Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-13 / 267. szám

PÉNTEK, 1992. NOV. 13. 1993 nagy kérdése Miből él a város? Lippai Pál Szeged költségvetéséről A megyei városok szövetsége ez év áprilisában részletes elemzést készített a megyei jogú városok pénzügyi helyzetéről. Ezt elküldték a Pénzügyminisztériumba, mint ahogy az 1993-as költségvetési koncepcióról alkotott véleményt is. Ilyen módon a pénzügyi kormányzat kétszer is megismerkedhetett a megyei városok álláspontjával, sőt - a települési önkormányzatok szövetségén át a kisebb települések döntéshozóinak véleményével is. A kormány költségvetési tervezetéről több hivatalos és félhivatalos információt ismerhettünk meg. Ez - az Országgyűlés elé kerülő koncepció egyben válasz is az önkormányzatok álláspontjára. Mi a tapasztalat? - kérdezte a DM Szeged polgármesterét. A VÁROS 3 FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT - Sajnos a véleményünket egyáltalán nem építették be a törvényjavaslatba - válaszolta Lippai Pál. - Hogyan látja: mi a kormányzati koncepció lényege? - A legfontosabb elem, hogy a költségvetési deficitet 185 milliárdon belül kell tartani. Az államháztartást ezért a kiadások csökkentésére szorítják, hiszen ez az év bebizonyította, hogy a bevételek elmaradnak a tervezettől. A takarékosság különösen az oktatást, a kultúrát és a tudományt érinti érzékenyen, hiszen a beruházások visszafogása épp ott hat jelentősen, ahol hosszú távon és tartósan jövedelmezne a befektetés. - A pénzügyminiszter is a kormány tagja. Kupa Mihály többször kijelentette, hogy létezik olyan érv, amivel szemben gazdasági érvelést nem álltt. - Pontosan így van. A költségvetést is befolyásolja a politika, és ha a koalíció politikai prioritásokat jelöl ki, akkor azt a pénzügynek is figyelembe kell vennie. Jelenleg az államigazgatás központi struktúrája, a hadügy és a hungarológia élvez kivételezett státust. - Szeged városa 1993-ban kevesebből kell, hogy éljen, mint az idén. Innen nézve: jogos-e a kormányzat álláspontja? - Megítélésünk szerint a túlméretezett főhatóságok és az úgy nevezett dekoncentrált tehát a központtól függő, regionális - szervek így is túlköltekeznek, tehát kiemelt támogatásuk indokolatlan. A honvédelmet pedig - figyelembe véve a szomszédok és a mi katonai erőnk alakulását a Trianon utáni időszakban - inkább lenne célszerű diplomáciai keretek között kézben tartani. Gondolunk itt elsősorban a jószomszédi viszony fenntar-tására, illetve a katonai szövetségi rendszerrel való együttműködésre. - Ha a politika döntött, ha a kormány elkészítette a koncepciót, és ha ismertek a politika által kijelölt prioritások, akkor miben bízik ön, amikor képviselőket és polgármestereket hív Szegédre? - Nem kergetek ábrándokat, és tudom, hogy kevés az esély arra, hogy egy koherens logikát képviselő pénzügyi koncepciót részleteiben meg lehet változtatni. De a számokról beszélni kell, hogy fölfedezhessük, hol lehet módosítani. Ha például a fegyveres testületek kiadásait csökkenteni lehetne, akkor más területeken nem kényszerülnénk a kiadások vagy a beruházások visszafogására. - Hallottam olyan véleményt, hogy ez a költségvetési politika a javarészt "ellenzéki vezetés alatt álló nagyvárosok ellen született. - Ezt a véleményt én is ismerem, de nem osztom. Mindenesetre az tény, hogy a nagyvárosok az ideinél kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni, és mégis csak az önkormányzatok állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. - Idén nyolcmilliárd forintból gazdálkodott Szeged városa. Jövőre mennyivel kalkulálhatunk, ha a kormányzati előterjesztést elfogadja a Parlament? - Körülbelől négyszázmillióval kevesebből kell megélnünk. A lélekszám, a kórházi ágyak, az iskolai helyek stb. alapján járó normatív támogatás 21 százalékkal nő ugyan, mintegy 3,3 milliárd forintra, de a személyi jövedelemadóból befolyó összegnek - a két évvel ezelőtti 100, az idei 50 százalékához képest - jövőre csupán 30 százaléka jön vissza a városba. Ráadásul a normatív támogatás mögött nem ugyanazok a feladatok állnak, mint az idén. Gondoljunk csak a sokat emlegetett kétezer forintos béremelésre, az oktatásügyben jelentkező költségnövekedésre, az önkormányzatokra hárított szociálpolitikai feladatokra, és mindehhez tegyük hozzá, hogy a törvény ugyan előítja a közalkalmazottaknak járó 13. havi fizetést, de ezt nem fedezi a központi költségvetés. A tervezet szerint az iskolának kellene kigazdálkodni a pedagógus ilyen jellegű javadalmazását. Ott, ahol a bérmegtakarításból gyakran villanyszámlát fizetnek. - Minden költségvetés sajátja, hogy a bér- és dologi kiadások növekedésében tapasztalható automatizmust bekalkulálja a nagy egészbe. Mi most a helyzet? - Annak ellenére, hogy 1620 százalékos inflációval számol maga a kormány is, 0 százalékos bér- és 0 százalékos dologi automatizmust kalkulál a tervezet. Tavaly-20 százalékos bér és 10 százalékos dologi automatizmussal, idén tíz százalékos bér- és 5 százalékos dologi automatizmussal számolhattunk. Minderre rájöhet a kétkulcsos áfa, ami a gyermekélelmezésben vagy a szociális otthonokban élők ellátásában okoz súlyos nehézségeket. - Mennyivel kevesebb jön vissza jövőre a Szegedről befizetett szjá-ból? - Az ideihez képest mintegy 660 millióval kevesebb. Hogy érzékeltessem a szám nagyságát: 1992-ben a város 1,2 milliárdot fordít fejlesztésre: út, csatorna, iskola stb. építésére. Ez az elvonás elsősorban a fővárost és a nagyvárosokat sújtja. - A város kiadásainak négyötöde az iskolák, kórházak, egyéb intézmények és az apparátus fenntartási költsége. Ezen már nem lehet tovább takarékoskodni. Akkor min? - Csakis a beruházásokon. - Ha minden így marad, mennyivel adósodik el a város? - Ebben az esetben minimum 317 millió forint lesz a költségvetési hiányunk. DLUSZTUS IMRE Dr. Rapcsák nem válaszolt Dr. Rapcsák András, Hódmezővásárhely polgármestere a kék Délvilág munkatársának arra a kérdésére, hogy miképp értékeli az országos költségvetésről szóló törvénytervezetet, az alábbiakat közölte: „Több oka is van annak, hogy jelenleg nem. de elfogadása után már szívesen értékelném az országos költségvetést. Egyelőre ugyanis a Parlament elé terjesztett anyag igen nyers, sok finomításra szorul. Sőt még nem kiforrott a kormányzó pártok elképzelése sem. Ezenkívül feltételezem azt is, hogy taktikai, stratégiai, politikai okok miatt vannak a ten'ben olyan részek is, amelyek eleve azért kerültek bele, hogy vitát váltsanak ki. Én viszont annak nem vagyok híve, hogy egy kiforratlan elképzelés egy-egy részletét kiragadjuk és felfújjuk. Azt pedig egyenesen károsnak tartom, ha bármilyen szakmai vitát - márpedig véleményem szerint annak kellene lennie a költségvetés megtárgyalásának is megpróbáljon bárki politikai oldalról befolyásolni. Szerintem semmiképpen sem szabad a szakembereket politikai úton rákényszeríteni álláspontjuk megváltoztatására. Hiszen ez esetben is túlzás nélkül mondható: óriási a tét, ismerve az ország válságos gazdasági, pénzügyi helyzetét, a lakosság tűrőképességét. Ilyen körülmények között pedig elvárható, talán kötelező is lenne, hogy kellően felkészült, tisztességes szakemberek szakmai érvekkel alátámasztva döntsék el, mit, hogyan tartalmazzon a költségvetés." „Sertéstilalom" csak Békés megyében Nem hivatalos értesülések szerint kedvező döntés született az EK szakbizottságában a magyar sertéspestis ügyben. Eszerint a kiviteli tilalom csak Békés megyére vonatkozna. Ezt csütörtökön a Földművelésügyi Minisztérium illetékese is megerősítette, hozzátéve, hogy a döntésről még nem kaptak hivatalos értesítést. A tárca így részletekkel még nem tud szolgálni, ám a döntés hivatalos szövegének kézhezvételét követően részletesen tájékoztatják a közvéleményt. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A VOLT HADIFOGLYOK BAJTÁRSI SZÖVETSÉGE Csongrád megyei szervezete 15 órakor teadélutánt rendez tagjainak és a szövetségbe belépni óhajtó volt hadifogoly bajtársaknak, a Deák Ferenc utca 29. szám alatt, a helyőrségi klub emeletén. Beszámolót tartanak a végzett munkáról, a jövőbeni feladatokról és meghívott szakemberek adnak választ a felmerült kérdésekre, például kárpótlási és nyugdíjkiegészítési ügyekben. A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT Szegedi Szervezete felhívja a tisztelt tagság figyelmét, hogy 17 órakor vezetőségválasztó taggyűlést tart a Teleki utca 3. szám alatti székházban. Kérjük tagtársainkat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg és a szegedi tagnyilvántartásban szereplő tagsági könyvüket hozzák magukkal. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos jogi tanácsadást tart. MIRŐL IRT A DM? DÉLMAGYARORSZÁG Szegedi lap jubileuma Laptársunk, a Szeged és Vidéke elérkezett fönnállásának tizenötödik évfordulójához." Másfél évtized számottevő idő egy lap életében; amelyik újság eddig a korhatárig eljutott, sok küzdelmen, nehéz harcokon ment át. Az a múlt, amelyre a Szeged és Vidéke visszatekinthet, egy ember életében is számottevő. Nem haladhatunk el tehát mi sem szó nélkül amellett az oszlop mellett, amely a Szeged és Vidéke másfél évtizedes jubileumát jelzi és amely sok küzdésnek, sok munkának, sok eredménynek határköve. Ez a 15 év egy rész a szegedi sajtó 15 évéből, a mi munkánk éveiből. (1917. nov. 13.) DÉLMAGYARORSZÁG Kormányzónk kézirata az Országgyűléshez Tisztelt Országgyűlés! Hálásan köszönöm a magyar törvényhozásnak, hogy hősi halált halt fiam emlékét bensőséges kegyelettel megörökítette s özvegye és árvája iránt annyi szeretetet tanúsított. De köszönöm az irántam kifejezésre juttatott együttérzést is, mely jólesett, bár ilyen csapásra nincs vigasz. Különös örömömre szolgált az országgyűlésnek az az elhatározása, hogy szeretett fiam emlékének megörökítésével kapcsolatban, a fennálló törvényes rendelkezéseken felül is, intézményesen gondoskodni kíván mindazok özvegyei és árvái sorsának enyhítéséről, akik a dicsőség mezején életüket áldozták a hazáért. (...(Szeretett fiamat - aki az ő emberi értékével nagy szolgálatára lehetett volna hazájának - a kötelességérzet vitte végzete felé. Nem tarthattam volna vissza akkor sem, ha akartam volna. (...) Isten áldása kísérje az országgyűlés munkálkodását a haza javára és dicsőségére. Kelt, Budapesten, 1942, évi november hó 7. napján. Horthy Miklós sk., kúllav Miklós sk. (1942. nov. 13.) Dii-Hmmm Bajnok a Szegedi Dózsa A labdarúgó NB III délkeleti csoportjában már eldőlt a bajnokság sorsa. A négy szegedi csapat közül az újonc Dózsának sikerült a huszonnyolcadik forduló után az első helyet véglegesen megszereznie. A nagy küzdelemre, a lila-fehérek kiskunhalasi döntetlenje tett végleges pontot. A Dózsa idei szereplése várakozáson felül sikerült. A tavaszi idényben gyengén kezdtek, többször skéteső, rapszodikus teljesítményt nyújtottak. De fokozatosan javult a játékuk és a tavaszi forduló végén a harmadik helyen végeztek. Az őszi mérkőzéseken már látni lehetett, hogy az a csapat nyeri a bajnokságot, amelyik sorozatban képes győzni és a legtöbb pontot idegenből elhozni. Ez a legjobban a Dózsának ment. A játékosokon kfvül a szakvezetés következetes nevelő és szakmai munkája, különösen Veres László edző erőfeszítései, Vince Zoltán és a baráti kör nagyban segítették a csapatot e szép siker kivívásához. Örülünk az első helyezésnek, mert a Dózsa bajnoksága a szegedi labdarúgásnak is sikere. (1967. nov. 12.) FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT Egy új és korszerű ultrahangkészülék sem gazdagíthatná tegnap óta a SZOTE bőrgyógyászati klinikáját, ha az intézmény adjunktusa, dr. Farkas Beatrix nem lett volna Humboldtösztöndíjas. Merthogy a Humboldt Alapítvány jó szokása, hogy ösztöndíjasai számára lehetőséget ad műszerek pályázására kutatásaikhoz. Ezért kerülhetett Szegedre a vénák vizsgálatára alkalmas, 40 ezer márka értékű angiodine ultrahang doppler készülék, amit tegnap adtak át ünnepélyes keretek között, a német követségi tanácsos, Klaus M. Reiff, a magyarországi Humboldt klubot képviselő, Kuba Attila és a SZOTE rektora, dr. Fráter Loránd társaA kutatómunka mellett a gyógyítást is szolgáló készülék a vénák betegségeinek fájdalommentes diagnoszA műszerparkjával korántsem büszkélkedhető magyar egészségügy orvosai rákényszerülnek arra, hogy maguk segítsenek magukon. Nincs egyebük, mint a szürkeállományuk, ami e szegénységben mozgósítható a gyógyítás feltételeinek jobbítására. tikájára alkalmas. Láthatóvá teszi a vénák elzáródását, kimutatja a billentyű elégtelenséget, feltérképezi az elégtelen működésű vénaszakaszok kiterjedését. Az ultrahangkészüléket kiegészítendő vásárolt a bőrgyógyászati klinika - már saját pénzből - fényreflexiós reográfiát. E műszer a vénákban keringő vér áramlási akadályainak korai felismerését, az alsó végtagok véráramlásának, valamint a műtétek várható eredményeinek a megítélését teszi lehetővé. Az új készülékkel elsősorban a klinikán fekvő betegeket vizsgálják, de előzetes megbeszélés alapján, különleges indok esetén külső pácienseket is fogadnak. A vizsgálatokat végző Farkas doktornő, Aachenben, Bad Neuheimben és Bécsben tanulta meg a készülék kezelését, s az ezzel végezhető vénadiagnosztikát. ÍCK