Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-30 / 281. szám

HÉTFŐ, 1992. Nov. 30. BELÜGYEINK 5 SZBK-napok: egy év három napban Költségvetéstől „független" kutatások - Főigazgató úr, hogyan foglalná össze a három nap eseményeit? - Az eddigi SZBK-na­pokhoz képest most is jó színvonalú előadásokat hall­hattunk, bár nem volt közöttük igazán kiemelkedő, nagy jelentőségű beszámoló. Sok fiatal kutató szerepelt, közülük néhányan első előadásukat tartották. - Mik voltak a fő téma­körök? - Két fő témakörhöz sorol­hatnánk az előadásokat: egyik témakör a transzgenikus élő­lények tanulmányozása, a má­sikban a fehérjék tulajdon­ságaival foglalkoztak. A transzgenikus olyan élőlény, amelybe új géneket visznek be, s amely gének megváltoztatják az élőlény egy meghatározott tulajdonságát. A tudomány számára ez azért fontos, mert így vizsgálni, tanulmányozni lehet a kiválasztott gének kifejeződését. Gyakorlati hasz­na viszont abban áll, hogy az élőlények olyan új tulajdon­ságokkal rendelkezhetnek a bevitt gén hatására, amelyek hasznosak az ember számára. Például Amerikában így aka­dályozzák meg a paradicsomok rothadását. Nálunk főként arra használják az új géneket, hogy a növányek ellenálljanak a gyomirtószereknek. A fehérjék tulajdonságainak vizsgálatakor számos új fehérjét is felfe­deztek. Pénteken délután főigazgatói beszámolóval ért véget a három napon át tartó SZBK-napok, melyen külföldön dolgozó magyar kutatók is részt vettek, és számot adtak az elmúlt egy évben elért eredményekről. A beszámoló után beszélgettünk a Szegedi Biológiai Központ főigazgatójával, Keszthelyi Lajossal. - Úgy tudom, az idén nem osztották ki a szokásos díjakat az előadók között. - Igen, így történt, mert a kutatók leszavazták. Díjak azért mégis voltak. Ormos Pál a biofizikai intézet igazgató­helyettese Straub-emlék­plakettet kapott. Ezenkívül az SzBK és a Kereskedelmi Bank közösen létrehozta a Qualitas Biologica Alapítványt, amely­nek kuratóriuma pályázatot hirdetett az elmúlt egy évben megjelent tudományos publi­kációkra. Heten pályáztak, ebből négyet díjazott a ku­ratórium: 1. Ovádi Judit, 2. Praznovszky Tünde, Kereső Judit, Tubák Vilmos, Cserpán Imre, Fátyol Károly, Had­laczky Gyula, 3. Pintér Ma­rianna. 4. Jobbágy Zsolt, Izsvák Zsuzsa, Duda Ernő munkáit. Szabó István műszaki kolléga is jutalmat kapott. - A Pénzügyminisztérium az idén 220 millió forintot vont el a Magyar Tudományos Aka­démiától. Az SZBK-ra ebből mennyi jutott, illetve hogyan alakul jövőre a költségvetésük? - Az ez évi 170 millió forintunkból 14 milliót kellett visszafizetnünk az MTA-nak. Nemrégen átvilágították az MTA intézményeit. így az SZBK-t is; az eredményességet vizsgálták. Ennek eredményé­ről hamarosan tájékoztatást kapunk. A jövő év első három hónapjában az MTA minden intézményétől egyenlően 6 százalékot vonnak el a költ­ségvetésből. A további elvo­nások mértéke az átvilágítás eredményétől függ. Úgy gondolom, hogy nekünk nem sok félnivalónk van, mert a költségvetésünk egy kutatóra lebontva 20 százalékkal ke­vesebb az átlagosnál. Annyagi helyzetünk egyre inkább a kutatók vállán nyug­szik. A külföldi pályázatok felé kell fordulnunk. Siránkozással semmire sem megyünk, a pályázatok lehetőséget adnak arra, hogy a költségvetéstől függetlenül biztosítsuk a ku­tatáshoz szükséges pénzt. Ez a világon mindenütt így van. PODMANICZKY SZILÁRD Pályázati felhívás a Délmagyarországi Regionális Oktatási Központ munkatársi állásaira A Regionális Oktatási Központ igazgatója az alábbi munkatársi állásokra hirdet pályázatot: 1. Gazdasági vezető Feltételek: a. Gazdálkodási pénzügyi szakirányú képesítés. b. 5 éves, költségvetési intézményben szerzett gazdálkodási szakmai gyakorlat 2. Iskolajogász Feltételek: a. Jogtudományi egyetemi végzettség b. Államigazgatási gyakorlat 3. Szakértői rendszergazda Feltételek: a. Egyetemi végzettség b. 5 éves szakmai - oktatási vagy oktatásirányítási, illetve oktatáskutatási ­gyakorlat 4. Iskolaszerkezeti rendszergazda Feltételek: a. Egyetemi végzettség b. 5 éves szakmai - oktatási vagy oktatásirányítási, illetve oktatáskutatási ­gyakorlat 5. Óvodai nevelésszervező Feltételek: a. Óvóképző főiskolai végzettség b. Óvodában szerzett 5 éves szakmai gyakorlat 6. Altalános iskolai oktatásszervező Feltételek: a. Általános iskolai tanítói vagy tanári képesítés b. 5 éves, általános iskolában szerzett szakmai gyakorlat 7. Középiskolai oktatásszervező Feltételek: a. Középiskolai tanári végzettség b. 5 éves, középiskolai oktatási gyakorlat 8. Speciális képzés - oktatásszervező Feltételek: a. Tanári végzettség b. 5 éves tanári gyakorlat 9. Informatikus Feltételek: a. Egyetemi, esetleg főiskolai végzettség, rendszerszervezési szakképesítés b. Informatikai rendszerszervezői munkakörben végzett 5 éves szakmai gyakorlat 10. Nemzetiségi, etnikai oktatásszervező Feltételek: a. Felsőfokú végzettség, valamely nemzetiség, etnikum nyelvének ismerete b. Nemzetiségi oktatásban vagy oktatásirányításban szerzett 5 éves szakmai gyakorlat Valamennyi munkakörben a nyelvvizsgával rendelkezők előnyben részesülnek. Az egyes munkakörökkel kapcsolatos részletes tájékoztatást Szeged, Rákóczi tér 1. szám V. 507. szám alatt, az intézmény igazgatójával előzetesen egyeztetett időpontban kérhetnek a pályázni szándékozók. A hivatalos pályázati felhívás a Köznevelés című lap 1992. november 13.-i számában jelent meg, mely a feladatkörök részletes leírását is tartalmazza. A pályázathoz csatolni kell: - a képesítést igazoló okiratot vagy annak másolatát - kézzel Irt szakmai önéletrajzot - egy ajánlólevelet a közoktatásban vagy a felsőoktatásban köztiszteletben álló személytől. A munkatársak bérezése a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései szerint történik. A pályázatokat dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár titkárságára kell beadni. Cfm: MKM 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Határidő: 1992. december 14. A Regionális Oktatási Központ keres továbbá: 1 fő operátor, gépíró, könyvelő munkatársat 1 fö titkárnő, adminisztrátort. Ezen állásokra a Regionális Oktatási Központ igazgatójánál lehet jelentkezni, a fenti szegedi címen. Infláció Uborkaszezon után újabb növekedés Három hónapos nyári stag­nálás, uborkaszezon után az év végefelé ismét nekilendülni látszik az infláció. A Központi Satisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árszínvonal októberben szep­temberhez képest 2 és fél 'százalékkal nőtt. Ez a növe­kedési ütem nem csak a vártnál magasabb, hanem a tavalyi év hasonló időszakához képest is, amikor egyetlen hónap alatt „csak" 1,3 százalékos volt az árak növekedése. Ha az egész évet vizsgáljuk, akkor jól látszik, hogy az év első hét hónapjában a tavalyinál sokkal kisebb volt a drágulás mértéke: az akkori 26 százalékkal szemben az idén csak 11,9-et „látnak" a statisztikák, ugyan­akkor az augusztus-októberi 3. hónapos időszakban a tavalyi 3-al szemben 5,8 százalékos árnövekedés ment végbe. A szeptember-októberi hir­telen ugrás ellenére az árszín­vonal növekedési üteme összes­ségében lényegesen lelassult. Jelzi ezt az is, hogy míg tavaly az év első tíz hónapjában 30 százalékkal nőttek az árak, addig az idén - ugyanebben az időszakban - mindössze 18,4 százalékkal. Még kedvezőbb a kép, ha a termelői árakat is górcső alá vesszük. Ott ugyan­Árlépcső 120./ is a tavalyi 17,4 százalékos növekedéssel szemben csak 10 és fél százalékos az idei emelkedés. Az árak alakulása arra enged következtetni, hogy a piaci mozgások viszonylag kiegyensúlyozottabbá tették a korábbi évek hirtelen árugrán­dozásait. A csökkenéshez persze az is hozzájárult, hogy az inflációs várakozások a tavalyihoz képest a lakosság és a termelők körében is csök­kentek. Az őszi nekifutást az is magyarázza, hogy a kétkulcsos áfa tervezett bevezetése miatt a kereskedők az áremeléseket igyekeznek elhúzni, hiszen a piaci szabályok és a kereslet csökkenése miatt gyakran ta­lálják szembe magukat korlá­tokkal. Olykor még arra is rákényszerülnek, hogy bizo­nyos áremelkedéseket vissza­vonjanak. Ilyen körülmények között többen ügy találták, hogy célszerű az esedékes áremelést előrehozni, hiszen az áfával növelt árak további, piaci indíttatású emelését a fogyasztók valószínű már nem lesznek képesek januártól elfogadni. Az inflációról lassan már elmondhatjuk: a tervezett szerint alakul az idén, azaz 20­25 százalék körül áll majd be, a mai remények szerint nem lépi túl a 23 százalékot. R.G Turul-ünnep Tatabányán Sok-sok rendőr és öt­hatszáz ember álldogált, az utóbbiak a buszokra vártak, amelyek fölvitték volna őket a Turulhoz. De hiába vártak, a buszok ott voltak ugyan, azonban nem nagyon akaród­zott nekik elindulni. Leginkább egy túlbuzgósági sztrájkról készített lassított felvételhez hasonlított vasárnap délelőtt tíz óra tájban a tatabányai állomás előtt a tér, ahonnan az avatás­hoz lehetett volna fölmenni. Akik beszálltak, azokat meg­csipogózták, nincs-e náluk bomba, s aztán bent, a buszban álltak. Kamerás rendőrautó figyelte a népet, RB 25-37-es rendszámmal. Ki is ordított belőle a zsaru, mintha nem is nyilvános rendezvényen let­tünk volna, hanem az ő háló­szobájában, hogy „engem ne fényképezzen, uram, nekem is vannak emberi jogaim". A tömeg, most már olyan ezerre gyarapodva, tizenegy körül is az állomás előtt állt. Aztán hátrahagyva a buszokat, saját lábúlag megindult a bronz madár felé, ahol a program szerint, hamarosan bekövetke­zik a perc, amelyben az elnök figyelmünket Európára és a szebb jövőre irányítja. Odare­pül a tatabányai szirtfokról az a nagy magyar sas is... Hamarosan a rendőrkordon­hoz érünk. - Menjenek vissza! - könyö­rög a rendőr. Másodmagával áll az M1 -es autópálya alatti úton. - Ünnepelni jöttünk! ­zúgnak a magyarok. Arany parolis ales sze­mélyében erősítés érkezik. ••MHMBHi Nép voltam tegnap Tatabányán, ahol a nemzet madarát, a hivatalos szóhasználat szerint, újraavatta köztársasági elnökünk. Népnek lenni vasárnap se, Tatabányán se volt jó. Bár egy idősebb úr azzal vigasztalta a helybéli vonalállomás előtt várakozókat, hogy minél gyakrabban jöjjenek Tatabányára, mióta minden üzem, gyár megszűnt, a teljes ipar összeomlott a környéken, azóta olyan tiszta arrafelé a levegő, hogy tüdőszanatórium a város. - Menjenek vissza! - szól az ales is, de a nép ekkorra már áttörte a kordont. - Akkor lehet menni? ­kérdezi a hírlapíró a rendőrt. - Amit csinál, az törvényel­lenes, uram - mondja a rendőr. - De hát megyünk - mondom. - Látom - mondja, és eb­ben maradunk. Mire az újabb erősítés megérkezik, addigra túl van a hatóságon a nép, legalábbis képzeli. Hát szertelen... A piros jelzés vezet a hegy­oldalban az ünnepséghez. Dalolásznak az emberek, de a hegyi ösvény, úgy félúton, agyafúrtan elkeskenyedik. És a torokban kemény rendőrcsapat áll. Nem lagymatag Komárom­Esztergom megyeiek, hanem kemények, mint a BM Forra­dalmi Ezred volt, akik a Lánchídon gumibotozgattak minden március 15-én. Rajtuk nem lehet áttörni. Negyed tizenkettőkor ütemesen ordít a Turul alatt a vasárnapi nép: - Engedjenek föl! Enged­jenek föl! - Ünnepelni akarunk! Ün­nepelni akarunk! A szavalókórust egy-egy közbekiabálás színesíti: - Hülye parasztok! - Ez a demokrácia? - Egy köztársaságban miért kell ennyire félni a néptől? - Kétezer forint nyugdíjam van negyven évre?! - Engedjenek föl! Ünnepel­ni akarunk! - Nincs valaki, aki dönteni tudna? - kérdezik a közéjük sodródott rendőrt. - Nézzen már a vál­lapomra, uram! - mondja a közeg, és szép, fényes szőrű, hivatalos kutyáját nyugtatja. így telik-múlik a Turul­avatás ünnepe, lassan vissza­fordulunk, a déli hírekben már az is hallatszik, hogy nagy biztonsági készültséggel zajlik a tatabányai esemény. Az Ml­es autópálya alatt a beton­oszlopokon egy „Heil Hitler!" meg egy horogkereszt virít. Lehet, hogy régebben is ott voltak, de én akkor se örültem nekik. Sikerült nagyon biztonsá­gosan megszervezni a köztár­sasági elnöknek a jeles ese­ményt. Olyan jól, hogy bele­pusztult - mármint az ünnep, ha az lett volna egyáltalán. ZELEI MIKLÓS A FKGP centrum akar lenni Torgyán megerősítve „Ez a párt felnőtt már ahhoz, hogy kezébe vegye az ország irányítását és bázisa legyen a keresztény nemzeti erőknek. A centrumpolitika lehet egyedül alkalmas arra, hogy a Független Kisgazdapárt igazán nagygyá és erőssé váljon." Minderről Torgyán József pártelnök beszélt vasárnap, a MOM-székházban megrendezett országos nagyválasztmányi ülésen. Az elnök rámutatott arra is, hogy a Kisgazdapárt centrumpolitikája jobbra áll ahhoz képest, mint amit ma Magyarországon centrumpolitizálásnak tekin­tenek. Az-ülésen 387 igazolt kül­dött jelent meg és a szervezők tájékoztatása szerint minden egyes küldött 150 párttagot képviselt. Torgyán József ezen a fó­rumon is bizalmatlansági indít­ványt terjesztett elő maga el­len, amit a küldöttek négy tartózkodás mellett elutasítot­tak és a pártelnököt újólag megerősítették tisztében.

Next

/
Thumbnails
Contents