged, hiszen a kölcsönt is egyszer vissza kell fizetni. Bízom a nyugati technológiában, még így látatlanban is. Azt hiszem, nem járnánk rosszul, mert nemcsak hogy magas színvonalú s jó minőségű munkát végeznének, hanem minden bizonnyal határidőre el is készülnének. Szegeden, országos viszonylatban is, kriminális a csatornarendszer állapota, rendkívül rossz a víz, egyszerűen nem lehet meginni. Jómagam inkább Anna-vizet iszom. Azt hiszem, mihamarabb orvosolni kellene ezeket a problémákat. P. T. P Rangos külföldi előadókkal A Magyar Nefrológiai Társaság nagygyűlése A SZOTE Oktatási Központ­jában holnap, pénteken fél ki­lenckor kezdődő kétnapos tu­dományos tanácskozáson közel fészáz előadás hangzik el, három témakörben. A nagygyűlés előadói a vesebetegségek egyik legfon­tosabb tünetével, a vizeletben megjelenő fehérjékkel illetve a vesebetegségek prognosztikai jeleivel - a többi között - a legfontosabb rizikótényezővel, a magasvérnyomással, valamint a kálium anyagcserével foglalkoz­nak. A nagy érdeklődésre szá­Fddig kétévente, mostantól évenként rendezi meg nagygyűlését a Magyar Nefrológiai Társaság, ezúttal a társaság elnökének, dr. Sonkodi Sándor professzornak városában, Szegeden. mottartó tanácskozásra több mint 150 résztvevőt regisztráltak. Külfödről 12 szakember érkezik Szegedre, köztük Tel Avivból Boner professzor, a jeruzsálemi Nefrológiai Világkongresszus főtikára, Iaina professzor, az izraeli Nefrológiai Társaság elnöke, az európai nefrológiai lap főszerkesztője Davison professzor, a Britt Nefrológiai Társaság elnöke, Mallick porfesszor, a belfasti McGeown asszony, az Észak-Ír Nefrológiai Társaság elnöke. Itt lesz Párizsból, Richet professszor, a Nemzetközi Nefrológiai Társaság volt elnöke, aki Korányi Sándor vesebe­tegségekkel kapcsolatos megfi­gyeléseiről, tudományos munká­járól elsőként írt - hamarosan nyomtatásban megjelenő tanulmá­nyában - angol nyelven. A szegedi tanácskozáson elhangzó elő­adásának címe: Korányi Sándor, a vese kórélettanának megalapozója. A Magyar Nefrológiai Társaság nagygyűlése szombaton délután kerekasztal-konferenciával ér vé­get. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents