Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-20 / 273. szám

4 BELPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. NOV. 20. Változások az Antall-kormányban? Bombaként hatott a rádió tegnap reggeli, a Népszabadságra hivatkozó bejelentése: a lap kormányhoz közel álló körökből származó értesülése szerint a miniszterelnök átalakítja kabinetjét; amiért az ellenzéki pártok egyszeri alkalmakkor sikertelenül csatáztak - egy-egy miniszter leváltásáért -, azt Antall József most - úgy tűnik - önszántából megteszi; s lépését az informátor közlése alapján az MDF januári országos gyűlése ele időzíti. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter menesztését a hírek szerint már két évvel ezelőtt is mérlegelte Antall József; Siklós Csaba közlekedési miniszter esetleg a helyén maradhat, éppen azért, mert távozását Csurka István követeli a leghangosabban; a várható kormányátalakítás érintheti Gergátz F.lemér földművelési és Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztert is. Juhász Judit szóvivő úgy nyilatkozott, amennyiben kormányülésen is szóba kerül ez a téma, természetesen tájékoztatják a nagyközönséget is. Keresztes K. Sándor: Mit hallok? Andrásfalvy Bertalan: „F)n istenem, jó istenem... Gergátz F.lemér: Fő-fájás Nagy Ferenc József: Segíthet? FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Hol, kinek, miért, mennyit? Rendkívülit sokan kapnak 0 Kistelek város képviselőtestületének egészségügyi és szociálpolitikai bizottságához is egyre többen fordulnak segélykéréssel. Az önkormányzat már a tervezésnél számított erre, szociális segélyekre például összesen 3 millió 900 ezer forintot kalkuláltak idénre a költségvetésbe. Nevelési segélyekre 1 millió 560 ezret terveztek, amihez a Népjóléti Minisztérium pályázata alapján további 1 millió 872 ezret tehetett hozzá az önkormányzat. Mint azt Lengyel Istvánná dr. jegyzőtől megtudtuk rendszeres szociális segélyezésre 2 millió 300 ezer forintot állapítottak meg, rendkívüli szociális támogatásra pedig 1 millió 600 ezret. Havi rendszeres szociális segélyben 30 fő részesül, rendkívüli szociális támogatást eddig 194 családnak adtak. Az év végéig még 960 ezer forintot adnak rendkívüli segélyként. Ápolási díjakra 750 ezer forintot szánnak. Rendszeres nevelési segélyt 29 gyermeknek adnak idén. E célra 460 ezer forintot terveztek. Rendkívüli nevelési segélyre 1 millió 100 ezret állapítottak meg. Ezeket „pótolta meg" a minisztériumtól elnyert közel kétmilliós összeg. Mindebből aztán ebben az esztendőben már 1 542 gyermeknek juttattak rendkívüli támogatást, s még kiosztanak 440 ezer forintot. A minisztériumi pályázati pénzből az óvodások étkezési térítési dijára, az általános és középiskolások étkezési díjára, továbbá tankönyv- és tanszerellátásra átlagosan 1500 forintot fordítottak gyermekenként. SZABÓ MAGDOLNA FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Mercedesek a Hungaroringen Az MB-Autó Magyarország, a Mercedes hazai vezérképviselete három napra kibérelte a Hungaroringet. A nagyszabású program tegnap délután egy sajtótájékoztatóval kezdődött - ma a szakembereké, holnap a nagyközönségé a pálya -, majd az újságírók vehették birtokukba a mintegy másfél tucat autót. A választék igazán bőséges volt, a 190-estől kezdődően, a 300asokon át, egészen a 400 E-ig. A kocsik végül is karcolás nélkül úszták meg a nyúzópróbát, mindössze két alkalommal ment át rotátorba, azaz ismerkedett a pályát övező felázott gyeppel egy-egy bátrabb szakíró. (Az eseményről készült részletes, képes tudósítással az 1%-ban jelentkezünk.) IÜT Szieszta A Szieszta mai első órájában megismételjük a Szegcdi Stúdió Urak című dokumentumfilmjét. Délután 1 és 2 óra közölt kitárjuk Nyilvános-sági Házunk ajtaját, hogy benne minél több érdekességet mutassunk meg önöknek; 2 és 3 óra között a sporté a főszerep; 3-tól fél 4-ig közvetítjük a mcnekülthfradót; láthatják egy menedzser portréját és szó esik az ötéves Forrás Gyógyszálló jövőjéről is. A 62/312-704-es telefonszámon a műsor közben is számítunk észrevételeikre. Bordány jövője Az önkormányzatok viszonylag pontos képet alkothatnak a következő év főbb bevételeiről és kiadási tételeiről. Elsőként a legfőbb bevételt, az állami támogatást, valamint a kötelező önkormányzati feladatokat, köztük az oktatási, intézményi működtetést veszik alapul. A mozgástér ezután már attól függ: mekkora esélye van az önkormányzatnak helyi adókból, vállalkozási bevételekből, bérleti dijakból tovább kerekíteni az elkölthető összeget. Egy-két település jövendőjét tekintve azt sem akarnánk szem elől téveszteni, hogy a rosszabb helyzetű falvak közül is válaszszunk. Jóllehet Bordány nem tartozott a kimondottan szegényes vidékhez, Balogh Ferenc polgármester árnyaltan már ezt fogalmazza meg. - Ha kategóriákat keresnénk, akkor szerintem a mi községünk manapság a viszonylag gyorsan elszegényedő települések közé sorolódik. Egyaránt vonatkozik a lakosságra és ugyanígy az önkormányzatra. Példaként azt mondanám, hogy a visszaosztott személyi jövedelemadó a községben mindösszesen tizenkét és félmillió forint, egy lakosra vetítve ez az összeg 3 ezer nyolcszáz forint. Ténykérdés, ezt az összeget az idén 4 ezer 3oo forintra kerekítették fel központilag, s ezzel számolhattunk. Hozzáfűzöm viszont, hogy az szja fejenkénti átlaga városokban, különösen a nagyvárosokban tízezer forint körül van, Budapesten tudomásom szerint a tizenötöt is meghaladja. Bordány nem bővelkedik munkahelyekben, sőt, inkább szűkölködik, s a munkaadók sem krőzusok. Eképpen szegényedünk. - Figyelembe vesznek e a központi támogatással ilyesféle romló helyzetet ? - Tartok tőle, a helyzetünk éppen az állami támogatások relatív csökkenése miatt lesz még rosszabb. Jövőre az összes várható bevételünk 60 millió forint körül lesz, szemben az idei 82 millióval. Ami ebből a központi költségvetési támogatást illeti, a számok ismeretében a normatív, azaz a lakosság száma és életkor szerinti összetétele alapján számított összeg, valamint a visszaosztott személyi jövedelemadó hányad összesen 50 millió forintra tehető. Ez négy és félmillióval több ugyan az idei támogatásnál, csakhogy a kötelezően előírt feladatok, az oktatási és közalkalmazotti béremelés jövő évi kiadása ezt felemészti. Több és mégis kevesebb a támogatás. Nem beszélve arról, hogy valójában a személyi jövedelemadónak már nem a felét, csupán a harminc százalékát osztják vissza, s a minimális felkerekített személyenkénti összeg 3400 forint lehet. - Kötelező feladatokat, alapellátást kell előre sorolni mindenképpen. Ezen belül lehet-e rangsor, ha mégis kevés a pénz ? - Az oktatás, az intézményi működtetés az alapvető. Iskolát, óvodát, napközi otthont, gyermekélelmezési konyhát bezárni, vagy csak kétnaponta működtetni, abszurd lenne. Ténykérdés, hogy a kötelező feladatoknál van rangsor, s ebben valójában nem is mi döntünk. Viszont a további, ugyancsak kötelezően előírt feladatnál, a költségvetés tervezetében szereplő önkormányzati teendőknél alighanem bajunk lesz. Az iskolára 14 milliót kapunk a tervezet szerint (az 50 millión belül), a kiadás kalkulációnk szerint 17 és fél millió, az óvodánál 3 millió kétszázezer a támogatás, a költségek várhatóan meghaladják az öt és félmilliót. Mivel az alapellátást biztosítani mindenképpen kell, az egyéb, ugyancsak kötelezőként számon tartott feladatra, így például az újonnan bevezetettekkel kiegészülő szociális segélyezésre alig jut valami. - Nem lesz tehát például rendszeres szociális segély,vagy munkanélküli járadék ? - Azt kimondanunk nem lehet, Ijogy ezekre nem jut. Valamiképpen biztosítanunk kell. De kizárt dolog, hogy elegendő lenne a költségvetésben összegészében föllelhető pénz ezekre is a legkörültekintőbb és takarékos gazdálkodással. Nézzük csak azt: a költségvetés tervezet előírásai között kötelező ökormányzati feladatként szerepel a lakásfenntartási támogatás. Olyan kritériumokkal, hogy kapásból szerintem Bordány lakosságának kétharmad része jogosan igényelhetné meg a támogatást. A kiadások köre bővül, a munkanélküliekkel való foglalkozás és felerészben segélyezés is ránk hárul. Természetesen betervezzük. - A helyi bevételek mennyivel bővíthetők ? - Bővítésével valószínűleg nem kalkulálhatunk. A bérleti díjakat tovább srófolni nem célszerű, az étkezési térítési díjak természetesen nem jelentenek pluszként elkölthető pénzt, hiszen annak megvan a helye. A helyi bevétel mintegy 4 millió forint lesz. Amennyiben a helyi adó bevezetését számolgatjuk, ennek modellezése alapján mondhatjuk: Történetesen ezer forint lakosonkénti helyi adó bevétellel egymillió forintra tehetnénk szert. Ennek ügyintézésére, mivel nem kevés adminisztrációt vonz, kellene egy alkalmazott. Éves költsége négy-ötszázezer forint lenne. Viszont a rengeteg kedvezményezett, a létminimum figyelembevételével aligha maradna adózó. így egészen fura módon még olyan helyzet is adódhatna, hogy helyi adóbevétel fedezne egy státuszt a helyi adó bevétele érdekében. Úgy vélem ez nem az áhított jövő. BECSEI PÉTER Zákány széki „pótvizsga" Árverés helyett közgyűlés? A Zákányszéki „Egyetértés Szakszövetkezetben" szeptember 8-án megtartott közgyűlés arról határozott, hogy összes vagyontárgyukat árverés útján osztják fel az üzletrész-tulajdonos tagok és kívülállók között. Ennek megfelelően október 1-jére hirdették meg az első gépárverést, az állatállomány, az ingatlanok s más javakra további időpontokat jelöltek meg. Mint ahogy erről lapunkban is beszámoltunk, az árverés meghiúsult, mivel a közjegyző ott a helyszínen tagadta meg a közreműködést. A törvényesség őrének megállapításait illett komolyan venni a vezetőségnek, így megpróbáltak minden vitatott pontnak utánajárni. Több hétbe tellett, mire kitérőkkel eljutottak a cégbíróságig. Szóban azt az iránymutatást kapták, hogy a közjegyzőnek nem volt tiszte az árverésről döntő közgyűlés körülményeit vizsgálni. Kerestek és találtak is másik közjegyzőt, a felrótt hibákból okulva igyekeztek eleget tenni a formai követelményeknek. Úgy szervezték, hogy mindenki bizonyíthatóan, s legalább két héttel előre kapja meg az árverési értesítést, méghozzá a vagyontárgyakat felsoroló melléklettel együtt. A napokban jártam Zákányszéken, s ezeket a paksamétákat a saját szememmel láttam az irodán. Mielőtt kézbesítették volna, a biztonság kedvéért írásban kérték a cégbíróságtól az árverés jogosságáról szóló állásfoglalást. Úgy látták, nem tanácsos több száz embert másodszorra is hiába összecsődíteni. Az akkori parázs hangulatra visszaemlékezve nem is lett volna tanácsos. Mára kiderült, egyelőre mégsem lesz árverés. A cégbíróságon az ügyben illetékes Szüts Károlyné dr. kérdésünkre az okokról is szólt. Valóban nem volt tiszte a közjegyzőnek a közgyűlés körülményeit vizsgálni, de az árverés meghirdetésében felfedett hibák is elegendőek voltak a közreműködés megtagadására. A cégbíróság nem ezért vizsgálja az ügyet. Ugyanis tagok egy csoportja beadványban kérte a közgyűlés érvénytelenítését, s ez új fejlemény. Az abban foglalt kifogások alapján - elsősorban a későn kiküldött meghívók miatt - a szeptember 8-i közgyűlést érvénytelennek kell tekinteni, így az akkori, árverésről szóló döntés is semmis. Eszerint új közgyűlést kell összehívni a vagyonmegosztásról, így ismételten nyílt színen csapnak majd össze az egyes érdekcsoportok érvei, rosszabb esetben indulatai. Az előzetes megegyezésre, az eddigi tapasztalatok alapján kevés az esély. Vélhetően a szavazati arányok döntenek majd, hogy szétosszanak-e mindent, méghozzá már az első körben árveréssel, vagy marad egy, a gépi szolgáltatásokra szerveződő közös mag, mely megegyezéses alapon jut a szükséges eszközökhöz. Bármi is legyen a végeredmény, a két közgyűlés közötti idő elveszett. Bűvészmutatvánnyal felérő lesz, ha ezek után még az idén végére érnek az osztozásnak. A faluban kitapintható a feszültség. Több vezető és gazda ügyeskedéseiről keringenek hírek. Ezekből egész csokorra valót hallottam. A közgyűlésen szerintem lehetetlen lesz kikerülni ezeket a kérdéseket, így megalapozottságukra, vagy az érintettek ártatlanságára egyaránt fény derülhet. A lapok immár újra osztva. Ma még kérdéses, hogy az út a józan döntések, vagy a végeláthatatlan, önveszejtő huzavonák felé visz-e. TÓTH SZELES ISTVÁN