Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-16 / 269. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. NOV. 19. Az MDF igazi ereje középen van (Folytatás az J. oldalról) lom, a gazdaság, az állam szerkezetébe beépült emberek előkészítsenek egy fordulatot. - 1994-ben a választók arról fognak dönteni, hogy vissza kívánnak-e térni a baloldali diktatúrához, vagy nem ­mutatott rá Antall József. Az. MDF elnöke elítélte a rasszizmust, annak minden megnyilvánulását, még egyszer kiemelve, hogy a demokratikus szabályozás és jogrendszer talaján állva ugyanolyan hatá­rozottsággal kell fellépni a szélsőbaloldali és a szélsőjobb­oldali jelenségekkel szemben. Károsnak nevezte azclmúlt időszakban megjelent „tanulm­ányokat" hangsúlyozva, hogy nemcsak egy dolgozatról be­szél. Feltette a kérdést: kinek áll érdekében a demokratikus elvekhez nem illeszkedő meg­állapításokat tenni, de tovább­fűzve a gondolatot arra is utalt, hogy ugyanilyen hiba, ha „mi magunk nagyítjuk fel ezt a kér­dést, érveket szolgáltatva ah­hoz, hogy e politikai elveket túldimenzionálják". Itt Antall József egyaránt bírálta az elle­nzéket, az ahhoz közel álló saj­tót, de leginkább az MDF-n belüli egyes erőket, hogy egy aránytévesztés következtében téves képet alakítanak ki Ma­gyarországról a nyugati világ­ban. Antall József határozottan cáfolta azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint a kormánykoalíció az 1994-es választások elhalasztására törekedne. Válaszolt Tardos Márton SZDSZ-es közgaz­dász-politikus szombati vád­jára, mint fogalmazott: a kor­mány közbiztonságot akar, nem pedig rendőrállamot. Másfél órás beszédének végén azt kérte, hogy az MDF egy­ségét ne elvtelenül, a prob­lémák szőnyeg alá söprésével, hanem az alapvető elvi kér­dések tisztázásával érjék el. Ezt az egységet viszont nélkü­lözhetetlennek nevezte ahhoz, hogy 1994-ben a párt ismét győzzön, s ne kerüljenek veszélybe a stabilizáció eddigi eredményei. Maradt a szövetkezet (Folytatás az 1. oldalról) Az élénk szópárbajokkal kísért közgyűlés végére sikerült elérni, hogy 15-en elfogadták a felajánlott vagyontárgyakat. A volt Szabad Május Tsz. központja az, ami egy következő, zártkörű árverési fordulóban fog gazdára találni. Egyébként e tényszerű beszámoló sem teljesen fix, hisz a polgármester több ponton bíróság előtt megtámadhatónak minősítette az eseményt, a szavazásokat, s a vagyonmegosztás előzményeit. A Tóth József, s az általa képviselt szövetkezet elleni alapvető kifogás az volt, hogy mint a szövetkezet egyben maradásában érdekelt, tudatát meghasítva nem hfvta fel a figyelmét az em­ereknek. hogy mennyivel .jobban járnak", ha kiválnak. Emellett számomra, s talán a szövetkezeti és átmeneti törvényt mélyebben ismerők számára is talányos módon Veres úr a teljes 209 milliós vagyont kérte felosztásra felajánlani. A kiválás bejelentésére biz­tosított hetvenöt napot sem tartotta elfogadhatónak. Az itt elhang­zott jogértelmezésektől jobb megkímélni az olvasót. Abban, aki egészen idáig követte a leírtakat, felmerülhet a kér­dés, miként válhat egy téesz közgyűlésen főszereplővé a polgár­mester? Aki ezt nem érti bizonyára nem csanyteleki. Jómagam sem vagyak helybéli, (gy kérdezősködnöm kellett. Sokan a falu két erős embere párharca legújabb fordulójának tartották a mostani rendezvényt. Egyébként Veres János nem mint polgár­mester, hanem pár száz ezer forintnyi kívülálló üzletrész tulaj­donosaként vett részt. Erre joga volt. A vagyonmegosztás igazsá­gosságosabbá tételéért hozták be ezt a cikkelyt a honatyák. Igazi kompromisszumos megoldáshoz híven, ezzel a rendelkezéssel olyan kisújjat nyújtottak, ami alkalmat ad arra hogy többen az egész kart követeljék. A probléma magva, hogy a kívülállók jogai törvénybe ikta­tottan korlátozottak. A szövetkezet sorsáról elsődlegesen a ma is tagok jogosultak dönteni. Ebből adódóan mindenütt előfordulnak vélt és valós sérelmek. Érzelmileg legtöbb felvetés méltánylandó. Ez azonban nem szolgáltathat alapot a „nekünk nem tetsző" cik­kelyek kiiktatására. Más közgyűléseken az effajta jogértelmezé­sek nem szoktak túlnőni jelentőségükön, itt is csak azért történhe­tett mindez, mert egy polgármestert illik komolyan venni. Egyébként józan döntésre (össze)hfvatott közgyűlés előtt nem szokás szeszes italokat felkínálni. Az elnök, mikor kibérelte a termet a büfé bezárásában állapodott meg. A polgármester a vál­lalkozói jog szabadságára hivatkozva kinyittatta. Ennyit a morál és a törvények értelmezésének szabadságáról. A harmadik szektorban üló kívülálló tulajdonosok nagyrészé­től elnézést kérek. Nem ók voltak azok, akik ilyen kitétellel illet­ték a mostani téesztagokat: „ menjél végig a faluban, s meglát­szik kik azok, akik ennek a téesznek a tagjai." Nem ók minősttet­ték a közgyűlés napirendjén szerepelteket gusztustalannak és ma­nipuláltnak. úgymond a „kommunisták is így csinálták"-szerű­nek. A fiatal téeszelnököt, aki tette a dolgát, s nem hagyta magát kizökkenteni a közgyűlés sikeres lezárását megkövetelő kerékvágásból, eddig nem ismertem. Most leginkább a sugárzó nyugalmát csodáltam. E mesterségesen megosztott közegben talán ez az egyetlen célravezető magatartás. őszintén remélem, hogy a kiválók és az újjáalakuló szövetkezet gazdálkodása egyaránt sikeres lesz. A többi e cikket leszámítva szóra sem érdemes. TÓTH SZELES ISTVÁN Antall Józseffel, az MDF el­nökével és minden parlamenti párt, valamint több, parlamen­ten kívüli demokratikus po­litikai erő vezetésével is be­szélgetést kezdeményez a kö­vetkező hetekben Pető Iván. Az SZDSZ új elnöke az MTI­nek és a Népszabadságnak nyi­latkozva helytelenttette, hogy a legnagyobb kormánypárt, az MDF és az SZDSZ között párt­szinten semmiféle hivatalos kapcsolat nincs, csak parla­menti erőként léteznek az SZDSZ és az MDF között kon­taktusok. Pető Iván a találko­zókon a magyar demokrácia működésének javításáról, a kormánypártok és az ellenzék közötti bizalom erősítéséről, a régóta rendezetlen kérdések ­mint például a médiavita ­közös megoldásáról kíván tár­gyalni. Az SZDSZ új elnöke szerint a szabad demokratáknak most az a legfontosabb feladata, hogy elérjék: az SZDSZ ne ön­magával foglalkozó, hanem a nyilvánosság felé forduló párt­tá váljon. Olyan párt legyen, amely meg tudja győzni a ma­gyar társadalmat arról, hogy magáénak érzi az embereket foglalkoztató problémákat, és ezekre megoldást is kfnál. A legfontosabb politikai dön­téshozó szervezetben, az ügy­vivői testületben ennek a cél­pártelnöki tervei $ A péntek este lezajlott ügyvivő-választás eredményének kihirdetésével folytatódott szombat délután a budapesti kertészeti egyetemen az SZDSZ küldöttgyűlésének plenáris ülése. A legnagyobb ellenzéki párt ügyeit két évig a következő politikusok viszik majd: Tölgyessy Péter (539 szavazattal), Wekler Ferenc (504), Hack Péter (502), Tardos Márton (465), Dornbach Alajos (447), Szent-Iványi István (441), Magyar Bálint (432), Soós Károly Attila (416), Mécs Imre (413) és Béki Gabriella (326). A Szabad Demokraták Szövetségének vezető testületébe most bekerült politikusok közül a párt négyéves története során - Tardos Márton kivételével már mindenki töltött be ügyvivői tisztséget. Az elmúlt év novemberében megválasztott 10 fős ügyvivői gárdához azonban a mostaniak közül csak négyen tartoztak: Béki Gabriella és Mécs Imre mellett 1992 februárjában történt lemondásáig Dornbach Alajos is tagja volt a testületnek, továbbá Tölgyessy Péter, aki péntek estig vezette az SZDSZ-t, szintén az ügyvivői testület tagjának számított. nak megvalósításán együtt kí­ván működni Tölgyessy Péte­* rrel. Ezzel kapcsolatosan meg­erősítette: nem tart attól, hogy elődjének hfvei kiválnának az SZDSZ-ből, ugyanis az. expárt­elnök is ott van az. ügyvivők között. A Szabad Demokraták Szövetségének a választásokig több irányban nyitottnak kell lennie, hogy képes legyen szé­les választási együttműködés­re, koalíció kialakítására - fej­tette ki Pető Iván. Nem szabad olyan mesterséges korlátokat teremteni egyik irányban sem, amelyek a párt esetleges koalf­ció-kötési lehetőségeit akadá­lyoznák, a problémákat ugya­nis nem lehet pártharcok kö­zött megoldani - mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy mos­tantól tekinthetó-e ó az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjének, Pető Iván kifejtette: másfél évvel a választások előtt még egyik párt sem nevezte meg kormányfő- jelöltjét, ám a pártok első emberei jó eséllyel számíthatnak erre a tisztségre. Elnökként Pető Iván sze­mélyesíti meg a nyilvánosság előtt az SZDSZ-t, és így való­színűleg ő lesz a következő választásokon a párt listaveze­tője. A listavezetőkből pedig a választási győzelem után akár miniszterelnök is lehet. Így játsszon! HOROSZ/^r A DÉLMAGYARORSZÁG CSALÁDI BINGÓJA A T É T s 1 millió Ft Lapunk hétről hétre megajándékozza egyik olvasóját 100 000 forinttal, csak egy kis szerencse kell hozzá. A nettó játékalap: 1 millió forint. Nem ördöngösség, de nagyon tessék figyelni. Karácsonyig minden hétfőn ráköszön Önre a Délmagyar­ország lapjairól a H0R0SZ­PDK. Pókunk kezében lobogó zászlón négy szelvényt láthat. Az Ön családjában ezeket lehet kitölteni a következők szerint: Á 54 L 4 B C 15 T JÁTÉKOS 79 D NEV7 ; C tyjó. mf A B C D NEY: A játékos neve A: B: C: D: a születési év utolsó két száma, születési hónap száma, a születés napja, a személyi igazolvány szám 2 utolsó száma A nehezén már túl is vagyunk. De azért lássunk egy példát: Ha például Nagy József olva­sónk 1954. április 15-én szüle­tett és a személyi igazolvá­nyának a száma AT-II 231879, akkor ő (gy fogja kitölteni: Egy Délmagyarral né­gyen játszhatnak. Min­denki részére van ott egy-egy szelvény, amit az előző példa szerint saját adataikkal tölt­senek ki. No, de mi van akkor, ha a gyereknek még nincs személyi igazolványa? Semmi gond! Használja bátran a szülők (eltartó) bármelyike igazol­ványának a két utolsó számát. Tehát a példabéli Nagy József 5 éves gyermeke kitöltéskor a „D" négyzetbe szintén 79-est Ír, vagyis a kiskorú gyerekek 2 szelvényt tölthetnek ki, hiszen mindkét szülő igazolvány­számát felhasználhatják. Ha ez megvan, tegye le a tollat, a többi már a szerencse dolga. Hétfőn kitöltötte Keddtől pók tunk naponta (kedd, szerda, csütörtök, pén­tek) fölmutat 3-3 szá­mot. Négy nap alatt te­hét összesen tizenket­tőt. Ha a közölt számok kö­zött szerepel az Ön négy szá­ma, máris sikítson egyet, mert lehet, hogy Ön nyerte a 100 000 forintot. Természetesen abban az esetben, ha más nyertes is jelentkezik, az összeg osz­tódik. Amennyiben már szer­dán, vagy csütörtökön akkora szerencséje van valakinek, hogy az addig közölt 6 il­letve 9 számban meg­találta nyerőszámait, a hét további napjain már nem közöl|ük a kihúzott számokat, hi­szen az a heti tét már gazdára talált. Figyelem! A szelvények kü­lön-külön játszanak, tehát vagy Ön nyer, vagy a fele­sége, vagy más a családból! Nem lehet összeszedni a számokat egymáséból. (Azt ugye mondanunk sem kell, hogy a számok kihúzása köz­jegyző és nyilvánosság előtt szabályosan történik.) Mi a teendő, ha nyert? Szelvényével, személyazo­nossági igazolványával MEG AZON Á NAPON, ALI­KOR NYERT, LEGKÉ­SŐBB ESTE 8-IG JÖJ­JÖN BE a Délmagyarország szerkesztőségébe, a Sajtó­házba (Szeged, Stefánia 10.), jelentkezzen a portásnál. A 100 000 forintot másnap már el lehet költeni. Vigyázat! Ha este nyolcig nem ér be, csökkenhet nyere­ménye, mert a másnapi Dél­magyarország megjelenő újabb számokkal már mások is nyerhetnek. Ha senki nem je­lentkezik, a pénz csak gyűlik, gyűlik, és karácsonykor akár sok százezer forintot vihet haza a szerencsés. 1VÍ jól tegyék el, gyűjtsék össze, mert a karácsony heti (december 21-26.) szelvény­nyel minimum 300 000 Ft­ot nyerhet, de azt csak az összes (8 db) szelvény bemu­tatásával viheti el. Legyen szerencséje a HOROSZ -kal! (Játékszelvények o 16, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents