Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-14 / 268. szám

SZOMBAT, 1992. Nov. 14. Polgármester-képviselő fórum Csendes délután békés egyetértésben A VÁROS 3 FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Eke Károly és Annus József a tegnapi tanácskozáson •••••••••• Az 1993. évi költségvetési törvény tervezetének az önkormányzatokat érintő hatásáról tartottak tegnap délután fórumot a szegedi városházán. Az összejövetelre meghívták a megye polgármestereit valamint Csongrád megye országgyűlési képviselőit is. A fórumot a házigazda, dr. Lippai Pál pol­gármester nyitotta meg és rövid bevezetőjében vázolta azokat az okokat, amiért ilyen szintű ta­nácskozásra hívták össze a jelenlévőket. A költ­ségvetési törvénytervezettel kapcsolatban el­mondta, hogy a javaslat a költségvetési deficit viselésének jelentős részét az önkormányzatokra kívánja hárítani, amit az alábbiak is bizonyí­tanak. így például az önkormányzatok a szemé­lyi jövedelemadóból a korábbi 50 százalék he­lyett csak 30 százalékban részesednének. Ugyanakkor a normatív támogatások növeke­dése nem tudja ellensúlyozni sem a tervezett infláció 16-19 százalékos hatását, sem a személyi jövedelemadóból származó bevétel csökkenését. Nem biztosít fedezetet a közalkal­mazotti és köztisztviselői törvényben előírt bé­rekre, juttatásokra, illetve a dologi automa­tizmusokra. A fentiek rendkívül nehéz helyzetbe hozhatják az önkormányzatokat, kit jobban, kit kevésbé, de mindenképpen sok nehézséggel kell majd szembe nézniük. Egy szegedi példát is fel­hozott ennek érzékeltetésére. Tudnjillik Szeged város működtetéséhez a költségvetés 85 száza­lékát használják fel, míg a fejlesztésre a fenn­maradó 15 százalékot Az nyilvánvaló, hogy a működtetést nem lehet csökkenteni, tehát nem zárhatják be az iskolákat, más közintézmé­nyeket. A tárgyalt javaslat szerint Szegednek mintegy 600 millió forinttal kevesebb lenne a bevétele, ami egyértelműen utal a fenti arányok betarthatatlanságára.A közalkalmazottakról és köztisztviselőkről szóló törvény kapcsán meg­említette, hogy a törvény ugyan előírja a 13. fi­zetést, méghozzá december 31-ig, de a fedezet ehhez nem biztosítja. Ha valaki nem tudja kifi­zetni az említett időpontig ezt a bért, akkor azt valószínűleg a jövő év január 31-ig teszi meg, akkor viszont egy év múlva lesz gondban... Ezután sorjáztak a polgármesterek: Opuszta­szer. Mindszent. Rúzsa. Deszk, Földeák, Csany­telek első embere szólalt fel, nagyobbára hason­ló gondokról számoltak be, mint a házigazda polgármester. Többen arra kérték a jelenlévő képviselő urakat, hogy hassanak oda változzék már meg a Budapest-vidék viszony, pontosab­ban a fővárosközpontúság és a vidék is hasonló elbírálásban részesüljön. A képviselők közül felszólalt Póda Jenő, Grezsa Ferenc, Király Zoltán, dr. Bratinka Jó­zsef és Annus József. Király Zoltán és Annus Jó­zsef kifogásolta a javaslat egyes kitételeit, míg Bratinka, Póda és Grezsa képviselők igyekeztek rávilágítani a pénzügyi kormányzat által javasolt tervezet indoltságára. Helyeslést váltott ki Bra­tinka József közlése, miszerint a kormány java­solja, hogy a tárgyalt évben tekintsenek el a két­kulcsos áfától , a lakásokra és a kommunális beruházásokra vonatkozó áfa-visszatérítésre vonatkozó kitételt pedig két évre visszavonja. Ezt követően a megye polgármesterei elfo­gadták azt a nyilatkozatot, amely, kimondja, hogy elfogadhatatlannak tartják a Parlament elé benyújtott költségvetési tervezetnek az önkor­mányzatokat érintő rendelkezéseit, s ezért kérik a megye országgyűlési képviselőit, hogy képvi­seljék az alábbi pontokban foglaltakat: 1. a sze­mélyi jövedelemadóból való részesedés 1992. évhez hasonló szintjét, 2. a tízszázalékos dologi automatizmus biztosítását, 3. néhány alapvető fontosságú termék esetében a nulla százalékos áfa-kulcs megtartását, 4. a lakásokra és egyéb kommunális beruházásokra vonatkozó áfa­visszatérítés fenntartására, 5. a közalkalmazotti törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges fedezet biztosítását. A fórumról tudósítónak így az volt a be­nyomása, hogy: tökéletes az egyetértés, nincs nagy vita. Ezt alátámasztotta Póda Jenő ország­gyűlési képviselő is. aki bevallotta, hogy poli­tikai színezetű vitára számított, s arra. hogy ezt az összejövetelt esetleg ilyen célra akarják fel­használni. Örömét fejezte ki, hogy e csendes délutánon nem így történt. Igaza van. KISIMRE FERENC Újra bilincsben H. Tibor (Folytatás az 1. oldalról.) kezét valóban sikerült kiszaba­dítania a „karperecből". Ezt követően csendben hozzálátott az ajtózár kinyitásához. Addig piszkálta, amíg sikerült kinyit­nia. Kiugrott a Nysából, felkö­tötte a nyúlcipőt. Az őrök ül­dözőbe vették. Átrohant a Szé­chenyi téren, a Napsugár Biszt­ró mellett ki a Tisza Lajos kör­útra. Ott felugrott az éppen in­duló villamosra. A szalámigyá­rig utazott, utána a temetőben bolyongott. Később megkeres­te barátját, aki arra biztatta, adja fel magát. A feltűnést és az embereket kerülve bóklászott a városban. Kiment a Boszorkány-szigetre, itt a másik bilincset is leszedte kezéről, majd a Tiszába dobta. Csütörtökön késő este édes­anyjához igyekezett. A Nádas utcán ballagott, amikor egy kék autóra lett figyelmes. Azt hitte, rendőrök ülnek benne, ezért beugrott egy ház keríté­sén. Pechjére a szomszéd meg­látta, és értesítette a rendőrö­ket. Ők elfogták, kihallgatták, majd visszaszállították a bünte­tés-végrehajtási intézetbe. Amikor H. Tibort szökése okáról kérdezték, annyit mon­dott: nehezen viseli a bezártsá­got. Pedig egyévi szabadság­vesztését ezek után megtoldják fogolyszökés címén, amelyért három évet is lehet kapni. V. F. S. KÖZÉLETI NAPLÓ HÉTFŐN A MUNKANÉLKÜLIEK és Álláskeresők Egyesülete 12-16 óráig várja az érdek­lődőket az Eszperantó utca 3-5. szám alatt. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4.1. em 123.) dr. Bálint Já­nos ingyenes jogi tanácst tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁST tart Mohosné dr. Krajkó Margit a Mun­káspárt Csap utca 62. szám alatti székházában,16-17 óráig. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodá­jában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT újsze­gedi szervezete taggyűlést tart 17 órai kezdettel a Herke utcai helyiségben. RÁKOS TIBOR, a 2-es és NÁFRÁDI ZOLTÁN, a 4-es választókerület képviselője fogadóórát tart a Gyík Utcai Általános Iskolában 16.30-tól 17.30 óráig. „...akik ezt először szívni kezdik, fejük elszédül, fáj, gyomruk émelyeg, hánynak, ételbéli kívánságuk elvész, hasuk megyen, egész testük reszket, sőt a gyengébbeket néha a nyavalya is kitöri, vagy igen nehéz álom nyomja el. Vannak, akik emiatt guta­ütésbe esvén, meg is holta­nak". Eképpen riogatta a do­hányosokat már az 17oo-as évek végén K. Mátyus István orvosdoktor A jó egészség megtartásának módjáról című munkájában. Jó kétszáz éve követik ebben lankadatlanul kollegái, csatlakozván hozzá­juk hangos szóval, rémiszt­gető jövőképpel, kínnal, szen­vedéssel fenyegetőn a tömeg­kommunikáció harsonái ­mindhiába. Magyarország s Európa dohányosai nemigen hátrálnak. Úgy látszik, a mód­szerrel van a baj. „Élnek a tabákkal füstül is. Örömmel jelentem minden passzív és a leszokás gondo­latával foglalkozó aktív dohá­nyosnak: új reménysugár a láthatáron. Aki gyors sikerrel kecsegtet: Csalami László, adventista lelkész. Tőle tu­dom, hogy évekkel ezelőtt Amerikában, az adventista egyetemen egy orvos és egy lelkész programot dolgozott ki, amely a sokféle leszoktató eljárás között a legrövidebb: mindössze nyolc napig tart. Bebizonyították ugyanis, hogy nincs szükség hetekre, hónapokra ahhoz, hogy valaki végleg eldobja parázsló ciga­rettáját. Nem az idő a lényeg, hanem a szent elhatározás, az akarat. A siker titka tehát egyedül bennünk van, csupán ennek mozgósítása a kurzus­vezető feladata. S hogy miért nem orvosokra bízzák ezt? Mert a kísérletek igazolták, nem elég tudni, miként kell kialakítani az emberekben a helyes énképet, miként kell elvezetni őket a helyes dön­téshez: elengedhetetlen, hogy a kurzus vezetője őszintén a szívén viselje a csoport min­den tagjának erőfeszítéseit. S hogy a módszer működik, mi sem bizonyítja ékesebben, mint a mára szinte füstmen­tessé vált Amerika, s a tény: ez a „gyorstalpaló tanfolyam" eddig tízmillió embert tett ké­pessé arra, hogy lemondjon káros szenvedélyéről. Az egy éve Szegeden élő lelkész a '8o-as években sajá­tította el az ehhez szükséges tudnivalókat egy belgrádi, majd egy budapesti képzésen. Azóta már működik az or­szágban az adventista egyház dohányzásról leszoktató kur­zusainak hálózata, s a fővá­rosban is százak hagytak föl a dohányzással a Szíves ház jó­voltából. Szegeden néhány erősen dohányzó köjálos szánta rá magát először, hogy részt vegyen a lelkész úr fog­lalkozásain. A nyolcadik nap­tól kezdve, s azóta is megáll­ják valamennyien, hogy ne „éljenek a tabákkal." Az Országos Füstmentes Egyesület által mára meghir­detett nem dohányzók napján Isten áldását kérem a lelkész úr szegedi ténykedéséhez. CHIKÁN ÁGNES DÉLMAGYARORSZÁG Négyszázhatvankilenc gyermeknek nincs cipője egy szegedi iskolában. (Saját tudósítónktól.) A szer­dai közgyűlésen, a színházi vitá­nál, mikor a 80 vagon fa ügye került epizódként tárgyalásra. Lantos Béla iskolaigazgató tud­valevőleg belekiáltotta a vitába: - És a gyermekek majd meg­fagynak az iskolákban! (...) Még inkább az aktualitás szö­gébe állítja a Szilléri-sugáruti is­kolát Jánossy Gyula tanfelügye­lőnek az a jelentése, hogy 14.000 tanköteles gyermek kö­zül 2000 egyáltalán nem jár is­kolába Szegeden. Mindjárt itt a cikk élén válaszolhatunk is en­nek a problémának miértjére: nincs ruha és nincs cipő. Nem azért maradnak ki a gyermekek az iskolából, mert csavarogni akarnak, de mert nincs, amit ma­gukra vegyenek és nem hagy­hatják el a lakásukat sem. Aki kételkedik ebben, keresse föl a Szilléri-sugáruti iskolát, nézzen be a tantermekbe, a padok közt didergő gyermekek közé. DELMAGYARORSZAG 50 éve Antal István a magyar politikai művészetről Zenta, november 16. Antal István tárcanélküli miniszter szombaton és vasárnap Bácsme­gye három legnagyobb helységé­ben: Óbecsén, Zentán és Ma­gyarkanizsán vett részt a társa­dalmi egyesületek gyűlésén és mindhárom helyen nagyobb be­szédet mondott. A délvidéki ma­gyarság politikai, gazdasági és szociális problémáival foglalko­zott és hangsúlyozta, hogy a kor­mány minden törekvése az, mi­ként segítse az itteni magyarsá­got ahhoz a hatalmi, gazdasági és társadalmi pozícióhoz, ame­lyet ezen az ősi magyar földön a történelem folyamán mindig el­foglalt. A miniszter ezután a kü­lönböző helyi nemzetiségi prob­lémákat vetette fel s rámutatott arra, hogy az ősi bácskai földön évszázadokon át zavartalan együttműködésben éltek az ott lakó népek. Rámutatott, hogy a békés együttműködést mindig a magyarság bölcs mértéktartása, nagylelkűsége, a megértő meg­oldások keresése és mások jogos érzékenységének tiszteletbentar­tása tette lehetővé. Nagy baj azonban, ha a mértéktartás poli­tikáját egyesek a gyengeség po­litikájának fognák fel, holott a politikai művészet maximumát jelenti. M-Hmmm KIső az orvosegyetem A Szegedi Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottsága kosár­labdatornát rendezett az Októbe­ri Forradalom tiszteletére, a Krakkói Orvostudományi Egye­tem, a Felsőfokú Élelmiszeripari -Technikum, a Tanárképző Főis­kola és a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem férficsapatainak részvételével. A torna első helyezését a Szegedi Orvostudományi Egye­tem csapata szerezte meg, a Fel­sőfokú Élelmiszeripari Techni­kum előtt. Részletes eredmé­nyek: Tanárképző-Krakkó 41:33 (22:16). Szegedi OTE-FÉT 51­46 (28:20). Tanárképző-Szegedi OTE 43:77 (18:30). FÉT-Tanár­képző 61:53 (30:24). FÉT-Krak­kó 63:44 (33:18). Krakkó-Sze­gedi OTE 63:48 (30:22). A győztes csapat tagjai: Tornyos, Ruzsáli, Pap, Szigeti, Faragó, Hoksári, Horváth, Danis I., Da­nis II., Gorzó. A torna legjobb dobója Kecskeméti Ferenc (FÉT) volt, 71 ponttal. Diabétesz-világnap Egy életen át tartó tanfolyam A nemzetközi egészségügyi szervezeteknek a különböző betegségek világnapjainak meghirdetésével az a céljuk, hogy egy-egy sokakat érintő kórra irányítsák - legalább az év egyetlen napján - a közvélemény figyelmét. Nemcsak azért, hogy hagsúlyozzák a társadalmi összefogás és az állami szervektől elvárható támogatások szükségességét, hanem az egészséges emberek védelmének érdekében is. Hiszen a legtöbb, ma népbetegségnek számító kór az egészségtelen életmód, a civilizációs ártalmak következménye, amik ellen, ha hellyel-közzel is, de mi magunk tudunk védekezni. Nincs ez másképpen a dia­bétesz esetében sem, hiszen a cukorbaj - amelynek esetében fontos tényező a hajlani örö­kölhetősége - felnőtt- és idős­korban elsősorban a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz következtében alakul ki. Éppen e civilizációs ár­talmak sokasodása miatt nőtt meg ugrásszerűen az utóbbi években a diabéteszben szen­vedők száma. A harangok ma, a cukorbe­tegek világnapján, tehát ismét és újra az egészséges életvite­lért is szólnak, tán nem hiába­való figyelmeztetésül azoknak, akik már ráléptek és haladnak azon az úton, amelyik biztosan a cukorbetegek táborába vezet. A megelőzéshez, a kiváltó okok megszűntetéséhez persze kevés az ember akarata. A megvalósításhoz feltételek - és nem utolsó sorban - pénz kell. Ha úgy tetszik állami befek­tetés az egészségbe, hogy aztán az invesztáció megtérülhessen egy életerős, munkabíró tár­sadalom tagjaiban. Sajnos az egészségünket aláásó életmód elkerülése sem biztos garancia a cukorbaj ki­védésére, hiszen a gyerek- és ifjúkorban e betegség kiváltója - csaknem kivétel nélkül - ví­rusfertőzés. Ám akár egyik, akár másik ok miatt kerül az ember a cukorbetegek táborá­ba, jól képzett beteggé kell len­nie. S eme képzettsége, beteg­ségének alapos ismerete és a szigorú szabályok betartása az, ami megóvja a cukorbaj leg­rettegettebb következménye­itől: az érszűkülettől, a szem romlásától és a szívinfark­tustól. E képzettség megszerzése érdekében alakul meg - nem sokkal a cukorbetegek világ­napját követően - november 28-án, Szegeden a diabétesze­sek klubja. A cukorbetegek ér­dekvédelmét is szolgáló önse­gítő csoport, a sorstársi közös­ség tán könnyebbé teszi e nép­betegségben szenvedők éle­tetét. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents